Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-20 / 41. szám

1 SZEQBD 1925 február 366. ügyminisztériumban nyert beosztást államtitkári rangban, mint csoportfőnök. Minden olyan bir azonban, amely Álgya Papp miniszteri beosztásának azon látszatot szeretné adni, mintba a tábornok ki lenne szemelve Csáky Károly gróf utódjául, légből kapott koholmány. Jókai emléke a nemzetgyűlésen. Államköltségen kiadják képviselői beszédeit. Budapest, február 19. A nemzetgyűlés tegnapi ülésén ugy határozott, hogy a mai ülés kezdetét Jókai emlékének szentelik. Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, a mai ülést a következő szavakkal nyitotta meg: — A nagy nemzeti centennáriumok sorozatában, amelyek a mult századbeli nemzeti reneszánszunk vezércsillagainak fényét vetítik szomorú jelenünkre, tegnap ránk köszöntött Jókai születésnapjának 100 ik évfordulója. Az 1825 ik év planétájának sugarát a színmagyar komáromi nemes hajlékára hinti, amelyben fajunk géniuszának egyik legcsodálatosabb megnyilatkozása indult világhódító körútjára. A három százados letargiából felébredt nemzeti életünknek egymást követő fellángolásai teszik határjelzővé ezt az időt nemzetünk történelmében. Jókai Mór majdnem 6 évtizeden keresztül egy pillanatra sem szűnt meg ragyogtatni tollát és része volt azon politikai küzdelmekben, amelyek nemzeti alkotmányunk romjain az uj Magyarországot megteremtették és Mátyás kora óta nem ismert virágzásra emelte. — Az 1861 -iki országgyűléstől kezdődőleg több, mint 4 évtizeden át minden országgyűlésnek tagja volt és egyik legszívesebben hallgatott képviselője volt a Haznak. Alig merült fel fontosabb kérdés, amelyben fel ne emelte volna szavát, hogy megvédelmezze az annyi vér és vihar után mégis kisarjadt termését a magvető munkának, amelyben neki olyan nagy része volt. Minden szónoklatából bőségesen áradt költői lelkének melege, olykor képzeletének pazar ragyogása. Hangját mindig a lelkesedés hatja át, amely ifjúságának álmát váltja valóra. 0 megtette a magáét. — Jókai akkor még nem is sejtette, hogy milyen nagy megpróbáltatás vár nemzetére, hogy halála után 16 évre még az ő bálványozott szülővárosát is elszakítják a világtörténelem legkegyetlenebb és iegigazságtalanabb véritéletével hazája testéről. Az ö szép, paradicsomos korából magával vitte jeltelen sírjába ragyogó álmait a nemzet jövőjéről és nekünk szomorú napjaink vigaszául csak nagy emlékét hagyta itt. — Lángoiu hazaszeretetének intelmeiből hitet meríthetünk a jövőre és ezen évfordulónál ez legyen a legméltóbb hódolatunk Jókai hatalmas és halhatatlan szelleme előtt. Végül rámutat arra, hogy Jókai megbecsülhetetlen szolgálatokat tett a nemzetnek a nemzeti nyelv tökéletesítése terén és a szép prózai nyelvet olyan tökélyre emelte, mint azt senki, sem előtte, sem utána. Azért nem haladhatunk el közönyösen emellett a véletlen összetalálkozásból kínálkozó alkalom mellett, amely éppen ezen napokban tette lehetővé, hogy az egyik legrégibb magyar nyelvű és Londonban őrzött Ehrenfeld kódex idegen földről visszakerült hozzánk. — Azért első indítványom odairányul, határozza el a nemzetgyűlés, hogy Jókai emlékének a nemzetnek ezen kincsét megszerzi és Jókai—Ehrenfeld kódex néven a Széchenyi-Muzeumban örök nemzeti kincsként helyezi el; egyúttal utasítja a nemzetgyűlés a kormányt a költségek fedezésére való gondoskodásról. Második javaslatában kéri, határozza el a nemzetgyűlés, hogy a nagy költő több, mint félszázados törvényhozási pályájának emlékére parlamenti beszédeit egy kötetben összefoglalva kiadja. Tekintettel a nagy költő népszerűségére, egészen bizonyos, hogy ezen kiadás költségei meg fognak térülni. A nemzetgyűlés a javaslatokat elfogadja. Ezután Klebelsberg Kunó kultuszminiszter szólal fel: Jókai a magyar nemzet érzelmi világának nagy pedagógusa volt. Megtanított bennünket nemesebben lelkesedni a nagy eszmékért ts a maga hatalmas lendületével magával tudott ragadni olyanokat is, akiknek az emelkedés a magas régiókba talán nem volt megadva. Jókai nagyságához ( mérten kevés az, amit az ország a mai helyzeté- • ben emlékének áldozhat. Emlékbélyegek, emlékérmek kibocsájtása elenyészőek Jókai nagyságához képest; az pedig, hogy csak most fogunk hozzá síremlékének felállításához, az talán inkább a mostoha viszonyoknak tulajdonitható. — A reformkornak, amely a második Magyarországot megteremtette, ^ndkivüli óriásai a centennáriumos ünnepségeken feltámadnak; igy támadt fel Petőfi Sándor, Madách, Jókai és Széchenyi. Miután egyszer már felépítették a második Magyarországot, most újból ideállnak sorainkba a megpróbáltatás éveiben, hogy emeljék bizalmunkat a jövő iránt s hogy tanulságot tegyenek a külföld előtt Magyarország igazáról. (Ügy van, ugy van!) — Itt állnak ezen nagyok soraink közt és küzdenek egy nagyobb és boldogabb Magyarország felépítéséért. Mi az ő emléküket csak azzal ünnepelhetjük igazán, ha minden erőnket megfeszítjük, hogy ne legyünk méltatlanok hozzájuk. Ezen fogadalmat ünnepeljük az ő centennáriumával kapcsolatban is. ( ltalános helyeslés.) Ezután Pékár Gyula szólal fel: A nemzet választott politikai egyeteme pártkülömbség nélkül ünnepel ma, amikor hódolva áldoz egy nagy költő lángelme emlékének. Nálunk a költészet keveset köszönhet a politikának, de a politika annál töbvilágitó csillagai. Petőfire 49^előtt volt szükség, Jókaira pedig 49 után. Petőfi a szilaj forradalmiság, Jókai a mélázó ábrándosság. Petőfi egy forradalomban égő nemzet élén rohant a nagyszerű halálba, Jókai a végzetes roham után a mesemondó simogató kezével emelte fel a beteg nemzetet és vezette vissza az életbe. Egyek ők. Mindketten a magyar örökifjuság jellegzetes Janus arcát tüntetik fel. Egyszer már éltek, mert szükség volt reájuk, most centennáriumuk dicsőségével ismét itt vannak, mert ismét nagybeteg a nemzet és ismét szükség van reájuk. Hódolattal hajol meg Petőfi lelki testvére, a nagy mesemondó előtt, aki 60 éven át oly bőven ontotta remekeit. Az egész magyar irodalom nevében köszönti őt és a magyar politika nevében is. Most, mikor végre a mindig hű és virrasztó Hamupipőkét, a magyar költészetet ünnepelhetjük, az egységes párt, a kormányt támogató pártok és az ellenzék nevében hódolattal teszi le ezt az igénytelen szavakbet köszönhet a költészetnek. Nálunk a büszkébb, . előkelőbb politikával szemben a költészet az a bi- • nál vont koszorút a százesztendős Jókai Mór emzonyos szerény Hamupipőke marad. Nálunk az j lékére. (Élénk helyeslés és taps.) irodalmi aranykorok készítették elő a politikát és az ország sorsdöntő eseményeit. Petőfi és Jókai a magyar nemzeti örökifjuság örökké éltető, örökké A nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadja az elnök indítványait, majd a napirend tárgyalásaira térnek át. A népjóléti költségvetést részleteiben is elfogadták. Megkezdték a kultusztárca költségvetésének tárgyalását. Budapest, február 19. A nemzetgyűlés a mai ülés elején Jókai emlékével foglalkozott. (Erről külön cikkben lapunk más helyén számolunk be. Szerk.) Azután folytatta a nemzetgyűlés a népjóléti költségvetés tárgyalását. Bozsik Pál a tüdővész elleni küzdelemre hivja fel a kormány figyelmét. Szabó József a munkásbiztositás terén különböző sérelmeket sorol fel. Vass József azt válaszolja Bozsiknak, hogy a kormány a zalaegerszegi internálót tüdőbetegek kórházává alakítja át és még többet is kiván tenni. Szabónak azt feleli, hogy a munkásbiztositásról szóló javaslat a nemzetgyűlés előtt van és intézkedés történik benne a tisztviselők államosításáról. Cáfolja Petrovácnak azt az állítását, mintha a Zita kórház barakkjait csak zsidó vállalkozók építették volna. Ami a tisztviselők biztosítását illeti betegség esetére, az állam most egy évig is folyósítja a beteg tisztviselők fizetését. Honorálni kivánja Szabó indítványát, hogy a felekezeti tanítók és vármegyei alkalmazottak is hozzájuthassanak a munkásbiztositáshoz. Ami a lelkészeket illeti, a katholikus és protestáns egyházak főhatóságai nem nézik jó szemmel lelkészeik bekapcsolódását a biztosítási intézménybe. Kiss Menyhért szólalt fel ezután a rokkantilletményekről. Vass miniszter válasza után a népjóléti költségvetést részleteiben is elfogadták. Ezután áttértek a kultusztárca költségvetésének tárgyalására. Egri Nagy János előadó: Nálunk a kultusztárca büdzséjéből az egyetemekre 19 százalékot fordíthatunk. Ausztriában ezzel szemben több mint 30 százalékot. Nálunk á^alában sokalják az egyetemeket, holott Németország a háború után három uj egyetemet létesített, Ausztriában pedig a bécsi egyetem kivül hét főiskola működik. Két és félezerrel kevesebb hallgató van most, mint volt az 1914—15 ös tanévben. A népjóléti miniszter hatásköréhez tartozó kórházakban 24.000 ágy van csupán. A klinikák már mind készen vannak. A középiskolák reformja már megtörtént. Most van 3 klasszikus főgimnázium, 28 reálgimnázium, 14 reáliskola és 5 leánygimnázium az országban. A középiskolák szaporítása nem eminens érdeke az országnak, sőt többlet van. Ezután a népnevelés kérdésével foglalkozik. A költségvetést elfogadásra ajánlja. Az első felszólaló Kiss Menyhért. A miniszter iránt bizalommal nem viseltetik. A költségvetést nem fogadja el. Utána Karaffiáth Jenő szólal fel. Javasolja, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a magyar gyüjteményegyetem céljaira szolgáló kiadások összegét 90.000 aranykoronáról 200.000 aranykoronára emelje fel. Második javaslata az, hogy kiindulva abból, hogy a hazaáruló Károlyi Mihály ügyében a Kúria már közbeszóló ítéletet adott, javasolja, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy mihelyt a Kúria Ítéletét meghozza, haladéktalanul terjesszen olyan értelmű törvényjavaslatot a Ház elé, amely szerint az állam kezébe kerülő Károlyi-vagyonból származó jövedelmek része kulturcélra fordittatik. Eckhardt Tibor szóváteszi Beregi Oszkár budapesti szereplését. Elitéi minden rendzavarást és izgatást, de helyteleníti a keresztény társadalom provokálását. Kéri a kultuszminisztert és a belügyminisztert, hogy a közrend érdekében ne adjanak módot arra, hogy a bolsevizmusban kompromittált egyének a magyar néprétegekben újból érvényesül hessenek. Utána Kaas Albert báró, Janka Károly és Csöngödy Gyula szólalt fel. Az ülés hat órakor ért véget. Megindult a falazás! munka a város építkezéseinél. Szeged, február 19. (Saját ;tuáósitónktól.) Beszámolt a Szeged arról a szomorú körülményről, hogy a jelek szerint ebben az évben még annyi magánépitkezés sem lesz Szegeden, mint amennyi a mult évben volt, pedig a mult év sem produkált sokkal többet a semminél ezen a téren. A magánosokban a jelenlegi gazdasági kilátástalanság egyáltalában nem kelt építkezési hajlandóságot, pedig építkezésre sohasem volt olyan nagy szükség, mint most, a katasztrófálissá váló munkanélküliség és a nem enyhülő lakásínség idején. Szegeden egyetlen érdekeltség épit, maga a város és ezt föltétlen elismeréssel kell konstatálni, mert hiszen a lakásépítés valóban nem városi feladat. Ezt hangsúlyozták ugyan a háztulajdonos városatyák is a legutóbbi városi közgyűlésen, mert azt szerették volna, ha a város nem épiti fel a tervbevett és már a mult évben megalapozott bérházakat, de céljukat nem érték el, mert a bérházak építéséhez nemcsak a lakók és a munkanélküliek, hanem az iparosok érdeke is fűződik. A szokatlan korán bekövetkezett enyhe időjárás lehetővé tette a mult év végén félbehagyott épitési munkák újrafelvételét. Ugy a fogadalmi templom és a Templom téri bérház, mint a Gyerlyámosutcai bérház körül megelevenedett már az élet. A fogadalmi templomnál a tornyok építését készítik elő, az egyik torony helyén már készen várja a falazást az állványszerkezet, a másik torony állványszerkezete is elkészül a következő héten, a szükséges tégla, kő, homok, mész, cement és faanyag már ott van a helyszínen. Fenyő Lajos műszaki főtanácsostól, az épitési osztály vezetőjétől nyert értesülésünk szerint a templomtornyok állványozása már annyira elkészült, hogy — ha az időjárás kedvező marad — március elsején megkezdik a torony falazását. A téglát, a habarcsot elekromos erőre berendezett liften és felvonógépen húzzák fel a torony falára, a köveket elektromos csigasorral. Elmondta Fenyő Lajos, hogy a Gyertyámosutcai és a Templom-téri bérházak falazását már megkezdték. Ha az időjárás kedvező marad és az esetleges fagy hosszabb ideig nem szakítja meg a munkát, az uj bérházakra már áprilisban feltehetik a tetőt és augusztus elsején be is költözhetnek a lakók. A nyári hónapok alatt ugyanis a vakolásra és a festésre nagyon kevés idő kell, mert a meleg gyorsan kiszárítja a falakat. A fogadalmi templom följáró lépcsőzetének eredeti tervét minden valószínűség szerint megváltoztatják, ugy, hogy közvetlenül a főbetárathoz mindkét oldalról kocsifeljáró vezessen. Ez a kérdés egyébként akkor dől majd el véglegesen, ha Foerk Ernő legközelebb Szegedre jön, a terveket ugyanis csak ő változtathatja meg. földet, földbérletet, •p fiületet, lakást mindenkor előnyösen közvetít és alkalmi vételhez juthat MÁvon országos irodája álta 751 II1C&CI Bástya-Utca 19. ul(Kturpalotánál.)