Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-14 / 158. szám

1928 }iüms 14 DÉLMAGVAH0KS2ÁG HB^ I SZONJA SZERELMEI - Glória Swansonnal I CASANOVA LONDONBAN 1 h*«lőtai o BelvAro»! Moziban. 3 KétiOWi a KoraA Moi John Barrímoreval Moziban. 3 Meghall dr. Btedl Jenő .J (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. :Biedl Jenő ügyvéd, volt 46-os főhadnagy harctéri sebesülése nyomán támadt betegségébe, «mely miatt operálni kellett, pénteken délelőtt Budapesten a Fasor-szanatóriumban meghalt. Biedl Jenő mindössze harminckilenc éves volt. A természet pompás fizikummal áldotta meg és ha harctéri szolgálata, meg sebesülése most már több mint egy évtizede nem hátráltatja kifejlődésében, értékes képességeivel, éles eszével és vasenergiájával jninden bizonnyal máris szép karriert futott volna meg. 1914 óta, amikor bevonult katonának, betegeskedésének idejét kivéve egészen az ellenforradalom győzelméig szakadatlanul a honvédelem ügyének St Már a szerb harctérről súlyos betegen szállították haza, az olasz harctéren, a Doberdón haslövést kapott, e lövés fájdalmas következményeit mindvégig viselte, tőbbizben operáltatta magát. Az elmúlt szombaton Ádám tanár végzett rajta műtétet a budapesti Fasorszanatóriumban. Minden körülmény arra vallott, hogy az operáció sikerült. De csütörtökön bélbénulás állott be és pénteken reggel a harctéren szerzett sérülése következtében tizennégy évvel a világháború kitörése után hósi halált halt Budapesten dr. Biedl Jenő... • №. Biedl mindjárt a háború elején katonai «szolgálatot teljesített. A szerb harctérről súlyos lábfagyással jött haza és sokáig ugy volt, hogy amputálni kell az egyik lábát. Az olasz harctérre mindjárt az olaszok hadüzenete után kivezényelték, ugy, hogy már 1915 május végén Biedl Jen6 az olasz harctéren felvonuló első csapataink kö*ótt meneteit. Alig két hónap múlva egy hajnali felvonulásnál súlyos haslövést kapott a Doberdón. Két hétig egy közeli helyen kellett súlyos sérülése miatt teljesen mozdulatlanul feküdnie, egy olyan helyen, amelyet az olaszok bombáztak. Csak hosszú hetek múlva került el innen Budapestre, ahol megoperálták. Az állapota látszótag javult, de harcképes nem lett többé. Röviddel a háború után egyizben ismét operálták, de akkor sem sikerűit gyökeresen segíteni a hasjövés következtében szenvedett béldeformálódásokon. Biedl Jenő nagyon sokat szenvedett, ami azonban nem akadályozta meg abban, hogy aktív részt vegyen az ellenforradalomban. Tiszti csapatókaj verbuvált abban az időben, amikor ennek a szerepnek a vállalása és teljesítése veszélyekkel járt és résztvett 1919 május hetedikén egy kis tiszticsoport élén a Mars-téri laktanya elfoglalásában és a laktanyát birtokukban tartó kommunisták leszerelésében. Amikor azonban itt Szegeden teljesen úrrá lett az antiszemita szellem abban az alakulatban, «melynek egyik megteremtője Biedl Jenő volt, leszerelt ő is és leszerelt az 6 kezdeményezésére • többi zsidó vallású tiszt is. Mint ügyvéd, közős irodában tevékenykedett sógorával, az ismert és becsült nevü dr. Cserő Edével. Az utóbbi időben egyre többet szenvedett, tavasszal felutazott Budapestre a János-szanatóriumba, ahol heteket töltött és ahonnan Gardonéba utazott utókurára. Határozottan megerősödött, de a nyár folyamán megint rettenetes fájdalmakról panaszkodott. Körülbelül tíz napja, hogy felutazott Budapestre, ahol Ádám professzor operálta meg. Minden jel arra mutatott, hogy az operáció kitűnően sikerült és hogy a beteg egész szervezete ujból felveszi minden vonalon a normális funkciókat. De Biedl Jenő állapota csütörtökön váratlanul rosszra fordult. Bélbénulás állott be, pénteken reggel aggonizálásáról érkeztek hírek és pénteken délelőtt megérkezett a halálhír. A tragikus eset hire nagy megdöbbenést és általános részvétet keltett, Biedl Jenő karrierje tulajdonképen csak most kezdődött és pályája határozottan felfele ivelődött volna. Meleg érdeklődést tanúsított kulturális mozgalmak iránt és kitűnő zenész hírében állott. Tevékeny részt vett a volt 46-os bajtársak társadalmi életében és gyakran jutott neki szerep sportmozgalmakban. Szerepet vitt a Szegedi Filharmonikus Egyesületben, a Vjvóegyesftletben, a Szegedi Regatta Egyesületben és a Szent Koron» Egyesületben. Halála mély gyászba borította édesanyját, a legtiszteltebb szegedi matrónák egyikét, ózv. Biedl Adolfnét és testvérbátyját, a szegedi zsidó hitközség nagyérdemű elnökét, dr. Biedl Samut. Mellettük kiterjedt rokonság és nagy baráü kör gyászolják a magyar zsidóságnak érdemes hősi halottját. A mély gyászból és részvétből kimagaslik a volt 16-os bajtársak gyásza, akik testületileg jelennek meg a temetésen és koszorút helyeznek a Koporsóra. Az elhunyt Biedl Jenőnek négy katonai kitüntetése volt, még pedig: a harmadosztályú katonai érdemkereszt a kardokkal, az arany SígnumLaudis a kardokkal, a Károly-csapatkereszt és a sebesülési érem. A holttest, amelyet a család hazahozat, vasárnap reggel érkezik Szegedre és a temetés vasárnap délután öt órakor lesz a zsidó temető cin terméből. Brazíliai kivándorlótranszportba sorozták be a horgos! magyar családokat, akiktől elvették a Kárász-parcellákat Többszáz családtól megvonták a lakhatási engedélyt (A Délmagyarország munkatársától) Horgos községből, amely szoros összeköttetést tartott fenn Szegeddel, ismét borzalmas hirek érkeztek. A hirek szerint Horgoson tftbbsziz magjar családtól megvonták az ottkikási engedélyt és a szerencsétlen magyar családokat az éppen induló brazíliai kivándorló transzporthoz való csatlakozásra kényszeritették. A szerbek főtörekvése tulajdonképen a nagykiterjedésű Kárász-uradalom teljes elfoglalását célozta. A horgosi Kárász-uradalom még Mária Terézia korában keletkezett és gyönyörű épületeivel és gazdasági eszközeinek nagyszerűségével valóságos disze volt a környéknek. Ezt a mintauradalmat a szerbek a maguk számára foglalták le. Az uradalmat szerbek özönlötték el, akik eladták a jószágállományt, kivágták a park gyönyörű fáit és legelőnek adták ki az egykor díszes udvart. Az uradalom földjeit könnyű feltételek mellett boszniai szerbeknek adták ki. öt esztendővel ezelőtt ezután a szerbek belátták, hogy a rengeteg földet megmunkálni nem tudják és ezért a szerb agrárminiszter ugy intézkedett, hogy a horgosi uradalmat kis parcellákban oda kell adni a magyar lakosságnak megmunkálásra. A magyar lakosság a szerbek ajánlatát elfogadta, mert máshol nem kapott munkát. Később azonban a szerbek a magyar lakossággal felbontották a szerződést és kidoboltatták az uradalom területén, hogy julius elsejével, a magyar lakosságnak el kell hagyni az uradalom területét. A magyar lakosság ekkor végső kétségbeesésében Belgrádhoz fordult, ahol azonban szinte: szóba sem álltak velük. Százhetven család — kőztük sokan apró gyermekekkel — most még egyszer megpróbáltak sogíteni magukon. A zentai főszolgabíróhoz fordultak, aki kijelentette, hogy írásos utasítással intézkedik ügyükben. Az utasitás meg is érkezett a horgosi elöljárósághoz. Az utasitás arról szólt, hogy a magyarokat leghelyesebb lesz egy brazíliai kivándorló transzportba besorozni. így is történt. Az egyik Zágrábban székelő kivándorlótársaság transzportjához éppen kétszáz ember hiányzott és ide sorozták be a százhetven magyar családot azzal, hogy Amerikában jó munkát és, jó földet kapnak. A horgosi elöljáróság intézkedésére a horgos! magyarokat vagonokba pakolták és hétfőn este atnafe indították őket Brazília felé. A kétségbeesett magyar családok elindulásukkor a magyar kormánytól kértek segitséget. Oszt szoksegleíét is . mindenki helyi iparosnál ts kereskedőnél szerezze be Októberben megkezdik a természettudományi, az orvostudományi Intézetek és a püspöki palota építését Értekezlet a kultuszminisztériumban a Templom-téri tervek ügyében (A Délmagifarország munkatársától) A' polgármester csütörtökön este érkezett vissza Budapestről, ahol a városra kivetett rendőrségi hozzájárulás ügyében tárgyalt a belügyminiszterrel, de pénteken reggel, a gyorssal már ismét visszautazott, mert itthon a kultuszminiszter távirata várta, amely péntek délelőttre fontos ügyben felszólította a minisztériumba. így a polgármester pénteken nem is jelent meg hivatalában, mert csak a délutáni gyorsvonattal érkezett haza. Pénteken reggel a polgármester dr. Glat[felder Gyula megyéspüspökkel és dr. Issekulz Béla professzorral, az egyetem rektorával együtt utazott fel Budapestre. A megyéspüspök és a rektor a kultuszminisztertől hasonló távirati meghívást kapott. A kultuszminiszter, aki az értekezlet miatt nyári szabadságát szakitotta meg, maga elnökölt a megbeszélésen, amelyen résztvett Sváb Lajos államtitkár, dr. Magyary Zoltán h. államtitkár és Rerrich Béla építész, a fogadalmi templom környékének rendezésére tartott eszmei tervpályázat első dijának elnyerője is. IDouglai FairbanksS^ E és a Í3>lS.I*lCS2Zlí.©lfc szombaton, vasárnap | Előadások Kezdete : HttkHznapoKon 6, 9 Rerrich Béla bemutatta azokat a tervakef, amelyeket a kultuszminiszter megbízásából a Templom-tér zárócpületéül szolgáló természettudományi intézethez készített Az ad-hoc bizottság tagjai a terveket tüzetesen áttanulmányozták, majd a miniszter ismertette kívánságait és kifogásait. A tervek alapos áttanulmányozása után Kle-1 belsberg Kunó kultuszminiszter bejelentette, hogy a megbízott építészek, Rerrich Béla és Wáldcr Gyula már most hozzáfognak a részlettervek elkészítéséhez és igy szeptemberben már meg is tarthatják a Templom-térre kerülő egyetemi épületek építésének vállalatba adására a versenytárgyalást, amelynek alapján a kultuszminiszter még ugyanabban a hónapban meghozza döntését. Az építkezést tehát még októberben megkezdik. A miniszter közölte Szeged képviselőivel azt is, hogy októberben nemcsak a természettudományi intézet építésének megkezdésére kerül sor, hanem az orvostudományi fakultás elméleti intézeteire is, amelyek a plébánia palota mellé kerülnek és amelyek szintén a térrendezési tervek alapján épülnek fel. Ezeket a