Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-15 / 168. szám

Ara 2000 korona. DÉLMAÖYARORSZAG «¡»»»»«Mfcig i tH>á* Ferenc-u. 2. Telei'm 13-Л, K,»r46hhratJŰ, - «4U»a*3&yv4x te Jegyirodái Uutunlct-tír 11. Telefon BJS. PHÖti **nd'!?-<mg*m1 1. >záo Telefonszám 10-84. Szeged, 1925 december 15, KEDD Elöflisíte! árak: Egy hónapra helyben 4).0t!0 kor., Budapesten «« vidéken 45.UM kor. Egyes szám ára hitköznap 2IKXI kor., vuár- te Snnepnap SJUO korona. I. évfolyam, 163. szám. Madárkopogás az ablakban. A uegedi munkanélkülieknek *z i kérvény«, amelyet a várót hoz intéztek s amelyet tel es ler|edelmében közöit e lap vasárnapi száms, megfelel minden kelléknek, ami egy rendes kér­vény foiaimához fűződik. Mérték tar ó. szerény, illedelmes hangú; inkább elfoj'oll sirás, mint zokogó kóretelödzés; tisztán humanitárius ala­pon áll és a szivekhez akar utat találni. Lehet, hogy meg is ta»ál|a. Aki megkísérli belegon­dolni magát a munkanélküliek helyzetén« * családjával rgyfltt és a maga gyermekét képjeli el ebesnek és rongyosmk és a »aga feleségéi gondolja oda a fii ellen kályhához, auint kéz­tördösve mered ai üres kenyeres kosárra, annak, ha vsn benne egy ctöpp embsri érzés, nehéz lesz összecsukott száljai és ósszeszorilott ma­rékkal elfordítani a fejé*. Hiszen az iskoiásgye­rek is tanulj», hogy skicet szive van, az mor­zsát szór a hóra az éhtzö égi madárntk. A munkanélküliek kérvénye bilk kopogás a iör­vényhatóaág ablakán. Nagyon szerény kopog­tatás a jól fűlött szobában terített asztalnál ölökhöz: jó emberek, morzsát adj-tok azo*nik, »kik éheznek és fáznak, mert ki vann*k zárva. O, nem a gondtalan élet pu'ta melegéből, nincs ezeknek az embereknek ilyen vikmeiö ás kép telen álmuk, — ök a munka lehetőségéből vtn­nak kizárva, a kemény munkáéból, amelynek árán valahogy el lehetne tengetni a puszta fizi­kai lélet. Persze azért lesznek, akik riadtan neszelnek fel a halk midárkepogásra ír. Hogyan hát vannak raunkar élűtek Migyarorszígon ? Hi­szen ug; nevezeti hivatalos helyről már nem egyszer kijelentették, hogy a munkanélküliség problémáját általában igen túlozzák. N mrégeo Szeged egyik képviselője statisztikai adatokkal is kimutatta, hogy például az angol munkanél­küliség mellett a magyar munkanélküliség szóba sem jöhet, ami majdnem olyan okos beszéd volt, mintha azt mutatta volna ki alapos sta­tisztikákkal, hogy a Csendes Óceánban sokkal több hal van, mint a Febértób>n. Söt igen valószínűnek tartjuk azt is, hogy a népjóléti •inisztéiium se tanja elsőrendű problémának a munkanélküliség kérdését. Legföljebb Petriche­vicb Horváth Emil báró ur itéli meg máskép­pen a kérdést, aki most a miga bőrén tapasz­talja, hogy milyen kellemetlen dolog a munka­nélküliség, még ha mírvány kandalló mellett, perzsaszőnyegeken válik is az ember a népjólét mnnkané kflli államtitkárává. Nem íudjuk, hogy egy népjóléti államtitkár mennyibe kerül az országnak, azonban attój tartunk, hogy többe kerül, mint amennyit eddig a munkanélküliség problémájának megoldására fordítottak. Mert ezt a problémát eddig leg­inkább azzal próbálták megoldani, öogy egy sze üen nemlétezőnek jelentették ki, amivel a kormányzásban valami eddig példátlant produ­kált a magyar otszáglászali észlészet. Hiszen az egész világon voltak és vannak gazdasági megrázkódtatások, de az állam sehol se nézi tétlencl a munkanélkülieknek az uccákra ker­gelett ténfergő hadseregét. Minden konszolidált s a munkát megbecsülő állam igyekszik elejét venni a katasztrófáknak. Frar cíaországban már száz évvel ezelőtt a munkanélküliség levezeté­sére szervezték meg a nemzeti műhelyeket, mert előrelátók volas és szárcbtvetuk az éhe* gyomor dinamikus e'szántságát minden ellen és mindenki e len. A munkanélküliség az eg sz világon természetes következése volt a háború­nak, de több kevesebb sikerrel mindenütt leg­alább kísérletet tesznek a megoldására, cs?k ná u k ad ijesz ő perspektívát a jövő. Nálunk munkások tízezreit bocsátották ei a gyárakbó, az irodák rné* ma is öntik magukbil az elbo csátott tiszlv selöket, az állam bé listakat pro­dukál ujabb és ujabb kiadásokban — s a munkanélküliség ügyében a kormány, a köz­gazgatás, az egész állami »ppaátus nem ter­melt egyebet, mint ankéteket. Mikor aztán ezekbe is re'eun'ak, akkor kijelentették, hogy a ké dés tulajdonképpen nem is oyan égető, a munkanélküliség nem is olyan katesztrófális, hiszen még senki se italt éhen Magyarországon. D: talán mégse kellene megvárni, hogy csakugyan éhen haljanak az emberek Migya­0! szagon s hogy a n u kanélkcliek a iege>y­kéréstikhtz a megfagyott és éhenhalt gyerme­keiket csatolják be melléklet gyanám. Ha hábou neg lehet Indokolni azzal, hrgy etketűlhe e len, mint preventív intézkedés, talán az irgalomnak a nyomorúság el en való hadjáratát is meg lehet inditani, mint preventív intézkedést. S talán nemetak az irgalom kö élességévé kell tenni a morzsa szórást, hanem az okosság köte­lességévé is. Ne felejtsük el, hegy a francia forradalmat nem RJU seauék csinálták, akiknek ' soha a nerét se hallotta az írástudatlan francia paraszt, hanem csinálta a legnagyobb destruk­tív: a nyomorúság. Csinálta az éhes gyomor, amely nem tud disztingvál» és amelynek nincs diszciplínája. Antánt-csapatok vonulnak be Ausztriába, hogy feldarabolják az országot? Megszaporították a bécsi katonai attaaék számat. (Budcpestl tudósítónk teltfonjeíenlése.) Bfciből jelenlik: Az egyik bécsi eslilap szenzáció­ként beállítva azt a bírt közli, bogy a bécsi olasz, francia is angol követségek mellett akkreditált katonai attaséihoz beosztott tisztek létszámát lényegesen gyarapították. A lap ezi Ausztria közeli feldarabolásának terveivel és az ántánt csapatoknak Ausztria területére való bevonulásának lehetőségével hozza kapcsolatba. Illetékes helyen kijelentetlék, hogy a kormány mtt sem tud ezekről a tervekről, hogy pedig a külföldi követségek az ilyen lélszámsziporitásról a külügyminisztériumot értesíteni kötelesek, a hír teljesen hihetetlennek látszik. ;nt»»8»:»t»?ttm;»m»»t»:»i»»i:::m!»i»n^ 30 millió léva kártérítést kell fizetnie Görögországnak a bolgár incidensért. (Budapesti tudósítónk ielefonfelentése.) Qenf­töi |<lentik: A népszövetségi tanács ma dél­utáni ülésén Chamberlain telié meg jelentélét a görög-bolgár konfliktus ügyében hozoit hatá­rozatról. A tinács mindenben jóváhagyta a vizsgálóbizottság előterjesztését s igy Girög­otszág köteles 3G millió léva kártéritist jtzetni Bulgáriának. A határozatot agy а görög, mint а bolgár megbízottak tudomáiul vették. Ha módosítják a numerus clausust, nem lesz egyetemi oktatás, — jelentette ki Eckhardt. Budapest, december 14. Eckhardt Tibor ma Kegisméielte muliko i nyilatkozatát és kijelen­tette, hogy ha a kormány töivéuyhozási aton módosít;a a numerus clcwust, nem lesz egye temi oktatás Mogyarorszcgon, mert az egye­temi Ifjúság nem engedi be a zsidó hallgató­kot. Értesülésünk szerint Eckhaidt ezen nyi­latkozatát szóbahozzák a legközelebbi egysé­gespárti érlekedeten. Szerdán csap össze Bethlen a fajvédőkkel. Jobbfclé eltolódás? — Rassay mozgalmat indított az ellenzék egységéért. Kltbelsbe g örül a genfi eredménynek. (,Badopesti tudósítónk ielejonjelentise.) A mi­niszterelnök hazaérkezése már is elénkebbé tet'e a poiitikd eletet. Azok a birek, amelyek a fajvédők tlőretörésétől és Klebelsberg kom­binációról vélnek tudni, kétségtelenül tu zotiak, de ezeket nem lehet letagadni. A fajvédők «Ital Pctricbevích E«il báró nép jóléti államtitkár ellen indított sorozatos táma­dások éle tuiajdonkepen nem is sz államtitkár, hanem az egész kormány ellen irányul és vég­eredményben a jobbfeli eliolődáit kiránja szol­gálni. Amíg Bethlen I .tván gróf Qenfben volt, az egységest árt tfgjai között könnyebben és» re vehető volt a jobboldali politikával való ktcér­kodás haj andósága, a veztr hazaérkezésévei ma azonban teljesen megváltozott a helyzet. Ai a tanácikozás, amey ma dében fo'yt le a nemzetgyűlés elnökének szobájában Be hlen min siteielnök és az egységes párt néhány tagja között, te'j-s megértésre vezetett és ma mûr azok a politikusok is, akiknek a jobboldal feli való húzódásáról besziliek, ugy nyilatkoz­tak, hogy akár a zofió Dunának is neki men­üinek, ha Bethlen vezeti őket. Az inkái b kuiisz­szék mo*ött folyó harc első ütközetét tehát Bethlen, fölényes győzelemmel nyerte meg és eöre látható, ho4y ennek a harcnak második Quözeie is a miniszterelnöknek hoz győzelmet, amely ma lesz és amikor Bethlen az egységes pártban be fog számolni genfi utjának ered­ményeiről. A tuiajdonkipenl összecsapás Bethlen is a fajvédők között szerdán tesz. Arra az inter­peliácóra, amelyet szerdán fog egyik fajvédő Képviselő a Peti iche*ich-ügyben előterjeszteni, Bethlen személyesen fog válaszolni és végre nyilt színen dől el az a kérdés, hogy a faj­védők Petrichevich államtitkár elleni támadá­sainak személyi céljuk volt, vagy ptdig sok­kal messzebbmenő célt szolgálmk. A bizonytalannak látszó politikai helyzet az ell-nz ket is erőteljesebb megmozdulásra kész­teti. Ismét megindultak ma azok a tárgyalások, amelyek a liberális ellenzék koncentrációját akarják keresztülvinni és sok remény van arra, bogy rz végre sikerülni is fog. Az akció élén Rassay Károly áll, aki a nemzetgyűlés folyosó­ján ma elkerülhetetlenül szükségesnek mondotta az ellenzék szorosabb együttműködésének szük­ségességét, hangsúlyozva, hogy utolsó ideje ér­kezeit el annak, hogy minden személyes érde­kek félrelételével az ellenzék egységesen száll­jon harcba a mindinkább megerősödni látszó reakciós kísérletekkel szemben. Mi este megerkrzeit ChnfbSI Ktebelsberg K .nó gróf kuliu8zmini8z'cr is, ali az újságírók elölt való nyilatkozattétel dől azzal tért ki,

Next

/
Oldalképek
Tartalom