Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-19 / 40. szám

1926febraür 19. SZEGED 3 A Szegednek még mindég nincs kolportázsjoga ! Jókai születése századik évfordulójának ünneplése Szeged közgyűlésén. .. Szeged, február 18. (Saját tudósítónktól.) Ünneplőbe öltözött városatyák töltötték meg szerdán délután a szegedi városháza aranycirádás közgyűlési termét és ünneplő közönség Jelent meg a karzatokon is. Szeged város törvényhatósági bizottsága komoly, impozáns díszközgyűléssel ünnepelte meg a mesemondó Jókai Mór születésének századik évfordulóját. Az ünneplés komoly volt és bensőséges, komollyá tette a keret és bensőségessé lette Móra Ferenc Páratlanul szép megemlékezése. A rendkívüli közgyűlésen dr. Aigner Károly főispán elnökölt, aki négy óra után néhány Perccel nyitotta meg a közgyűlést a következő szavakkal : — Ma száz éve született meg a magyar nemzet aranyembere, aki a magyar néplélek fté yén szunnyadó ideálkincseket a meseszövés szivárványos szálaival merészröptü fantáziájának csapongó szárnyain napvilágra hozva, megalapozta a magyar irodalom aranyvalutáját, a Magyar olvasóközönséget. — A magyar irodalom hódító Napoleonja Jókai Mór, de őt a zord lelkek ellen folytatott 'éli hadjárat sem tudta letörni, mert délibábos ólomkatonát, ragyogó napsugarat hintve maguk körül, tavaszt varázsoltak az egyesek s a nemzet lelkébe... A betű rabszolgájává hódított nemzet a mai jj&pon kegyelettel hódol az e porladt írófejedelem örökké ragyogó százágu koronája előtt; kegyeltei hódol Szeged városa és ennek lörvénynatósága, melynek ecéiból összehívott rendkívüli közgyűlését megnyitom. Ezután dr. Gaál Endre kulturlanácsnok fertőztette elő a tanács határozati javaslatát: —• Szeged szab. kir. város tör vény hatósági ö»2ottíága a város díszpolgárinak, Jókai Mór . éves évfordulóján e célból összegyűlt ünnepi "Öigyüiésében kegyelettel áldoz a magyar nemnagy költője és írója halhatatlan emléke !r*nt, aki műveivel a világirodalom legnagyobbik torába küzdötte fel magát, el nem évülő ^léket szerezve nevének és örök dicsőséget a Magyar nemzetnek. Példányképe volt a haza 'inti kötelességteljesítőiének éi lángoló min'*!> a hazaszeretetnek. Műveiből merit lelke^ést, azokból tanulja meg a hazát igazán szedni s nem csüggedő akaraterőt a munkára és Pfetató reményt szebb javőre. Abban a bitbea, JJSy a költő jövőbelátó jörendölése valóra vá^. Magyarország újra nagy lesz és törhetetlen árvis idején járt itt az uralkodóval együtt és a király mellett neki köszönhető a város újjáépítése. 1885-ben az Aranyember premiérjén volt Szegeden Jókai. 1895-ben pedig lekísérte Mikszáth Kálmánt Szegedre és akkor mutatták be neki Gárdonyi Gizát. A halhatatlan Jókait öt vonás Jellemzi: az idealizmus, humora, nyelvmüvészete, elbeszélő művészete és fantáziája. Portréjára rá lehetne vésni: Solus síbl slmilis. (Csak magához hasonló.) Móra Ferenciek gyönyörű beszédét a törvényhatóság lelkesen ünnepelte, majd ax elnöklő főispin meleg szavakban köszönetet mondva a költő bizottsági tagnak, amiért • törvényhatóságot Jókai mesevilágába visszavezette, — az ülést berekesztette. Móra Ferenc remek beszédének befejező részét lapunk vezetőhelyén közöljük. BJMWtMMMMANWMMIMSWJINWnAMQMWMÍMMMMMMMWMMM Emberpusztité lavinák Felsöolaszországban Az Adria kikötőiben nagy károkat okozott a vihar. magával és négy embert temetett el. Val MaMilano, február 18. A feltőolaszorsiági Alpokban a nagy havazás következtében több lavina gördült le a hegyekrSI, ame'yek számos házat és több embert elpusztítottak. Belluno tartományban a lavina Castello Vaco mellett négy embert temetett el maga alá, Soldanoban egy embert sodort magával. A napok óta dühöngő sirocco Tiatt uj bb lavinaomlásoktól fének. Campo Deleinobsn a lavina több házat sodort lencoban a vihar három turistát megölt. Santa Mariában, Cibicenában földomlás fenyegeti a a községházat és a templomod A Piave vízállása szemlátomást nő. A hitalmas vihar az Adria kikötőkben is óriási kárt okozott, Triesztben felszakította a kikötőt és a kikötőben veszteglő hajók láncait eltépte. Fiuméb n beszüntették a hajóközlekedést. Az 1925. évi kereseti adókat az egyes szakmák bevonásával állapítják meg. Február 28-áig be kell adni a kereseti, jövedelem- és vagyonadó bevallásokat. Jjfzaibín ét jövőjében, örökiti meg jegyzőkönyvében a balhatatlan emlékezetét. •JMta Ferenc szólalt fel ezután. Gyönyörűen '^épített költői előadásban emlékezett meg a esztendői Jókai Mórról. j m — Nekem, a város iródiákjának iufotft — ujy- | öi0nd — az a dícsőaég, hogy a Civitas Sege- t jentit koszorúját letegyem a halhatatlan emlé- , petéhez. Most 100 éve, 1825-ben különös 5°dáikal terhes volt a magyar Glóbus. A K^(°nyi diétán közteherviselésről, gondolatszi^aaágrói és egyéb csodákról beszéltek a karok thKCndck' Ekkor !éPe»» fel Széchenyi litván, DáihQ az é'bcn koncütotfa meg Vörösmarty a ehK * barangizavát és nem véletlen, hoiy "oen a csodák évében adta nekünk a GondJókait. fsairól*" me£emlékezeU Jókai szegedi látogaL1 848-ban járt előtzör Szeged határában, amijjuu a magyar történelem két legnigyobb romanh p az Alföld izegénylegényeinek hozta meg bari.?ne8zt>a-levelet és toborozta őket a szaílfln8jK Zászló]* alá. Ennek a látogatásnak kö184Q ,'iak a Sárga Rózsát. Mátodizben Jókai tVar W'iusában járt S:egeden a menekülő maii 7., k0«nánnyal az orosz invázió idején. Ekkor /<Wr18íe«edi Zsótér-magtárban 60 métermázsa buzioi !6°aní tel " onnan néhány lépésnyire baia *ot "edö költő mellett, akinek semmi Hír *®?? ,öltént. Jókat ettől kezdve fatalista. '856-Kn Iá,°g«lá8a a Bich-korszak idején, hidat akkor építették a tiszai vasúti ÖcdAU0" Jókai megnézni. ,Vi®*zör és hatodszo. 1879-ben, « szegedi , azon alkalmazottjáról, akinek összjövedelme az 1924. év folyamán a 2400 aranykoronát elérte. A bevallásokhoz szükséges nyomtatványok az az adóhivatal épületében levő Ozsváth féle trafikban szerezhetők be 680, illetve 1020 koronáért, amely az adóhivatalban adandó be s róla elismervény kérhető. A Szeged munkatársa egyébként ugy értesül, hogy a miniszter rendeletére a szegedi pénzügyigazgatóság rendeletet fos kiadni, amely szerint a kivetések lehetőleg a szakmák képviselőinek bevonásával történjenek, ugy hogy azok a nagy aránytalanságok, amelyek az elmúlt évi revíziót tették szükségessé, ebben az évben elő ne fordulhassanak. Ebben az ügyben a pénzügyigazgatóság megkeresést intézett a kereskedelmi és iparkamarához, amelyben kéri, hogy a kamara állítsa össze a szakmai bizottságokat, hogy ezáltal a felszólamlást bizottságok az egyes csoportok adójának tárgyalásakor azonnal bevonhassák a szakmákat. Minthogy — mint föntebb részletesen megírtuk — a vallomásokat február 28-áig be kell adni, remélhető, hogy a kivetések április végéig, legkésőbb május elejéig elkészülnek és igy a felszólamlási bizottságok a tárgyalásokat már juniasban megkezdhessék. Ezáltal nem ismétlődhetik majd meg az a képtelen eset, mint 1924-ben történt, hogy az 1924 es kereseti adókivetések csak ez év legvégén kerülhetnek a felszólamlást bizottilletményjegyzéket benyújtani február 28-ig mind- ságok elé. JLUUJIATIMMMMT. LULU L U L imnnrn— „B-listára helyeztek egy tanítónőt, mert állás kellett az igazgató leányának." A kisteleki ébredő igazgató erkölcstelen élettel vádolta meg az egyik kisteleki tanítónőt. — A tanítónő rágalmazásért pört inditott az igazgató ellen. Szeged, február 18. (Saját tudósítónktól.) Az 1925. évre szóló kereseti adó, jövedelem- és vagyonadóbevallás tárgyában megjelent a hivatalos hirdetmény, mely szerint a bevallások határideje február hó 28. Kereseti adóbevallást tartozik adni mindenki, aki az 1924. év folyamán önálló kereseti tevékenységet fejtett ki. Kereseti adóbevallást nem tartozik adni a nyilt üzlethelyiséggel nem rendelkező piaci árus, továbbá az olyan kisiparos, akinek az 1924. év folyamán egyetlen egy esetben sem volt egyszerre háromnál több alkalmazottja. Alkalmazottnak számit a tanonc és a darabszámra otthon dolgozó segédmunkás is. A bevallási kötelezettség aluli mentesség azonban nem jelenti azt, mintha az illetőknek adót sem kellene fizetni, hanem csak azt, hogy az illetők adója, valószínűleg valami méltányos alapon, általányösszegben lesz megállapítva. Jövedelem- és vagyonadóvallomást tartozik adni mindenki, akinek összjövedelme a 800 aranykoronát, vagyona pedig a 4000 aranykoronát meghaladta az 1924. év folyamán.KJövedelem- és vagyonadóbevallást nem tartozik adni az, aki a kereseti adóbevallási kötelezettség alul is mentes, valamint az a kisbirtokos, akinek a piaci árusi, vagy kisiparosi foglalkozásán kivül más foglalkozása nincs, ingatlana pedig az 50 katasztrális holdat meg nem haladja és a lakóhelyén kivül máshol nincs ingatlana. A munkaadó köteles név- és Szeged, február 18. (Saját tudósítónktól.) Négyöt esztendeje a magyarországi B-lista a félrevert harangoknál ia többet és szomorúbbat jelent; jelenti a kenyértelenléget, a nyomort éi gyakran a izégyent. Mindenki tisztában van azzal, hojjy Csonkaraagyarországnak nincsen szüksége Nagymagyarországnak is fölösleges állani alkalmazotti létszámra, mindenki helyesnek tartja a létazámredukciót, de a gyakorlat megmutatia, hogy a B-iista a kivitelben éppen nem azerencsés. Néhol éi olykor bizonyos szempontok Jönnek figyelembe a B-liilák elkészítésénél éi nem egyszer olyanokat bocsájtottak el az állam szolgálatából, akik eredményei, fényes munkátságot fejtettek ki és akiknek nagy családot kelleti eltartaniok az állam kenyérmorzsáiból, néhol és olykor elbociájtották pedig ezeket azérf, mert bizonyo* kérdésekben mái álláspontot foglaltak el, mint azcV, akiknek közük van a B-listák megszerkesztéséhez. mint lakásügy. A nyilvánosság már kissé érdeklődéi nélkül nézi ezeket a történeteket, most azonban egy járásbiróiági tárgyalás kapcsán igen érdekes eset került a izáz éi izáz B-listás tömegből. Ez az űgy sok mindenre rávilágít, ami a templomok tőrében, távol a városok nyilvánosságától játszódik le. Körülbelül nyolc éve került két tanítónő, Váradiné Sárközi Ilona és Faragóné Sebeiztá Erzsébet Kistelekre. A bosszú, szomorú történetű évek alatt mindig a legpontosabban végezték kötelességüket » kisteleki iskolában, szép eredménytkkel tanították a kist lcH fprósáeokat. Semmi kifogás nem merült fő! ellenük, mig az elmúlt év közepén váratlanul B-llstdra kerültek, elvesztették kenyerüket, pidi család! körülményeik Kistelekhez kötötték őket és szegényes fizetésűk bői nagy családot kelleti ellartaniok. e A tanítónők meglepetéitel fogadták a B-lisIM, ! senki nem sióit erről, valamint arról sem, bogy Ssámtalan igazságtalan B-litlás történd ke- > kifogás ?an munkisiáguk ellen. Ezért aztán bérűit már a nyilvánosság elé, csaknem annyi, « mentek a szentesi tanfelűgyelőiéghez, ahol