Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-11 / 158. szám

ámm 1000 kapom®. 'SIÍHH S ftMm SB-IS. stílusúi, ÍMMiSiift«»v#tar twlnuhv Aradi ncca 8, lalalen m. «»B!«Sí! rcH« H tf w«?wínrt 1, OXÜB Mclaenta U H Szeged, 1926 julius 11, VASÁRNAP «:öíis«íéai 4j*Si Egy kompra helyben «UKM kor, Budapesten í* íiaSÜKB Í5.0G0 te. Egyes szám ára hétfcOinap 21W) Sot MtSr- *t »U!i«paif,9 JCOO borona. !!. évfolyimj," 159, ixáu Szegedi propaganda. Jókainknak, a nsgy álomlátőnak van egy valóságlátó könyve, amelynek ódon bája címe ez: Magyartan sxipsigst. Ex a bűbájos ember, aki a magytr multat éppen olyan kísérteties és csodálatos Kódon mutatta, mint a magyar Jövendőt, aki ismeretlen csillagot fedezett fel az ég boltozatán és ismeretlen titkokat kutatott az emberi szivekben, ebben a kedves kis könyvében felfedezi azt as országot, amely Európa szivében századokon keresztül véres és gyászos csatamezője volt keletnek, nyugatnak és amelynek gyönyörű tájai a legnagyobb költő lantjára és a leikaiömb festő ecsetére méltók. Sajnos, Migysrhon szépségei azóta nagyon messze elkerültek egymástól, a legtöbbje idegenek hajléka lett, de azért, ami megmaradt nekünk, annál inkább elvárhatja tőlünk, hogy szeressük és becsüljük és parlagon ne hevertessük, Másé most az égbetörő Lomnic hókoronás feje, másé Nagj bánya azúr ege és smaragd földje, másé a kolozsvári Házsongárd édesbús szépsége, másé a székely hegyek és erdők nemérés magánya, másé a Bánát és a Bácska aranyos és acélos termő élete. De a mienk msradt a magyar tenger zokogása és rianása, a mienk a visegrádi romok csöndje, a hortobágyi puszta végtelen nyugalma, a mienk a Duna és a Tisza közének aranykalásszal ékes rónisága, a mienk Arany és Peiőfi alföldje és a legmagyarabb folyőnsx hol mél óságosin lissu, hol sziláján rohif ő folyást. Éppen egy igen aktuális füzedet forgatunk, amely a megmaradt Msgyarhen szépségeinek kiván hazai Bedakerje lenni. A törekvés kétségtelenül igen helyes és okos, valóban itt volna a kgtóbb idejt, hogy csonka országunkat valihára megismerjük és megszeressük és végre meglelje honját e hazában a magyar nyaraló és utazó. Mert az idegenre egyelőre nem sokat lehet épileni, hála annak a politikának, amely mintha c«sk szándékosan akirta volna elvidifani tőlünk idegen országok, más népek fiait. Lspozgaiva ebben az ulmutatő füzetben, sok minden érdekességre és nevezetességre bukkanunk. Azt például eddig valóban nem tudtuk, se az iskolában nem tanultuk, se az életben nem hallottul, hogy Csongrádon igen jói lehet nyaralni és fürdőzni, Csongrádnak egészen más birs és érdekessége volt mostanában, amely egy időre, ugy látszik, égiszén háttérbe siorito.ta ezt az eddig ismeretien különlegességet. Arról se igen értesül űnk eddig, hogy a szomszéd Hódmezővásárhely szint éa asgyon kies és nagyon kellemes nyaralóhely. Eddig inkába csík a szegedi színtársulat nysr«lt ebben a derék városban és többnyire egészen leégve érkezett vissza városunkba. Ellenben Szegedről megfeledkezett Magyarilon szépségeinek uj ismertetője, Szegednek ne fa szentelt meleg és szines szsvaka?, Szeged kimaradt azoknak a magyar heipknek aorábi, ahol nyaralni és pihenni, üdülni és fürdőzi lehet. Hiibs, ennek a nemes és nagy metropolisnak, a nemzeti fővárosnak, az Alföld szivének sohasem volt kelíő szószóltíjv, sohase a volt szerencséje, Hamupipőke maradt akkor is, amikor már Hófehérke szépségével pompázo l a Tisza tükrében. A háború előtt néhány lelkes és buzgó ember lankadatlan és önzetlen szorgalma már-már strand várost varázsolt az álmos és kihalt Szegedből. Igaz, hogy törzsökös s egedi rézbőrűek és jövevény szegedi hangadók ettől számitotlák ax dikos destrukció bejivetelil és azóta inkább erkölcsiendészeti paragrafusokkal, mint egészségügyi reformokkal bővült a derék és érdemes úttörők intézménye. Szegednek porváros hírét nem könnyű felejtetni, az összes szegedi tényezőknek, hivatalosaknak és választottaknak egyesűit ereje volna szükséges ahhoz, hogy ennek a nagyon gazdag és nagyon kiterjedt városnak presztízsét megalapozzák. Pedig mennyi minden történt Szegeden, aminek emléke van, ba, sajnos, omladozó és bomlidozó is. Mikszáth, Dankó, Pósa, Qirdonji, Tömörkény városa ez, egy egesz külön magyar világ és élet, méltó a figyelemre és a tanulmányra. Nem először hirdetjük, hogy ösizo kellene állani Szeged barátainak és szóval, tollal, dallal, vonallal és színnel termékeny és hatékony propagandát kellene csinálni e város értékeinek és szépségeinek. Szeged még mindig ugy fekszik az Alföld porában és sarában, mim valami elátkozott magyar csipkerózsa. Igaz, mostanában költögetik, ébresztgetik, a kultura kürtszava egyre gyakrabban és egyre erősebben fölzendül az ódon kövek és az u] paloták között. De az is fonloa és szükséges volna, hogy tz idegent valamiképen idevonzznk, idecsalogassuk, ideédergessfik a szőke Tisza partjára. Hogy a magyar Bedákerben méltó mCdon és kellő helyen szerepeljen Szeged, as ország legnagyobb vidéki városa, amelyet szerencsés fekvése már maga is mintegy predesztinál arra, hogy megálljon a vándor és körülnézzen egy kissé a portáján. De ehhez az kell, hogy a Várost okosan és lelkesen szeressék atyái és fiai, a torony alatt és a tanyai zsindeíytető alatt egyaránt. Es ne csak hirdessék, de gyakorolják is ezt a sierelmet, rendületlenül és lankadatlanul. Leszakadt a liehtenfeldi Majna-hid. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Berlinből Jelentik: A Lichfenfeíd melletti Majnahid szombaton leszakadt, Reggel 8 órakor halt dt át rajta az utolsó személy vonat és alig volt izáz trélerrel a hídon fu', a hidat tartó egyik pillér hatalmas rsbc jjal leomloii is magával rántotta az egisx hidat. Ha a vonat csak egy perccel később robogott volna keresztül a hidon, menthetetlenül a Majnába zuhant volna tizenhat VMMMfMMMlMMJMfMMMM Szilágyi Lajos győzelmiéi tárják Bihai»kerosztesen. kocsija. A különös szerencsétlenség oka az volt, hogy a lichtenfeldi kikötő hatalmas sulyu villamos blokkját az ár magával sodorla és oly erővel vágta a hídhoz, hogy annak pillére beomlott. A Délnémetországbűi érkező vonatok csak 2—8 órás késéssel és nsgy kerülővel érkeznek Berlinbe. f (Budapesti tudósítónk itlefonjtlentése.) A biharkeresztesi választásra as előkészületek igen nagy lendülettel folynék. Ugy Szilágyi Lajos, mint Hegyessy Károly érdekében lerándult képviseli k mindent megtesznek, hogy a Jelöltjük győzzön. Az eredmény azonbsn teljesen bizonytalan. Mindkét párt a maga győzelmében biiik és Szilágyi Lajosnak az a meggyőződése, hogy sikerülni fog a biharkeresztesi mandátumot néhány szótöbbséggel megszerezni. A bih&r- I keresztesi eredmény hétfőn este válik ismeretessé. Abban as esetben, ha Szilágyi Lajos győz, ugy berellyóujfalusi mandátumáról lemond és ott öccsét, Szilágyi Zoltán voll főhidnagyot Jelölteti. As öttevényi kerületben dr. Posta Sándor, a demokrata párt je: öltje Tuti Bélával, a Nemzeti Újság szerkesztőjével a siker reményével vesii fel a harcot. Bolgár komitácsik gyilkolták meg Popovics főszerkesztőt. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Belgrádból jelenlik: Juius 5 én, Monasstir uccáján meggyilkolták Hadzsi Pspovlciot, a monasatiri Jazaa Svtsna főszerkesztőjét. A gyilkosoknak sikerüli elmenekülni. A rendőrség erélyes nyomoiásiképen ma súlyos gyanuokok alapján letartóztatta Krsta Londrez volt bolgár komitácsi vezért, akinél fekete Uatdt találtak is a listán első helyen Hedzst Popovics volt feltintetve, mint aki a lapjában erős harcot folytatott a bolgár komitácsi bandák ellen. WWWWIWWWlMWItMMWMMI Caillaux egyszakaszos javaslata. Mit jelent a 22 szavat többség ? (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Párisból Jelentik: Az esti lapok párikülönfcség nélkül azon a véleményen vannak, hogy a kamara éjszakai ülése a kormány határozott kudarcával járt. A kormány megkep a a kért bizalmat, a 22 szótöbbséggel megszavazott bizalmi indítvány azonban erősen hasonlít az óránkint egy evőkanállal beadott orvossághoz. Ezt a vékményí a tőzsde is osz ja és a francia frank a mai nap egész folyamán hullámzott és a külföldi fizetési eszközök ismét emelkedek. Politikai körökben az éjszakai szavazás eredményét nem tartják aikamfsnak arra, bogy a kormány helyzetét megerösitse. A sajtó szerint a íulajdonképeri harc esik a Jövő hiten kezdődik, amikor is a kamarának határoznia kell, hogy elfogadja-e a pénzügyi törvényjavaslatot és megadja-e a kormánynak a kivánt korlátlan pénzügyi hatalmat. Négy lap abban is kételkedik, hogy a kormány helyén marad-e a nyári szünet megkezdéséig, a sajtó másik része azonban azon a véleményen van, hogy a legutóbbi szavatarány legalább is változatlan marad, vagy pedig jelentékenyen növekedni fog. Az étdeklődés előterében a pénzügyi törvényjavaslat áll, amelyet Caillaux nyújtott be és amely csupán egy szakaszból áll, amelynek melléklete egy 3 oldalas függelék. Ebben részletesen fel vannak sorolva a valu'a stabilizálására vonatkozólag tervbe vett kormányintézkedések. Az uj egyszakaszos iörvényjavisla ot ma minisztertanács tárgyalta és ahhoz a kormány összes tagjai egyhangúlag hozzájárultak. A minisztertanács után Brland az újságírók