Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-25 / 293. szám

16 SZEGED Weiner Miksa f, Nagel Manó, Vajda Imre, Eisner Ignác f, dr. Pálfy József, özv. SzéU Ákosné, ö)v. Lengyel Lőrincné, dr. Hollós József, dr Kun Izidor, dr. Mann Jakab f, dr. Bodnár Gézáné, Árpád sz. k. p„ özv. Szöry Józsefné, Czógler Kálmán, Aczél Mary, Nyilassy Sándor, Weil Zsigmond, Herusch Arihur. Kosztümtdrgyakkal: Láng Jakab, dr. Dobay Gyula, Berger Imre, özv. Wéber Ferencné, Uncár Benőné. Vitrintárgyakkal: Máv. üzlelvezelőség, Pártos Lajos, Pick Angel Irén, Biró Ferenc, Zsidóhitközség, Vidt Elek f, Hevesy Kálmánná, Széli Ákos, özv. Holtzer Jakabné, Littomerichy János, d.. Lugosi Döme, Fluck Dezsőné, Czógler Kálmán, Vajda Imre, Wőber Györgyné, Láng Adolfné, özv. Tresiky Béláné, Dávid Sándor, Ottovay Károly, Várnay Dezső, Várady László, Szabó Gyuláné, dr. Bodnár Géza, Mellesineck József. Óra, bútor: Rósa Izsó, ö*v. GM Jánosné, özv. Wéber Ferencné, ifj. Kass János, özv. Prosnitz Simonné, Búzás Elek. Plakettel: Tonelli Sándor, Heks Nándor, Dávid Sándor, Kis Béla, dr. Lugosi Döme, dr. Szalay József, Nálly Józsefné, Wagner Ferenc. A kiállítással kapcsolatosan mutatták be először a Back-muzeumot, melynek leírását nyolc reprodukcióval közöl!e a katalógus. A kiállításnak messzemenő hatásai mutatkoztak a következő években. Az első megnyilvánulás természetesen a gyűjtök számának megnövekedése volt, — de ennél fontosabb is, t. i. a rendszer szerinti, vagy máskép módszeres műgyűjtés kifejlődése volt. A ieg öbb gyűjtő eddig összeszedett mindent, amihez hozzáférhetett, — de most elkezdődölt a tpeciális gyűjtés, amely a gyűjtés egy-egy ágazatát iparkodik kimerítően felölelni. A szegedi Mübarátok Köre a kiállítás után feloszlott, — nem a részvétlenség miatt, hanem mert a kormány tiltó rendelkezése folytán uj egyesületet nem alakíthattak. Mégis a szegedi kulturának történetében jókora részt követelnek e mozgalmak, — amelynek a következménye a „Muzeum Barátok-Egyesü'ete" is, amely azóta szoros kapcsolatot teremtett a közönség és a város gyűjteményei, — a Somogyi-könyvtár és rauzeum fözött. A műgyűjtők közbenjöttével rendezett kiállítások azóta két ízben ismétlődlek meg. (A vásár, vagy tárlatjellegü kiállításokról, azok más célja miatt, meg nem elékezhetem.) A műgyűjtésnek tulajdonképen az a célja (ezt már fentebb érintettem), hogy a műeyüjtes egyes ágazataiban feltüntessenek fejlődést, vagy egy kor ízlését. Ez teszi a gyűjtést bensőségessé, az eredményt érdekessé. Az a gyűjtés, amelyikben a rendszer hiányzik, még nem gyűjtemény, mint ahogy egy-egy kép, metszet, bútor, régi pénz, porcellán, fayance, üveg, plakett, bélyeg nem avatja gyűjtővé annak tulajdonosát, ha a műtárgy vagyonokat érő értéket képvisel is. Az a törekvés, amit a gyűjtések ilyen irányú művelésénél dr. Szalay József vetett el, Móra Ferenc gondos ápolása alatt növekedett erőtel jes és virágzó fává. Ma elju'ott Szeged gyüjiői társadalma ilyen irányítás és vezetés alatt oda, ahová a magyar kultura Szegedet elhelyezni hivatott, — a főváros után következő első he yre. Ennek a kulturális törekvésnek következménye két muzeumi kiállítás —, amelyet gyűjtök bevonásával rendeztek. 1919. év október hó 12-én nyilt meg a városi muzeum által rendezett első kiállítás, amelyet a muzeum'gazgdó megbízásából én rendeztem és álliiot am össze annak katalógusát. Ez plakettkiállitás volt s rés/tvettek benne: Dávid Sándor, Engel Vilmos, Fischof Ágota, Kolozs Lajos, dr. Lugosi Döme, dr. Szalay József, dr. Tonelli Sándor, Várnay Dezsőné és Vedress László, —valamennyien lelkes mübarátok és szakértők. A kiál itást nemzetek és korszakok szerint rendeztük s épp ezért tanított és irányított. A kiállítás, dacára a viszonyokhoz mért magas belépődíjaknak, nemcsak erkölcsi, hanem anyagi sikert is hr zntt a muzeumnak. 1922-ben pedig könyvkiállítást rendezett a muzeum a muzeumbarátok részére, dr. Tonelli Sándor és dr. Szalay József ritka és nagyértékü könyveinek egyidejű bemutatásával. Ezek után kevés már a mondanivalónk. Móra Ferenc teljesen átvette a műgyűjtők irányítását s az méltóbb kezekben nem is lehet. Az ő muzeumi igazgatása alatt indult meg a muzeumnak oly fellendülése, amelyre eddig hiába várt az ország és Szeged városa. (Nem akar ez a megállapítás kegyeletsértés lenni az elődökkel szemben, csupán a történeti tények ismertetése. Lehet, hogy Móra Ferenc után lesz még jobb igazgató, aki még többet tesz, de az ő működéséhez fűződnek a korszerű rendezések, uj osztályok létesítése és a muzeumi kiállítások eszméje.) Az a fokozottan irányító munka, amivel a muzeum tanítja a város közönségét, elsősorban a műgyűjtők látókörét szélesiti és most már nem a gyűjtök tanítják a muzeumot, hanem a gyűjtők tanulnak a muzeumtól. A krónikás munkája ezzel véget ért, de talán szabad a jövőbe is nézni, ahol a mai küzdelmek és törekvések már elhalványultak s a még szélesebb mederben, módszeresen gyűjtők fogják nevük fölött az emlékezés gyertyáit meggyújtani. Lugosi Döme. B. Jakabffy Rózsa, Szegeden előnyösen ismert budapehti tánctanárnő, a Kass-szállóban tánckurzusokat kezd. Külföldről hozott legújabb táncokból (Jáva, Bluesfox, Tangó) gyermekeknek, felnőtteknek. Minden vasárnap táncdélután. Jelentkezni Jakabffy Lajosné úrasszonynál, Mérei-u'ca 6/c., III. emelet. 543 Olcsó fürdőkádak, gyermek- és ülökádak Fogel Edénél, Takaréktár-utca 8. « Sreged, 1923 deoember 25. Tízmilliót kosztolt az árvák pénze. Alig másfél hónappal ezelőtt számoltunk be arról, hogy a szegedi árvaszék elhatározta a gyámtári tömegeknek a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő legjövedelmezőbb gyümölcsöztetését. Igy az árvaszéknél kezelt árvák pénzét a Kárász-utcai Belvárosi Bank és Kereskedelmi Részvénytársaságnál kosztba adták. A kosztbaadástól a mai napig majdnem két hónap telt és munkatársunk kérdést intézett az árvaszékhez, hogy a kosztba adott tőke mennyit jövedelmezett, mire illetékes helyen a következő felvilágosítást kaptak: — Mintegy két hónappal ezelőtt jelent meg a belügyminiszter rendelete, amelyben nem emelt észrevételt az ellen, ha az árvaszék, a gyámtári tömegeket a mai gazdasági helyzet nek megfelelően gyümölcsözteti. Ma pedig a tőke kosztbaadással jövedelmez legtöbbet, igy határoztuk el, hogy az árvaszéknél kezelt Lefter Anna-féle negyvenmillió koronát a legelőnyösebb feltételek melleit kosztba adjuk. Felhívtuk ajánlattételre az összes szegedi bankokat és a legkedvezőbb ajánlatot a Belvárosi Bank tette, miért is a negyven millió korona gyámtári tömeget a Belvárosi Banknál helyeztük el kosztba és értesülésünk szerint a negyvenmillióból alig másfél hónap alatt ötven millió korona lett. A budapesti árvaszék volt az első, smely a gyámpénztárban levő pénzért a tulajdonos nevére értékpapírt vásárolt, utána nyomban a szegedi következett, amely viszont a pénztárban heverő pénzt uey mentette meg az értékcsökkenéstől, hogy kosztba adta és stabil korona mellett 40 millióval már 10 milliót keresett gyámoltja részére. LAMPEL és HEGYI kötött-szövött, fehérnemű és vászonáru raktár harisnya és keztyü külön legességek SZEGED Tisza Lajos-körut, Püspök-bazár épület I SÜRGÖNY! TURUL cipőraktár Szeged. Hozza forgalomba a küldött 600/NI női box fél fűzős Goodyear varrott cipőket 74.000 koronás árban. TURUL KÖZPONT Budapest. Eladó magán, kerHázakat lü Földbirtokokat!^ Üzleteket takasoükal. Eladó szánté, tanyás, szőlőnagyobb urasági birtokokat, gyümölcsösöket Eladó berendezéssel, lakásokkal is, vendéglő, fűszer, kávéház, borbély, cipész, órás stb. minden szakmából irodára által mindenkor előnyösen re- M A70r ing. het és eladhat -IHC^CI forg. irodája. Bástya-utca 19. Telefon 16-72