Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-25 / 71. szám

8Z8Q8D Szeged, 19S4 március 2S MÍIVÍ-S7FK R7FriFr\FN Krfmimle[inckl darabjait és Lenormondot... Csak j most. Végigjárjuk először Magyarországot, aztán IMU V I—3LLI\ J£_L.VJ LLJLll ígéretet kaptam, semmit sem váltottak be és köz- I Erdélvbe mpívfink Felső-Magyarországra És SZÉP ERNŐ Juhász Gyulával hajszoltuk fél délelőtt. A szál­lodában, a kis szobában már fölkelt, a kávéházban már reggelizett. Es a színházban már próbált. A korzón akadtunk össze. Ketten jöttek a korzón, délben — a színész és ő. Ott a Kossuth-szobornál fogtunk kezet. Ez csak egy egyszerű találkozás volt, kézfogással és köszönéssel. Juhász Gyulával más volt ez a találkozás. Ahogy egymásra leltek, nézték egymást egy pillanatig, nagyon egymás szemébe néztek és megfogták egymás kezét. Alltak* igy a kéz a kézben és csönd volt egy percig. Aztán azt mondták: Szervusz. És megölelték egy­mást és megcsókolták. Ott az utcán. A Kossuth­szobor előtt. Aztán négyen mentünk együtt. Végig a városon és a Tiszaparton. Mondtam Szép Ernőnek, majd csinálunk egy interjút. Egyszer van Szegeden. Azt mondta rá: — Majd én csinálok veled! Éppen olyan joggal. Nem foglalkozom én ezzel. Nem vagyok én majom. Elhallgattam. Ez a Szép Ernő. A Lila akác Csacsinszky urfija. És mentünk a Stefánián és megálltunk minden szobor előtt. Az Erzsébet királyné-szobor, koporsó­ban. Sokáig állott előtte. Nézte azt a négy üveg­falat. — Erzsébet királyné. Hogy vigyáznak rá, hogy meg ne fagyjon télen. Milyen szép igy ebben a koporsóban. Hogy meg ne fagyjon. Nagyon tetszik neki ez a szobor. És ez a város is a Tiszával, az Alföld szivében. Azt mondja: — Ennek kellene a fővárosnak lenni. Nem a Budapestnek. Ugy mint Itáliában Róma. Nagyobb város ott Nápoly, Torino, Milano. És mégis Róma a főváros. Ez az édes, a szép. Szegednek kellene a fővárosnak lenni. A Tiszához érünk. Rátámaszkodik a kőfalra. Ugy nézi a Tiszát és Tápét. És csavar a szőke dohányból egy cigarettát. Még nézi a jegenyéket a Makkos-erdő felé és rászólnak : — Gyere Ernő, nézd ezt a szobrot. A Dankó Pistához megyünk. — Micsoda szobor — mondja. A legszebb szobor, Drága dalok dalosa. Dankó Pista. Es beszélünk itt a szobornál. Azt mondja Szép Ernő, Párisban van egy szobor, egy parkban a lombok alatt. Baisé a neve. Csók. Ez van ugy elhelyezve, mint a Dankó Pista. Ott nézik a parkban a párok tavaszkor és csókolnak a csőkos szobor előtt. És még szólal aztán valaki: — San Senssiban láttam egy szobrot. Potsdam­ban a ligetben. Egészen a bokrok alatt fekszik, betakarva a levelekkel. „Der schlafende Ariadné", ez a neve. Ott alszik Ariadné a bokrok alatt, a ligetben. Az egész világon ez a szobor van a leg­jobban elhelyezve. — Igy helyezték el a Dankó Pistát is — mondja Szép Érnő. Nagyon szép ez a szobor itt a Tisza partján, a fák alatt, a hegedűvel a kezében. Sokáig állunk itt a Stefánián és a parton. Aztán bucsuzunk a ligettől. Szép Ernő beszél — most nekünk. Már a kávéházban, a fekete mellett. Mindenről beszélünk, a fiatalságról és szerelemről. Tavaszról. És az Egyszeri királyfi-ról és a Lila akác-rő\. Amikor a Pesti Naplóba dolgozott és ugy irta folytatásról-folytatásra, napról-napra. Min­den este félnyolcra. És még egyszer mondja: — Ne csinálj velem interjút, ne ird, hogy egy iróval beszéltél. Hidd el, sokkal érdekesebb interjút tudnék én veled csinálni. A fiatalságról és a sze­relemről. Ne irjál interjút. Sokáig beszélünk igy régi, édes napokról, sze­relmekről és versekről, a szigetről, ott messzi Óbudánál, ahol lakik. Nem irok róla semmit, nem irok interjút. Szép Ernőt nem szabad megbántani. Bucsuzunk e drága délután után. Szép Ernő elmegy a kultúrpalotába. Egy ölelésre, Móra Ferenchez. SOMLAY ARTHUR. Itt van Szegeden először. A két Holnap-kötet van a kezében. Verseket keres, amit este szavalni fog. Aztán igy beszélünk: —A pesti lapok össze-vissza firkáltak az én ügyem­ről, arról az incidensről. Én nem nyilatkoztam sehol, hagyjanak békén, pihenni akarok. Nagyon fáradt lettem, képzelje négyszáz napon négyszáz­hetvenötször játszottam I A kékszakállban, a Sári biróban, a Vörös malomban. — Kevés olyan darab volt, talán egy sem volt, amely megyegyezett volna a programommal. Amit akartam csinálni, amikor hazajöttem külföldről. Hazajöttem, hogy egy Uj irányú színházat és színjátszást csináljak. Megígérték, mindent megígértek, amikor hazajöttem. Ezzel a pro­grammal szerződtem akkor az Unióhoz. És nem lehetett semmit sem csinálni, egyet­len ilyen darab sem jött, csak Ígérgettek. Mond­ták mindig, hogy várjak. Nem lett semmi. Száz­szor egymásután kellett játszani egy darabot... Napszám ez kérem, közönséges robot. — Akartam játszani a Móricz Zsigmond Vad­kan- ját, a Krenner Viktor Apák-\éX és a belga , -—""J"" ^.....nir.™..,, inyai. » iglgjclftUK C1U5M ígéretet kaptam, semmit sem váltottak be és köz- Erdélybe megyünk és benk\X?™lte:f'.v, . ,, , , ,„ {nyáron olyan hatalmas 'dolgoPfög^ok^csinálni Többször kértem az igazgatóságot levélben, Pesten, amit nem láttak még. De erről most ne hapvianak plmpnni hnntsátr fttl a CTPrrnHí- ' irirwi mínr norlix „.t.x. ,. hogy hagyjanak elmenni, bontsák föl a szerződé sem ... nem bírom tovább. Kifáradtam. És akkor este a Vörös malomban, idegeim fölmondták a szolgálatot, be kellett szüntetni mindent... Hogy ha nem ezen a napon történt volna, akkor orvosi parancsra kellett volna beszüntetni mindent másnap. Nagyszabású dolgokat akarok produkálni irjon még, pedig már minden készen van! — A mai színpad, az miná malom. Szűk, min­den szűk és fájdalmas ötlettelenség mindenütt. Egészen ujat akarok, ujat keresek és ugy vélem, megtalálom mindenütt. Nem csak szóban, darab­ban és díszletben is. Föláll Somlay Arthur. A szállodába megy. Fá­radt. Pihenni akar. Vér György * UUIGUNAI ANAIIM (JIUUUMUII • ITTUL. rinenni HKar. Vér UyÖlPV lYi'iTnnfrtYrtimxiuiMAiuji A háztulajdonosok többségben voltak... (A Szeged tudósítójától ) A tanács már csü­törtökön elhatározta, hogy a szerdai közgyűlés tárgysorozatát a hétfői rendes a hétfői rendes tanácsülés kere­tében késziti elő, tekintettel arra, hogy kedden pirosbetüs ünnepet mutat a kalendárium, Gyü­mölcsoltó Boldogasszony ünnepéi, amikor csak kilenc órától tizenkettőig tart a hivatal. A hét­fői tanácsülés még sem felezhette be az előké­szítést. A tanács tagjainak nagy része ugyanis nem vo't elkészülve rz előkészítésre, a közgyű­lési darabok „mezitlábasan" kerültek a tanács elé, kitöltött előadói iv nélkül. Igy több darab elkészitetlen maradt és a tanács fájó szivvel bár, de elhatározta, hogy kedden mégis c*ak tart pótelőkészitőt. A hétfői előkészítésből ítélve a márciusi köz­gyűlésnek még a szokottnál is szürkébb lesz a tárgysorozata. A szőnyegre kerülő ügyek között alig van néhány említésre méltó. Hosszabb vitát provokált egy Vadász-utcai telektulajdonos ajánlata, aki telkét négyszög­ölenként 100 aranykoronáért megvételre kínálta a városnak. Az aranykorona mai értéke mellett az egész telek ára 280 millió korona lenne. Bokor Pál polgármesterheiyetfes referálta a beadványt és jivasolta, hogy a tanács fogadja el az ajánlatot, mert a kérdéses telekre, amely­nek felét már régebben megvásárolta a város, idővel szükség lesz, tekintettel srra, hogy a tűzoltó Tkklsnya, a köztisztasági üzem és a gaz­dasági udvar környékén van. — De honnan vesszük házzá a pénztl? — kér­dezte a polgármester. — Kaphatunk rá kölc?önt - vélekedett a fő­ügyész —, de ezt a kedvező alkalmat nem sza­bad elhalasztani, hátha más veszi meg a telket és amikor kellene majd, akkor semennyi pénzért sem kaphatjuk meg. — Kellene, kellene — mondla dr. Taschler Endre —, de ha pénz nincs hozzá, mit csi­náljunk. A polgármester végül szavazást rendelt el és a többség ugy határozott, hogy megbízza a fő­ügyészt az — alkudozással. Ha a telektulajdo­nos kétszázhu8zmillió koronáért odaadj i, meg­veszik. Ezután arról tárgyalt a tanács, hogy a bér­kocsifuvarosok száz százalékos emelést kérnek, de csak ötvenszázalékos emelés engedélyezését javasolja a tanács a közgyűlés előtt A polgár­mester ekkor félbeszakította a tárgyalást és a következőket mondotta: — Tekintetes tanács, a következőket óhajtom rapszódikus rövidséggel előadni. A népjóléti miniszter a szegedi iakbéreket mind a mai na­pig nem állapította meg, igy nem tudjuk, hogy Szegeden az emelés száz-, vagy ötvenszázalékos lesz-e? A múlt hét végefelé táviratoztam ebben az ügyben a népjóléti miniszterhez, de ezt a táviratot keresztezte a miniszter leirata, amely szombaton érkezett meg. Leiratában indokolt előterjesztést kér a város hatóságától, hogy Sze­geden milyen arányú legyen a lakbéremelés. Hát hány százalékot javasol a tanács ? Szerintem hetvenöt százalék lenne az aranyközéput. — Százat — mondta hirtelen a főügyész, ugy is mint háztulajdonos. — Én az ötven percent mellett vagyok, — szólt a po'gármesterhelyettes, úgyis mint lakó. Szendrey Jenő szintén a száz percentet java­solta és javaslatához Balogh Károly is csatla­kozott. — Minden háztulajdonos százat ajánl — állapította tneg a polgármesterhelyettes. — Tisttelem én az olyan minisztert, aki az egyik városnak ötven, a másiknak hetvenöt, a harmadiknak száz százalékos emelést ad, ami­kor mindenhol egyformán komiszak a viszonyok. A polgármester megszámlálta a szavazatokat és szomorú arccal konstatálta, hogy a száz per­cenlesek győztek. — Miért vagy olyan szomorú — kérdezte tőle nevetve a győztes főügyész. — Hogy ne lennék szomorú, amikor ez a határozat azt jelenti, hogy a városi tisztviselők lakbére igy negyvenmillióval több. Miből veszi­tek meg a Vadász-utcai háztelket? — Akkor én sem alkuszom — mondta dr Turó:zy Mihály tiszti főügyész. Hát nem ves*­szük meg a házteikef, én is leszavazom ... Es a beadványt az asztalon keresztül visszadobta a polgármesterhelyettesnek. A tanács még elhatározta, hogy a városren­dezés 1924. évi programjának keresztülviteléhez szükséges másfélmilliárd koronás póthitelt is bejelenti a közuvülésnek. Belvárosi Mozinál nagy tolongás, lárma, Kedden érkezik BIMBULA, a filmek királya, Csuda dolgot produkál, hogy eláll szeme-szája Annak, aki e műsorhoz jegyét megváltja. Igazgató ­ságr: 4-55 Korzó Mozi Pénztár: 1 1 - S 5 M á r c I u Paramount filmattrakció! A budapesti Royal-Apolló és Omnia mozgószinházak négy hétig tartották műsoron! Asszony, aki megbűnhődött Btinös asszony — Sikamlós utakon Amerikai társadalmi dráma, 2 részben 10 felvonásban, mindkét rész egyszerre. I. rész: A pénz hatalma. II. rész: Mindenható szerelem. Főszereplők: Leatricejoy, Thomas Meighan és Louis Wilson Előadások kezdete: 5, 7, 9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és ff órakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom