Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-07 / 229. szám

1927 október 7 DÉLMAGYARORSZÁG 3 A szegedi iparosak az uj egyetemi munkálatoknak alig Qetven százalékát kapták meg. v ^t. kuHusxinínisxter a szegedi tanyákon. fai Délmagyarország munkatársától.) Kle­belsbe'rg Kunó gróf kultuszminiszter, aki szer­dán délután érkezett Szegedre, csütörtökön délelőtt.dr. Aigner Károly főispán és dr. Somogyi Szilveszter polgármester társaságá­ban kiautózott Somogyi-felepre, ahel .résztvett az uj iskola és az apácazárda alapkőletételi ünnepélyén. A telep lakossága ünnepélyesen 'fogadta a minisztert, aki az üdvözlésekre rövid beszédben válaszolt, ki­jelentette, hogy. a tanitók hivatása nemcsak a betűvetés megtanítása, hanem a valláser­kölcsi nevelés is. Ezután megtörtént az alap­kőletétel. A miniszter af.telepről kíséretével 'Alsóianyára hajtatott, ahol -megtekintette az épülő uj is­kolát és a munkálatok fölött megelégedését fejezte ki. Meglátogatta a miniszter Barmos György alsóközponti plébánost 4s, majd Dorozsmára ment át, ahol szintén ünnepélyes fogadtatás volt. A minisztert dr. -Dózsa István főszolga­bíró üdvözölte, mint az első kultuszminisztert, aki a magyar Alföld kulturális szükségletei­nek kielégítésére vállalkozott. A miniszter válaszul összefoglalta kultúrpolitikájának cél­. jait, kijelentette, hogy legfőbb terve az, hogy az Alföldet teleszórja kulturális intézmények­kel. Megígérte, hogy D orozsm a s községnek a közeljövőben polgári iskolát ad, mert a nagyobb alföldi községek kulturszükséglelét az elérni iskola és a gazdasági iskola már nem Jélégiti ki. _A miniszter előtt ezután felvonultak a -do­rozsmai önkéntes tűzoltók és a leventék, vala­mint az iskolás gyerekek. A miniszter meg­tekintette a dorozsmai tanyákon épülő uj is­kolát, majd Felsőtanyára ment, ahol két épülő iskolát szemlélt meg. Fél 3 volt, amikor a miniszter kíséretével visszaérkezett Szegedre. A megyéspüspök adott ebédet a miniszter tiszteletére. Az ebéden a szegedi papság vezetőin kivül megjelent a főispán, a polgármester és az egyetem tanácsa is. Délután negyed 6-kor kezdődött meg az egyetem rektori hivatalában az egyetemi épitési bizottság ülése, amelyen a miniszter elnökölt és amelyen meg­jelent dr. Sváb Zoltán és dr. Magyari minisz­teri tanácsos is. Az ülés fél 7-ig tartott, amikor a miniszter dr. Denhof Antal miniszteri tanácsos és Sváb államtitkár társaságában autójába ült és visz­szautazott Budapestre. Az épitési bizottság a bőrgyógyászati és bel­gyógyászati klinikák, valamint az egyetemi internátus belső iparosmunkálataira hirdetett versenytárgyalásra beérkezett ajánlatokat bí­rálta el és döntésében végre — talán annak az erős harcnak az eredményeképpen, melyet a szegedi iparosság folytatott a sorozatos mel­lőzések miatt és amelyben nem kisrésze volt a ^élmagyarországnak is —, ha nem is kielégi­tfcn, de valamennyire honorálta a szegedi iparosok érdekeit. A munkálatoknak mintegy 68—70 százalékát szegedi iparosok és vállal­kozók kapták meg. A belgyógyászati klinika föld- és épitési munkálatait Erdélyi és Breuer­cé8 kapta meg 934,198 pengőért, a bádogos­munkát Fogel Ede 14.798, a műkő munkát a Meteor Rt. (Budapest) 49.001, a szigetelő mun­kát a Parafakő Rt. (Budapest) 23.200, az asz­alós munkát Rainer Károly 60.000, a lakatos dinkát Kecskeméti Antal 46.931, a mázoló dinkát Wiegmann (Budapest) 16.264, a festő munkál vitéz Csártyi 26.923, a padló és fa­burkoló munkát Schillinger (Budapest) 164 ezer 053, az üveges munkát Kőrössy Géza 16 ezer 191, a redőny és függönyifiunkát .fáróli Géza 28.509, a liftkészitést Freissler (Buda­pest) 16.356, a villanyszerelést Barta Ede (Bu­dapest) 63.504, a vízvezetéki munkát Sebes­tyén József .151.785, a fűtőberendezést Pálfy­testvérek, Törzs és Ormáy kapták meg 175.138 pengőért. T A bőrgyógyászati klinikán a föld- és épitési munkát szintén Erdélyi és Breuer kapták 773.859 pengőért, a bádogos munkát Nedelkov Endre 12.439, a műkő mun­kát Erdélyi és Breuer 28,099, a szigetelő mun­kát Parafakő-gyár (Budapest) 20.300, az asz­talos munkát Nagy József 48.018, a lakatos munkát Kecskeméti Antal 38.372, az üveges munkát Kőrössy Géza 14.571, a mázoló mun­kát Wiegmann (Budapest) 12.514, a szoba­festő munkát vitéz Csányi 20.124, a padló és faburkoló munkát Schillingéi* (Budapest) 126 ezer "266, a liftkészitést Freissler (Budapest) <17.776, a redőny és-•függöny munkát Jároli Géza 26.592, a villanyszerelést Moskovitz 57 ezer 796, a vízvezetéki munkát Reischl és llen­neberg (Budapest 111.347, a fűtőberende­zés! Reischl és Henneberg 113.428 pengőért, A Horíhy-internátus villanyszerelő munkáit Szmatana és Szőke (Budapest) 14.670, a vízvezetéki munkát Rieisch és Henneberg 78.218, a központi fűtőberendezést Reischl és Henneberg 134.349 pengőért. A polgári Iskola és tanárképző intézet villanyszerelését Dely László (Szombathely) 7903, a vízvezetéket Reischl és Henneberg (Budapest) 30.713, a központi fűtést pedig Reischl és Henneberg ö8 ezer 084 pengőért kapta meg. Azokra a munkálatokra, amelyeket az egye­temi bizottság budapesti vállalkozóknak adott ki, egyrészben szegediek nem is tettek aján­latot. Kivétel volt azért szépszámmal, de ezek­nél — mint az ülés után kijelentették — a fővárosi Vállalkozó ajánlata aránytalanul ked­vezőbb volt a szegedieknél. Az egyes tételek összegezése után kiderült, hogy <a szegedi vállalkozók által elnyert munka értéke 2/i7i.6'i3 pengő, ezzel szemben a vidékiek 1.119.893 pengő értékű munkát vittek el, tehát majd­nem harmadát a munka teljes érté­kének. Az osztrák legitimisták tavaszra várják az aostai herceg megkoronázását magyar királlyá. Bécs, október 6. (A Délmagyarország bécsi tudósítójától:)' Bécsi legitimista körökben a sorozatos cáfolatok ellenér« is igaznak tart ják a Newyork American jelentését 'az. aostai herceg magyar trón jelöltsé­géről. Emánuel, Savoya és Aosta hercege Amadeus volt spanyol király fiaként született 1869 ja­nuár Í3-án. A háború alatt az egyik olasz had­sereg parancsnoka volt és állandóan Nápoly­ban lakik. Mint tudományos expedíciók szer­vezője egy csomó tudóstársaság tiszteletbeli tagja már évek óta. Az aostai 'herceget az osztrák legitimisták szerint Mussolini szemelte ki magyar király­nak, részint azért, mert lelkes liive a fa­sizmusnak, részint azon okból, mivel Magyar­országot elválaszthatatlanul hozzá akarja lán­colni Olaszországhoz. Az osztrák legitimisták szerint a kisántánt államai, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlá­via természetesen nem látnák szívesen az aos­tai herceget a magyar trónon, azonban a terv végrehajtását nincsen módjukban meg­akadályozni. mivel Olaszországon kivül állítólag Anglia is támogatja és a kulisszák mögött már jolynpk a tár­gyalások Németország megnyerése ér­dekében. Mussolini állítólag azt az ajánlatot lette Síre­semann külügyminiszternek, hogy abban az esetben, ha Németország színién beáll a lerv {pártfogói közé, ugy Róma és London lehetővé fogják tenni Ausztria csatlakozását Német­országhoz. Az osztrák legitimisták körében nagy az izgalom, mivel az aostai herceg • trónrajiifá­sában az osztrák-magyar legitimizmus vég­leges meghiúsulását látják. Az osztrák legitimisták körében szárnyra­lcapott hirl természetesen fentartással kell fogadni. Ahol kilencszáz pengőt fizetnek egy négyszobás és ezerszáz pengőt egy ötszobás lakásért. (A Délmagyarország munkatársától.) A letarolt palánki házak anyagából mint ismeretes — a város nagy bérházat épít le­tett a köztisztasági telep mögött. Ennek a bérháznak, amelyben negyvenhárom egyszo­bás és nyolc kétszobás lakás készült, eredeti­leg az volt a rendeltelése, hogy a köztisztasági telep munkásai kapjanak benne emberi lakást, mivel pedig a köztisztasági telepnek ötvenegy lakásra nem volt szüksége, a nedves pince­odúk lakóinak is lehetett reménységük, hogy néhány lakást rendelkezésükre bocsájt a (város. Még fel sem rakták a tetőt az uj épületre, amikor a polgármester és a földinivelésügyi miniszter megkötötte azt a paktumot, amely­nek alapján Szegedre lette át székhelyét a kecskeméti erdőigazgatóság, a város pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy az uj hivatal nyolc tisztviselőcsaládjának megfelelő lakást biztosit a városban. Megfelelő lakás azonban nem állt a város rendelkezésére a nyáron, amikor átköltöztek Szegedre a kecskeméti er­dészek, igy azoknak ideiglenesen a köztiszta­sági telep mögött időközben befejezett épület­ben ajánlottak fel ideiglenes lakást, azzal a szintén kötelező ígérettel, hogy mihelyt föl­épül a város uj bérpalotája az Oroszlán-uccá­ban, otl kapnak kívánságuknak megfelelő vég­leges lakásokat. Az erdőigazgatóság tisztviselői elfogadták ezt az átmeneti jellegű megoldást. Erre az uj épületben isméi megjelentek a pallérok, köz­falakat bontottak le, uj ajtókat vágtak, a meg­levőket befalazták, gyorsasági rekordot íerem­teltek a vízvezeték és a villanyszerelés mester­ségében. Az egyszobás lakásokat összevonták, hogy három-, négy- és ötszobás appartemen­teket varázsoljanak belőlük. Az erdőigazgatóság tisztviselői azóta már be is költöztek ideiglenes jellegű lakásaikba, amelyek évi bérét nemrégen állapította meg a város tanácsa. Ezek a bérek komoly irány­bérek lehetnének nemcsak a magánháziurak, hanem a város számára is. Követendő példa­képpen részletesen ismertetjük a tanácsi halá­rozatot, amely szerint a munkásház földszint­jén dr. Szíjgyártó József háromszobás laká­sáért 700, Némessy Lajos háromszobás laká­sáért 700, Krajcsovics Ferenc ötszobás lakása-

Next

/
Oldalképek
Tartalom