Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-11 / 281. szám

Egyes mmém ára 400 korona Swrkeizlöeég és Wadóhivall!! Deák Ferenc-utca 2. (F6roéllskolaval szemben.) TeleIon 13-33.A.Szeged" meglele•Ik hétfő kivételivel minden nap. Egyes szám ára 400 kojsna. Előfizetési árak: Egy Mupia Szegeden 7000, Budaynten és vidéken 7500 kor. Hirdetési árak: Fé,hasábon 1 mm. 75, egy hasábon 150, másfél hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 150,kövér betűvel 300 K. SzOvegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, családi értesítés 2400 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 december 11, KEDD. 281-ik szám. Az angol itélet. A magyar politikának jelenleg sz angol választásnál nincs fontosabb eseménye. A konzervatív pártra támaszkodó angol kormány nem találta a többséget elég nagynak ahhoz, hogy vállalja a felelősséget a szabad kereskedelemről a védvámos rendszerre való áttéréshez és az alkotmányos elvek legszigorúbb szem elölt tartásával az országra és a választókra apellált. Minden kormányt csak elismerés illethet meg, ha ekkora és mostanában nem nagyon szokásos skrupulozitással értelmezi az alkotmányosság lényegét. Ezt az elismerést a konzervatív angol kormánytól sem lehet megtagadni. Viszont az angol választóktól nem lehet megtagadni az elismerést azért, hogy felismerték a választáaokon eldöntendő kérdés lényegét és a kormány ellen döntöttek. A henger megindult és megindítóit hengerelte le. Hogy Anglia kereskedelmi politikájában milyen irányt akar követni, fontosabbnak tartja-e az élet olcsóbbá tételét az ipar védelménél, az Angliának belügye, bár kihatásait megérzi az egész világ. Nem közömbös azonban a világpolitika szempontjából, hogy milyen álláspontot foglal el az angol parlament többsége a békeszerződésből folyó kérdéseket illetőleg. Nem lehet közömbös a magyar politika szempontjából, hogy Anglia kormánya ridegen ragaszkodik-e a békeszerződések parancsszavának betűszerinti megtartásához, a Páriából diktált kíméletlen és könyörületet nem ismerő jóvátételi politikához, vagy hajlandó-e a legyőzöttekkel szemben is a méltányosság és az emberiesség elvét érvényesíteni. A konzervatív kormány a Ruhr-kérdésben és a Németországgal szemben gyakorolt megtorlás ügyében fenntartás nélkül Franciaország oldalára állt. A miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a békeszerződéseket oly pontosan és szentül kell megtartani, mint a magánjogi szerződéseket s nem vette tekintetbe, hogy létrejövetelük körülményei a magánjogi szerződések megkötésének módjától erősen eltértek. A kormány programjában szerepelt a katonai erő fejlesztése, uj tengerészeti bázisok létesítése, szóval a régi imperiális politika rekvizitumai. Mindezekről a választási harc során az ország tájékozódhatott s az ország ezeknek a körülményeknek az ismeretében itélt. Az ítélet lényege az, hogy Angliának nem kell az elzárkózás politikája, amely csak uj izgatottságot teremt, nem kell az ökölbe szorított kéz politikája és nem kell imperializmus, hanem becsületes béke kell volt szövetségesekkel, semlegesekkel és néhai ellenfelekkel egyaránt. Ez az itélet a két ellenzéki párt: a liberálisok és munkáspárt javára billentette a mérleget. Abszolút többsége egyiknek sincs, de ketten együtt többségre jutottak a kormánypárttal szemben és már annak a lehetősége is felmerült, hogy a nagytőke és nagykereskedelem klasszikus hazájában munkáspárti politikust fog megbízni a király a kabinetalakiíással. Máris tárgyalások vannak folyamatban, hogy liberális-munkáspárti koalíció esetén a munkáspárt mennyiben hajlandó mérsékelni az egyszeri nagy vagyonadóra vonatkozó követeléseit a többi nagy célok elérése érdekében. Az angol választás a demokratikus erőknek az előretörését mutatja. Ezek a demokratikus erők a béke és megegyezés szellemének a szolgálatában állanak azzal a iuizc nacionalizmussal szemben, amely könyörtelenül akarja érvényesíteni a győzőnek a jogát. Bethlen István, aki föltétlenül jobb taktikus a saját választási szövetségeseinél s akinek külföldi utjain alkalma ? volt a hangulatok tanulmányozására, ezért tolódott el a demokratikus kijelentések mesgyéjére. Neki bizonyára nagyon meg ehet rá az oka, ha nem ül fel a nacionalisták internacionalizmusának és nem akar fából vaskankát csinálni. Neki tudnia kell, hogy kikre számiihat odakint a magyar figyek tárgyalásánál s ezért tesz koncessziókat a liberális és demokratikus elvek javára. Látnia kell, hogy a győzők országaiban a liberális és demokratikus elemek az elnyomottak az ügyének a szövetségesei és hallania kell, hogy ezek táborában hangzik egyre erősbödő tónusban a túlzó nacionalisták jelszavai szerint megkötött békeszerződések kritikája. Tudnia kell, hogy csak ezekre számithat a magyar béke méltányos elbírálásánál és esetleges revíziójánál. Ha pedig ez igy van, akkor ezeknek a külföldi liberális és demokratikus elemek szövetségét kell keresnünk, nem ugyan Hitler-féle fajvédő vérszerződések mintájára, hanem saját belpolitikánk revíziója révén. Manapság már nem lehet kétféle politikát csinálni, egy liberálisát és demokratikust a külföld megnyerésére és egy reakciósat a házi használatra. Az angol itélet ezért tanulság, utmutatás és követelés a magyar belpolitika uj orientálódásához is. Baldwin kedden jelenti be lemondását. Londonból jelentik: Az általános választások lesujió vereséget hoztsk a Baldwin-kormányra, amely nemcsak hogy elvesztette 78 főnyi abszolút többségét, de mcst a többi párttal szemben jelentés kisebbségbe ju'ott. A helyzet most az, hogy a Balcwin- kormánynak le kell mondania, ha csak Asqutíh és Lloyd George bevonásával egy konzeivattvliberális koalíciót nem sikerül létrehozni. Formális lemondását Baldwin több politikus rábeszélésére keddre halasztotta. Ha a konzervatív-liberális feoalició létrejön, akkor hir szerint lord Derby lenne a kormány feje, Asquiih az alsóház vezére, Lloyd George a külügyminiszter. De ha ez a koalíció nem sikerül, akkor a munkáspárt vezére, Ramsay Macdonald alakitana kormányt, számitya a liberálisok kooperációjára. Bethlen ujabb párisi útja. (A Szeged budapesti tudósítójától,) Bethlen István gióf miniszterelnök vasárnap délután 2 óra 40 perckor utazott el a keleti pályaudvarról induló bécsi gyorsvonattal Párisba, hogy résztvegyen a Népszövetség tanácsának most kezdődő ülésszakán. A miniszterelnök kíséretében Valkó Lajos kereskedelmi miniszter, KhuenHéderváry Sándor gróf követségi tanácsos, Rosty Ferenc attasé és a miniszterelnöki sajtóosztály vezetője utazott el. A miniszterelnök közvetlenül a vonat indulása előtt étkezett a pályaudvarra s csak Rakovszky belügyminiszter, Nagy Emil igazságügyminiszter és néhány politikai barátja kisérte ki. A miniszterelnök — indulása élőit — néhány bizfaló szót intézett a sajtó utján a magyar közvéleményhez. — A külföldi kölcsön tárgyalásának utolsó állomásához értünk — mondta. A Népszövetség most kezdődő ülésszakán dől a londoni határozat sorsa. Jó reménnyel indulok útnak, mert az előzmények után a magyar kölcsön gyors és sikeres letárgyalását várom. Azt hiszem, a jóvátételi bizottság még karácsony előtt szentesitheti a megállapodást. Bethlen István miniszterelnök hétfőn délután érkezett meg kíséretével Párisba. Az előkészítő tárgyalás azonnal megindul. Párisból jelentik: Kállay Tibor pénzügyminiszter és Schober Béla államtitkár, a Pénzintézeti Központ igazgatója, megérkeztek Párisba és a Claridge-szállóban szálltak meg. Bud János lesz & pénzügyminiszteri?) Politikai körökben már régóta rebesgették azt a tervet, hogy Kállay Tibor pénzügyminiszter megválik tárcájától és meghatalmazott, tárca nélküli miniszterként vezeti külföldön a népszövetségi kölcsön folyósítására vonatkozó tárgyalásokat. Ehhez a híreszteléshez hamarosan csatlakozott az a lehetőség, hegy Kállay helyét Bud János közélelmezési miniszter veszi át. A pénzügyminiszter kicseréléséről szóló hirt hivatalos helyen még nem erősítették meg. A közélelmezési minisztériumot, hir szerint, valamelyik szakminisztériumba olvasztják bele. Az OMGÉ a földbirtoknovella ellen. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület vasárnapi közgyűlésén, mint Budapestről jelentik, éles kifakadások hangzottak el a föidbírtokreform novellája ellen. Oróf Hadik János mondott éles beszédet s azt mondotta többek közt, hogy legyen bátorsága kimondani a kormánynak és pártjának, hogy el akarják törölni a közép- és nagybirtokot. Fölösleges talán ehhez hozzáfűzni, hogy efféle tervei igazán nincsenek a Bethlen-kormánynak. A földreformra kimondták a sürgősséget. J alakulására és ismerteti a szociáldemokraták régi álláspontját ebben a kérdésben. Majd igy folytatja: Mi, amikor igazságos vagyonelosztást követelünk, nem a társadalmi rendet akarjuk felforgatni. Ellenkezőleg, a nyugodt fejlődés menetét szeretnők biztosítani. A nagybirtok ma jórészt a családi politikát segíti elő. A legutóbbi kávéházi garázdálkodással és az egyetemeken ma lejátszódott sajnálatos eseményekkel kapcsolatban a mostani rendszer gyökeres kiirtását követeli. Felhívja a figyelmet arra a körülményre, bogy valahányszor a miniszterelnök elhagyja az országot, mindig megismétlődnek ezek a rendzavarások. Javasolja, hogy a holnapi napirend első pontja ennek a kérdésnek a tárgyalása legyen, amelynek keretében a miniszterelnök helyettese tegyen jelentést a történtekről. A Ház Farkas napirendi indítványával szemben az elnök napirendi indítványát fogadja el. A földreformnovella vitájában Ernszt Sándor a következő szónok, aki a magyar hitbizományok nagy fontosságát hangsúlyozza. Dénes Isiván beszédében a miniszterelnöknek és a pénzügyminiszternek a föld tulajdon(A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés hétfői ülésének megkezdését a szokásos ünnep utáni hangulat késleltette. Üresek voltak a folyosók is, mert a vidéki képviselők nagyrészt még odahaza tartózkodnak kerületükbep, csak néhány inspekciős kormánypárti képviselő sétál a parlament néptelen folyosóin. Az üléüen folytatták a földreformnovella általános vitáját, amelyre Rubinek István több képviselővel együtt kéne a sürgősség kimondását, amit ki is mondottak. Szerdán már nyolcórás ülésen tárgyalják a novellát, mert az erre vonatkozó indítványt is elfogadták. Tizenegy óra tájban összevert egyetemi hallgatók érkeztek a parlament épületébe. Kihivatták Pikler Emii szociáldemokrata képviselőt és elmondották neki, hogy az egyik bajtársi egyesület tagjai verték ki őket az egyetemről. Pikler sürgős interpellációt jegyzett be, amelyben szóvá kívánja fenni az egyetemen történt verekedést, ds a nemzetgyűlés többsége nem járult hozzá az interpelláció sürgősségéhez. A novella napirend szerinti vitájának folytatásában az első szónok Farkas István. Történelmi visszapillantást vet a birtokelosztás ki-