Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-23 / 117. szám

1926 májas 23. DBLMAQYAR0RS2AQ PünkSsdi riport ax elmúlt sxezon kuliupeseménytipfil és mulatságairól. Pünkösdig többé-kevésbbé minden lezajlott, ami a város kulturéletében esemény. A bsng> versenyszezon végleg befejeződött, a síinbázi szezon vége felé jár, a könyvkiadás aj lendülete majd cssk ősszel vess és a nyaralási utazás analmsi ellen esetleg vásárolt, vígy vásárlandó egészen könnyű fajsúlyú könyvektől eltekintve bizonyára megcsökken a könyvvásárlás is. Vígét értek természetesen sz irodalmi és tudományos táriaságok előfdásai is. Sióvfl pünkösd határállomás a kultatális élet mozgalmaiban, határállomás azonban a társas élet szórakozásainak terén iv. Pünkösd utin már csak elvétve rendesnek táncmulatságokat és megszOnnek a tánckursusok. Érdekesnek láftuk tehát, hogy most, a szezon elmúlásának idején, ciokorba szedjük azokat ax adatoka', amelyek bfi képet adnak a társadalmi és ka!tarálls élet valamennyi megmoidoiásárö', arányaitól és azok egymáshoz tralö viszonyáról. Nem szociológiai tanulmány ez, csak tükörkép. Nézzük meg nagyjából, mit csinál', mit végzett, leginkább mi iránt érdeklődőit, mit kedvelt és mit emelt karjaira a mi szegedi társa* dataank. Kezdjek talán a szépirodaimi és tudományos társaságokkal. Intenziven raüködö't a Miken Irodalmi Társaság, amely 91 nyilvános ülést tartott. A Dugtnlcs- Társaság nyo'mor, vagy klltntsier szerepelt élvezetes, szép, olykor igen magas színvonalú előadásokkal es mindig teljesen zsúfolt teremben, ugy hogy a legutolvé ülés', a Sséchenykűnnepet a Tiszában kellelt megtartani, á Földrajzi Tirsasdg előadásai is kedveilek voltak, legkivált a moziban vetített képekkel kifért előadásai. Dr. Kogutewllz Károly vezetése mellett három-négy előadást rendeztek elég élénk látogatottság mellett. A francia szemináriumok azonbin nem jutottak tovább Kettőnél. A Néymüveliii Bizottság tizenkél előadást tartott a Széchenyi Szövetségben é« húszat a Csillagbörtönben, mig négy, vagy ötszáz előadás jutott a tanyákra. Az Archatológiai Intézet fejtett ki még lelkesebb wfiködést. A legszebb eredményt prdíg a szociáldemokrata párt érte el szemináriumi akciójával. Ebben a szezonban negyven tlődás! tartoltak. Ha tehát statisztikát csinálunk, kiderül, hogy a város belterületén a nagyközönség számára tartott előadás volt harminckettő, tehát kevesebb, mint egymigéban a szociáldemokrata pártban rendezett szemináriumok száma. Már most ami a könyveket illeti, megkérdeztük a Somogyi-könyvtár kitűnő könyviárosát, Szőke Mihályt, hogy milyen statisztikája van a könyvtár látogatottságának és hogy milyen könyvek kellenek a közönségnek leginkább. A néhány rendelkezésünkre bocsátott adat szerint a könyvtár látogatottsága az előző évekhez képest igen nagy fejlődi* mutat. Az olvasók száma agyszólván hétrőlhétre nö. Mig 1923-ban 15 020 an. 1924-ben 18 276-an, addig 1925-től 1926 április végéig 21.673 an látogatták a könyvtárat. A legtöbb látogató tanaló, vannak azonban nagysiámban művészek, mérnökök, orvosok, munkások és napszámosok is. Legkevesebben vannak papok meg háztartásbeli fiatal hölgyek és asszonyok. Sürün látogatják a Somogyi-könyvtárat színésznők, akiknek toaletfgondjaihoz sugalmazást és korbüséget ad a könyv és nem egyszer szakad nak fel türelmetlen szavak az olvasóterem néma csendjében, ha a varrónő, aki szintén feljön, nem találja el rögtön, milyen koncessziókat lehetne tenni az alak javára, még Napoleots becsapása árán is. Ilyenkor megszakad az olvasás, az irodalomtörténet elfüfyürészik a fülek mellett, még BOlsche is nevethet, vagy ahogy neki tetszik, ha Kolbey Ildikónak toalettgondjai vannak. Legfeljebb néhány fi'iszfer dugja az orrát még mélyebben a recsegő foüánsokba. A legkeresettebb a magyar irodalomtörténet, persze részben dolgozati puskákhoz. Azután jönnek a művészettörténet, orvostudomány, a magyar történelem és segédtudomá nyai, technikai tudományok, szépirodalom. Nagy kereslet van a nyelvészet iránt, sokan tanulnak nyugateurópai nyelvet és nagyszám ban egy-egy utódállam nyelvét. Sokszor keresik fel a könyvtárat általános jellegű könyvészeti felvilágosisásokért és ebben találkoznak a legegyszerűbb emberek, a legintelligensebb közönséggel. Valamennyire a könyvtáros képzést is igyekszik kielégíteni a könyvtár vezetősége, amennyiben lanfri és tanítói könyvtárak vezetői gyakran tájékozódnak a Somogyi-könyvtárban a könyvbeszerzésre szánt összeg célirányos felhasználása iránt. Utóbbi időben már a tanyáktól is jönnek be ilyen ügyekben. Végül még valamit. A Somogyi-könyvtár az utóbbi 2—3 évben látogatottság dolgában a budapesti könyvtárakká veszi fel a versenyt, A legutóbbi statisztikai kimutatás szerint csak a Széchényi-könytár és a Budapesti Ejyetami Könyvtár multa felül jelentéktelen számmal a Somogyi könyvtár látogatóinak számát. Ennek a könyvtárnak épülelében végzi Mira Ferenc igazgató csendben az ismert nagy kulturmunkát és ő fejlesztette a könyviárat elsőrendű közművelődési intézménnyé. Az olvasók számát a város lakosságának számához képest mégis keveselnünk kell. Sajnos, a középosztály hölgyei és ifjai, kivé?e a diáklányokat és fiu kat, nem érdekifidnek a könyvek iránt. A zturozók, kávéház! politikusok, korzózók messze elkerülik a Stefánia ezen területét. Meg voltunk azonban győződve tó!a, hogy ami a Somogyi könyvtárban késik, az nemi múlik a könyvesboltokban. De a bejegyzett adatok itt — Hilji e? — Hallom. — Franciák vótak. — Franciák? Csakis. — Miből gondolja, öcsém ? — Csak tudom. Ez a meglepő leleplezés délelőtt történt s hamar hire ment a mezőkön, szintén jön egy öreg menyecske a kukorícalöldiői. lenéz a sírba, ahol éppen a karpereceket síedígetjük le valami jazíg dámáról. G/önyörü patinája van a bronznak, a nedves tőidben smaragdból faragoltnak látszik a hitvány. — No szegény Franciska, — szánakozik le rá a menyecske —, te Í3 erre jutottál 1 Kiderül ezután, hogy ez az a Franciska, aki az 6 kislány korában kártyavetö és rosíapörgető asszony volt a Cserepes-soron. — A félszömü Franciska —, mondja magyarázva a többinek. — Látja kentök, hogy ennes iá Iáis.'öme van. Való igaz, mert a koponya oldalt van fordulva és Így most még csak fiiszemmel rendelkezik. Ellenben a Franciska mindig öidőgbőrnadrágol hordott a szoknya alatt, annak pedig itt ny.Jüiu siacs. Vagy ezért, mert eletíe a föid a szoknyával együtt, vsgy azért, mert nem is adták rá, hanem etöiökO'te töle a lánya. — Az möglöhet —, mondja egy élemedett korú ánpyika —, mert as asszonyos is csak ugy vótak a följebb vató eszteadőkbe, mint ax embötök. Néha öt embör is házasodott egy nadrágba. — Hát az hogy leheteti, szüiém? — Ugy> galambom, hogy akinek völ szép es• i küvőnadrágja, az nem hejotta lébe, hanem kikimélte, ugy, hogy még a fiai is, mög az unokái is abban esStüdtiesaen. Koncz bácsi kiteszi a gödör szélére a másfélezer éves asszonykoponyát. Apró gyöngyi jgai csillognak a déli verőfényben. — Megvan mind a harminckettő, — álméikod nak a népak. — Haimieckét Miatyánkot kék ezért mondán1 annak, aki nem akar vete álmodni, — ijeszti Koncz bácsi a fehérnépet. Többen gondolkodóba esnek ezen. Egy szigorú nézésű öregasszony mondja ki a szentenciát: — Hogyis nel Magunkért se győzünk öleget imádkozni, nemhogy más lelkikért imádkoznánk. Alighanem csirkekofa volt a szigorú öreg nö. — Tessék csak lejönni, igazgató ur, — invitál le János a háromméteres sittenébre. — Mifélék ezök a kék dinnyemagok itt a nyakában ? Azok bizony kék üveggyöngyök. Vigyázva kell őket felszedni a bicska hegyével, mert a lehelettől is szétporlanak. A népek egy darabig csöndben hasainak odafönt, de aztán erőt vesz re tuk a türelmetlenség. Szeretnék, ha már a gyűrűjét keresnénk a halottnak. (Gyűrűnek különben nyoma sincs.) Egy incselkedő asszonyhang lekiált hozzánk: — Látszik, hogy maguk is szeretik az asszonyt, mert nagyon sokáig tapogalik. János felemeli a fejit és fölkacaint félszemmel, felelvén mindakettőnk nevében: — Mink már nem szeretjük az asszon* t, hanem j sz assxonyok szeretnek minket. Ami olyan okos mondás, bogy ebben meg is I maradhatnak. sem adlak megnyugtatóbb képet. A Trub B. és Társa cég egy év alatt körülbelül 4—500 darab szépirodalmi könyvet adott el. A Thália főleg társadalom- és természettudományi, továbbá szociálpolitikai munkákkal csinál forgalma! és elad havonkint körülbelül 140 könyvet. A Dilmagyarország kölcsönkönyvl árának majd 1000 előfizetője van és a legtöbbel keresik Bettauer, Schnitzler, Erdős Renée és CourlsMahler könyveit I A munkáselőftzetők majdnem talsulyhan vannak itt is. Kfllönösen nálunk az olvasással nincsenek kimerítve a jelentékeny kulfursíűkséflelek. Elszigetelt, árva ország vagyunk, amelynek a nyelvét nem érti senki a batáron fut, ott, ahol a nagy Nyugat szellemi arányai emelkednek. Aki kilép ebből a kis elbanyagoit virágos kertből, hogy néhány uj hajtással, uj szerszámmal gyarapítsa vagyonkáját, az Ijedten áll meg az első keresztútnál. Nem érti meg senki. Kíváncsiak voltunk tehát, hogy tudva mindezt, hányan tanulnak idegen nyelveket Az egyes tanárnőknél, Pogány Margitnál, Csillag- nénál, Wechselmann Hsrminnél, a német óvodában és még ki tudja hány bonnenál és tanítónőnél nem tanulnak többen németü', mint kétszáran. Franciául dr. Szdsz Hugónénál, Salvóeé- nát és még néhány tanerőnél nincsen több, mint 100 tanítvány. Az angol már keresettebb. Edit Thomas-ntA, aki szüléiéit angol, Pslotaini a&\, D :ra Rebl ntl és még néhány tanitfnái és tanitónönél összesen lehetnek 300 an és valamennyi felnőtt, orvos, ügyvéd, egyetemi tanár, úriasszonyok. Olaszul tanítanak MUf tanár és még egy ketten, de nem tanulnak t :bben, mint 70 en. Most nézzük azokat a kuKureseményeket és tényezőket, amelyek közvetlenül szórakoztatók ugy»n, de méljültebb szellemi feltéleleikkel és a nagyközönségre gyakorolt hatásuknál fogva mint a város kullurnivéjának fokmérőjét szokták számítani. Legelsősorban a színház. Az 1925—26, évi szezonban eddig "volt 20 bemuta'ó prózai darabokból, 1 opera-premier, 14 operett újdonság, 11 opera-, 20 drámai és 26 opírett-repriz. A színháznak sikerült hatalmss erőmegfeszitéssel telt házakat is csinálni, a közönség azonban főleg operetteket és szórakoztató színjátékokat fogadott kegyeibe, a dráma, opera csak éppen bogy átcsúszott A legérdekesebb volt azonban a nézőtér átalakulása. Mig a háború alatt és után tanyaiakat, földmives és termelő közönséget is látunk például a pábolyiorokban a régi és uj gazdagok mellett, addig most lassankint ismét a régi kösépoaziály vette át a színházat. Nem az a teljes középosztály, amelyre eddig minden szellemi esemény bizton és bálran támaszkodhatott, hanem csak a hivatalnokok, szerényebb tisztviselők, kereskedők, az egyszerűbb igényű emberek mentik ma a színházat a biztos csődtől. A hangversenyek vitzont megtartották kizárólagosan régi közönségüket, a megfogyva bár, de a zene hangjaira mégis örömmel lelkesedő tábort. A Harmónia 17 hangversenye aránylag j-51 látogatott volt, de csak a sztárok, nagy nevek szereplésére. * A képzőművészet érezte meg legjobban a gazdasági válságot. Szegeden a tárlatok száma egy év alatt körülbelül 11 volt. Az egyes tárlatokon a festők átlagosan 2—3 képet adlak el, vagy még anynyii se. A Freimmn cég eladott egy év alatt kb. 300 képet, többnyire olcsóbbakat és vásárlói főleg hivatalnokok voltak, mig a kereskedők részben, a diplomás vevők majd teljesen elmaradtak. A mozit sem lehel kihigyni a város kulturéfctéí mozgató események közül, tekintettel arra, hogy ma leginkább ott szórakozik, ott tanai, olt művelődik a tömeg. Megkérdeztük a mozik vezetőitől, hogy milyen darabokat kedvel i közönség leginkább. Megtudtuk, amit meg se kellett vqIm kérdezni. A Zoro és Huiu, a Chaplin, a nevető esíék kellenek, amikor jól bele lehet felejtkezni a groteszk humor kacagtató fantáziájába és ha már komoly dolog kell, ahhoz csak Cocrad Veidl, Jmningr, Henry Porhn, Harry Lkdtke neveire dobognak a szivek. A moziaotc netn psnasxkodhatnak, a mozi megtalálja a közösségéi. I

A luilurcsemésyektöl most egy kis kanyarodóval el kell főnünk, bogy néhány sort szénleljünk a város ifjúságának művészi és mdveiö-