Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-25 / 219. szám

1924 szeptember 477. SZEOE D 435 tői származnak. Tanú: Erre nem emlékszem, mert bevettem volna az egészségügyi jegyzőkönyvbe: Vádlott határozottan állitja, hogy amit öccse mondott, fedi a valóságot és amit be kellett volna venni a jegyzőkönyvbe annak idején. Erről tényleg ilyesmi a jegyzőkönyvbe nincsen. Tanú: Ha történt volna, a jegyzőkönyv ezt is tartalmazná. Vádlott ezután arról beszél, hogy tanú legazemberezte, mikor kérte, hogy vegyék jegyzőkönyvbe azt,hogy december26-án BorbásMihállyal ment haza. Sági Rókus is azt állitja, hogy a tanú legazemberezte és nyakon akarta vágni, mikor azt állította, hogy ártatlan. Elnök: Ezt sohasem mondta még, minek hoznak fel uj dolgokat, mikor ugy sem tudják igazolni. Tanú: Sági Rókus önként adta elő vallomását. A bíróság az ügyész és a védők indítványára a tanút megesketi. A szegedi ügyészségi elnök vallomása. Dr. Zombory Jenő szegedi ügyészségi elnök a következő tanu. Elmondja, hogy megjelent nála Piroska János és azt mondta, hogy megtagadta a vizsgálóbírónak a jegyzőkönyv aláírását, mert nem vette bele azt, amit kivánt és erre a biró őt legazemberezte és kitaszította az ajtón. Hozzáfűzi a tanu azt, hogy a birót nyugodt embernek ismeri és ilyesmit nem tételez fel róla. Bántalmazásról nem tud. Átadja az elnöknek Bölönyi kórházi fejlapját. A tanu megesketését nem kívánják. Az elnök ekkor szünetet rendel el. Szünet után Scultéty Jenő törvényszéki irodavezető kihallgatása következik. A vizsgálóbíró és Piroska közötti incidensről csak annyit tud, hogy Piroska indulatoskodott és a biró ki akarta vezettetni. A vádlott kidobását nem látta, mert a belső szobában volt elfoglalva. Felesége beszédére, melyet az egyik védő társaságában a vonaton folytatott, azt mondja, hogy azokat valószínűleg Csongrádon hallotta. A tanu megesketését egyik fél sem kívánja. Tatár Péter nyug. fogházőr, aki Piroskát a vizsgálóbíró elé kisérte. Elmondja, hogy Piroska, midőn a biró parancsot adott neki, hogy vezesse el, visszafordult és valamit mondott a vizsgálóbíró felé, mire az háttal kitaszította az ajtón. Dózsa Lajos és Dőzsa Mátyás azt vallják, hogy nem Bölönyinek és Simkónak adtak tüzet a merénylet éjszakáján, hanem más két fiatalembernek. A meg nem jelent öt tanút holnap a biróság újból megidézi. Az orvosszakértői jelentés az áldozatokról. gatója felolvassa a bombamerénylet három áldozatának haláláról és a sebesülésekről szóló szakértői jelentését. Az elnök kérdésére, hogy mi okozhatta Bölönyi vérzését, azt válaszolja, hogy az a meglévő adatokból meg nem állapitható. Ezután a periratok ismertetése következik. A biróság mellőzi a sértettek kihallgatásáról szóló jegyzőkönyv felolvasását. Jung Róza vallomásáról szóló jegyzőkönyv felolvasását elrendeli, aki 1924 julius 28-án tett vallomást, amelyben elmondja, hogy a járásbíróság egyik szobájának ablaka alatt állt Kovács István rendőr, akinek eltávozása után ő is odalopódzott és látta, hogy a szobában Bölönyit, aki egy padra volt fektetve, a detektívek ütötték. Bogár László vallomását olvassák fel ezután, aki a merénylet estéjén a menyasszonyánál volt a Csemegi-utcában. A Föveny-utcában hazafelé menet, találkozott Piroskáék társaságával és a két Piroskával együtt ment haza. Útközben a merényletről nem esett szó. A két detektív jelentését olvassák fel ezután, amely szerint a bűzbombákat Bölönyi, a gyutacsokat pedig Sági útmutatásával találták meg. Védő kéri 10 darab fővárosi lap beszerzését, amelyek a beismerő vallomás megtörténte előtt közölték a tettesek neveit. A biróság a lapokat az iratokhoz csatolja. Ezután az elnök a tárgyalást csütörtök délelőtt kilenc óráig félbeszakítja. A holnapi tárgyaláson a _ még hátralevő tanuk kihallgatása után az ügyész j vádbeszéde következik, a védőkre csak délután Dr. Óvári Papp Gábor, a szolnoki kórház igaz- I kerülhet a sor. A revolveres zavargás a Fővárosi Operettszínházban. Márffyt, Adorjánt és Okolicsányit fölmentették. Budapest, szeptember 24. A budapesti kir. törvénysiék szerdán kezdte meg a Fővárosi Operettszínház elleni támadás ügyének tárgyalását. A vádlottak padján Adorján Géza, Okollcsányi László magántiszíviselő, Petner Gyula mérnök, Hozmec Ferenc egyetemi hallgató, Márffy József magántisztviselő és még kilenc másik vádlott ül. A tárgyalás a vádlottak kihallgatásával kezdődött. Tagadják, hogy ők készítették volna elő a revolverlövésekkel való színházi rendzavarást. Amikor az elnök elébük tárja a rendőrség előtt tett vallomásukat, arra hivatkoznak, hogy kényszer alatt írták alá a beismerő vallomást tartalmazó jegyzökönyveket. Heffner vezér veréstől félt. Hetfner Gyula, aki a vádirat szerint soroksári sváb legényeket vezetett a színház ellen, szintén nem érzi magát bűnösnek, csak hallomásból tudja az egészet. A rendőrségi vallomása azt tartalmazza, hogy Adorján Géza ébredővezér felhívására hívta össze a soroksári legénye« ket. Azt állitja, hogy veréstől félt, azért irta.alá a vallomásí jegyzőkönyvet. Elnök: En inkább agyonveretném magam, minthogy ilyen jegyzőkönyvet aláírják és eláruljam vezéremet. De a vizsgálóbíró előtt is azt mondta, hogy Adorján aláíratta önnel az ivet, amelyben a színházi merénylet terve volt. Vádlott: Attól féllem, hogy visszavisznek a rendőrségre, azért nem mertem megtagadni az aláírást. (Itt hangosan dörömbölni kezd valaki a tárgyalóterem ajtaján és mikor a bírósági szolga nem akarja beengedni, még erősebben Nagy tömeg fiatalember Elnök: Nohát akkor üljön le, ha maga olyan ártatlan ember. (A következő vádlottakat szólítja be ezután az elnök. Ebben a pillanatban azonban hatalmas tumultus támad a tárgyalóterem ajtajában és óriást zajjal egy csomó fiatalember özönlik be. A teremben továbbra is zaj van és Mészner ügyész követeli a tárgyalás felfüggesztését és a rend biztosítására rendőri készültség kivezényelését. Az elnök harsány hangon adja ki utasításait: maradjon mindenki csöndben, mert akt ellenszegül, parancsára te fogják tartóztatni. A zajongók erre hirtelen elcsendesülnek és a tárgyalást újból megkezdik.) dörömböl, úgyannyira, hogy a tárgyalást meg kell szakítani. Amidőn a szolga kinyitja az ajtót, két dúltarcu fiatalember szalad be, akik csak az elnök legerélyesebb Intézkedésére veszik le sapkájukat és juhászodnak meg.) Elnök ezután ismét Heffner elé tárja beismerő vallomását, aki mindenről azt mondja, hogy teljesen valótlan. Hozmec csak véletlenül került a színházba. Hozmec Ferenc vádlott nem csinált semmit, nem is tagja az ÉME-nek. Egész véletlenül került a színházba és minthogy idegbajos, a zavargás kitörésével nyomban elfutott onnan és kalapját és kabátját is otthagyta és másnap ment értük vissza. Az elnök kérdésére elmondja, hogy a defektivek tényleg találtak nála egy revolvert nyolc tölténnyel és egy Mannttchert, ezek a fegyverek azonban a MOVE Turullövőegyletnek a fegyverei voltak. Elnök: Egy tanu felismerte önben azt az embert, aki a nézőtéren lőtt. Vádlott: Ezen nagyon csodálkozom! Balkó József vádlott az ÉME soroksári osztályának volt akkor a tagja. Először moziba akart menni, azután mégis a lipótvárosi büffébe ment, ahol alaposan beszedett. (A vádlottak erre hangosan felnevetnek, mire az elnök figyelmezteti őket.) Elnök a vádlotthoz: Egy tanu azt állitja, hogy ön tör'e be a szinház Mozsár-utcai ajtaját. Vádlott: Nem igaz, mert a rendőr nyitotta ki nekem udvariasan. indul egyszerre a terembe. Veress Géza a következő vádlott. Nem érzi magát bűnösnek. 16-án délelőtt lement az irodából, időközben valaki egy cédulát tett az asztalára, amelyben randevúra hívja őt. A cédulán egy hölgy irása volt. Nem tudom ki lehetett. A Fővárosi Operettszínház elé hívott randevúra. A tüntetésben nem vettem részt. Kandi János a következő vádlott. Szintén tagad mindent. A soroksári sváb legények. Ezután a soroksári sváb legények kihallgatáséra került a sor. Jönnek sorjában a svábok kék mandliban, csizmásan. Beller János és Himmel György azt vallják, hogy előzőleg azt mondta valaki, hogy menjenek be Pestre, mert a színházban készül valami. Ok csak nézni mentek. Ifjabb Ott György ugyancsak tagad mindent. A fiatalkorú N. N. kihallgatására tért át a biróság, aki azt vallja, hogy Heffner felszólította őket, hogy menjenek a szinház elé és ott meg fogják verni a zsidókat. Szembesitéskor alig hallható hangon mondja el vallomását, amire Heffner azt mondja, hazudik. Ezután sorba hallgatja ki a bíróság a sváb legényeke». Blasek Albin tagadja azt, hogy bűnös. Tagja volt az Ébredő Magyarok Egyesületének. Böhm Sándor nem érzi magát bűnösnek. Ezután egy másik kiskorú vádlott kihallgatása következik. Szerinte véletlenül kerüli az Operetiszinház környékére, nem is volt tagja laz ÉME-nek. Bernoldk Tibor tagja volt az ÉME-nek, 16-án véletlenül találkozott társaságának egyik tagjával, aki elbivta a szinház ellen készülő tüntetésre. Drexler Antal 16-án délután iskolába jött be Pestre. Iskola után mozijegyet akart váltani. De nem kapott a Túrán-moziba jegyet. Semmi másra nem emlékszik, a Túrán-moziból egyenesen hazament. Drexler Antal kihallgatásával véget ért a vádlottak kihallgatása, rövid szünet után a tanukra került a sor. Kihallgátjék a tanukat Az első tanu Bonczos Zsigmond, a Fővárosi Operettszinház portása, aki előadja, hogy a vészkijárat ajtaját belülről benyomták és azon befelé tódult a tányérsapkás népség. Szembesitik Balkóval, akit megismer. A következő tanu Bonczos Zsigmondné. Elmondja, hogy a vészkijárat nyitva volt. Be akarta csukni, de kivülröl néhány fiatalember visszarántotta. Gulyás János rendőrfelügyelőhelyettes az elnök kérdésére kijelenti, hogy a merénylet estéjén utasítást kapott, hogy legyen résen, mert készül valami a színházban. 0 is látta Balkót, amint benyomult a szinházba. Igazoltatta a fiatalembe t, aki Marlnovtch főkapitány Írásával igazolta magát. Takács István rendőr az emeleten állt s onnan egy embert látott leszaladni és a plafonba lövöldözni. Farkas Sándor rendőrfőlörzsőrmester a földszinti ruhatár előtt állt. Amikor a töviseket hallotta, először azt hitte, hogy az előadáshoz tartozik. (Derültség.) Csak amikor nagy tumultus keletkezett, kapott észbe, hogy ez lövés is lehet. ElCször egy fiatalembert látott berohanni a kapun, akit most netn ismerne meg. Utána rohant, de az illető eltűnt. Tóth János rendőr tanu őrszemszolgálatot teljesített a Nagymező-utca és Andrássy-ut sarkán, a merénylet estéjén. Nem voltak túlságosan sokan, de feltűnő volt, hogy majdnem mindegyik tányérsapkát viselt. Ezután dr. Vogel József rendőrkapitányt hallgatták ki. Elmondja, hogy az egész nyomozást 6 vezette és részben ö is hallgatta ki a vádlottakat. A vádlottak kényszer nélkül szabadon vallottak. A páholynyltogatónö vallomása, Barabás Béla rendőrkapitány a következő tanu. Majd Vadnat Gyuláné páholynyitogatónöt hallgatják ki. Az elnök felteszi a szabályszerű kérdéseket: Vallása: — Zsidó. Elnök: Tehát izraelita. (Derültség.) Nem rokona a vádlottaknak? Érre a kérdésre a vádlottak elkezdtek hangosan, gúnyosan nevetni, amire az elnök ingerülten rájuk szólt: — Figyelmeztetem a hallgatóságot, hogy ha nem marad csendben, k ürittetem a termet, a vádlottak pedig viselkedjenek tisztességesen, mert nem vagyunk sem ébredőgyülésen, sem színházban. Vcdnalné elmondja, hogy a merénylet estéjén a baloldali páholyokhoz volt beosztva. Háromnégy fiatalembert látott feljönni, akik feltűnő idegesen gesztikuláltak. Utánuk jöt! még néhány. Egyszerre azután lövöldözést hallóit. Az emberek egymás hegyén-hálán menekültek. Löwy Róza fodrásznö elmondja, ho»y öt Hegen fiatalembert ültetelt le a pótszé^eken. Emlékszik, hogy aki eiöszCr lőtt s aztán Isrohant,