Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-05 / 54. szám

Szeged. 1914 március 5. SZEGED Elhalasztották Márffyék főtárgyalását. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Márffy József és társai bünügyének egyré«zét>en kedd délelőttre tűzték ki a főíárgya.ást a budapesti törvényszéken. A tárgyalás iránt fokozott érdek­lődés nyilvánult meg. Tiz órakor egyenkint ki­sérték be a terembe a feházőrök Márffyt, Hor­váth Istvánt, Chriasztit, Vargát és Kiss Feren­cet, valamint Nesz Károlyt, aki tanuképen volt megidézve. Márffy nyugodt, nem szimulál. Fayl Ivor elnök először a vádlottak személyi adatait ve^i fel. Márffy 1899-ben született, banktisztviselő volt, majd katona, ekkor föl­sorolja összes kitüntetéseit. Bejelenti még, hogy kétszer le volt tartóztatva. A többi vádlott is bemondja személyi adatait, majd fölolvasták a vádiratot. Gyilkosság bűntettével vannak vá­dolva azért mert 1922 augusztusában a törvény­szék kapujában bombát helyeztek el, azonban a bomba véletlenül nem robbant fel. Márffy eszelte ki az egészet. Mindnyájan előre megfon­tolva követték el tettüket. Vádolva vannak azért is, mert a francia kövességet is föl akarták robbantani. Ezután Dolovschiák ügyész szólalt fel. Ki­jelentette, hogy a vádiratot visszavonja, mert a vizsgálat lefolytatása nélkül tűzték ki a fő­tárgyalás! és csupán a rendőrségi vallomások állnak a törvényszék rendelkezésére. A vizsgá­lat megtartását indítványozta arra a két ügyre is, mivel Márffyék visszavonták beismerő vallo­másukat, sőt följelentést tettek a rendőrségi közegek ellen erőszakoskodásért. Az ügyészség ezzel nem akarja elhúzni az ügyet, cssk tisz­tázni kíván mindent. A vidők ezután kérték a tárgyalás megtartá­sát, ami után sz ügyész kijelentette, hogy ez az ügy eltörpül egy másik ögy mellett: Márffyék lelkiismeretét kilenc ember élete nyomja. A biróság aztán hosszú tanácskozás után elnapolta a főtárgyalást és elrendelte a vizs­gálatot, mivel vádirat nélkül nem lehet a fő­tárgyalást megtartani. Kiss Ferencet — akinek bemondása alapján jöttek nyomára Márffyék bűncselekményeinek — ötmillió óvadék elle­nében szabadlábra helyezték, a többiek vizs­gálati fogságban maradnak. Andor Zsigmond port indit Király Ernő ellen. — Egy „berekedi" vendégszereplés epilógusa. — (A Szeged tudósítójától.) A színházi iroda már a megoldással nem intéződött el, hanem értesü­hetek óta reklámozta Kosáry Emmi és Király Ernő j lésünkjjzerintpör lesz belőle. A^dolog fUgy tör­vendégszereplését, amely iránt a városban elég szép érdeklődés nyilvánult meg. Az első vendeg­est szombaton volt, amikor Kálmán Imre hangu­latos operettjét, a „Csárdáskirálynét" újították föl. A két vezetőszerepet a vendégek játszották. Ko­sáry Emmi, aki most szerepelt először a szegedi színpadon, teljesen meghódította a közönséget, Király Ernő azonban, aki már többször kísérlete­zett kisebb-nagyobb eredménnyel Szegeden, „hir­telen támadt" rekedtsége miatt nem tudott megbir­kózni feladatával és bizony a közönség nem igen melegedett fel a legendásnak reklámozott bonvi­vánt iránt. Király Ernő a meghiusult kísérlet után közölte Andor Zsigmond színigazgatóval, hogy vasárnap és hétfőn, amikor a „Diadalmas asszony" és az „Ezüst sirály" bonvivánt szerepét kellett volna énekelnie, nem léphet fel, mert rekedtsége megakadályozza az éneklésben. Az igazgató tu­domásul vette Király Ernő bejelentésül és Sugár tént, hogy Kosáry és Király a három föllépésre közös szerződést kötött Andor Zsigmonddal. A szerződés szerint Andor Zsigmondnak dollárban, illetve dollárértékben kellett fizetnie a fellépési dijat, még pedig a két vendégnek esténkint együt­tesen hatvan dollárt. Amikor Király Érnő lemon­dott a föllépésről, Andor Zsigmond ugy vélte, hogy a közös szerződés értelmében Kosáry Emmi­nek csak a teljes összeg fele, vagyis harminc dol­lár jár esténkint. Ugy számította, hogy az első estéért megfizeti a teljes hatvan dollárt, a máso­dikért és a harmadikért azonban csak harminc­harminc dollárt adnak Kosárnak. Nagyon meglepődött azután, amikor Király Ernő közölte vele, hogy a szerződés egységes és oszt­hatatlan, ha ő nem is játszott, Kosáry Emminek a teljes hatvan dollár jár. Megkezdődött az alku­dozás, de Király netn engedett, csak hosszas ka­pacitálás után, száznyolcvan dollárból — tizenötöt. Andor Zsigmond kifizette a követelt összeget hetvenezer koronás dollár-kurzus alapon 11,550.000 koronát, de közölte Királyékkai, hogy jogfentar­tással él és pör utján fogja jogait' érvényesíteni. A Kosáry—Király vendégség epilógusa tehát a biróság előtt játszódik majd le. A pör kimenetele elé nagy érdeklődéssel tekintenek a színházi kö­rökben. Gyulát, a szegedi társulat bonvivántját kérte fel a szerepek vállalására. Sugár Gyula, aki úgyszólván nróba nélkül ugrott be a két, meglehetősen nehéz szerepbe, derekasan megállta a helyét és Kosáry Emmi méltó partnerének bizonyult. A közönség nem igen érezte meg, hogy Király Ernő vendég­szereplése elmaradt. A berekedt vendégszereplés ügye azonban ezzel m jjti^^iairLmmTaiftWMi'iniTMiiiiiriiinivi • • • Buza Barna optimista szemmel _ __ • 0 m •• nr m wu Wlagyarorszag (A Szeged tudósítójától.) Három hónapon be­lül másodszor látogatott le Szegedre Buza Barna, a Károlyi-kormány földmivelésügyi minisztere, akinek nevétől nem lehet elválasztani a becsü­letes, igazságos földreformot. Délben — egy tárgyalás és fölmentés után — az igazságnak biztos tudatával megy néhány emberével a sze­gedi utcán_ Nem látszik meg rajta, hogy vala­mikor az Országház-téri nsgypalota miniszteri Sí^tt^? tiU' Wtawfin és mindet, kár­ieSss v^K^w­3tÍ3 egé8z Európa -átTol — Ugy látom, kezdte, hogy egész Euró™ helyzete nagyon kedvezően alakul? Haez a fokozatos fejlődes igy folytatódik továbbra is akkor Európa nagyon rövid idő múlva kilábol a háború utáni mocsárból és rövidesen talpra­áll. Döntő tényező ebben elsősorban az antol választás és az angol-orosz szerződés - Oroszország a szélsőbaloldali kilengésből lassan visszafordul Jobbfelé. Anglia, a konzer. vativ rendszerből - amely raéa mindio nE I ráüsabb volt, mint a JZáZmáSÍSŐ* átfordult balfelé és igy folytává wSöSS a természetes történelmi fejlődés kényszerítő ere­jével egy egészséges demokratikus rendszer kez­dődik és ebbe beleilleszkedik Németország is. — Minden valószínűség szerint Franciaország is balra fordul az idei választásokon ugyanez készen van Belgiumban is. Mindenütt megbu­kik az imperialista politika, következik a meg­egyezés korszaka és ez a gazdasági és Kulturá­lis fejlődés talprsálUtJa Európát. - Ezek elöl az elvek elol nem lehet a mi kis Magyarországunknak sem kitérni, vagy el­zárkózni. ht tehát, ha a belső fejlődés még nem hozná ezt rneg. akkor a külső fejlodes utján itt is egészséges demokrácia feg kialakulni. De éppen a debreceni legutóboi választás mutatja, hogy a demokrácia már belül is ertk. Ez a demokratikus fejlődés pedig btzonyára meg­hozza a barátságot a szomszédos államokkal is, amelynek következménye lesz a forgalom fel­szabadulása a vámelzdrkózás megszűnése, vagy enyhülése Ha aauián igy « utódállamok területén teljesen szabad lesz a forgalom akkor megszületett az az ^fc™* Lajos is a legelőnyösebbnek tartott a magyarság iír, akkor itt sokkal nagyobb terület kerül gaz­dasági kapcsolatba, mint a volt osztrák-magyar monarchia. Ezen belül pedig Magyarország már nem mint gyarmatállam vesz részt, hanem mint egy politikailag független, szerződő állam. Magyarország központi fekvése alig kiszámítható gazdaság? előnyöket biztosit ebben a demo­kratikus kapcsolatban és igy ez az ország válhatik a Kelet és a Nyugat közvetítőjévé. — A forgalmi korlátozások megszűnésével helyreáll Magyarország egysége is. Ez az, amit várhatunk egész Európa küszűbön álló demo­kratikus átalakulásától. Hogy ennek hasznát vehessük, szükséges, hogy a magyarság a jel­szavak szédiietéből kiemelkedve, alkalmazni tudja életét az európai változásokhoz és felfogja a demokrácia újjászületést jelentő értékét. A debreceni választás örvendetes jel arra, hogy a magyarságnak ez a lelki változása cl fog jönni. (v. gy.) A Devizaközpont közli, hogy 100 takarékkorona árfolyama egyenlő 104 papirkoronával. IMMMMMMAMMMNIMMAIMMMM Akció a kontár ipartizők megrendszabályozására. (A Szeged tudósítójától.) Kedden délben a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamarában az ér­dekelt hatóságok képviseletének jelenlétében értekezlet volt, amelyen a kontár iparüzők nteg­rendszsbályozásának módozatairól tárgyalt. A kereskedelmi és ipaiksmara, az ipartestület, a m. kir. pánzügyigazgatósóg, a m. kir. állam­rendőrség, Szeged város és a Kerületi Munkás­biztositó Pénztár képviselői egyhangúlag meg­állapították annak szükségességét, hogy a kon­tár iparüzők elien a legerélyeaebb rendszabá­lyok életbelépése vált szükségessé. Evégből elhatározta az értekedet, hogy felter­jesztést intéz'Ugy a kereskedelmi, minta pénz­ügyminiszterhez és kérni fogja olyan rendelet kibocsátását, amely az államrendörségnek mó­dot nyújt arra, hogy a koHiár ipaiUzőt kihágási biró elé való állítása előtt az ipar gyakorlásá­nak beszüntetésére kén?sierithe;se. Oiyan ér­teimü rendelet kibocsátását is kéri felterjeszté­sében az értekezlet, a melynek alapján a tuda­tosan kontár iparossal dolgoztatókat is kihágási eljárás alá lehessen vonni. Aí államkincstárt és a várost az adómegrö­vidiíéssel járó sérelem érzékenyen érinti és ez ad alapot ahhoz a kívánsághoz, hogy ne csak a kontár munkást, de az ilyennel dolgoztatókat is megbüntessék. Elhatározták még az emliteft hatóságok, hogy jövőben tudomásukra jutó min­den ilyenirányú visszaélést soronkivülés a leg­szigorúbb módon fognak megtorolni. Angol lap a török politika ellen. London, március 4. A Daily Telegraph élesen állást foglal a legutóbbi idöoen megnyilvánult török politika ellen. A kalifátus megszüntetésé­vel kapcsolatosan kijelenti a lap, hogy ez való­ságos atculcsapás az indiai muzulmánokra. Ez olyan hálátlan cselekmíny, amelyet sohasem fognak elfelejteni, amíg cssk a török köztár­saság fennáll. Törökország ezzel a döntésével elszakítja magát az iilám vaiiisi közösségétől. A német aranyjegybank. Berlin, március 4. Dr. Schacht, a birodalmi bank elnöke a jóváiéíeli szakértői bizottság előtt tett nyilatkozata után Londonba utazott, hogy ott folytassa a kölcaön ügyére vonatkozó tár­gyalást. A tárgyalás jelenleg igen kedvezően halad és a legközelebbi napokban alkalmasint már sikeresen be is fejezik. Barlinböl visszatérve Schachi azonnal hozzá­lát a német aranyjegybank megalapításához. A bank valószinüen április elején már megkezd­heti működését. Bergmann német államtitkár hosszabb tartózkodásra Párisba érkezett, hogv Schacht londoni tárgyalása idején a jóvátételi albizottságnak rendelkezésére állhasson. SZEGEDI MAGYAR-AMERIKAI BANK R.-T., JCÁHÁSZ-UTCA FÖLDHITELBANK ÉS MAGYAR-AMERIKAI BANK Budapest alapítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom