Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-30 / 24. szám

8 SZBOBD 1915 január 27. Irredentizmus — képekkel. Az elharácsolt, vagy ha ugy tetszik: elkapcsolt terü­leteken bikát látnak a győztesek a kőfalon át is. A ma­gyar kisebbségnek sokkal rosszabb a dolga, mint ami­lyen a régi Magyarországon volt a nemzetiségeknek, hisz nálunk akkor nem volt személyválogatás, mindenki olyan karriért futóit meg, amilyenre a tehe sége képe­sítette. A magyarságtól most elveszik odalenn az isko­láit 8 el tudják képzelni azt a tökéletlenséget, hogy a primitív oláh kultura főiébe kerülhet a magyarnak. Erre való az irredentizmus vádja, amibe lépten­nyomon beleakad a helyén maradt maroknyi magyar­ság, amely görcsösen kapaszkodik a trianoni szerző­désbe és nem engedi a jussát. Már a németektől is félnek s gyűléseik betiltásárai próbálják őket terrorizálni. A verseci német párt érte­kezletét például a napokban nem engedték meg a szerbek. Nagy az érdek, Jugoszlávia választások előtt áll, ebben a tekintetben pedig alig van különoség hatalom és hatalom között. Érdekes agymunkára vall a betiltás indokolása. — A párt a gyűlést a városi vendéglőben te vezi, már pedig az nyilvános hely, ahová mindenki beléphet. Ezek szerint nem tudja a hatóság biztosítani a rendet, mert idegen párttllásuak is bekerülhetnek a gyűlésre. A németek nem sokat okoskodtak, ugy, ahogy voltak, valamennyien, kimentek a temetőbe, ahol csak nemrég hantolták el Heego Reirholdot, Temesvárnak az első megszállás idejéből való polgármesterét s a simái gyászbeszédek formájában fejtették ki politikai hit­val'ásukat. Mulatságosabb ennél a temesvári esst, bár - valljuk ineg az igazat — egyaránt lehet mosolyogni mind a két félen. A neoimpresszionizmus lehet a művészetnek érdekes, ériékes uj ágazata, de sok idő kell hozzá, amig vérré válik. Az érdekeltek kardoskodhatnak amellett, hogy ők ugy látnak meg mindent, ahogy festenek, de nekem is megvan hozzá a jussom, hogy ne rajongjak a kék tehénért (akkor se, ha festőgyár udvarán kérődzik) s öreganyám arcán csak akkor veszek észre lila foltokat, ha kicsípte a hideg, vagy megedzette a túlzottan hasz­nált rouge. Már most az történt, hogy egy ilyen impressziós magyar festő kiállítást rendezett Temesvárott. Nem kell rajta csodálkozni, megesik az is, hogy magyarok engedélyt kapnak ilyesmire, föltéve, hojy jól viselik magukat. A szegény piktor már örült a jó vásárnak, mikor a napokban idézőt kapott a rendőrségtől. — Uram, mondták neki, szedje össze a holmiját és huszonnégy óra alatt hagyja el a várost. — Mit vétettem ? — Nem tudjuk pontosan, de erős a gyanúnk, hogy irredentizmust üz. — Én? — Igenis, a festményeivel. — Ne méltóztassanak ilyent mondani, hiszen minden festményemnek megvan a maga értelme. — Na, arról lehetne beszélni. Mi is megnéztük, ku­tattuk a témáit, de képtelenek voltunk kisütni, hogy mit ábrázolnak. Uraságod ugy elburkolja a mondani­valóit, aktjai egybeolvadnak tájakkal, házcsoportokkal, hogy tartunk a szimbolizmustól. A magyarok nagyon ravaszok, minden kitelik tőlük, azért ajánljuk magunkat. Nálunk tilos az irredentizmus. .Szegény piktor mit tehetett mást, szedte a sátorfáját és elhagyta Románia kutturnépét. — Leszúrta a fiát, aki vaksága miatt nem tudott dolgozni. Szombathelyről jelentik: Barát János 67 éves nagysitkei gazdálkodó 20 éves István fia két évvel ezelőtt egy felrobbant srapnel szilánkjaitól mind a két szemére megvakult. A fiu azóta csak otthon éldegélt, de az apa nem jó szivvel nézte, ingyenélőnek, nyűgnek mondotta szerencsétlenül járt fiát. Vasárnap a vak fiu a kályha mellett ült. Apja rászólt, hogy adja át neki a helyét. A fiu vonakodott, mira szóváltás támadt. Néhány perc múlva a vak fiu kitapogatódzott a konyhába, ahol a család többi tagja tartózkodott, ott hirtelen összeesett és csak ennyit mondott: „Jaj, megölt az apám." Néhány perc múlva meg­halt. A vizsgálat megállapította, hogy Barát János husz centiméteres disznóölő késsel szivenszurta fiát. A gyilkos apa azzal védekezik, hogy ő nem szúrt, hanem a világtalan fiu nekiszaladt a kezé­ben tartott késnek. — Szerencsétlenség- Csütörtökön délelőtt súlyos baleset érte Klein Henrik Kölcsey-utca 11. számú lakost. Munkája közben egy malomkő esett lábára, ugy hogy a mentők súlyos Állapotban vitték be a közkorházba. Nem jöhet zavarba, ha délután váratlan vendégei érkeínek, nie t készületlenül is adhat uzsonnára kávét, mióta a Központi Tejcsarnok egész ntpon át árusittatja fiókjaiban a tejet. C-yio^fí lA7epf hegedüestje február 4-én a jf^ClI JUiűCl hangverseny szezon legsiebb eseménye. Műsoron Mozart, Beethoven és Bach. Jegyek a mozinál. — A munkanélküliség kérdéséhez. N. K. szegedi építőmester ievelet küldött hozzánk, amely­ben a Munkanélküliség cimen megjelent vezér­cikkünkhöz a következő sorok közlését kéri: „A munkanélküliség legkönnyebb megoldására én az építőmunkát találom legjobbnak és a tek. városi tanács is lehetőleg tartsa érdekének a munkás­kérdést. Emlékszünk, hogy még az ősszel a sző­regi cserépgyáros egy hatalmas bérpalota felépí­tésére kért engedélyt és ingyentelket, ami tulaj­donképen nem is ingyentelek, ha számításba vesszük, hogy a cserépgyáros ennek ellenében a Stefánia-sétánynál a megrongált tiszai támfal le­bontásáí és rendbehozatalát a saját költségén vál­lalta. Ha most számításba '-esszük, hogy legalább 200 munkásnak majd egy évi kenyeréről esik itt szó, akkor nem lehet megmagyarázni, miért nem foglalkozott a tanács ezzel a kérdéssel. Igaz. hogy elég sok baja és elintézni valója van a tek. ta­nácsnak ugy is, de ha ilyen önként építeni akarók jelentkeznek, többet kellene velük törődni." — Korai ké»i«lődé» a strandszezonra. Januárt ir ugyan még a kalendárium és ha tavaszt szimuláló han­gulatok is lopakodnak a földre, a Tisza hátát vastag jégkéreg fedi, de azért már készülődnek a strand­szezonra Legalább is a városházán készülődnek rá. A tisztviselők között aláírási ivet köröznek és már most feladják a kérdést: Ki akar a tisztviselők strand­ján fürödni ? Az előljárósági ügyosztály pedig foglal­kozik már a Tisza fürdésre alkalmas partjának kiosz­tásával. Hivatalosan felhívja azokat, akik reflektálnak parthasználRti engedélyre, kérvényüket március elsejéig írásban adják be a tanácshoz. A tanács kimondotta azt is, hogy fürdő létesítésére parthasznilati engedélyt ki­zárólag sporttal foglalkozó testületek és egyesületek kaphatnak. Vlzveze ék javítások és átalakítások Feketé­nél, Kossuth Lajos-sugárut 25. Tel. 10—72 m — Ha moit tlM.zci,)februdr l-ig díjtalanul kopja a Szegedet. — Rádió a falun. Nem tudjuk, hogy a rádió­láz Magyarországon hol fog előbb es nagyobb mértékben fellobbanni: a városokban-e, vagy a falun? A nagyobb városokban mégis csak van szinház, mozi és valami zenei élet. A városok la kói a világvárosok tökéletesebb produktumai után vágyódnak, hisz az ember mindig többet és szeb­bet kiván, mint amennyiben része van. De a falu? Elzárva az emberi szellemet felfrissítő legelemibb szórakozásoktól, legfeljebb a későn érkező újsá­gokból tudja meg a lezajlott szenzációkat és pipa­szó mellett, korcsmában üldögélve vitatja meg az aktuális eseményeket. A rádió a falun fogja iga­zán érvényesíteni kulturális hivatását. Mert vájjon nehéz lesz-e a választás a füstös, duhajkodó em­berekkel teli kocsmában ülni estéről-estére, vagy valamelyik nagyobb világvárosban leadott operát, hangversenyt, tudományos előadást hallgatni? Kulturális hivatása van a rádiónak és különösen a falun érvényesül, mert pótolja az újságot, pó­tolja a színházat, hangversenyt, hiszen számtalan operát, zenei előadást hallhatunk naponta a világ minden tájáról és hihetetlen szolgálatot tesz a tudománynak, mert a rádió csak az igazán nagy tudósok előadásait hozza. Rengeteg embert fog ez a kis titokzatos készülék elvonni a kocsmától és rengeteg emberrel fogja megszerettetni az igazi művészetet. Nagyon, nagyon sokan fognak le­mondani arról a szórakozásról, amit mindennap a korcsmában élveztek és amelyről azt hitték, hogy enélkül nem élet az élet és nagyon sok em­ber fogja boldogan felismerni a rádió segítségével az élet igazi élvezeteit, szépségeit. Szöllős Károly programjából nem hiányzik a vidék sem és leg­nagyobb örömére fog szolgálni, ha kis készülékei­vel a kuitura terjesztésének szolgálatába állhat. Érdeklődőknek készséggel szolgál felvilágosítással Széchenyi-tér 8. szám alatti villamossági üzletében. Hz általános Gftzlzzóténij és Villamossági R.-T. Budapest, szegedi vezérképviselete siKsaotoiar ELEKTROTECHNIKAI KS fjb SZEGED, SZÉCHENYI TÉR. 8. MŰSZAKI V&IAAJLAXAL Js TELEFON*. -1^-3-1.:: w /rtsocttor %g§P Accumuláfor töltési Szerelési munkák í Villamos csillárok, vasaló, főző- és fűtőkészülékek. Mótor tekercselés és javítás, galvanizálás, villamos orvosi és mérő-műszerek szakszerű javítása. Radio cikkek. Prima minőségű szegedi gázgyári KOKSZ m. VERTES cégnél, Polgár-u. 3. Telefon: 9-58. Fáradság nélkül és kis költséggel szerezhet munkát állást alkalmazást irodai alkalmazottat tanoncot kifutót háztartási alkalmazottat vehet vagy adhat el bútort ruhaneműt háztartási tárgyakat háziállatokat könyveket bérelhet' vagy adhat bérbe bútorozott szobát lakást házat földet tanyát bérföldet x ha a Szeged apróhirdetési rovatában hirdet. Tiz szóig 2000 korona. Minden további megkezdett 10 szó további 2000 korona. Jeligés hirdetés 10 szónként 3000 korona. Apróhirdetések felvétetnek a Szeged kiadóhivatalában Deák Ferenc-utca 2. «zám. — Telefon 13—.i3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom