Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-11 / 281. szám

Egyes mmém ára 400 korona Swrkeizlöeég és Wadóhiva­ll!! Deák Ferenc-utca 2. (F6­roéllskolaval szemben.) Tele­Ion 13-33.A.Szeged" meglele­•Ik hétfő kivételivel minden nap. Egyes szám ára 400 ko­jsna. Előfizetési árak: Egy Mupia Szegeden 7000, Buda­ynten és vidéken 7500 kor. Hirdetési árak: Fé,hasábon 1 mm. 75, egy hasábon 150, más­fél hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 150,kövér betűvel 300 K. SzOvegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, csa­ládi értesítés 2400 K. Több­szöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 december 11, KEDD. 281-ik szám. Az angol itélet. A magyar politikának jelenleg sz angol választásnál nincs fontosabb eseménye. A kon­zervatív pártra támaszkodó angol kormány nem találta a többséget elég nagynak ahhoz, hogy vállalja a felelősséget a szabad kereskedelemről a védvámos rendszerre való áttéréshez és az alkotmányos elvek legszigorúbb szem elölt tar­tásával az országra és a választókra apellált. Minden kormányt csak elismerés illethet meg, ha ekkora és mostanában nem nagyon szokásos skrupulozitással értelmezi az alkotmányosság lényegét. Ezt az elismerést a konzervatív angol kormánytól sem lehet megtagadni. Viszont az angol választóktól nem lehet megtagadni az el­ismerést azért, hogy felismerték a választáaokon eldöntendő kérdés lényegét és a kormány ellen döntöttek. A henger megindult és megindítóit hengerelte le. Hogy Anglia kereskedelmi politikájában milyen irányt akar követni, fontosabbnak tartja-e az élet olcsóbbá tételét az ipar védelménél, az Angliának belügye, bár kihatásait megérzi az egész világ. Nem közömbös azonban a világ­politika szempontjából, hogy milyen álláspontot foglal el az angol parlament többsége a béke­szerződésből folyó kérdéseket illetőleg. Nem lehet közömbös a magyar politika szempontjából, hogy Anglia kormánya ridegen ragaszkodik-e a békeszerződések parancsszavának betűszerinti megtartásához, a Páriából diktált kíméletlen és könyörületet nem ismerő jóvátételi politikához, vagy hajlandó-e a legyőzöttekkel szemben is a méltányosság és az emberiesség elvét érvénye­síteni. A konzervatív kormány a Ruhr-kérdésben és a Németországgal szemben gyakorolt meg­torlás ügyében fenntartás nélkül Franciaország oldalára állt. A miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a békeszerződéseket oly pontosan és szentül kell megtartani, mint a magánjogi szer­ződéseket s nem vette tekintetbe, hogy létre­jövetelük körülményei a magánjogi szerződések megkötésének módjától erősen eltértek. A kor­mány programjában szerepelt a katonai erő fejlesztése, uj tengerészeti bázisok létesítése, szóval a régi imperiális politika rekvizitumai. Mindezekről a választási harc során az ország tájékozódhatott s az ország ezeknek a körül­ményeknek az ismeretében itélt. Az ítélet lényege az, hogy Angliának nem kell az elzárkózás politikája, amely csak uj izgatott­ságot teremt, nem kell az ökölbe szorított kéz politikája és nem kell imperializmus, hanem becsületes béke kell volt szövetségesekkel, sem­legesekkel és néhai ellenfelekkel egyaránt. Ez az itélet a két ellenzéki párt: a liberálisok és munkáspárt javára billentette a mérleget. Abszolút többsége egyiknek sincs, de ketten együtt több­ségre jutottak a kormánypárttal szemben és már annak a lehetősége is felmerült, hogy a nagy­tőke és nagykereskedelem klasszikus hazájában munkáspárti politikust fog megbízni a király a kabinetalakiíással. Máris tárgyalások vannak folyamatban, hogy liberális-munkáspárti koalíció esetén a munkáspárt mennyiben hajlandó mér­sékelni az egyszeri nagy vagyonadóra vonat­kozó követeléseit a többi nagy célok elérése érdekében. Az angol választás a demokratikus erőknek az előretörését mutatja. Ezek a demokratikus erők a béke és megegyezés szellemének a szol­gálatában állanak azzal a iuizc nacionalizmus­sal szemben, amely könyörtelenül akarja érvé­nyesíteni a győzőnek a jogát. Bethlen István, aki föltétlenül jobb taktikus a saját választási szövetségeseinél s akinek külföldi utjain alkalma ? volt a hangulatok tanulmányozására, ezért toló­dott el a demokratikus kijelentések mesgyéjére. Neki bizonyára nagyon meg ehet rá az oka, ha nem ül fel a nacionalisták internacionaliz­musának és nem akar fából vaskankát csinálni. Neki tudnia kell, hogy kikre számiihat odakint a magyar figyek tárgyalásánál s ezért tesz koncessziókat a liberális és demokratikus elvek javára. Látnia kell, hogy a győzők országaiban a liberális és demokratikus elemek az elnyo­mottak az ügyének a szövetségesei és hallania kell, hogy ezek táborában hangzik egyre erős­bödő tónusban a túlzó nacionalisták jelszavai szerint megkötött békeszerződések kritikája. Tud­nia kell, hogy csak ezekre számithat a magyar béke méltányos elbírálásánál és esetleges revíziójánál. Ha pedig ez igy van, akkor ezeknek a kül­földi liberális és demokratikus elemek szövet­ségét kell keresnünk, nem ugyan Hitler-féle fajvédő vérszerződések mintájára, hanem saját belpolitikánk revíziója révén. Manapság már nem lehet kétféle politikát csinálni, egy libe­rálisát és demokratikust a külföld megnyerésére és egy reakciósat a házi használatra. Az angol itélet ezért tanulság, utmutatás és követelés a magyar belpolitika uj orientálódásához is. Baldwin kedden jelenti be lemondását. Londonból jelentik: Az általános választások lesujió vereséget hoztsk a Baldwin-kormányra, amely nemcsak hogy elvesztette 78 főnyi ab­szolút többségét, de mcst a többi párttal szem­ben jelentés kisebbségbe ju'ott. A helyzet most az, hogy a Balcwin- kormánynak le kell mon­dania, ha csak Asqutíh és Lloyd George bevonásá­val egy konzeivattvliberális koalíciót nem sikerül létrehozni. Formális lemondását Baldwin több poli­tikus rábeszélésére keddre halasztotta. Ha a konzer­vatív-liberális feoalició létrejön, akkor hir szerint lord Derby lenne a kormány feje, Asquiih az alsóház vezére, Lloyd George a külügyminiszter. De ha ez a koalíció nem sikerül, akkor a mun­káspárt vezére, Ramsay Macdonald alakitana kormányt, számitya a liberálisok kooperációjára. Bethlen ujabb párisi útja. (A Szeged budapesti tudósítójától,) Bethlen István gióf miniszterelnök vasárnap délután 2 óra 40 perckor utazott el a keleti pályaudvar­ról induló bécsi gyorsvonattal Párisba, hogy résztvegyen a Népszövetség tanácsának most kezdődő ülésszakán. A miniszterelnök kíséreté­ben Valkó Lajos kereskedelmi miniszter, Khuen­Héderváry Sándor gróf követségi tanácsos, Rosty Ferenc attasé és a miniszterelnöki sajtó­osztály vezetője utazott el. A miniszterelnök közvetlenül a vonat indu­lása előtt étkezett a pályaudvarra s csak Ra­kovszky belügyminiszter, Nagy Emil igazság­ügyminiszter és néhány politikai barátja kisérte ki. A miniszterelnök — indulása élőit — né­hány bizfaló szót intézett a sajtó utján a ma­gyar közvéleményhez. — A külföldi kölcsön tárgyalásának utolsó állomásához értünk — mondta. A Népszövetség most kezdődő ülésszakán dől a londoni hatá­rozat sorsa. Jó reménnyel indulok útnak, mert az előzmények után a magyar kölcsön gyors és sikeres letárgyalását várom. Azt hiszem, a jóvátételi bizottság még karácsony előtt szente­sitheti a megállapodást. Bethlen István miniszterelnök hétfőn délután érkezett meg kíséretével Párisba. Az előkészítő tárgyalás azonnal megindul. Párisból jelentik: Kállay Tibor pénzügymi­niszter és Schober Béla államtitkár, a Pénzin­tézeti Központ igazgatója, megérkeztek Párisba és a Claridge-szállóban szálltak meg. Bud János lesz & pénzügyminiszteri?) Politikai körökben már régóta rebesgették azt a tervet, hogy Kállay Tibor pénzügyminiszter megválik tárcájától és meghatalmazott, tárca ­nélküli miniszterként vezeti külföldön a nép­szövetségi kölcsön folyósítására vonatkozó tár­gyalásokat. Ehhez a híreszteléshez hamarosan csatlakozott az a lehetőség, hegy Kállay helyét Bud János közélelmezési miniszter veszi át. A pénzügyminiszter kicseréléséről szóló hirt hiva­talos helyen még nem erősítették meg. A köz­élelmezési minisztériumot, hir szerint, valamelyik szakminisztériumba olvasztják bele. Az OMGÉ a földbirtoknovella ellen. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület vasárnapi közgyűlésén, mint Budapestről jelen­tik, éles kifakadások hangzottak el a föidbír­tokreform novellája ellen. Oróf Hadik János mondott éles beszédet s azt mondotta többek közt, hogy legyen bátorsága kimondani a kor­mánynak és pártjának, hogy el akarják törölni a közép- és nagybirtokot. Fölösleges talán ehhez hozzáfűzni, hogy efféle tervei igazán nincsenek a Bethlen-kormánynak. A földreformra kimondták a sürgősséget. J alakulására és ismerteti a szociáldemokraták régi álláspontját ebben a kérdésben. Majd igy folytatja: Mi, amikor igazságos vagyonelosztást követelünk, nem a társadalmi rendet akarjuk felforgatni. Ellenkezőleg, a nyugodt fejlődés menetét szeretnők biztosítani. A nagybirtok ma jórészt a családi politikát segíti elő. A legutóbbi kávéházi garázdálkodással és az egyetemeken ma lejátszódott sajnálatos esemé­nyekkel kapcsolatban a mostani rendszer gyö­keres kiirtását követeli. Felhívja a figyelmet arra a körülményre, bogy valahányszor a mi­niszterelnök elhagyja az országot, mindig meg­ismétlődnek ezek a rendzavarások. Javasolja, hogy a holnapi napirend első pontja ennek a kérdésnek a tárgyalása legyen, amelynek kere­tében a miniszterelnök helyettese tegyen jelen­tést a történtekről. A Ház Farkas napirendi indítványával szem­ben az elnök napirendi indítványát fogadja el. A földreformnovella vitájában Ernszt Sándor a következő szónok, aki a magyar hitbizomá­nyok nagy fontosságát hangsúlyozza. Dénes Isiván beszédében a miniszterelnök­nek és a pénzügyminiszternek a föld tulajdon­(A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzet­gyűlés hétfői ülésének megkezdését a szokásos ünnep utáni hangulat késleltette. Üresek voltak a folyosók is, mert a vidéki képviselők nagy­részt még odahaza tartózkodnak kerületükbep, csak néhány inspekciős kormánypárti képviselő sétál a parlament néptelen folyosóin. Az üléüen folytatták a földreformnovella általános vitáját, amelyre Rubinek István több képviselővel együtt kéne a sürgősség kimondá­sát, amit ki is mondottak. Szerdán már nyolc­órás ülésen tárgyalják a novellát, mert az erre vonatkozó indítványt is elfogadták. Tizenegy óra tájban összevert egyetemi hall­gatók érkeztek a parlament épületébe. Kihivatták Pikler Emii szociáldemokrata képviselőt és el­mondották neki, hogy az egyik bajtársi egye­sület tagjai verték ki őket az egyetemről. Pikler sürgős interpellációt jegyzett be, amelyben szóvá kívánja fenni az egyetemen történt vere­kedést, ds a nemzetgyűlés többsége nem járult hozzá az interpelláció sürgősségéhez. A novella napirend szerinti vitájának folyta­tásában az első szónok Farkas István. Törté­nelmi visszapillantást vet a birtokelosztás ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom