Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-27 / 71. szám

UFSMAGYAKOKSZAG egyébként abszurdum —, ugy kapja a 300 pengő fizetés 42.1 százalékát tiyugdij képen, vagyis 125— 12« pengőt havonta. Erre a törvénytervezet készí­tője maga mondta, hogy a cél nem az, hogy ebből megéljen va­laki, hanem az, hogy családja kéltségei­hez valamivel hozzájáruljon! — Ha téhát valaki 18 éves korában kezd dolgozni s megszakítás nélkül dolgozik 122 éves koréig, akkor megkapja nyucdijkép telfes utolsó bavi fizetését . .. -» Az özvegy a járadék felét, a félárvák 15 szá­zalékot, a teljes árvák 30 százalékát kapják a nyugdíjnak. De több gyerek a inai egyke­ellenes világban, háromnál több nem lehet, mert a többi után nem jár semmi. Ha valaki nagy nyomorúságában önként hagyja itt a földi para­dicsomot, ugy családját azzal büntetik, haiiv nyug­dijat nem kap . . . — Követeljük az állami hozzájárulást — mon­dotta ezután —, még pedig ugy, hogy az állam a járadékhoz járuljon hozzá, hogy a nyugdíj több legyén. A mezőgazdaság, ipar, kereskede­lem mind élvezi az állami hozzájárulást, befize­tett adónkból ezt mi is joggal követelhetjük. Gon­doskodást kívánunk azon üreg tisztviselők részére, segély, vagy akármilyen cimen, akikre « kötelező biztosítás már nem terjed ki. A tapssal fogadott beszéd utáo Ktrlész Miklós Urlotta meg előadását a Jogviszony szabályozásáról. —. Követeléseink — mondotta — nem mai ke­letűek, évtizedekre nyúlnak vissza, mely idő alatt egy uj társadalmi réteg alakult ki, a magántiszt­viselők, kiknek sajátos igényei és követelései van­nak. A régi törvényalkotók ezt nem ismerték s igy nincs rájuk kötelező jogszabály. Az érvény­ben lévő 1920. évi rendelet fogyatékos, csak 'a felmondási időt szabályozza. Általános tisztviselő­törvényt akarunk, melyet igen sokszor megkezd­ték, de ahány kormány eddig hozzányúlt, az még mind megbukott. — Ma elsősorban szükség lenne a fizetések, a munkaidő s a vasárnapi munkaszünet rendezésére, A fizetésiket rendezni nem könnyű, de a mai állapot tarthatatlan. A vállalkozó egyoldalúan határozza meg, hogy mit fizít a munkáért. Az ingyen munka 30—60 pengős kezdő, 120—150 pengős középfizetés nem tartható fenn, ebbe a törvényhozásnak kelt bele­szólni. Bérminimumokat kell megáltapialni. —• A munkaidő terén a legszörnyűbb visszaélések vannak. Követeljük B 48 órás munkahetet, a tulmunka megfelelő díjazását, a üti—38 órás heti pihenőt. A vasárnapi kötelező munkaszü­net megszegése Szegeden is általános uzussá válik már. — A szegedi magántisztviselők álljanak az or­szág magántisztviselői mellé és közös érdekeiket vállvetve igyekezzenek megvédeni. Rövidesen meg­felelő uj helyiség áll a szegedi csoport rendelke­zésére, hol a szervezeti életet kiépíteni és az összetartást még erősebbé lehet majd tenni. A beszédet hatalmas tapssal köszönték meg a tisztviselők, mely jitáu Müller Dezső elnök a gyű­lést bezárta. ,Jédogfi JáBios, aki felajánlotta egy évi fizetését az ország pénzügyi helyzetének megjavításához" Dr. Szabó László és dr. Traeger Ernő eIOadásal a szegedi gyorsírók diszülésén (A Délmetgyardrszáq munkatársától) Ke­gyeletes ünnepet tartott vasárnap délután a Szegedi Gyorisirók Egyesülete. Díszközgyű­lését Bódogh János emlékének szentelte, aki Szeged város gyorsírás! életét félszázaddal ezelőtt megteremtette. Megjelent az emlék­ünnepélyen dr. Traeger Ernő a gyorsírás! ügyek kormánybiztosa, akinek értékes mun­kásságát azí egésr magyar gyorsiróvilág Is­meri, megíelent a díszülésen dr. Szabó László egyetemi tanár, Bódogh legkiválóbb tanítványa. Dr. Szélt Gyula nyltotla meg a gyűlést. Beszédében kiemelte az egyesület állásfog­lalását az egységes magyar gyorsírással kap­csolatban. A szegedi egyesület a Gabelsber­ger*-Matrkovffs-rendszer terjesztésére és fej­lesztésére alakult, de azon elvből kiindulva, hogy nemzeti érdek az, ha a magyar gyors­irók egységes táborban dolgoznak és ha a gyorsírás ez állami és társadalmi élet minden ágazatában elnyeri az őt méltán megillető helyet, készséggel állott az egysé­ges magyar gyorsírás zászlóvivői közé. Utána dr. Traeger Ernő kormánybiztos a sziv melegségével szólott Bódogh Jánosról. Ecsetelte azt a nagy hatást, amelyet Bódogh munkássága nemcsak Szeged gyorsírás! éle­tének megteremtésével, hanem Bódogh tan­könyveinek. irodaim! munkásságának, tanítá­sának. agitálásának országos vonatkozásban is nagysúlyú közrebocsátásának, Illetve kifej­tésével a magyar gyorsírás előrehaladására, különösen a Gabelsberger—Markovits-rend­szer tökéletesedésére gyakorolt. Kegyelete­sen szólott a Bódogh könyvek kiadójáról, Várnay Lipótról. Dr. Szabó László szólott ezután Bódogh Ozv. Halmágyi Benőné szül AuslSnder Adél a maga és fia dr. Halmágyi Ferenc, valamint a rokonok nevében is mélyen lesújtva a fájdalomtól tudatja, hogy szeretett drága férje HALMAGYI BENŐ március 25-én 64 éves korában, zavartalanul boldog házasságának 37-ik évében, hosszas szenvedés után Budapesten elhunyt Drága halottunk földi maradványait hazahozatjuk és március 27-én, kedden délután 3 órakor kísérjük a szegedi zsidó temető cinterméből utolsó pihenő helyére. Emlékét soha nem szűnő szeretettel őrizzük meg. Szeged, 1928 március 26. 21 Ausländer Henrik és nefe 8'pó88 és anyósa. Halmágyi Sámuel Halmágyi Sándor Halmágyi József fivérei. Dr. Halmágyi Ferencné szül. dr. Glasner Rózsa menye. Halmágyi Dénes unokája. Ausländer Jenő és neje AuslSnder Béla és neje Barna Izsó és nefe Ausländer Sándor és neje - sógorai és-sógornői. Jafgaiás ftem segít, ha gyötrő fogfáiás kínos, Itt is, mint megannyi más fájdalmaknál hat­hatósan segí­tenek. Kérdezze meg orvosát» Valódi csak az eredeti „Jk^JMm" csomagolásban. Villamos kiilönkocsi délután fél 3 órakor indul a Dugonics térról, Jánosról, a jó emberről, remek, lebilincselő előadásban. Nemes lélek volt Bódogh János. Szivember volt családi életében, társadalmi működésében. Mint a szegedi posta igen sze­rény javadalmazás tisztje kész volt egv éoi fizetését felaiámam az ország zilált pénz­ügyi viszonyainak megiaoitása érdekében. Szabó László, mint a szegedi Diarista fögim« názium tanuló/a szerkesztette Bódogh János­sal a Szegedi Gyorsírászati Közlöny cimü folyóiratot, amely újság abban az időben a legjobb magyar gyorsírás! folyóirat volt, a legelevenebb folyóirat, amely egymásután kö­zölte eredeti közleményeit, gyorsirástörténeti és módszertani fejtegetéseit. Remek előadá­sát tombolt tapssal fogadta a közönség. Dr. Tóth Imre bejelentette, hogy a szegedi egyesület eszményének tekinti Bódogh Jánost, még ebben az évben felállítja Bódoghnak hozzá méltó síremlékét. Dr. Téglás Géza szép beszédében szólott Bódogh Jánosról és nagy tanítványáról, Szabó Lászlóról. Irodalmi munkásságukat és azok nagy hatásét a magyar gyorsírás kifejlődésére használta. Ezután elfogadta a közgyűlés a Jubiláris Fabro vándordíj alepüó oklevelét és dr. Pap Róbert alelnök 'magvas beszéd kíséretében adta ét a vándordijat az első nyertesnek, a budapesti ref. főgimnáziumnak. Hümofner Ferenc a gyorsírókor ifjúsági el« nöke vette ét a vándordíjat és köszönte meg beszédében a szegedi egyesület áldozatkész­ségét. E?u!án a választmány javaslatára a közgyű­lés egyhangúan választotta meg örökös tisz< teletbeli elnöknek dr. Traeger Ernő kormány­biztost és örökös tiszteletbeli tagnak dr. Tég­lás Géza birót. Dr. Traeger Ernő és dr. Téglás Gézám , köszönlek az egyesület Ügyeimét és ígértél hogy mint az egyesület tagjai különösen szol gáiják Szeged és a magyar gyorsírás érdé* keit. Eckerdi Elek főtitkár évi Jelentésének, a zárszámadás és költségelőirányzat elfogadása után megejtették a tisztújítást, amelynek ered« ménye a következő: Elnök: dr. Szén Gyula, alelnökök: dr. Tóth Imre és dr. Pap Róbert, igazgató: dr. Ka­tona Dév.'d, I. titkár: Eckerat Elek. II. titkári dr. Schatter János, pénztáros: Braun Hona, ' ellenőr: Komáry Mária, ügyész dr. Kornis Béla. könyvtárosok: dr. Dukovics Lőrinc és Krause János, jegyzők: Domonkos Kálmán j és Juhász Endre, háznagy: Országh József, ' előadó: dr. Katona Dávidné,

Next

/
Oldalképek
Tartalom