Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-08 / 163. szám

Ara 3000 ki DÉLMAGYARORSZAG HMikusiötégi Deák rerenc-u. 2. Teleion 13-33. Uadöhivatal, HMctakOnyviár és legyirodai Dogon ic»-tér 11. Telelőn 300. • i PetöH Sándor-sugárnt 1. izám Tcletonnám 10-34. Szeged, 1925 december 8, KEDD ElöHxetésl árak: Egy hónapra helyben 40.0C0 kor, Budapesten éi vidéken 45400 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 165. szám A földreform első felvonása Tegnap, december 7 én lejárt a földbirtok­reformról szóló törvény hiiálya. Mától keidbe az Országos Földbirtokrendező Bíróság munka­köre csupán a mar bejelentett igénylés k le­bonyolítására szoriikozir. A foldrcíorm-akció így Dyugvópon ra jutott Elérkezett az d je, hogy legalább ideiglenes mér eget állítsunk fel eddigi eredményeiről. A földreform ősi idők óla a nagy háborúk rendes kísérő jelensége. Róma a nagy hábotnk után földet ado t veteránjainak. A középkori hűbériség nem egytb, mint azoknak, akik a háborúkban érdemekei s ereztek, földdel való megjutalmazása. Oroiiotszág az ötvenes évek­ben, a krimi báboru után csinál a m-g a jobbán yfelszabadi ást és az orosz-j» pán háború után jutott tl a nagy, átfogó jellegű földreform» hoz. De még Nagybri'annia is földreformot csinált a bur háboiu után. Pedig akkor csak egy idegen világré>zben fjlyó távoli háborúról volt szó és Anglia bármely nemzetnél inkább van abban a h lyzetben, hogy emberfelesleget koloniáiban elhelyezze. A földreform igy a há­borúk gőzének szociális átalakulás formájában való lecsapolódása. Nyilvánvaló, hogy ennek a földreformra irá­nyuló törekvésnek fokozott mértékben kellett jelentkezni a nagy világégés u'án. A mezőgaz dasáfci proletariá us, amely esik életéi vii e ál­dozatul és a törpebirtok, amelynek szintén nem volt sokkal több veszteni valója, a lövés tárok­ban ébredt suyának és jelentőségének tudatára Hallotta és olvasta az ígéreteket, hogy a nem* zet méltó formában fogja leróni háláját azokkal szemben, akik a frontokon vérezek. A szenve dés kifejezése közkeletű lett a hadviselt siáz­euek koreben, azzal a magától érteődő hátsó gondola tal, hogy ezért a szenvedésért ellen­szolgáltatás ii jár. A nincsetlen éppenugy kö­vetelte részéi a haza földj.ból, mint a mezt­gazdasági termelés érdikéoen nélkülözheted n­sége cimén felmentett nagybirtokos. A legele­mibb politikai előrelátás parancsolta, hogy a földreform és a mezőgazdasági proletariátus földhöz ju tatása nálunk is meginduljon. Ilyen előzmények után kezdődött meg a föld­reform Magyarországon és igy ju oltunk el teg­nap az e>sö felvonás befejezéséhez. Nem lehet csodálkozni ríja, ha egy ilyen nagy h;rderejü politikai és társadalmi probléma megi élésénél nagyon dvergálók a megitéiések. Az bizonyos, hogy Magyarország még a földreform első fel­vonásának lezajlása után is a latifundiumok országa ma>adt. Az is ké ségtelen, hjgy a föld­reform sok zökkenővel járt, vontatott volt a végrehajtása és sok esetben o y»n bizonyt lan­ságot teremtet*, ame'y éveken kere»2t(ll hátrá­nyosan hatott vssza a mezőgazdasági 'erme­lésre. Sok esetben nem az extenziv nagybirtok, hanem a középbírtok lett a tárgya a megváltás* nak. Olyan kit birtokok keletkeztek városi és falusi lakott közületektől távol, amelyeknél alig van meg a belterjes gazdálkodásnak a lehető­sége. A megváltási Osizegek m gállapitása ¿függő­ben mandt és a földhöz jut aotaknak hiány­zik a tudatából, hogy a földért tériléssel tar­toznak. Sok helyütt még ma is az az ideologia uralko k, melyet gyakran lehetett hallani a födreft m megindításának a periódusában: megyünk földre iratkozni. Az ecdigi reform főleg négy iránybm moz­gott. A eljesen vagyontalan, földnélküli Jánosok három knasztráis no d területhez jutotak, egy sereg törpebirtokot tiz holdra kikereiitettek, szá­mos köiépbirtokot alkotak és végül a saját lakásm Ikoli zsellérek nagyrészét házhelyhez juttat' ;. Eredmény szempontjából ez a négyes irán> u reform sok csali dássat járt. A minden tőkej^ küli kisember nem vüt képes a legszük­obj felszerelést megszere<ni és még« a külterj'S nagybirtokkal sem tudta a versenyt felvenni. Nem egy nagybirtok és a belőle kép­zett kisbirtok egymás mellett szomorú képit muta ja a primitívebb g zdasági formákhoz való «isszaiéré nek, Egyenesen megdöbbentő azon­ban a Központi Saiisztikai H vatal igazgatójá­nak a kimu atáss, hogy a ki sztott 170 ezer házhely közül mindezideig csak 35 ezer épült fel, az ertekiermelésnek a földreform következ­ében bekövetkezett visszaesése pedig évi l'l billió koronára tehető. Akkoia öt szeg ez, h gy vele akár önmagában lehetett volna Magyar­ország egész államháztartásit szanálni és még igen jelentős összegeket a magángazdaságnak is juttatni. M jgis a földbirlokreformot, mint e'vet a végre hajusnak e sok és tu'yos hiányosságai mellett sem lehet elitélni. A kisbirouak és kisbériét nek ug>anis nemzeti siempon bJl a termelésen és puszta gBzdes*gi sjerop ntekon túlmenő jelentősége van. A nagybirtok ugyanis nemcsak cikkek, hanem az emberek termleésében is ex­tenziv. Nincs az a nagy bír ok, amely ugyan­akkora területen, mint Szeg-dnek kisbirtokok ban és ktsbérletrkben felparcellázott halára, ha* sonló léekszáirot udna eltart ni és a népsza­porodásnak hísonló elffelteieei rejtené magá­ban. A Dunámul tipikusan nfgybirtokos vár­négyéi szolgálta ják a legszebb pédát, hogy a népesség ott mennyivel rikabb, mint a közel ben fekvő kisbirtokos (erőieteken és hogy a népsisporodás i« a nagybirtokodon a let cseké­lyebb. Már pedig ne»ünk csak az erős nép­szaporodás biztosíthatja relatív pozicltnkat akár déií, akár pedig telei szomszédaink irányában. A fö dbirtokrefjrmnak az első felvonását egy kísérleti periódusnak kell felfogni, amelyet kö­vet majd a tapasoala'ok g üjése mezőgazda­sági szcciálpoli lkánk jövő irányát illetőleg. Az é kezést követi az emésziés. Ennek a jövő me­zőgazdasági sz ctá'pol ikának az iránya pedig minden való«zinü.tg szerint ketős lesz, ha azt i karjuk, hogy haszonra változtassuk át a most fett kér* tap sztala'okat. Az egyik irányzat a falusi népokiaíás színvonalának sürgős emelése és intenzivebbé tétele. Csak egy müveit és ckuni vágyó p<ra8itoszlályiól várhatjuk, hogy tényleg ki «kaija egyenlíteni azokat a termelés­ben jelentkező vissiaeséseket, amelyek ma két­ségtelenül megvannak. A másik irányzat a föld­birtokreformnak az eltolása, — hi fölmerül a folytatásának ai' kségessege, — a hossza lejá­ratú bérletek irányában, amint azt ma Szeged városa gyakorolja. A föld csak korlátolt mennyi­ségben all az ember rendelkezésére, fulajdon gyanánt való bírása a moncpoliumnak egyik tormáji. Egy uj földbirfokreformnak magasabb szemponok által inditatva, állami tulajdonba kell «enni a f ldet és bérlet fermátában juttatni annak, aki művelni akarja, de meg is tudja művelni, ugy, hogy abból as egész országra haszon fakadjon. Hindenburg egy kormányban szeretné együtt látni a szociáldemokratákat és a német néppártiakat. A némát néppárt tárgyalásokat folytat egy nagy koalíciós kabinet megalakítására Berlin, december 7. Tegnap délben Loebe birodalmi gyüléii elnök látogatást [tett Hindin­burg birodalmi eltö nél. A frpok értesülése szerint a birodalmi elnök ez alkalommal azt az fluspon ot képviselte, hogv kísérletet kell tenni olyan kormány megotakiiására, amely széles alopokon nyűgödnél és a szicldldemokratdkiól kezdve egészen a német néppártig terjedő több­ségére támaszkodnék. Az liyea széles alapokon nytígvó kormány szükségét a moitani gazda laitl helyzet nehézségei es as egyre növekvő Kunkanélküiiiég teszi megokolná. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Ber­linből jelentik: A birodilon elnökének^ poli­tikai pártok vezetőivel folytatott tárgyalásai során Hindenburg Ismételten kijelentette, hogy a leg­szélesebb alapon és a legrövidebb Időn belil keli az uj kormányt megalakítani. A német néppárt már meg is kezd'e a tár­gyalásokat egy olyan kormány megalakítása céljából, amely a szocialistáktól a nemzeti pártig minden pártot egyesítsen magában. At uj kor­mány megalakítása mindamellett nem igen vár* haló e héi folyamin, mivel a szocialisták olyan követelésekkel lépnek fel, amelyeknek letárgya­lása hosszabb időt vesz igénybe. A népszövetségi tanács megkezdte 37-ik ülésszakát. Letárgyalják a görög-bolgár konfliktusból származó kártérítést. (Budapesti tudósítónk telefonjeleniése.) A nép­szövetségi h náci ma dél1 Sklaloja elnök­lete alait megkezdte 37 ik filéssstkái. Az ülé­sen most is ugyanazok vesznek részt, *~'k s megelőző filétek n képviselték az e^ *«s «11a­iro<aVa kclonbseg csak az, bogy btiand he­lyet' Franciaországot Paul Boocturi képviseli. Skiatoja eln k beve elő szavat után a nép­szövetségi tan/ct megkezdte a görög—bolgár konftik'us tárgyalását. Chamberlain fölolvasta a bizottság jelenését sbben a ké disbea, majd a bolgár kai ügy­miniszter, Kaikov vázolta azokat az okokat és körülményeket, amelyek a kenfiik ust előidéz­ték. Utalt arra a rettenetes nyomorr*, amelybe a bolftár 1 «kosság az évtizedei balkán háborúk köve keltében került, majd kijslmtette, hogy hozzájárul azokhoz a javaslatokhoz, ameljek azt tervezik, hogy a jövőben a hasonló kon­fiiktmok mrgakidál) Oltassanak és kijelentette, hogy Bulgáriát nem elégíti ki az a 30 millió leva, c.melvet c jelentés kárpótlás elmén javas­latba hoz. Az az 53 millió leva, amit Bulgá­ria eredetileg kin, minimális igénye volt Bul­gáriának. Majd Remplsz, volt görög külügyminiszter szólalt fel ét klldentette, hogy ő elfogadja a bizottság jelentését. Remplsz a délutáni ülésen kérdést intézett a bolgár delegátutboz, hogy hajlandó-e Bu'gária e neully-i szerződéi katonai feltételeinek eleget lenni. Skiiloja elnök itt félbeszakította f Rempiszt és kijelentette, bogy véleménye szerint ez a kérdés teljesen Indokolatlan, miután Bulgária a neully-i szerződést már aláirta. Karkov válaszában azt fejtegette, ho|y a görög delegáció által emelt föleobezés, amelyet a legfelsőbb nemzetközi Ítélőszék elé akar jut­tatni, nemcuk indokolatlan, hanem egyenesen lehetetlen is, mintán Ofrögorszig a Népszövet­ség párisi rendkivüii ülésén kijelen'ette, bogy teltétel nélkül aláveti magát a népszövetségi tanács döntésének. Az ülés végén Hymans belga és Issy gróf japán delegátusokat meghívták, hogy a bizottság javaslatát Cbamberlainnal együtt siö/egezzék meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom