Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-27 / 97. szám

SZEQED 1924 április 27 Rongyokat kaptak a szegedi tanitók, amerikai szeretetadományok helyett. Szeged, április 26. (Saját tudósítónktól.) Nem ismeretlen az olvasó előtt sz a szereletsdományakció, mely köi vetlen a báboru után szinte elementáris erővel indult meg Amerikának igen sok városában és nemcsak azokban, ahol az óhazából elszakadt imgyarok laknak nagyszámmal. Magyarország kifosztása és szegénységének hire igen hamar eljutott Amerikáoa — és a svájci, hollandiai gyermeknyarsliatások után — egymásután küldték nagyszámú, kiváló tartalmú szeretetadományaikat a nyomorúságos helyzetben lévő magyar középosztálynak, különösen pedig gvermekdknek. Az akció igen szépen é< eredményesen folyt, majd később az elmúlt évben Maicinkó, magyar szármai á«u plébános, megszervezte ezt az akciót, igy ezután már a Cunard Line-nek úgynevezett „szcrefeladományhajői" szállították Magyarországba a csomagokat. Az &kc!ó folyamán eljutott annak is a hire Amerikába, hogy a magyar középosztály között talán a legnagyobb nyomorúságban a tanítók élnek. Egy magyar származású amerikai tanitónő önálló akciót kezdett a tanítók fölsegélyezéíére. Majd később határozott céllal küldték el — Marcinkó plébános szeretetadomány hajó|án — az adományokat a szegedi nyomorgó tanítóknak. Kihirdették ezt Szegeden a tsni ók között, s lőn nagy versengés a tanítók között, hogy ki és mennyit kapjon az adományokból. Ő sze is irlák a jelentkezőket szeraéiy szerint és ez igen nehéz és fáradságos dolgot adott az illetékes hatóságoknak, mivel csupán néhány láda szeretetadoxányt helyeztek kilátásba és tudomásu, hogy a tanítók és tanítónők szegényes fizetéseikből nemhogy olykor-olykor ruhát, fehérneműt tudnának venni, hanem az még jóformán a kenyérre sem elég. A szeretetadományok néhány hónap előtt A magyar katona szava. Gyermekeket a jó szülő házi nevelésben arra tanitja, hogy sose mondjon mást, mint igazat. Később, mikor a gyermek bekerül az iskolába a sok csintalanság mellett, akarva nem akarva eltanulja többé-kevésbé vásott iskolatársaitól a hazugságot. Otthon is megpróbálja ezzel könnyíteni pajkos bűnein, ámde a szülő erről — a családi erkölcs alapján — eleinte jószóval, később házi fenyitémeg is érkeztek a város hatóságához, amely sekkel leszoktatja. A családi rovást bizony meg is azonnal értesítette a tanítókat a kiosztásról. A kitűzött terminusra mindenki meg is jelent a kiosztáson, azonban megdöbbenéssel konstatálták, hogy Ű ládák tartalma néhány szennyes, kopott, rongyos, hasznavehetetlen ruhadarab. Ilyen ruhadarabokban még a legszegényebbek sem járhatnak és ezért a tanítók közül a legtöbben át sem vették a nehezen várt szeretetadományokat. Csupán néhányan voltak olyanok, akiknek testéről már teljesen leszakadt az ing és igy a kényszerhelyzetben, muszájból mégis eifogadtak egy-két darabot, nehogy teljésen lerongyoltan kelljen megjelenniük az iskolában, az apró gyerekek között. Mégis jó lenne az illetékes hatóságoknak, amelyek a kiosztás technikai részét végezték Magyarországon, energikusan utána nézni a dolognak, mert nem hihető, hogy az amerikaiak teljesen rossz, szennyes, hasznavehetetlen ruhákat küldtek volna a nyomorgó szegedi tanítóknak. Ez gúny talán, de semmiesetre sem szeretetedomány. Ezt nem az amerikaiek küldték, nem hihető. Talán a hosszú uloi kicserélődtek a ládák, rongyokat küldtek Szegedre ruhák helyett — tévedésből. A tanítók, akik a leg« értékesebb nemzetmentő munkát végzik, megtartja a gyerek élete végéig és vigyáz mindenkor arra, hogy igazat szóljon. A magyar férfinép átlaga nem bőbeszédű, idegenekkel sokszor szófukar. A gazda vasárnap délutánonként, ha anyjuktól azzal vesz bucsut, hogy átmegy a szomszédjához küszöbi beszélgetésre, az atyafiak bizony el-el pipázgatnak, de nagy-nagy ritkán mondanak egymásnak összefüggő mondatokat, pedig hát régi szomszédok. Vásáron, vagy egyéb összejövő helyen nagyon nehéz a magyar atyafiból szót kivenni, pedig megvan a maga szóbősege. Ott is, ahol már anyagi érdekekről van szó, kurtán igazat mond és állítását kézszoritásával megerősíti. A székely földi ellentétben az alföldi magyarral, keresi a hosszú, kerülő mondatokat és rábeszélő képességével elhiteti azt, amit mond, vagy állit. A gyakorlati életben a sok beszéddel gyakran bizony sok fáradságot és munkát, vagyont és pénzt lehet megtakarítani. Lehet, hogy a jámbor ember olykor mást mond, mint ami igaz, akkor politikából állit nem a valóságnak megfelelőt, mi sok esetben reánézve ez előnyös, hasznothajtó. A valótlan állítás azonban sokaknak vérébe is kerülhet. Ezért értékelik az embereket mondásuk valódisága, hitelessége szerint is. A magyart értékelték is e szerint az idegen nemzetek. Tudták jól, hogy nem is naivitásból mondja az igazat, hanem meggyőződésből — a cél érdekében. A magyar katona vitézségének és hősiességének Szeged város harca a szeszfőzés elsőbbségi jogáért. j kozás valóban községi jellegű. ~ , érdemelnék, hogy ennek a doiognak energiku természetes, hogy a lehetetlenül rosszul fizetett ' san u'ána néznének és ha történtek vissza- ! tajmjei^n kívül igazmondásával is, elismerést és tanítók közül mindenkit megilletett volna egy j élések a szállítás közben, vagy bárhol, ezek • tekintélyt szerzett a nemzetének. Ezen elismeréskis fehérnemű, néhány ruhadarab, hiszen köz- ' azonnal rregtorollawanak. 1 ben pedig többször oly nemzet és azt képviselő ; katonatestület részesítette, mely - békében és háborúban egyaránt — az erkölcs és a becsület terén a világon, első helyen áll. Történt pedig többek között a világháborúban Ezt a feltételt 1916-ban, mikor Erdélyből kezdették a románokat kiszorítani, kisöpörni. Egy színmagyar közös gyalogezred, melynek tisztikara jórészt csak magyarul beszélt, beosztatott egy porosz hadosztály kötelékébe. Előnyomuló, támadás alatt a porosz járőrök ellenséget jelentettek. A magyar közös ezred támadáshoz rendeltetett és az ezred járőrei közeli felderítésre előre tolódtak. Ezen közös gyalogezred• beli magyar járőrök, melyeket egy budapesti születésű tartalékos hadnagy vezetett, éppen ellenkezőt jelentettek, mint a porosz járőrök. A neves porosz hadsereg parancsnoka rosszalását fejezte ki az ellentétes jelentések miatt és újra parancsot adott a magyar ezrednek a felderítésre. Szeme előtt zárt rendben indultak el az osztagok, mert a hadnagy biztos volt benne, hogy ellenség nincs. Már ezen alakzatért is méltatlankodott a magyar ezred parancsnoka. Azonban midőn a felderítők zárt rendben visszatértek, a porosz vezér csodálkozásba merült. Erre a hadseregparancsnok tiszti törzsével és a magyar ezredtisztekkel előre ment a felderített területre és személyesen meggyőződött, hogy a hadosztálya előtt tényleg ellenségnek híre-hamva nincsen. ' Természetesen a kétségbe vont jelentésért a legfényesebb elégtételt adta, mit katonák egymásnak adhatnak. Vezetése alalt egy hattagú diszküldöttség boritatlan (ragyogó) sisakkal bocsánatott kért ; a magvar ezredtől és a járőr hadnagyát vaskereszttel, legénységét pedig német katona érdemkereszttel tüntette ki a magyar katona igaz szaváért. j Homor. Szeged, április 26. (Saját tudósítónktól.) Amióta „végrehijtották" Szegeden a városi üzemek központosításának tervét, azóta a városi üzem sorsának intézése a nyilvánosság teljes kirekesz'é-ével történik a városházán. A városi üzemek központi igazgatósága — amely a tanács tagjaiból és néhány városatyából áll — minden hétfő délutánján ülést tart ugyan, hogy letárgyalja a központosított üzemek ügyes-bajos dolgait, de ezeken az üléseken csak a megnivottak vehetnek részt, az újságírók p dig nem tartóinak a meghívottak közé. A nyilvánosság kizárása bizonyos esetekben indokolt, mert hát minden üzemnek lehetnek üzleti titkai, amelyek valóban nem tartoznak a nagy nyilvánosságra, de azért általában nem tarthatjuk helyénvalónak ezt a titkolózást, hiszen a városi üzemek ügye a legjellegzetesebb közügyek közé tartozik és a közönség joggal érdeklődik a közüzemek sorsa iránt. Igy a látszat az, mintha az üzemek központosításának csupán az lenne a célja, hogy a város tanácsa a nyilvános jellegű tanácsüléseken kivül intézhesse a dolgokat. Azt pedig, hogy a központosítás mennyiben vált a város és az üzemek hasznára, az igazgatóság tagjain kívül senki sem tudja. A központosítás előtt a város közönsége mindig ludott azokról a tervekről, akciókról, amelyek az üzemek fejlesztését, vagy uj üzemek létesítését célozták. Most csak a legritkább esetben kerül ezekből valami a nyilvánosságra, aminek gyakorlati hasznát azonban nem igen látják sem az üzemek, sem a város közönsége. Egészen véletlenül tud uk meg, hogy a városházán ujabban ismét egy nagyarányú városi üzem tervei bontakoztak ki és ha igaz, rövidesen valóra is válnak ezek a tervek. Arról van szó, hogy a város végre megkapja a jogot a központi szeszfőzők felUlitására és akkor nagyaranyu szeszgyárat állit fel. Balogh Károly tanácsnok, aki az üzemigazgatóságban a szeszfőző üzem felügyelői lisztjét is betölti, a napokban tárgyalt erről az ügyről a pénzügyigazgatósággal és érdeklődésünkre a következőket mondotta: — A központi szeszfőzők ügye régóta vajúdó kérelme a városnak. Az 1916. évi törvény ugyanis határozottan kimondja, hogy a központi szeszfőzők felállítására a községeknek és igy Szeged városának is elsőbbségi joguk van abban az esetben, ha igazolják, hogy a vállalmi teljes mértékben kielégítjük. Jelenleg a j«g bizonyos szövetkezesek kezében van, a jogosítvány határideje már régen lejárt, de hiába ; irtunk fel elsőbbségi jogunk biztosításáért a ' pénzügyminiszterhez, az elintézést mind a mai napig nem sikerült kisürgetnünk. Nem régen ismét felirt a tanács ebben az ügyben és ezt a feliratot a pénzügyminiszter most leküldte a szegedi pénzügyigazgaíőságnak véleményezés és javaslattétel végett. A jelekből arra következtettek, hogy most remélhetjük a kérdés javunkra való elintézéséi. — Első pillanatra nem is sejhető, hogy milyen nagylontosságu ez az ügy a városra nézve. Azok a városok, amelyeknek a háború előtt megvolt már ez a központi szeszfőző üzemük, ailag hárommillió aranykoronát kerestek rajta évenként, ami papirkoronába több mint ötvenmilliárdnak felel meg. A szeszfőzés a mai viszonyok között elsőrendű üzlet. Ezt legjobban bizonyítja az az eredmény, amit nétiány hónap alatt a külterületi kisüstökkel értünk el, pedig a kisüstökön a gazdák számára főzzük a pálinkát és csak illetéket szedhetünk a kifőzött mennyiség után, a központi szeszfőzőkben azonban a város saját maga számára főzhetne és a szeszt eladhatná. A mult év szeptembere óta, amikor átvettem a kisűstök felügyeletét nem csak az üzem nyolcmillió koronás adósságát fizettük ki a jövedelemből, hanem ezenkívül még huszonhatmillió korona tiszta jövedelem is maradt. — Ha megkapnók a jogot, három szeszfőzőt állítanánk fel, egyet a város belterületén, egyet Alsóközponton, egyet Felsőköszponton. Összevásárolnánk a környéken a pálinkafőzésre alkalmas anyagot és minden fajta égetett szesz gyártásával foglalkoznánk — a törkölytől kezdve a legfinomabb gyümölcspálinkáig. Hiszem, hogy a város szeszgyárának készítményei győzedelmeskednének mlrden vonalon és a szegedi pálinkát csakhamar ugy ismernék mindenütt, mint például a tokaji aszút. Ha kissé túlzottak is Balogh Károly reménységei, annyi azonban bizonyos, hogy a város nagyon rá van utalva arra a jövedelemre, amit a szeszfőzők hajtanának és az is bizonyos, hogy a törvény világosan biztosítja a váios elsőbbségi jogát. Korzó Mozi, SzegglpéSliTik Április 28. és 29-én, hétfőn és kedden Henny Portan és Emil JaBninga-sal a főszerepben Előbb a Hannát, aztán a Pannát Házassá© komédia 5 felvonásban. — Egyidejűleg : Mézeshetek. Legsikerültebb amerikai burleszk 5 felvonásban. Főszerepben: Arbacle. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. Amerika re d Snyfl lsör«R4t ivite Ibtn 1 IROASZTALOK; KAPHATÓK Rendelésre múbútor és épttletntataion szakmában mindenféle. munkál KÉSZIT FAMEGMUNKÁLÓ IPABTMEP SZfiOED Zerge-utca 19 szám. Telefon 5—31.