Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-15 / 61. szám

1925 március 5. SZEGED 8 A Marica grófnő valamennyi előadására kaphatók jegyek a Szeged jegyirodájában, Dugonics-tér 11. szám. Telefon 306. Léderer Gusztáv terhelöen vallott a felesége ellen. (Budopesti tudósítónk telefonjelentise) A Leirer Amáia-féle gyilkosság pillanatra feledtette Léderer ik rémes tettét, akiinek flgye az ulíbbi nagy szenzációk melleit hátiérbe szorult. Lédererék ügyében a katonai törvényszék tegrap küldte meg a Margit körű i f gházban lévő Léderer Gusztáv csendörföhadntgy hitelesített vallomási jegyzökönyveit, cmelyek rendkívül terhelőek felesigire. Dr. Bubits Jenő vizsgá'óbiró ma délelőtt maga elé vezeitéte az asszonyi, aki e őtt Rlgler Bernát hites törvényszéki német lolmács ismertette a katonai irstokat, ámeneknek nyomán a vizsgálóbíró fon'os kérdéseket intézett Léderernehez. — Az ön férje — mondotta a vizsgá'óbirő — többek között azt vallotta, hogy amikor ön panaszkodott neki Kudelka tolakodó maga viseletéről s ő megkérdezte öntől, hogy mit csináljon vele, ön ezt felelte neki: „Hát lődd le." — Ez nem igaz — mondotta az asszony. — Én, igaz, hogy panaszkodtam neki, hogy nem bírom kl Kudelkdt, de nem azt mondtam neki, hogy lődd le, hanem ait, hogy szabadíts meg ettől az embertől. — Férje azt is vallja, hogy Kudelka megSlisinil ön Is tevikenyen riszt vett. — Ez nem igaz. En csak aHkor mentem be a szobábr, amikor az aram lelőtte ezt az emberi és én, nehogy a padló is a szőnyegek a vértől bepiszkolódjanak, egy lavórt tartottam virző teje alá. Lédererné tagadta azt is, hogy segédkezet nyújtott volna férjének Kudelka kirablásában. Azt mondja, hogy ő maga volt legjobban meglepődve attól, hogy férje fejbelőtte Kudelkát és szinte meg volt dermedve az ijedtségtől, amikor látta, hogy Kudelka teste hűlni kezd és pár pillanat alatt meghal. Ettől kezdve, hogy férjét menthesse, minden gondo'ata az volt, hogy a holttestet hogyan kellene ugy elrejteni, hogy az ne legyen árulójuk. Mindenféle tervek vetődtek fel, végre abban állapodlak meg, hogy feldarabolják a hullát és annak riszett apránkint fogják eltüntetni. Nem igaz, hogy ő vette ki Kudelka zsebéből a hatvanroil'iót és ha férje azt állitja, ugy nem mond igazat. Lfdererné végül arra kérte a vizsgálóbírót, hogy ügyében tűzzék már ki a főtárgyalást, mert szere'né m'r tudni, hogy bírái előtt mi sors várakozik rá. Szabó Dezső előadást tart Adyrői, Petőfiről és Jókairól. Szeged, március 14. A jövő hónap első napjaiban egészen kivételes, nagyérdekü irodalmi esemény fog lejátszódni. A Szeged-nek sikerült ugyanis megnyernie Szabó Dezsőt három előadas tartá'ára, amelyek bizonyára a legszélesebb kötökben fogják a legnagycbb érdeklődést felkelteni. Sz»bó Deziő merész, színes, erősen egyéni és mélyjáratu Írásait Szegeden is mindenki ismeri, értékeli és kedveli. Előadói még nem hallották, pedig, ha lehet, előadásában még írásainál is érdekesebb és vonzóbb Szabó Dezső. Ezzel magyarázható, hogy nemcsak Budapesten, hanem a vidéken is mindenütt, ahol előadott, sokáig emlékezetes, hatalmas sifcert aratott. Megtörtént egy két helyen, különösen régebben, hogy első előadásával szemben, nem i remélt teljes it éltékben nyilvánul meg a közönség érdeklődése. A második előadást azonban mindig zsúfolt teremben tsrlotia meg Szabó Dezső. Amikor ugyanis elterjedt a híre annak, hogy milyen pompás előadó, 24 óra alatt elkapkodták az összes jegyeket. Szegeden három előadást tart Szabó Dezső. Az elsőt április 1-én Adyról, a másodikat április 4-én Petőjtről, a harmadikat áprilia 7-én Jókairól. A bárom előadás egységes, de mindegyik külön is érthető. Egy-egy előadás 2—3 óra hosszáig tart, közben van szűaet. Az előadások összefoglaló cime és programji ez : Három arc. /. Ady Endre. a) 1. Ady Endre istenkeresése. 2. Ady morálja. 3. Ady és a magyarság: a) Ostor és jeremiád. b) Konstruktív vagy destruktív? b) 1. Az érthetetlen Ady 2. Ady szimbolizmusa. 3. Ady és a népköltészet. 4. összefoglalás: Ady jelentősége. II. Petőfi Sándor: a) 1. Van-e Petőfi probléma? 2. A zseni lényege és társadalmi funkciója. 3. A tömeg Petőfi — a gyermek Petőfi. 4. Petőfi irodalmi megjelenése. 5. A népdal Petőfi költészetében. Nincs logika az árak alakulásában Irta: Dr Kovács József. Azt mondják, hogy a varjú, ha nem éri valami baleset, elél száz évig is. Nem irigylem a varjú magas életkorát, de azt én is szerettem volna megérni, hogy azokban a próféták által többször megjövendölt olcsósági hullámokban kéjeleghessek. Ugy nézem azonban, hogy a ma született gyermek sem éri azt meg, ha az emberi kor legvégső határáig él is. Tagja voltam a boldogult árvizsgáló bizottságnak, de oít sem tudtunk elérni semmi eredményt, mindig meglágyult a szivünk, ha panaszkodni jöttek a termelők. Üléseink után, mikor hazatértem, ugy éreztem magam, mint gyermekkoromban, ha valami csinyt követtem e!. A feleségem rendszerint azzal fogadott: mit drágítottatok már megint? Mikor a lejárak már felül voltak az aranyparitáson, a tejcsarnok akkor is folyton emelte az árakat, a korona drágulásával indokolta meg a stájgerolást. Egyszer valami szerencsés véletlen folytán esni kezdett a korpa ára, de rögtön bebizonyult, - korpát a tej árára nézve nem lehet elfogadni értékmérőnek. Igy voltunk a pucerájosokkal is. A „Hattyumoső és fényvasaló intézetek" tulajdonosai ha egy kiló szappannak, vagy z vasaláshoz szükséges kiló szénnek az ára egy koronával feljebb ment, rögtön készek voltak minden darab gallér tisztításának az árát egy koronával f emelni. Hát a szikvtzgyárosok miiyen szivrehatóan tudták ecsetelni s?.omcru helyzetüket. Minduntalan azzal a oanassz .i jöttek, hogy fáradságos munkájukrak se ;mi gyümölcsét nem élvezik, szikvizet fuvarozó lovak meg éhen pus>: alnal: i a megfizethetett takrr. án-árnk r utt. Hallom, hogy ennek dacára most, auiikor a nénzintézeiek leg• feljebb egy narancs, vagy pohár sör árát adják a részvényeseknek egy évi osztalékul, a szikvizgyár 70.000 korona osztalékot fizet. Hideg télen a tyúkok sztrájkolni szoktak, ilyenkor megdrágul a tojás. A kukorica árával aranyosan drágulni szokott a disznóhús és zsir is, de hogy miért van háromszor akkora ára a halnak, mint például a marhahúsnak, nem tudom megérteni. A halat etetni sern szokták. Szerény háztaitásomban nagyon megfogyott a kávéscsészék száma, mennél jobban vigyáztunk rájuk, annál több törölt. Végül már ha eggyel többen voltunk a kelleténél, a parádés findzsákat kellett elővenni. Egy darabig nem akartam észrevenni, hogy ne kelljen kinyitni a bugyelláris!, de aztán a mult hónap elején, február lakbéres hónap lévén, elhatároztam magam egy tucat kávéscsésze bevásárlására. Először állampolgári kötelességemnek tettem eleget, a beszedett házbér háromnegyed részét beszolgáltattam az adóhivatalba, a maradékkal beállítottam egy porceliánkereskedésbe. jo reménységgel voltam eltelve, mert azt olvastam a lapokban, hogy Csehszlovákiában a porcelláa és üveggyárakban annyi áru van felhalmozódva, hogy haszon nélkü- s túladnak már rajta, csakhogy forgalmat csináljanak. Alkuközben elő is hozakodtam Én ezzel ai üzlettulajdonosnak, de ő meg a horribi'is vámokra hivatkozva még felárral akarta rámsózni a pórtékáját, ugy hogy csészevásárlási igényemet kényleíem voltam felére redukálni. De nemcsak a magánemberek, hanem az állam és a város is folyton drágítanak, ki kezdje hát meg az árak ieszáilitásái? Az ivóvizünk drágább a francia pezsgőnél. Azelőtt Helyiségenként vetették ki a vízdíjat, most hogy ne okozzon ez sen fáradságot, egyszerűen elveszik erre a közüzemi b) 1. A műfajok jelentősége és a lira. 2. A művészi alkotás pszichológiája. 3. Petőfi fejlődése. 4. Petőfi jelentősége: 1. Helye az irodalomban. 2. Petőfi mint pszichológiai erőforrás. lll. Jókai Mór. a) 1. A magyar kritika eddigi álláspontja Jókaival szemben. 2. A regény fogalma. 3. Regény és pszichológiája. 4. Az egyetlen arc. 5. A morális dualizmus. b) 1. Az emberi megváltás Jókai világában. 2. A szerelem romantikus felfogása. 3. Jókai és a régi Magyarország. 4. Jókai mint biró. 5. Jókai jelentősége: a) Saját korában. b) A jövőben. Az előtdások heljét, a he'yárakat és minden etjyéb alatot keddi siámunkban köröljük. Ugyancsak kedden fce?di meg & Szeged jegyirodája a belépőjegyek áruBi'ását. Hangversenyek: Március 22. V bérleti Filharmonikus HANGVERSENY délelőtt fél M órakor a Moziban. Vezényel FICHTNER. Műsoron: Mendelssohn, Beethoven, Volkmann, Liszt, Cui Césár müvei. Március 27. JÓTÉKONYCÉLÜ HANGVERSENY a szegedi Stefánia Szövetség az anyák és csecsemők védelmére javára. Közreműködnek: Székelyhídi Ferenc operaénekes, Szeghet3 János zongoraművész és Fichtner Sándor vezetésével a Szegedi Fi harmonikus Egyesület zenekara Április 2. Bartók Béla zongoraestje. Jegyek HARMÓNIA (Belvárosi Mozi) pénztáránál. Legszebb női harisnyák legnagyobb választékban Pollák Testvégeknél Széchenyi-tér 17. s?z Csekonics-utca 6. pótlék háromötöd részét, tekintet nélkül arra, hogy miből fedezi majd a háztulajdonos a lépcsőházvilágitás, kéményseprés, szemétfuvarozás költségeit, melyek szintén az aranyparitás fölé emelkedtek. A magas vízdíjak fejében aztán az emeleti lakók nem is részesülnek a magasnyomású vízvezeték előnyeiben. Debreceni mintára most Norton-kutak fúrásával akarnak segíteni a vízhiányon, de ez sem fog célhoz vezetni, csak a vízhiány lesz drágább. A lyukas csöveket kell kicserélni, azokon szökik el a viz. Örömmel hallottuk a legutóbbi közgyűlésen, hogy a városi üzemek a mult évben milyen mesés hasznot produkáltak, csupán a gőzfürdőn 361 millió haszna volt a városnak. Mikor a szénárak emelkedtek, lépten nyomon emelték a fürdőárakat is, most, hogy az üzemi kiadások kevesebbek, mérsékelni kellene azokat is, A tanács azonban a fürdők olcsóbbá tételéről hallani sem akar, mert a haszonfeleslegből egy ezer méter mélységű ártézi kutat akarnak fúratni a fürdő udvarán, melyből remélhetőleg meleg vizet nyernek s elláthatják vele a fürdőt a kazánok igénybevétele nélkül. Ezt én is praktikus gordolatnak tartom, ha megvalósithatöw de az ilyen mély futásoknál óvatosnak kell lenni. Az első ártézi kutat Szegeden Zsigmondy Vilmos fúrta, azt, amelyik az üzletvezetőség előtt van, a másodikat, amelyik a Mars téren van. Csikós Ignác itteni lakatos. Erre is pályázott ugyan Zsigmondy is, de a városi közgyűlés úgy határozott, hogy a helyi ipart előnyben részesíti. Csikós Ignác egyik oszlopos tagja volt az akkori függetlenségi pártnak, különben is értelmes iparos, afer végignézte a Zsigmondy munkáját s vállalkozni mer? erre a nem es sélyn tfszó feladatra. Nagy érdeklődéssel váríí, a k^zönv-g munkája eredményét s i;ámi kételyei voltak a siker irányában, kü-