Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-28 / 130. szám

1925 október 28. DELMAQYARORSZAO t/cbmnu i Ai\v/nJ<inu | Bigámia vádja — tizenkét napos véletlen sietség miatt. Fölmentették a postatisztet, aki megházasodott az elválás jogerőssége előtt. Inmn ¿rHokoo hílnllnu bprHW ma H¿1 n!Aff a oto. monlnrlltnd "* X / OQ Szerda. Róm. kai. és protestáns Sím. és I ^O« Jak, QOr. kai. Lucián. Nap kel 6 óra 37 perckor, ayugutk 4 óra 50 perckor. Somogyi-könyvtár nyitva d. e. 10—l-ig, d. u. 4—7-ig. Muisum nyitva d, e. 10—12-ig. Egyetemi könyvtár (központi egyetem I. emelet) nyitva d. e. 8—l-ig, d. u. 3—7-ig. A színházi előadás este fél 8 órakor kezdődik. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tarta­nak : Apró Jenő Kossuth Lajos sugárut 61 (telefon 996), Barcsay Károly Széchenyi tér (telefon 27o), Borbély József Takaréktár utca (telefon 1268), Nagy György h ciogasszony sugárut (telefon 1125). Moltívány Lajos iszeged (telefon 846). Nyitás reggel fél 8, zárás este fél 7 órakor. Beszélgetés egy gazdátlan Íróasztallal. A Bácsmegyei Napló legutóbbi számából közöljük ezt a cikket. Az Íróasztal élete egy a gazdájáéval. Reggel vele ébred, vele örOl, vele szomorkodik; ha baj éri, egy az aggodalmuk és ha pihenni tér, vele hajtja ¿lomra a fejét. Élet van az Íróasztalban és hűség, több, mint a kutyában, több, mint a barát­ban és ha elveszti a gazdáját, a tintával, tollal, papírral együtt gyászolja urát. * Itt, ebben a redakcióban (öltötlek együtt öt esztendőt, jóban-rosszban a szerkesztő és az Író­asztal. Ezen az Íróasztalon íródtak a legszebb magyar vezércikkek, a magyar ujságirás zsoltárai, amelyek JJt esztendőn át összetartották a magyar lelkeket. És ez az Íróasztal egy kicsit a mi sor­sunk is, a kisebbségi magyar ujságirás fekete könyve ez az asztallap, amelyen minden tintafolt hangos kiáltás, ujjongás, vagy sirás. És barrikád is volt ez az Íróasztal, amelyen megrekedt gyű­lölet, gonoszság, méreg; vár volt ez az Íróasztal, amely segítséget és védelmet adott a gyöngéknek, de lecsapott a garázdálkodókra, harsona volt ez az Íróasztal, amelynek hangja eljutott mindenüvé és gyóntatószék is volt, amelyhez eljöttek a vi­gaszra szorulók, nagy kövér bánatbatyukkal a hátukon. * Hogy ki volt nekem Dettre János ? Ó, ezt nem lehet Tgy egyszerre elmondani. Talán tizenhét éves lehettem, amikor egy téli délutánon először men­tem fel a Bácsmegyei Napló szerkesztőségébe. Garderobomban ekkor még túlnyomó többségben voltak a rövid nadrágok, de télikabátom nem volt. > A szerkesztőségben éppen szellőztettek és a hideg előszobában kegyetlenül fáztam. Itt akadt rám Dettre János. — De hiszen maga megfagy, liucska! — raga­dott karon és bevitt az ö szobájába, leültetett és mig én a fülemig érő fotelben dideregtem, a fő­szerkesztő ur gyufát, forgácsot vett elő és befűtött a kis vaskályhába. így ragadtam ott újságírónak. * Nem is szerkesztője volt ő a szerkesztőségnek, hanem szerető jó barátja mindenkinek, a leg­ifjabbtól a legöregebbig. A bajok özönvizében ő volt az árvizi hajós és sok kemény vihart álltunk ki az ő fedélzetén öt év alatt. Öt esztendőt élt ezen a hideg, zsiros földön, ötször háromszáz­hatvanöt napot ebben a városban, amely oly vég­telenül közömbös tudott maradni minden más fáj­dalommal, minden idegen nyomorúsággal és föld­rengéssel szemben, hacsak az közvetlen érdekeit nem veszélyeztette, öt év alatt senki sem látta őt. Egyszer sem látták öt. Jött-ment, verekedett köz­tük, mosolygott rájuk, szólt hozzájuk, kezet fogott velük és mégsem ösmertek rá. Ó, mennyien élnek itt kényelemben, kövéren, kicsi gondok gombos­tűjével a körmük alatt és ő, aki magára vett min­den bajt, bántást, aki kiállt a gyáva helyett is, kiabált a néma helyett is, birkózott a béna helyett is és szeretett a rosszak helyett is, most fizetett is mindannyiunk helyett. * Azon az éjjelen, ott a határmenti őrszobában láttam utoljára. Ott álltam künn a sötét uccán, az ablak előtt, tőle alig három lépésnyire. Ugyanaz a barátságos petróleumláng vetette rám is a fé­nyét, mint ö reá, de ő nem tudta, hogy a közelé­ben vagyok. Két kezére támasztott fejjel ült egy kis padkán, körülötte a fekete éjszaka és a csendőr­szuronyok. Mire gondolhatott? Talán rajta is átvo­nult ekkor az iszonyú találós kérdés: Miért mindez a nagy, cifra komédia? Miért komiszkodik folyton az élet azokkal, akik neki áldozzák magukat? Ez a fizetség? Vagy tán a szenvedés kitüntetés? A jóisten medáliája? Azon az éjjelen egy árnyalattal ismét keserűbb lett az arca és egy pár ősz hajszállal ismét több vegyült dús fekete fürtjei közé. * Milyen furcsa is, istenem, róla irni, aki mindig másról irt. Egy kézirat, amelyet nem az ő szerető gondossága néz át, nem ő signál hegyes, szigorú betűivel, amely legfeljebb csak az újsággal együtt Igen érdekes bűnügy került ma délelőtt a sze­gedi Ítélőtábla elé. Kettős házasság bűntettel vá­doltak meg egy postatisztet, aki tizenkét nappal azelőtt nősült meg másodszor, mielőtt a bíróság jogerősnek monáotta volna ki első feleségétől való elválását. A törvényszék első alkalommal el is ítélte a tisztviselőt, habár megállapiíotta jó­hiszeműségét, a törvényt azonban alkalmazta a paragrafusok szerint. A Tábla ma azután ebben a rendkívül érdekes esetben — ahol a főszerepet a dátumok játszották — fölmentette a bigámia vádja alól az elitélt tisziviselőt. Limip Sándor szentesi postatisztviselő állott en­nek az ügynek középpontjában, aki három év előtt feleségül vett egy fiatal leányt, de nem so­kára, néhány hét múlva válókeresetet indított el­lene. A vátópör a budapesti törvényszék előtt in­dult meg, amely hónapok múlva ki is mondotta a válást. A postatiszt ekkor már más leánynak ud­varol, azonban hosszú hónapokat vártak tüie'em­mel a szerelmesek addig, mig majd kimondják a joge:ős válást. Hónapok teltek el, semmi értesítést nem kaptak és 1923 junius 27-én Limip Sándor oltár elé vezette Kátai Erzsébetet. Boldogan éltek át néhány hónapot a fiatal házasok, amikor egy­szer csak hivatalos birósági irat érkezeit, amely­ben az állott, hogy Limip ellen kettős házasságért meginditották a büvádi eljárást. Súlyos jelenetek következtek ezután. A szeren­csétlen ember csak nagynehezen iudta megér­tetni, hogy ő már régen elvált első feleségétől Nemsokára azután kitűzték a főtárgyalás», amelyen kiderült az, hogy a tisztviselő teljesen jóhiszeműen járt el, amikor megtartotta második esküvőjét. O ugyanis csak annyit tudott, hogy a törvényszék kimondotta a válást. Nem tudta azonban azt, hogy az ítélet csak akkor emelkedhetik jogerőre, amikor a válópör iratai visszaérkeznek az ügyész­ségről, ahol átvizsgálják azokat bűnvádi szem­pontból. Eddig az Időpontig pedig Limipnek nem lett volna szabad megnŐ3ülnie másodszor. A törvény­szék julius9 én mondottaki a házasság felbontását jogerősnek, mig Limip Sándor tizenkét nappal ez­előtt már megnősült. Ezért azután a törvényszék az enyhítő körülmények mérlegelésével a bigamiá­érl járó évekig tartó börtönbüntetés helyett mind­össze ötnapi fogházra ítélte a postatisztet. Á szegedi Ítélőtábla Orosz tanácsa ma azután felmentette a vád alól Limipet, mivel a vádlott nem tudhatta, hogy még nem mondották ki a jogerős­séget, nem értesitette a válópör sorsáról senki és jog­gal tarthatta azt, hogy szabad már ismét az oltár elé lépnie. A felmentő Ítélet jogerős. jut el hozzá, az újsággal, amelyet a drága főszer­kesztő ur ugy vesz immáron a kezeibe, mint egy olvasó... Tamás István. — Leleplezték a Jókai-emléktáblát a Petőfi­házon. Budapestről jelentik: Ma délben tizen­két órakor a főváros tanácsi ünnepség kereté­ben leplezte le Jókai Mór születésének századik évfordulója alkalmával a Jókai-emléktáblát. Az emlékmüvet Szentgyörgyi István sxobrászmüvész készitette a nagy mesemondó alakja alatt a következő szöveggel: nEzen házban lakott Jókat Mór 1892—99-ben, veje, Feszty Árpád családjával is Itt irte el 1894 január 6 án félszázados trói jubileumát. Állította Buda­pest Székesfőváros Közönsége 1925" Az ünnepi beszédet Ferenczy Zoltán mondotta, aki rámutatott Jókai Mór és Petőfi Sándor találkozásának szimbolikus jelentőségére. Főleg azt hansulyozia Ferenczy, hogy Jókai ebben a házban élte le élete legharmónikusabb éveit. — Kltbelsberg visszatért Berlinből. Buda­pestről jelentik: Ma délben egynegyedkét óra­kor Klebelsberg Kunó gróf berlini útjáról visz­szaérkezelt Budapestre. A kultuszminiszter meg­lepetten a meleg s ünnepélyes fogadtatástól köszönte meg az üdvözléseket. Többek között hangsúlyozta, hogyha a magyar kuliura béke­kötés utáni munkájának eredményeiről számol­hatott be Berlinben, ugy ez annak tudható be, hogy a kultuszminisztérium tisztviselői kara és a magyar kuliura egyéb munkásai összeforrva közös, nemes feladatok átérzésében szinte ere Jüket meghaladó nagyszabású munkálkodással szolgálták azt az ügyet, ameiy most Berlinben megint sikert és eredményt ért el. Kékkúti ásványvíz borral keverve felséges üdítő­ital. Kapható minden jobb fűszer éa csemegeüzletben. — Még simmi hir a kikindai vonal meg­nyitásáról. A szegedi megállapodás értelmében — mint emlékezetes — október 15-én kellett volna öt éves szünet u'án megindulnia a szeged­kikindai, vagy pancsovai vasútvonalnak. Ez azonban a megállapodás ellenére sem lörtént meg. Ujabb és váratlan akadályok és differen­ciák adódtak elő. Az első hirek ugy szóltak, hogy a vonal megnyitásának elhalasztása csupán napok kérdése, mert a póttárgyalásokat rövide­sen meg fogják tartani. Két hét mull el az ese­dékeB dátum óta, azonban eddig még semmi hir sem érkezeit a szegedi üzletvezetőséghez arról, hogy miképen is áll tulatdonképen a kikindai vonal megnyitásának ügye. A hatósági közegek továbbra is kini vannak a szőregi határállomáson, azonban semmi hir sincs arról, hogy meddig kell még tétlenül rostokolniok Szöregen. Azt sem tudják illetékesek, hogy mikor fogják elsimitani az ellentéteket és igy az sem lehetetlen, hogy a szegedi megállapodás ellenére sem fog megnyílni a vonal az uj év előtt. — A Művészeti Lexikon-ban a régi és a mo­dern meslerek életrajzi méltatásán kivül megtalál­juk a művészeti szakcikkeket is, mint pl. a mű­vészi stílusoknak, irányoknak, technikáknak, stb. ismertetését. Megtaláljuk benne minden nemzet művészi fejlődésének leírását, a legrégibb időktől a mai napig. A Művészeti Lexikon ismerteti az iparművészet készítményeit: a csipkét, szőnyeget, ékszereket, a zománc-, bronz-, porcellán-, agyag-, üveg- és egyéb munkákat. Pe ria Brunő táncmester a Kass-fzálló nagy­termében tartandó tánctanfolyamaira beiratkozás naponta 5-től 8 óráig. Külön baby-, diák- és felnőtt-csoportok. Exclusiv csoportok, külön órák egész nap. Tisza Lajos körút, Püspökbazár épület Üztetnagyobbitás után óriási reklámvásár! E héten Meleg trico­keztyü, bélelt ezer Férfi zefiring 2 gallérral ezer Selyem nyaksál ezer i i Saját gyártású kötött árúk meglepő olcsó árakon. Téli aisók, harisnyák, zoknik, nyakkendők, esernyők stb. stb. 6J2 Csakis elsőrangú minőségű áruk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom