Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-14 / 158. szám

1928 }iüms 14 DÉLMAGVAH0KS2ÁG HB^ I SZONJA SZERELMEI - Glória Swansonnal I CASANOVA LONDONBAN 1 h*«lőtai o BelvAro»! Moziban. 3 KétiOWi a KoraA Moi John Barrímoreval Moziban. 3 Meghall dr. Btedl Jenő .J (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. :Biedl Jenő ügyvéd, volt 46-os főhadnagy harc­téri sebesülése nyomán támadt betegségébe, «mely miatt operálni kellett, pénteken délelőtt Budapesten a Fasor-szanatóriumban meghalt. Biedl Jenő mindössze harminckilenc éves volt. A természet pompás fizikummal áldotta meg és ha harctéri szolgálata, meg sebesülése most már több mint egy évtizede nem hátráltatja kifej­lődésében, értékes képességeivel, éles eszével és vasenergiájával jninden bizonnyal máris szép karriert futott volna meg. 1914 óta, ami­kor bevonult katonának, betegeskedésének ide­jét kivéve egészen az ellenforradalom győ­zelméig szakadatlanul a honvédelem ügyének St Már a szerb harctérről súlyos betegen szál­lították haza, az olasz harctéren, a Doberdón haslövést kapott, e lövés fájdalmas követ­kezményeit mindvégig viselte, tőbbizben ope­ráltatta magát. Az elmúlt szombaton Ádám ta­nár végzett rajta műtétet a budapesti Fasor­szanatóriumban. Minden körülmény arra val­lott, hogy az operáció sikerült. De csütörtökön bélbénulás állott be és pénteken reggel a harc­téren szerzett sérülése következtében tizen­négy évvel a világháború kitörése után hósi ha­lált halt Budapesten dr. Biedl Jenő... • №. Biedl mindjárt a háború elején katonai «szolgálatot teljesített. A szerb harctérről súlyos lábfagyással jött haza és sokáig ugy volt, hogy amputálni kell az egyik lábát. Az olasz harctérre mindjárt az olaszok hadüzenete után kivezényel­ték, ugy, hogy már 1915 május végén Biedl Jen6 az olasz harctéren felvonuló első csapataink kö­*ótt meneteit. Alig két hónap múlva egy hajnali felvonulásnál súlyos haslövést kapott a Doberdón. Két hétig egy közeli helyen kellett súlyos sérülése miatt teljesen mozdulatlanul feküdnie, egy olyan helyen, amelyet az olaszok bombáztak. Csak hosszú hetek múlva került el innen Budapestre, ahol megoperálták. Az állapota látszótag javult, de harcképes nem lett többé. Röviddel a háború után egyizben ismét operálták, de akkor sem sikerűit gyökeresen segíteni a hasjövés következtében szen­vedett béldeformálódásokon. Biedl Jenő nagyon sokat szenvedett, ami azonban nem akadályozta meg abban, hogy aktív részt vegyen az ellen­forradalomban. Tiszti csapatókaj verbuvált abban az időben, amikor ennek a szerepnek a vállalása és teljesítése veszélyekkel járt és résztvett 1919 május hetedikén egy kis tiszticsoport élén a Mars-téri laktanya elfoglalásában és a laktanyát birtokukban tartó kommunisták leszerelésében. Amikor azonban itt Szegeden teljesen úrrá lett az antiszemita szellem abban az alakulatban, «melynek egyik megteremtője Biedl Jenő volt, leszerelt ő is és leszerelt az 6 kezdeményezésére • többi zsidó vallású tiszt is. Mint ügyvéd, közős irodában tevékenykedett só­gorával, az ismert és becsült nevü dr. Cserő Edével. Az utóbbi időben egyre többet szenvedett, tavasszal felutazott Budapestre a János-szanató­riumba, ahol heteket töltött és ahonnan Gardonéba utazott utókurára. Határozottan megerősödött, de a nyár folyamán megint rettenetes fájdalmakról panaszkodott. Körülbelül tíz napja, hogy feluta­zott Budapestre, ahol Ádám professzor operálta meg. Minden jel arra mutatott, hogy az operáció kitűnően sikerült és hogy a beteg egész szervezete ujból felveszi minden vonalon a normális funk­ciókat. De Biedl Jenő állapota csütörtökön várat­lanul rosszra fordult. Bélbénulás állott be, pén­teken reggel aggonizálásáról érkeztek hírek és pénteken délelőtt megérkezett a halálhír. A tragikus eset hire nagy megdöbbenést és álta­lános részvétet keltett, Biedl Jenő karrierje tu­lajdonképen csak most kezdődött és pályája ha­tározottan felfele ivelődött volna. Meleg érdeklő­dést tanúsított kulturális mozgalmak iránt és ki­tűnő zenész hírében állott. Tevékeny részt vett a volt 46-os bajtársak társadalmi életében és gyakran jutott neki szerep sportmozgalmakban. Szerepet vitt a Szegedi Filharmonikus Egyesület­ben, a Vjvóegyesftletben, a Szegedi Regatta Egye­sületben és a Szent Koron» Egyesületben. Halála mély gyászba borította édesanyját, a legtiszteltebb szegedi matrónák egyikét, ózv. Biedl Adolfnét és testvérbátyját, a szegedi zsidó hitközség nagy­érdemű elnökét, dr. Biedl Samut. Mellettük ki­terjedt rokonság és nagy baráü kör gyászolják a magyar zsidóságnak érdemes hősi halottját. A mély gyászból és részvétből kimagaslik a volt 16-os bajtársak gyásza, akik testületileg jelennek meg a temetésen és koszorút helyeznek a Kopor­sóra. Az elhunyt Biedl Jenőnek négy katonai ki­tüntetése volt, még pedig: a harmadosztályú ka­tonai érdemkereszt a kardokkal, az arany Sígnum­Laudis a kardokkal, a Károly-csapatkereszt és a sebesülési érem. A holttest, amelyet a család hazahozat, vasárnap reggel érkezik Szegedre és a temetés vasárnap délután öt órakor lesz a zsidó temető cin terméből. Brazíliai kivándorlótranszportba sorozták be a horgos! magyar családokat, akiktől elvették a Kárász-parcellákat Többszáz családtól megvonták a lakhatási engedélyt (A Délmagyarország munkatársától) Horgos községből, amely szoros összeköttetést tar­tott fenn Szegeddel, ismét borzalmas hirek ér­keztek. A hirek szerint Horgoson tftbbsziz ma­gjar családtól megvonták az ottkikási engedélyt és a szerencsétlen magyar családokat az éppen induló brazíliai kivándorló transzporthoz való csatlakozásra kényszeritették. A szerbek főtörekvése tulajdonképen a nagy­kiterjedésű Kárász-uradalom teljes elfoglalását cé­lozta. A horgosi Kárász-uradalom még Mária Te­rézia korában keletkezett és gyönyörű épületei­vel és gazdasági eszközeinek nagyszerűségével valóságos disze volt a környéknek. Ezt a minta­uradalmat a szerbek a maguk számára foglalták le. Az uradalmat szerbek özönlötték el, akik el­adták a jószágállományt, kivágták a park gyö­nyörű fáit és legelőnek adták ki az egykor dí­szes udvart. Az uradalom földjeit könnyű fel­tételek mellett boszniai szerbeknek adták ki. öt esztendővel ezelőtt ezután a szerbek belátták, hogy a rengeteg földet megmunkálni nem tudják és ezért a szerb agrárminiszter ugy intézkedett, hogy a horgosi uradalmat kis parcellákban oda kell adni a magyar lakosságnak megmunkálásra. A magyar lakosság a szerbek ajánlatát elfogadta, mert más­hol nem kapott munkát. Később azonban a szerbek a magyar lakosság­gal felbontották a szerződést és kidoboltatták az uradalom területén, hogy julius elsejével, a ma­gyar lakosságnak el kell hagyni az uradalom te­rületét. A magyar lakosság ekkor végső kétségbe­esésében Belgrádhoz fordult, ahol azonban szinte: szóba sem álltak velük. Százhetven család — kőztük sokan apró gyer­mekekkel — most még egyszer megpróbáltak so­gíteni magukon. A zentai főszolgabíróhoz for­dultak, aki kijelentette, hogy írásos utasítással intézkedik ügyükben. Az utasitás meg is érkezett a horgosi elöljárósághoz. Az utasitás arról szólt, hogy a magyarokat leghelyesebb lesz egy brazíliai kivándorló transz­portba besorozni. így is történt. Az egyik Zág­rábban székelő kivándorlótársaság transzportjához éppen kétszáz ember hiányzott és ide sorozták be a százhetven magyar családot azzal, hogy Ameri­kában jó munkát és, jó földet kapnak. A horgosi elöljáróság intézkedésére a horgos! magyarokat vagonokba pakolták és hétfőn este atnafe indították őket Brazília felé. A kétségbe­esett magyar családok elindulásukkor a magyar kormánytól kértek segitséget. Oszt szoksegleíét is . mindenki helyi iparosnál ts kereskedőnél szerezze be Októberben megkezdik a természettudományi, az orvostudományi Intézetek és a püspöki palota építését Értekezlet a kultuszminisztériumban a Templom-téri tervek ügyében (A Délmagifarország munkatársától) A' polgármester csütörtökön este érkezett vissza Budapestről, ahol a városra kivetett rendőrségi hozzájárulás ügyében tárgyalt a belügyminisz­terrel, de pénteken reggel, a gyorssal már ismét visszautazott, mert itthon a kultusz­miniszter távirata várta, amely péntek dél­előttre fontos ügyben felszólította a minisz­tériumba. így a polgármester pénteken nem is jelent meg hivatalában, mert csak a délutáni gyorsvonattal érkezett haza. Pénteken reggel a polgármester dr. Glat[­felder Gyula megyéspüspökkel és dr. Issekulz Béla professzorral, az egyetem rektorával együtt utazott fel Budapestre. A megyéspüs­pök és a rektor a kultuszminisztertől ha­sonló távirati meghívást kapott. A kultuszminiszter, aki az értekezlet miatt nyári szabadságát szakitotta meg, maga el­nökölt a megbeszélésen, amelyen résztvett Sváb Lajos államtitkár, dr. Magyary Zoltán h. államtitkár és Rerrich Béla építész, a foga­dalmi templom környékének rendezésére tar­tott eszmei tervpályázat első dijának elnye­rője is. IDouglai FairbanksS^ E és a Í3>lS.I*lCS2Zlí.©lfc szombaton, vasárnap | Előadások Kezdete : HttkHznapoKon 6, 9 Rerrich Béla bemutatta azokat a tervakef, amelyeket a kultuszminiszter megbízásából a Templom-tér zárócpületéül szolgáló termé­szettudományi intézethez készített Az ad-hoc bizottság tagjai a terveket tüzetesen áttanul­mányozták, majd a miniszter ismertette kíván­ságait és kifogásait. A tervek alapos áttanulmányozása után Kle-1 belsberg Kunó kultuszminiszter bejelentette, hogy a megbízott építészek, Rerrich Béla és Wáldcr Gyula már most hozzáfognak a rész­lettervek elkészítéséhez és igy szeptemberben már meg is tarthatják a Templom-térre kerülő egyetemi épületek építésének vállalatba adá­sára a versenytárgyalást, amelynek alapján a kultuszminiszter még ugyanabban a hónap­ban meghozza döntését. Az építkezést tehát még októberben megkezdik. A miniszter közölte Szeged képviselőivel azt is, hogy októberben nemcsak a természettu­dományi intézet építésének megkezdésére kerül sor, hanem az orvostudományi fakultás elmé­leti intézeteire is, amelyek a plébánia palota mellé kerülnek és amelyek szintén a térren­dezési tervek alapján épülnek fel. Ezeket a

Next

/
Oldalképek
Tartalom