Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-27 / 70. szám

Egyes szám ára 2000 korona VI. évfolyam. Szeged, 1925 március 27, PÉNTEK. 70-ik szám. Szerkesztőség: Deák Ferenc­nlca 2 (FöreáliskoUval szem­ben). Telefon 13-33. Kiadó­hivatal, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor-sugárut 1. Telefon 16-34. Előfizetési árak: Egy btaupra helyben 40000, Buda­it isten éi vidéken 45G00 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, l hasábon 1000 kor. Szövegközt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000] kor. Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi érte­sítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100 °/0-al drágább. Ünneprontás. Az egész világ szine eíőtl, büszkén éi bol­dogan ünnepeljük, gazdag szegénységünk egész pompájával azt a díciőséget, azt az áldást, azt a szererciét és kitüntetés?, hogy az Örök Isten most száz esztendeje, nekünk adta, vigasztaló­nak és csodának Jókai Mórt, a legnagyobb mesemondót. Azt a Jókait, aki száznál több könyvében gyönyörködtet már nébány nemie­déket és gyönyörködtetni fog, arcig a mese, a szépség, a lángész és a szellem hódítani fog ezen a földön. Azt gondolná az ember és kü­lönösen azt gondolná a magyar ember, hogy ezt az ünnepe?, anely ma kétszeresen, söt százszorosan szívbeli ügye, édes örötne az el­tiport és elnyomott magyarságnak, annak is, amelyik a csonka ország romjai (Övében virraszt, annak is, amelyik a mondvacsinált halárokon tul busul és vár, nem fogja megrontani semmi­féle ellentétes, vagy ellenséges hang és semmi­féle mesterséges disszonancia. Méllán azt hinné és azt remélné a magyar ember, hogy a száz­esztendős Jókai Mór géniuszr, na csak rövid idOre is, úe Összehozza az összes magyar szi­veket, lelkeket és elméket, hogy ebben az ünnep­lésben, amely befelé és kifelé manlfesitalja és dokumentálja a magyar egységet, az örökké­való magyar igazsagot, minden magyar egy­aránt és egy érzéssel vesz részt, senki sem vonja ki magát belőle és különösen nem teszi meg azt, hogy nyilvánosan és hsngosan mond vétót ma és itt az ellen, hogy Jókai . Mórt, a Magyar nábob, az Arany ember, az Uj földesúr, a Sárga rózsa és annyi tömérdek magyar szép­ség, érték, ékesség és gyönyörűt ég megterem­tőjét ünnepeljük, szeressük, csodáljuk megbe­csüljük és az egész világnak hirdessük, hogy 0 nekünk született, nekünk élt, nekünk alkoiot', egy hosszú, gazdag, termékeny és nagyságos életen kereszteli £s mégis megtörtént a példátlan és páratlan csoda, amely szinte Jókai fintáziájival verse nyez: egy magyar nyelven megjelenő hitbuz­galmi újság nyíltan és kereken kijelenti a hí­veinek és olvasóinak, hogy öntudatos katolikus ember nem vehet részt Jókat ünneplésében l Igen, ezt némelyek igy hiszik és igy vallják, de leg­alább is igy mondják: öntudatos katolikus em­ber nem vehet részt Jókai ünneplésében I Hogy miért? A felelet erre igen egyszerű és igen röíid: Jókai destruktív I Jókai nem katolikus és Jókai nem tiszteli kellőképen és illőképen azo­kat a tekintélyeket, amelyeket a Katholikus Kör tekintélyei tisztelnek. Igaz, hogy éppen most egy szegedi hitvédelml hetilap katolikus alapon alaposan megdicséri és követendő példának állitja a katolikus hívek és irók elé Jókai Mórt, aki (gyik regényében olyan fölemelően, olyan elismerően és olyan megértően nyilatkozik a katolikus egyház intézményeitől, hogy az való­ságos iskolai példája és követendő mintája le­hetne a hitbuzgalmi irodalomnak. De hát a Szív cimü folyóirat ilyen kicsire rem néz, ő bizony abszolút magasságból tOr pálcát Jókai Mór egész csodálatos élete és egész még cso­dálatosabb munkássága fölöt', neki nem impo­nál az, hogy a kerek földnek minden népe be­hódolt ennek a iagyogó lángsrellemnek, ennek a tündöklő teremtőerőnek, a Szív nem gondol arta, neki nincsen szive rá, hogy ma Jókai neve és mü»e a legtisztább és legigazabb irre­dentizmust próbálja, hogy Jókai az integer Ma­gyarország örökkévaló szimbóluma, nem, a Szív felekezeti kétdést csinál Jókaiból, a Szí? destrcálni akarja Jókai romolhatatlan értékét és jelentőségét, a Szív el akarja tiltani a hálás és kegyeletes, ez finntplő és lelkendező milliókat Jókai sitjától és Jókai szobrától. Ha van ma destrukció, akkor ez bizonyosan ar, ba van ma tekintéiyrombolás, akkor ez nyilvánosan az, ha van ma ünneprontás e vi­lágon, akkor es kétségtelen ünneprontás! De azért a halhatatlan Jókai és az örökké­való magyar szelem, amelynek ő egyik leg­nagyszerűbb megtestesülése, mégis csak meg­lesznek és továbD élnek és hódítanak a S. ívék tiltakozása ellenére is. A magyarság trilliói inkább szeretik és olvasták Jókai Mór müveit, mint P. Jcb'onkay S. I. dolgozatait. Jókai még mindig csiiltg lesz a magyar égen, mikor ré­ten per és hamu lett az a kér, amely őt meg­hatotta I Le akar mondani az Unió alelnöke. Newyork, március 26. Minduntilan ujabb miníszteiváltC7áiokiól terjednek el hirek. Leg­ujtsbban arról v»n izó, hogy le mord Niw poslaminiszier és Dawes alelnök, aki már ré­gebben meg tkait válni a köztáisasíg alelnöki tisztétől s most megtaiósi ja szándékát. A posta­miniszter lemondésa nem számit mgy politikai eiemérynjl^de innál inkább DÍWJS alelnök távozása,'iíffbár nem volt titok, bogy Coolidge elnök és Dawes között személyes elmétek támadtak. Coolidge elnOk ugyanis megneheztelt Dtwes alelnökre, amiért a szenátus jogügyi blzoitsátránek azon az ülésén nem jelent meg, amikor Warren tőállamügyész kinevezését első izben egyetlen szavazattal elutasították, holott ha Dawes ott lelt volna és mint a köztárssság alelnöke, a bizottsági ülésen tiszténél fogva el­nökölt volna, ez a kudatc nem érhette volna Coolidge elnököt. Goga Octaviant magyar szavazatokkal képviselővé választották Szászrégenben. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Goga Oktaviánt Szászrégenben képviselővé vá asz­tot ák, Goga megválasztását a mogyar sza\azók döntötték et, akiknek hetven százaléka állt mellé. A választási eredmény kihirdetése után Goga magyar beszédben köszönte meg a választók támogatását. Este bankett volt, ame'yen ismét beszédet mondolt és a magyar kisebbség ügyé­vel foglalkozott. Beszédében elmondotta, hogy egy nép, amely a nemzeti ideált kivívta magá­nak, megengedheti már magának a toleranciát, különben is ő teljes mériékben a türelmi poli­tika hive. Beszfde végén kijelentette, hogy az Avarescu kotmány uralomrajutása csak napok kérdése. Bárczy István kilépett a szabadelvű pártból, mert a párt a demokratikus szövetséggel együtt. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) A fő­városi szabadelvű pátt vezetősége csütörtök este ülést tartott, amelyen megjelentek Rassoy Ká­roly, Heinrich Ferenc, Ugrón Gábor, Sándor Pál, Márkus Jenő, Bárczy István. Heinrich Ferenc bejelentette, bogy megrongált egészségi állapota miatt nincs módjában lészt­venní a fővárosi választások vezetésében. Egyéb­ként azonban pártja törekvéseit támogatja. Bárczy István szólalt fei ezután. Kijelentette, hogy a választási küzdelmek teljes sikeréhez a maga részéről a szociáldemokrata és a de­mokrata pártokkal való közös, harmonikus együtt­működést tartja helyesnek. A vezetőségi tagok közül Sándor Pál, Rassoy Károly és Ugrón Gábor ellenzik a demokratikus pártokkal való együttműködést. Erről szüksé­gesnek tartják a polgárságot felvilágosítani, de attól is tartanak a közös küzdelem esetén, hogy a polgárság egyrésze a reakció vt!alma alá kerül. Ezek után a vezetőcég Kimondotta, hogy a fővárosi választásokban egyedül fog küzdeni. A határozatból kifolyólag Bárczy István a pártból kilépett és a továbbiakban Is fenntartja eddigi nézetét. Az értekezlet után Rassay Károly nyilatko­zott, amelyben kijelentette, hogy rendületlenül kitartanak és nem távoznak el alfól az elvtől egy lépésnyire sem, amellyel eddig a polgárság érdekeit védték. Bárczy kilépésével kapcsolatban az a hir került forgalomba, hogy a demokratikus blo^k győzelem esetén Bárczyt polgármesternek akatja megtenni. Ha ez tényleg megtörténik, Bárczy István lemond mandátumáról, helyébe pedig a választási lista alipján Baracs Marcell kerül. Vitatkoznak a főrendiházi javaslatról. (Budopesti tudósítónk telejonjelentése.) A nem­ze'gyüUs bizottsága csütörtökön délután folytatta a főrendiházi javaslat tárgyalását. Örffy Imre, Nagy Emil és Herczeg Béla után Rassay Ká­roly és Ugrón Gábor szólaltak fel, akik hang­súlyozták, hogy szükségesnek tartják a főrendi­ház reformját, de a javaslatot konzervativnek tartják. A miniszterelnök válaszolt a íe'szólalásokra és hosszasan fejtegette, hogy a jogfolytonosság miatt szükséges a főrendiház, még pedig a javaslat formájában. Huszár Károly szélsőjobboldali beszédet mondott Győrben. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Gj őr­ben nagyban folyik az agitáció Vámbéry Rusz­tem ellen Bárczy Dezső, a Wolf-párt jelöltje részéről. Feltűnő, hogy Huszár Károly olyan hangú antiszemita és szélsőjobboldali beszéde­ket mondo t, amilyeneket tőle egyáltalán nem szoktak hallani. A Nemzeti Bank leszállította a kamatlábat. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Né­hány nappal ezelőtt jeleztük, hogy a Nemzeti Bank vezetősége a bankkamatláb leszállítására készül. A kamatláb mérséklésére, vajy föleme­lésére a Nemzeti Bank főtanácsa illetékes s a mai nupra össze is hivták a Jőtanácsot. A fő­tanács ülésén a pénzpiac helyzetére vonitkozó jelentések tárgyalása kapcsán terjesztette elő a jegyintézet vezetősége a bankkamatláb leszállí­tására irányuló javaslalát, amelyet a főtanács elfogadott és elhatározta, hegy a váltóleszámí­tolást kamatlábat 12 és fél százalékról ll-ret a lombardkamatlábat 13 és fél százalékról 12 százalékra szállítják le. A piacot nem érte váratlanul a Nemzeti Bank főtanácsának a bsnkkamatláb mérséklésére irá­nyuló határozat?, atrelyet előkészített a piacon mutatkozó pénzbőség. Ámde nemcsak ez volt az indító oka a kamatláb mérséklésének, ha­nem főleg az, bogy a Nemzeti Bank válló-

Next

/
Oldalképek
Tartalom