Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-14 / 70. szám

ÍM augusztus 14. DBLMAOYARORSZAG s A londoni tanácskozás eredményei. A biztonsági kérdés ssrkalatos pontjaiban nincs megegyszés. Már a jövő héten megkapja Németország a francia választ Páris, augusztus 13. A londoni tAr­gyalátok eredményét általában Briaad »¡kerekint könyvelik ti, annál inkább, mart immár nyilvánvaló, hogy London­ban nemcsak a biztonsági szerződés könnyebb kétdései kerültek szóba, ha­nem azok a kérdések Is, amelyekre nézve ellentétek vannak az érdekeli ha­talmak közölt. Nem volt kétséges, hogy a panda vdlastjegytik is Németorszdg­nak a Népszövetséghez való csatlaké­táta dolgában sikerül megegyezést létre­hozni. A londoni tinicskozás eredmé­nyének próbájául azonban azt tekin­tenék, hogy a szankció kérdésében, a keleti határok garanciája dolgában és a további tárgyalások formáját illetően milyen eredményt siserOl létrehozni. Mindezek a kérdések Londonbsn atóba­kerűitek és ha nem is |Ott léire végle­ges döntés, az eszmecsere mégis előbbre vitte a kérdéieket megoldásuk leié. Ami a szankciók kérdését Illeti, itt elsCsorban elvi téren értek el a fran­ciák sikert, amennyiben Brtandkülügy­miniszternek sikerült elfogadtatni azt az elvet, hogy Franciaországnak bizonyos esetekben továbbra is joga lesz saját felelősségére és más hatalmakkal való megegyezés nélkül katonai jellépésre. A keleti határok garantálását illetően a helyiet nem alakult elég tisztán ki, főleg azért, mert Chamberlain tekintet­kel arra a kritikán, mellyel kOIOnöaen ebben a kérdésben való á lásfoglalását illethetik, nem kivánta magát végleg leszögezni. Az áltslánoi elv, melyet Anglia szem elfitl tart, az, hogy nem akar hozzájárulni Franciaországnak, mint garantáló hatalomnak korlátlan katonai Jellépisi jogához, másrészt azonban tekintettel a dominiumokra, nem szeretné Angliát ebben a kérdés­ben túlságosan exponálni. Ennek a kérdésnek további tárgyalása immár diplomáciai uton fog végbemenni. Ugyancsak homályos az elin ézéte annak a kérdésnek, mi legyen a jö­vendő tárgyalások formája. Az tény, hogy a francia válaszlegyiék rövidesen Berlinbe kerül. Elsőtorban a ma esti londoni minisztertanács elé kerttl a jegyzék, majá a római, brOasseli és tokiói kormánynak ia megtáv ratozzák, de azt hiszik, hogy ezek a kormányok a Jegyzéknek Párisban előkészített és Londonban végleges formában megál­lapított jegyzékhez minden akadály nélkül hozzá fognak járulni, biazen a válaszjegyzék csak azokban a kérdé­sekben foglal állást, melyekre nésve Németországnak polémiára alkalma ninca és a többi kérdéseket későbbi tárgyalásra való utalással sommásan emuti. Súlyos kérdés azonban, vájjon esek a kéiöbbi tárgyalásra utalt kér­dések a szövetségesek külön tanácsko­zásán kerQ nek e elbírálásra, vagy pe­dig azoknak elbiriláaa Németország delegátusának bevonásával történjék-e. Londonban tekintettel kívántak lenni arra, hogy ha a tárgyalások előbbi tormáját választják, akkor Németor­szágban oktrojálásról fognak beszélni, Bnand azonban egyelőre ezeket az ag­godalmakat honorálni nem hajlandó. Itt azt hiszik kölönben, hogy a fran­cia válaszjegyték átadására már a jövő hét el só napjaiban tor kerül. Páris, augusztus 13. Több lap azt irja, hogy Spaaban konferencia lesz, amelyre Németországot, Lengyelorszá­got és Csehországot is meghívják. A lapok a londoni tárgyalások ered­ményét nem túlságos optimizmussal tárgyalják. Sőt egyik-másik lap hatá­rozottan kedvezőtlenül vélekedik a hely­zetrőL Egyesek hangoztatják, hogy nem látni, létrejött-e és milyen mértékben közeledés a francia és az angol állás­pont között a garancia kérdésében, a német döntúbiróság, a cseh és lengyel szerződés dolgában. A Journal des Débats óva int a korai bzakodéstól. Azt a körülmény., irja a lap, hogy a Németországhoz inté­zendő francia válaszlegyzék dolgában megegyezés jött létre, nem szabad jelentőség tekintetben túlbecsülni. A francia válaszjegyzék szövege szembe­tűnően elárulja azt a törekvés, hogy a vitás pontokat későbbi mérlegelésre halassza eL A válaszjegyzék tulajdon­képeni célja, hogy ne adjon allulmat ujabb ellentétekre. Rima, augusztus 13. A Havas- iro­dának a mai londoni tanácskozás sike­téről szóló hirét a legiöbb lap bizal­matlansággal fogadja s utal arra, hogy a francia is az angol felfogás közti különbség a fődologban, nevezetesen a garanciális paktum kérdésiben válto­zatlanul fennáll. Páris, augusztus 13, A Havis-iroda hivatalosan jelenti Londonból: Az a híresztelés, hogy Brianá francia is Chamberlain angol külügyminiszterek kész biztonsági szerződéi-tervezetet dol­goztak ki, amelyet Németországra akar­nak kényszeríteni, egyáltalán nem felel meg a valóságnak. A két kormány kö zött teljes megállapodás jött létre, hogy a német birodalmi kormánnyal együt­tes tárgyalás alapján rendezik a kér­dés*. Az a jegyzék, amely Németor­szágot fel Kgja azólitani, hogy ebben a munkában csatlakozzék a szövetsé­gesekhez, igen előzékeny hangú és félre érthetetlen. Építészek érdekképviselete a minisztereknél. Terv a magánépitkezés elómozditására. Budapest, augusztus 13. Az építé­szek erdekképvtvlete ma délelőtt kül­döttséggel kereste fel a népjóléti mi­nisiten és a kereskedelmi ministfert. Alpár Igntc műépítész vezetésével a kűlJöitsíg először Vass József népjó­léti minisztert kereste fei. A küldött­ség megköszönte a miniszternek azt az elhatározását, amellyel ai építészeket a lskásépitési állandó bizotssg taná­csába delegálta. A küldöttség ez­után báró Petrichevich-Horváth Emil­nél tiazielgeit, majd a péműgyminisz­tériumban Bud J'nos pénzügyminisz­ter keresték tel. Érdekes tervet terjesz­tettek a minisz er e é a magánépitések tSHKMMKi fellendítése érdekében. Tolmácsol'ák az építészei érdekeltségeknek azt a kíván­ságát. hegy a pénzügyminiszter a ház­haszonrészesedést ne szüntesse meg, hanem továbbra <s tartsa fenn és az ebből befolyó összeget fordítsa egy ház­építési alapra, amelyből a magánépii­kezéseket támogatná a karmány. A terv szennt a jőröben az építke­zők sa|át tőkéjűkből 40 szátalékot tor­ditanáoak az építkezésre, a többit a kormány adná hitelképen a kincstári háthaatonrészescdéaböí befolyó összeg­ből. A ptniCgymíntszter megígérte, hogy meggondolás tárgyává leszi a kívánságot Szegeden marad a postaigazgatóság? A kamara fölterjesztésének eredménye. Napokksl ezelőtt részletesen beszá­molt a Délmagyarország arról, hogy a Takarékossági Bizottiág egyik legutóbbi tárgyalásán konkrét formábsn hangzott el az a terv, bogy meg kell szüntetni a s-egedl postaigazgatóságot. Mint je­lentettük, amint ez a terv nyilvános­ságra került, kínos feltOnést keltett ss egeu nyilvánosság előtt, hsngoztatták, hogy ugy látazik, most már minden „takarékoskodást" Szegeden rendelnek el. Először be akarták szűntetni a Ferecc József-tudományegyetemet, nem régiben pedig (eloszlattak a 40 éve moködö vasúti központi leszámoló hi­vatalt. Különösen a kereskedői és ipatl köröket étintette súlyosan s legújabb terv, hiszen ök veszik legjobban igenybe a postaigazgatóság működését, más­résztől pedig özet érintené elsősorban egy ujabb fogyasztó Omeg elvonása SzegedröL A kereskedelmi éa iparkamara azon­nal belátta a terv su'yosságát és azon­nal felterjesztéssel fordult ebben sz ügyben s kereskedelmi miniszterhez. Az alaposan megindokolt fölterjesztés­hez ezután csatlakozott a főispán is a polgármester tiltakozása Is. A Dilmagyarortzág munkatársa motl beavatott körökből ugy értesű', hogy az Igazgatóság megszlntetésének terve már egészen komoly volt, azonban a tiltakozásoknak meglett at eredménye: ma már engedett a helyzet. A kiszivár­gott hírek szeiint egyelőre nem szün­tetik meg a szegedi postaigazgatóságot, egyelőre tovább működik Szegeden. A Takarékoeaági Bizottság most más megoldást keres, hogy s posta költség­vetését csökkentse. Még nem határoz­tak abban a kérdésben, smit s kamara fölvetett, hogy a szegedi helyett inkább szOntessék meg sz egyik budapesti igazgatóságot, hiszen a fővárosban tincs szűkség báromra. Ez a terv azonban komoly mérlegelés alá került. Szeptemberben tárgyalásokat kezdünk Angliával. Az osztrákokká! szeptember 15-ike elótt nem Isstnak ujabb megbeszélések. Budapest, augusztus 13. A szeptem­ber 15-ig elnapolt magyar-osztrák ke­reskedelmi tárgyalások dolgában u|sb­ban több olyan híresztelés terjedt el, amely nem igen alkalmas arra, hogy megnyugvást keltsenek ebben a külön­böző okoknál fogva meglehetősen el­mérgesedett és ezért az érdekelt köz­gazdasági köröknél bizonyos izgalmat keltő kérdésben. Az egyik hírforrás sze­rint a provizórium létesítésére irányuló tárgyalások izzal azakadtak meg, hogy folytatásukról szó sem volt. Ez lévedéa. A Bécsben folyó tárgyaláaokat a tár­gyaló felek megszabott határidőre, szep­tember 15- re napolták el, tehát nem álliihstó, bogy végleg ele|tették a további tárgyalásokat. Bizonyos, bogy a mezőgazdasági termények kivitelének idénye annyira előrehaladt, hogy provi­zórium megköléaérOi már nem leás szó, de nem szabad azem elöl téveszteni, bogy a legalább Bécsben folyt tárgya­láiok tulajdonkénen1 célja végieget ke­reskeáeimí sze.ződnben való megegye­zésre, n?m pedig p.ovuórikus megálla­pad so<ra írd yullak. A |Gvő hónap közepén — egyelőre bizonytalan még, bogy Bécsben vagy Budapesten- e — a két kormány kikül­döttei iámét összeülnek és a magyar delegáció tarsolyában alighanem ugyan­azok a követelések é* engedmények Its nek, amelyek a közelmúltban fel­fűzésééit tárgyalásokon szerepeltek. Függetlenül a még be nem fejezett magyar-osztrák és magyar-caeh tárgya' lásoktól, s magyar kormány a Francia­országgal kötendő szerződésben való megegyezése után most egy másik nyuga i nagyhatalommal, Angliával kezdi meg a hasonló tárgyalásokat. Értesülésünk szerint már szeptemberben megindul Angliával a jegyzikváltás a kereskedelmi szerződét megkötést tár­gyában. A technikai munkálatok előkészítését a budapesti angol és a londoni ma­gyar követség végzi és egyelőre még bizonytalan, hogy a két kormány ki­küldöttei közvetlen érdemleges tárgya­lások lefolytatása céljából melyik fővá­rosban találkoznak. Anglia indvalévöen a legélénkebb figyelemmel kiaéri a világ minden részében azokat a piacokat, amelyeken a maga hatalmas arányú iparának kűlönléle cikkeit elhelyezheti és ame­lyeken abszolút versenyképes eladó­ként léphet föl. Az angol kül­kereskedő oi minisztérium éppen a mi­nap tette közzé E. C. Donaldson Raw­lins budapesti angol követségi titkárnak jelentését az 1924-25. gazdaaági és msgyar közgazdasági viszonyauóL A jelentés igen kedvező szinben tünteti föl a magyar mezögazdaaág és ipar talpraál ásít, az ország cebéz e-őfeszi­téseil a szanálás sikeres befejezésére és föltárja azokat az elbelyezéti lehető­ségeket is, amelyeket Msgyarország sz angol világiparnak nyújt. Végűi még csak azi tartjuk szüksé­gesnek hangsúlyozni, bogy a magyar gazdasági minisztériumok több, fonto­sabb pozíciókban lévő tisztviselő nek szabadsága természetesen rem szolgál­hat akadályul a kereskedelmi tárgyalá­sok előkészítésének és lefjlytatásának, mert hiszen, ha annak szüksége meiül föl, bátmely napon megszakítanák sza­badságukat. Városokat Qntólt cl a felhőszakadás Csehországban. Prága, augusztus 13. Szerdára vir­radóra éjjel Prágában és Csehország nyugati leiében égihátoru voü, amelyei nyugat- és délcsehországi jelentések sze­rint helyenként katasztrófálls jelleggel bírt A Moldva és az Alsó-Elba völ­gyét helyenként felhőszakadásszerű zá­por árasztotta eL Az Elba mentén 73 mi liméter eső esett. Prágában pedig háromnegyed centiméter átmérőjű fég hullott. A prágai légnyomásjeizö éjfél­kor közeli légtölcséreket jelzett. A vihar lei súlyosabba a a berauni folyóvidéket sújtotta, ahol erős |égeső volt. A meg­áradt folyók és patakok mindent elra­gadtak, ami utjukba került. A prágai kikOtö alatt ma reggel egy ember holt­testét fogták ki a Moldvából; az isme­retlen minden valószínűség szerint a viharban veaztette életét. Több máa sze­mély ia megsebesüli. Prágában egy rendőr a villámtól megnémult és ami­kor a földre zuhant, megaebesült Az erdőkben a vihar tömérdek fát kitépett A gabonaföldeken és a gjümOictOsők­ben nagy a kár. Az alacsonyfekvésű lakásokat a viz elárasztotta. A vasúti forgalom Is sok helyütt megbinult, igy a prága—lescheni vonalon is Scfuecken­stetn mögött, ahol a gyorsvonatok kerü­lőt kinytelenek tenni, a személyforgal­mat pedig csak átszállással lefut fenn­tartani Augusztus 20-án érkezik az utolsó magyar hadifogolyszállitmányOrosz­országból. Budapest, augusztus 13. Az Orosz­országgal létest ett megállapodásunk értelméoen tudvalévően többszáz ma­gyar hadifoglyot siket ült hazaszállíta­nunk. A magyar hadifoglyok helyett elitélt kommunistákat adtunk ki az orosz szov|etnek. A csereszállitmányok legnagyobb része már Msgysrországba érkezett s a kicserélendő kommunisták jöréizt elhagyták már az ország terű­elét. Több ezetre tug azoknak a ma­gyaroknak a száma, akiket a csereakció során hazaszállíthattunk Stosjetorosz­országból. Ma már cssk alig egy­néhány magyar hadifogoly van oda­kinn. Ezek a magyarok is csakhamar hazakerülnek. Mint értesülünk, ugyenis a napok­ban ujabb badifoaolyszállitmány érkezik Oroszországból. Összesen mintegy ICO hadifogoly jön haza. Ez a transzport immár az u'olsó magyar hadifogoly­szállítmány, többen már aligha jönnek haza. Ugyanakkor, amikor a magyarok a batárra érkeznek, huszonöt elitélt kommunistát s a már odakinn lévő kommunisták néhány hozzátartozóját kiadjuk a szovjetnek. Érdeklődtünk ma a külűgymintsz­téri un illetékes osztályán a most érkező hadifogolytranszportról a a következő felvilágosítást kaptuk: — Augusztus 20. Iáján érkezik meg a száz tagból álló hadifogo'ytransipan Szobra, a magyar halárra. Itt átvessiük őket s ugyanekkor huszonöt kommu­nistát szállítunk ki Oroszországba, nem csereképen, banem még egy régebbi megállspodás értelmében. — Az érkező magyar hadifoglyok névsora ma még nem áll rendelke­zésűnkre. Ami pedig a kiszállítandó kommunistákat i'leti, ezek között nincsen egy .nevezetes személyiség" sem, azok már az első transzportokban elhagyták as ország területét. Akiket most adunk ki, csupa jelentéktelen kisemoerek s vannak köztük már kiszállított kom­munista elitéltek hozzátartozói is. Ifjúsági könyvek g a t d u g választéka a Délmagyarország külcsünkönyvtárában, DÜ£OIMS UR

Next

/
Oldalképek
Tartalom