Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-12 / 158. szám

Effya S3B*H« *M 1800 fco^ona. jrrffij 3480- 35% g 4180-4310, >5 118.90, SiáP 800, UWUjí 1070-11250,^ >80. 2450, MCI W 2 28.20. t kris 23.72'/,, B«cs 0.0078X o.mn* London 2405. ! Holffila 210 '5 Szófia 4J0m >i«r< 2.30, blua UnyWjjJj5 szilárd, állomé üzlettelen. kg.-os ti«x*ridétí nj&s ­eredményt^. a birkózásba* npiai birkózó4 (Ausztria) K tfz/p nehizswn) ózott Bauroan" £ tban Deglane GJ Sielki (Migy»'^ magyar Keres/": Nehéz ZZTn intíO .A.tjl Vanraarren ( dvány (Magy1 fölött. özte a ássál legy^JV tt) síintén 10 méteren. j ?s síkfutás Kurunczy WU kvalifikált**»F fetoi a javiiotta a vi1'*1 em érkezett. 5000 métere*L döntőjében B • Wvetket« ,ler után élre keiü^ WiMÉtaMHtaLiri). IMItahetával nnatMa.) Tele­•1 IHUJnpd- metlel*­«tt M(M MvMeléval alwM SafclarMnfcatniiSOO to­lta*. (löltntéei iraki Kai MNapa helybea 40000, Bwta­is ridéken 45000 tet. Hirdetési trák i WHa»*>oa 1 mm. 400, e*y hasábon M, másfél hasábon ímSiíwf kört 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szAi| 8000 kor. SzOvegkOxtl kOzlemé* nyék toronként 8000 korén* Családi értesítés 45000 hm. V. évfolyam. Szeged, 1924 julius 12, SZOMBAT. 158-ik szám. 13/ 2 mp. s txug&l edmények. , é Barnes 3 * •rsfe! f|4iPort</ —, .„.TTFRAlJr 22**"% «t R-í Bodóné Csepelen. javában tart a boltszezon, a politikában és a kulturában egyaránt. A kurzutpolitika színját­szói a nyári vakációra széledtek el és a közélet legnagyobb eseménye gyanánt Kunapé András sikerét emlegetik, akit minden ellenkező híresz­teléssel szemben maga gróf Bethlen István mi­niszterelnök és egy minisztertária is sajátkezd leve ében biztosított változatlan bizalmáról és nagyrabecsQléséröl. A haza tehát meg van mentve, mert Kunspé András továbbra is az események hom okterében maradhat, már pedig köztudomásu dolog, hogy a nemzeti megújho­dás oroszlánrészben Kunapének köszönhető. De ha a dunapirti palota egyelőre bezárta is kapuit és október elejéig nem is hajit ndió a szezon megkezdésére, egyes kisebb truppok és alkalmi egyesülések azért vígan vándorolnak országszerte és a jó vidéket boldogítják érdekes és valóban izgató mutatványaikkal. Kolönösen a fajvédelmi csepürágás és a kardnyelés van mostanában nagy divatbsn és a Gömbös Gyula igazgatósa alatt Összeverődőit U;aín—Lehner— Anka—Zsirkay- társulat Tolnát—Baranyát és Hencidát—Boncidát bejárva hirdeti szakadatla­nul az ingyen publikumnak, hogy micsoda hon­mentő és világboldogító csodák is rejtőznek az ö vásári ponyvájuk mögött. Ezeket a csodákat ugyan a maguk valóságában még eddig nem látta soha senki emberfia, de ha ök hirdetik és ba vannak, akik elhiszik nekik, akkor rendben van minden. Az egész trupp, kiváltképen mai összeállításában, nem olyan veszedelmes, mint amilyennek hirdeti magát. Az oroszlánbőr mö­gött egészen jámbor csizmadiák és takácsok rejtőznek és a mutatványok befejezése után a fehér asztalnál a spriccer mellett a régi elbusu­lással nótáznak és fogadkoznak továbbra is. Most Ctepelen mutatkoztak be a hires legé­nyek és Qömbös Gyula, a kapitány. Csepelen a munkássághoz szóltak, a munkásság szivét és elméjét akarták a maguk elveinek és gyakorla­tainak meghódítani Hát ez nem igy sikerfltt. A munkásságot ugyanis Koncz János csepeli főjegyző képviselte, valamint Mándoky Sándor ezredeslelkész és megint csak Lökey Béla Jígyző, akik részint nem munkások, részint pedig őket valószínűleg nem kellett külön meg­nyerni a Gömbös-féle fajvédelem és az Anka­féle munkátvédelem, valamint a Zsirkay-féle nemzetvédelem számára. Mindenesetre, ha Csepel nem is állott le, de viszont nem is Olt föl nekik e» elhitszük, hogy Murgács Kálmán szivhez­szó óan énekelt és Schiffer Béla átérzéssel hege­Jf*l"miI»* hogy Mándoky Sándor előadása pompás humora volt — ha a kurzuslap irja, akkor !?üy£"n g!* de hogy a csepeli munkásság mától fogva a fajvédelem táborában szervezkedik, aziránt, [gy gondoljuk, hogy még Lenkey Lehel ^édes-kevés reménysége, táplál ezidószerint. Gömbös Gyula kapitány csepeli toborzó-beszé­dében megállapítja n.gy bölcsen és komolyan, hogy a munkás és az arisztokrata között csak vagyonbell különbségnek mbad lenni. Ez olyan merész és forradalmi gondolat, kivált­képen a csepeli munkások számára kitalálva, hogy érte külön gratulálni kell a radikális Gömbös Gyulának. Kolumbusz óta ilyen tojást pl?^c,up4n Csepelen, de még Mucsán és SS*". 8Öt még Abádszalókon sem álli­ris^n,8 »iláKr",ző10 bátorságú megállapítása a tökének munkásbarát Gömbösnek, hogy a Próbáltáirm®íyarnak kellene lennie (hiszen meg zikat és *nCTzeti8zinöre fe8tcni Például a mo­renditöen '*ni{<?Í B«nkot!) és az is meg­ben a muSSí„ kile!cn,é8> ho*y a ^ a munkásban. Mi-rf hogy faítcst'érl lá88°" SWtiSs^--* SM non » 1öke , ^ mm , munkabér és egyéb ilyen jelentéktelen, kicsi­nyes küköeégek azok, amikről szó lehst a jövőben, ó ntm, a munkásnak ne fájjon ilyes­mikért a feje, a munkás csak szépen tömfciül­ön Murgícs Kálmán muzskája mellett U ainék és Lehnerék szep'őtelen lobogója alá és tör­hetetlen hordója elé és akkor „ez a harc lesz a végső és a győzelem a mienk" I Már tudni­illik a fajvédelem vezéreié, akik miután öt évig hiába boldogították a hatalom és uralom pol­cán Olve a nemzetet, öt év után kénytelenek voltak az ellenzéki száműzetés és az arany­középut árkába kitaszítottság vándorbotját fogni és keserű kenyerét enni. ök ma már hajlandók megbocsátani a mun­kásságnak is, ha sz ö malmukra hajtaná a vizet és Zsirkay János áll tólag nagyon Jól érezte magát, mint ujdomült munkásvezér a csepeli munkástes vtr k között, akiket, mint már föntebb leleztűk, Koncz J*nos főjegyző ur és Már doky Sándor ezrcdesleikész ur, valamint Lökey Béla jegyző ur képviseltek. Az sem leh tett azért minden humor nélkül való, amikor Zsirkay Jlnos ostorozta a munkás­bolonditó internacionalizmust. Tűzzel ostorozta persze, de a munkásbolonditó mai nacionaliz­musról elfelejtett beszélni. Mint ahogyan Bodóné csinálja, amikor a bor árát kérdik tőle. .; A kisántánt prágai értekezlete. Prága, julius 11. Benes külügyminiszter a kisántánt konferer ciájával kapcsolatosan a Cseszko Szlovo bm a következőképen nyilat­kozott : — A kisántánt politikusai becsületesen és nyiltan vizsgálják meg államaik nehézségeit, kívánalmait. A térdét eket a közös érdek szem­meltartásával oldják meg. A kisántánt államai­nak együtt mülödését négy esztendő óta azok leküzdése újból az érdekközösség erejéről tanúskodik. A konferencia jelentősége főleg abban van, hogy a k sántánt külügyminiszterei fontos nemzetközi kérdésekben fognak tanács­kozni oly időpontban, amikor azok a problé­mák, amelyek Európa egyensúlyát komolyan veszélyeztették, megoldás előtt állanak. A kon­ferenciának különös jelentőséget biztosit sz is, hogy ennek keretében tárgyalják a szövetsége­egyetlen kérdés stm tavarta meg és nagy sek közötti adósságok ügyét, továbbá Francia­eredményeket ért el a szövettég katonai, j ország és Európa biztonságának kérdését. Ezek gazdasági és pénzügyi téren, valamint a a problémák ugyanis közvetlenül, vagy köz­nemzetközi ptcifizmus terén. Nem akarom azt { vetve érintik a kisántánt érdekeit is. mondani, hogy nincsenek nehéiségek, azonban > A sérelmes adómegállapitások. Budapest, julius 11. (Tudósítónk telefonjelentése.) A kereskedelmi és ipari érdekeltségek köréböl az utóbbi időben ismét egyre több a panasz a for­galmi adó kivetések, foképen pedig az adóátalány­összeg túlzottan magas megállapítása ellen. A pénz­ügyigazgatóság közli az érdekeltekkel, hogy sür­gősen gondoskodni fog a sérelmes adómegállapi­tások revíziójáról és jogos esetekben az adó ösz­szegét leszálíitja. Egyébként a forgalmiadó reformja tekintetében már dolgoznak a pénzügyminisztérium­ban az uj utasításon, amely több ujitást fog tar­talmazni. Az adólerovás meg fog változni, amennyi­ben az átalányrendszert kiterjesztik és a vizsgálat lefolytatása körül is újítások lesznek. A keresztényszocialisták is keresztény nemzetiek fúziója. A keresztényszocialista párt és a keresztény nemzeti gazdasági párt között fúziós tárgyalások folynak. A megállapodás módozatait külön-külön vitatják meg az egyes pártokban. A szövetség lényege az, hogy mindkét párt megtartaná függet­lenségét és szerveit, de megjelölné azokat az elveket, amelyek érvényesítéséért ugy a nemzet­gyűlésen, mint a városházán együtt kíván működni pártszövetséget még e héten perfektuálják, amely után az intézőbizottság kiáltványt fog kibocsátani. A klubhelyiség előreláthatólag a Trefort-utcában lesz. A cégbíróságok elvi határozata az uj részvénytársaságok alaptökéjének nagyságáról. * Az újonnan alakuló részvénytársaságok alaptö­kéjének nagyságáról a cégbíróságok elvi jelentő­ségű határozatot hoztak. A határozat tekintettel arra, hogy ma is igen nagy számban alakítanak részvénytársaságokat, általánosságban is, de külö­nösen jogászi körökben nagy feltűnést keltett. Bár a kereskedelmi törvényeknek a részvénytársulatokra vonatkozó rendelkezései kifejezetten nem rendelkez­nek arról, hogy mekkora alaptőkével kell birnioka részvénytársaságoknak, hogy a cégjegyzékbe be­jegyezhetik legyenek, a dolog természete szerint az alaptőkének legalább is akkorának kell lennie, hogy azzal a részvénytársaság által kitűzött cél megvalósítható, vagy legalább is megkezdhető legyen. Ha az alaptőke ezt a nagyságot nem éri el, akkor a cégjegyzés megtagadható. A cégjegyzés megtagadása különösen a részvénytársaságok hitel­képessége szempontjából fontos, mert ezzel elejét UK *Véf£ÖLkílZÖS, i"^120"3^ alakítanak és veszik ánnak, W^'éíenyé'siT csekély "lökével mnf^c?bhelyrf|Üf leSZ' WSSf2^0": alakult részvénytársaságok a kereskedelmi és ipari működést a politikai szervezet tekintetében is. A | életben szerepelhessenek. m* nm n n n *m wawmiK > m > i Szerdán kezdődik a londoni konferencia. London, julius 11. A lapok jelentése szerint a szövetségközi konferencia megnyitása idő­pontját szerda délelőtt 11 órára tűzték ki. Az értekezletet a Foreign Ofiiceben tartják meg. Az angol kormánnyal még nem közölték, hogy egyes delegációk részéről hány tag vesz részt a konferencián, azonban előreláthatólag ugy tudják, hogy 150 nemzet képviselteti magát London, julius 11. itteni diplomáciai körök­ben a konferenciával kapcsolatban érdekes terv­ről beszélnek. Hire járja ugyanis, hogy a kon­ferencia iét részre fog oszlani. A konferenciá­nak egyik része, amelynek a főcélja a szövet­ségesek közti megegyezés létrehozása London­ban lesz, a második részét pedig, amelyre Anglia kívánságára — Németországot, mint egyenjogú résztvevőt akarják meghívni — Pá­risban fogják megtartani. London, julius 11. Macdonaldnak az alsó­házban tett nyilatkozata vegyes érzelmeket kelt. A konzervaiiv Mornlng Post bizonyos mértékig megelégedett a nyilatkozattal és megragadja az alkalmat, hogy megint figyelmeztessen a német veszedelemre. A Times a következőket mondja: Macdonald most meggyCzCdött arról, hogy többről van szó, mint egy pohár viz viharáról, A konferen­cia meglesz, de kérdés, hogy milyen árat kell ?,e -fl oe,ni' Ez C8ak a konferencián fog kide­rülni. Szükséges, hogy figyelembe vegyék a megváltozott helyzetet és eliősorban számolja­nak a francia ellenzék erejével, amely lehetet­lenné teszi Herriot számára, hogy lényegesen eltérjen Potncaré politikájától. A nehézségek csak most kerülnek napfényre. A konferenciá­nak nem lesz könnyű dolga.

Next

/
Oldalképek
Tartalom