Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-22 / 291. szám

Szeged, 1928 december 28 SZEGED 22 áfihii* Ulain (A Szeged budapesti tudósítójátöt.) Péntekem este az a hir terjedt el a fővárosban, hogy Ulain Ferenc a vizsgálati fogsígban öngyilkosságot követett el. A hir erősen foglalkoztatta a nemzetgyűlési képviselőket is, akik este sokst beszéltek róla a parlament folyosóján. A hirre Rakovszky Iván belügyminiszter a parlamentből utssiiotia a rendőrséget, hogy szerezzen biztos értesülést. Nemsokára megérkezett a jelentéi?, hogy a bir nem felel meg a valóságnak. U'ain a körülményekhez képest jól érzi magá*. Politikai körökben aziránt érdeklődnek, kiknek állhatott érdekükben, hogy az álhirt terjesszék. „Nem láttam, de hallottam róla." A szinügyi bizottság ülése. I

A letartóztatott Ulain, Szemere és Bobula feleségei nem rég audiencián voltak Nagy Emil i igazságügyminiszternél s azt kérték, hogy térijeiket a karácsonyi ünnep alatt engedjék ki a fogházból. A miniszter azt fe'elle, hogy a kérést nem teljesítheti, mert a biróság dolgaiba nem avatkozhat. Ulsinék szabsd'ábrahelyezése érdekében a fajvédők egy csoportja is mozgalmat indított. Gömbös az ügyről in erpellációt is jelenlett be, amely azonban a Ház közbejött elnapolása mi;tt elmaradt. Szeged tudósítójától.) A szinügyi bizottság, amelynek törvényesen biztosított hatáskörét bizonyos titokban működő mellék szinügyi bizottságok az utóbbi időben alaposan mégnyirbálták, pénteken délután öt órakor ülést tartott dr. Gaál Endre kulíurszenátor elnökletével a városi székház tanácstermében. Az ülésnek íulajdonképen csak egy tárgya volt: a színigazgató által összeállított jövő két heti müsortervezet bemutatás?, de mindenki tudta, hogy az ülés főtárgya EZ lesz, ami nem szerepelt a tárgysorozaton: a szinház műsorának legutóbbi megcenzurázása. A bizottság tagjai közül megjelent sz ülésen dr. Csengery János, dr. Dobay Gyula, Rózsa Béla, dr. Szeless József és dr. Tóth Imre. — Tessék kérem, itt a müsortervezet — nyitotta meg az ülést dr. Gsál Endre —, méltóztassanak jól átnézni, nehogy ismét utólagosan kifogásolja valaki a bemutatásra kerülő darabokat. — Ugy is hiába hagyjuk jóvá a müáort — szólt közbe lemondóan az egyik bizottsági tag —, a múltkor is jóváhagytuk és mégis ... Először dr. Dobay Gyula olvasta át a müsortervezetet. Nem ta'ált benne semmi kifogásolni valót, csupán az iránt érdeklődött, hogy miért tűzte ki a színigazgató a Tavasz ébredését péntekre, rendes esti előadásra. Kijelentette továbbá, hogy nagyon meg van elégedve a színigazgató eddigi működésével, de arra kéri, hogy máskor, nagyobb ünnepek alkalmával, abszolút értékű és fehér alkalmi darabokat adjon elő, akár operát, akár prózát. A bizottság egy tagjának sem volt észrevétele a bemutatott müsortervezet ellen. (Ezt a mondatot csupán azért huztuk alá, mert értesülésünk szerint bizonyos körökben ismét cenzúrára készülnek az egyik műsoron szereplő darab ellen.) Gaál Endre ezután bejelentette, hogy Andor Zsigmond színigazgató a színházi orcheszter kibővítését kéri a várostól, mert a zenés előadások művészi nívójának emelése érdekében a szegedi filharmonikusokat is be akarja vonni a színházba. A bizottság ugy határozott, hogy a kérelmet pártolólag terjeszti a tanács elé. Következett dr. Tóth Imre felszólalása. — Kezdetben jó véleménnyel voüam a színigazgató ur iránt — kezdte beszédét —, de ez a jó véleményem most megváltozott, nmikor látom, hogy erkölcstelen tendenciájú darabokat tűz a szegedi szinház műsorára. Legutóbb pedig egy olyan darabot hozott rendes előadás keretében, amely Szeged város keresztény társadalmát mélyen felháborította. Kijelenti, hogy abban az esetben, ha az éjszakai előadásokon továbbra is erkölcstelen darabokat adat elő a színigazgató, a város keresztény társadalmának nevében indítványt fog a közgyűlés elé terjeszteni s indítványozni fogja az éjszakai e'őadások végleges betilíását. Ami pedig a rendes előadás keretében bemutatott és általános fekudulá&t támasztó darabot — Berstein „Izraelijét — illeti, az valósággal meggyaláz'a a keresztény vailást és a papságot. A szinügyi bizotUág ugyan nem tudott ennek a darabnak a műsorra tűzéséről, mert több, mint egy hónapja nem ülésezett, azonban — ha tudott volna is róla — minden bizonnyal nem kifogásolja a bemutatását, hiszen annak tartalmát és tendenciáját nem ismerte a bizottság tagjai közül talán senki. — Arra kérem tehát az igazgató urat — mondotta Tóth Imre —, hogy abban az esetben, ha meg akarja őrizni a város keresztény társadalmának eddigi jóindutatát, a jövőben olvasson el minden darabot és saját maga tartson fölöttük cenzúrát, mert a szinügyi bizottság nem ismerheti az egész színpadi irodalmat. Igy elkerülheti azokat a kellemetlenségeket, amelyek az Izrael mialt érhették volna, ha nem hajolt volna meg a keresztény társadalom kívánsága előtt. A darabot ugyan én nem láttam, de hallottam róla olyanoktól, akik látták és felháborodtak miatta . . . Gaál Endre: En ott voltam az előadáson, én láttam a darabot és határozottan kijelenthetem, hogy semmitéle olyan tendenciát, vagy kitételt nem fedeztem fel benne, amely akár a papság, akár a keresztény vallás ellen irányulna. Igaz, hogy az arisztokrácia ferde felfogását állítja pellengérre, ez azonban nem jelenti azt, hogy pap-, vagy vallásellenes. A felzúdulást teljesen indokolatlannak tartom. Andor Zsigmond ezután Tóth Imre felé fordulva bejelenti, hogy a darabot át fogja neki adni átolvasásra és meg van győződve arról, hogy abban egyetlen olyan mondatot sem talál, amely indokolttá tenné a jelháborodást. Az Izrael 10—12 év óta állandó müsordarabja a világ minden színpadának. Rózsa Béla kéri a szinügyi bizottságot, hogy Tóth Imre felszólalása ügyében mindaddig ne foglaljon állást, amig a kérdéses darabot a bizottság néhány tagja át nem tanulmányozta. Ezután Dobay Gyula szólalt fel röviden. Kijelentette, hogy elftő felszólalásában csupán szérí nem érintette ezt a kérdést, mert azt a darabnak a müforról való levételével teljesen elintézettnek tekinti, Dr. Szeless József elmondotta, hogy bezzélt egy főtisztelendővel, aki végignézle a darabot és ugy nyilatkozott róla: hogy az a papi funkciókat gúnyolja ki. Erre azt válaszolta, hogyha ilyen szempontok szerint kellene kiválogatni a darabokat, skkor az Ocskay brigadérost sem adhatnák elő, mert hiszen eboen a darabban is szerepel egy pap, aki elárul'a Rákóczit, elárulta az országot csak azért, hogy püspök lehessen. Gaál Endre: Ezen az ahpon „II. Rákóczi Ferenc" is indexre kerülne. Ebben is szerepel egy antipatikus psp. Más tárgy nem lévén, az elnök az ülést bezárta. Az ülés után a bizottság tagjai tovább tárgyalták a kérdést és az a vélemény alakult ki, hogy nincs a világirodalomban olyan színdarab, amelye! ne lehetne egy-egy kiragadott mondata alapján elégelni — a művészet szabadságának örök diadalára. Megegyezés az osztrákokkal. (i4 Szeged budapesti tudósitójától.) Annak idején ismertettük azt a tárgyalást, amely az osztrákokkal árucsereegyezmény alapján indult meg a kereskedelmi szerződés megkötése végeit. Ez a tárgyalás sikeresen befejeződött, a kereskedelmi szerződést megkötötték, az ide vonatkozó okiratokat aláírták és csupán a ratifikálás van még hátra. Az osztrákokkal való kereskedelmi szerződésünk több nézőpontból igen nagy jelentőségű. Egyfelől a szerződés szabályozza a két állam között való kereskedelmi összeköttetést, másfelől pedig politikailag ujabb tanúbizonysága annak a békés szomszédi viszonynak, amely közöttünk és Németauszlria között van. Kétségtelen, hogy az egyezség némely tekintetben terhel jelent a magyar iparra, főleg a textiliparra. Ausztria hajlandónak nyilatkozott a magyar bort beengedni, ennek kedvezményes vámtételt adni, azonban ezért bizto• sitották a vasipari és a textiiipari árucikkek nagyobb importját. A kereskedelmi szerződés január elsején lép életbe, — ha addig a kereskedelmi szeződést az illetékes kormányok ratifikálják. Január ehő felében tehát megindulhat a borexport is. — Szfits Mihály halála. A DugonicsTársaság által kiadott gyászjelentés tudatja velünk, hogy a szegedi írók nesztora: Szűts Mihály ny. gazdasági intézeti igazgató pinteken reggel meghalt. Az elhunyt szakíró nagyon küzdelmes és érdekes pályát futott meg és sok érdemes alkotás után fejezte azt be a patriarchák korának határán. Szegeden szülelett 1846-ban, a reáliskolából a tanítóképzőbe ment s a hatvanas években pár évig Horgoson tanítóskodott. Később aztán elvégezte a keszthelyi gazdasági akadémiát, amelynek egyik első növendéke volt és Sina báró óbébai uradalmában vállalt alkalmazást. A hetvenes években hosszabb tanulmányutat tett Németországban és Svájcban, különösen a mezőgazdaság helyzetét és a mezőgazdasági szakoktatást tanulmányozta s ezen az alapon nevezte ki a kormány a debreceni gazdasági tanintézethez tanársegédnek. Husz évi tanárkodás után, amely alatt igen nagy szakirodalmi munkásságot fejtett ki, 1895-ben az intézet igazgatója lett. Nyugalomba vonulása után itthon telepedett meg Szegeden s mint a helyi társadalom egyik legbecsültebb és legszeretettebb tagja élt derűs, szép öregséget és mindvégig tevékeny életet. Mint jeles szakember, különféle megbízásokat kapott a földmivelésügyi kormánytól s több évig tartó anyaggyűjtés után megírta nagybecsű munkáját, a Dugonics-Társaság által koszorúzott és a város közönsége által kiadott Szeged mezőgazdaságá-t, melynek a benne összegyűjtött adatoknál fogva lesz maradandó értéke. Az elpusztíthatatlan kedélyű, mindig mosolygós arccal járó, Munkácsy-fejű, kedves, szép öreg ur pár hónappal ezelőtt betegesedett el, rákja támadt s bár minden lehetőt elkövettek megmentésére, előrehaladott kora mialt nem tudtak segíteni rajta. Halála kiterjedt és előkelő rokonságot borított gyászba — Juhász Antal őrnagy apósát gyászolja benne — és elmúlásának híre mindenfelé őszinte részvétet keltett. A Dugonics-Társaság, amely egyik megalapítóját és igazgatósági tagját vesztette el benne, testületileg vesz részt a temetésen s a társaság egyik tagja búcsúbeszédet is mond koporsója felett. Haláláról ezt a gyászjelentést adták ki: Szűcs Mihály ny. gazdasági akadémiai igazgató f. hó 20-án este féltizenegy órakor elhunyt. Temetése f. hó 22-én délután 2 órakor lesz a Berzsenyiutca 1/b. sz. alatt. Engesztelő miseáldozat f. hó 22-én délelőtt 11 órakor lesz a minoriták felsővárosi templomában. — Görög-katolikus mlae. Karácsony másodnapján (szeidán) délelőtt 7»10 órakor a Rozáliakápolnában görög szertartású katolikus szent misét mond dr. Torna László makói görögkatolikus esperes-plébános. — Rekviem Farkas Szilárdért. Farkas Szilárdért, a pár napja elhunyt csókái plébánosért ma délelőtt volt az engesztelő szentmise a belvárosi templomban. A rekviemen, amelyet maga Várhelyi József prelátus végzett, az elhunyt rokonságán kivül különösen a szegedi pedagógusok voltak nagy számban jelen. — Mint Csókáról értesülünk, Farkas Szilárd temetése, amelyen a gyászszertartást tiz pap segédletével a nsgybecskereki plébános végezte, Csóka és a szomszédos torontáli községek példátlan részvételével történt meg. — H armlncezer koronás forgalmiadóbélyeg kerül forgalomba. A hivatalos lap pénteki száma közli a pénzügyminiszter rendeletét, amely szeiint az általános és az állatforgalmi adók lerovására 30 000 korona értékű forgalmiadóbélyeg kerül forgalomba. Az uj bélyeg keretrajza narancssárga, a közepe kékes ibolyaszínű. Szilveszteri müvészestély a Kass emeleti nagyermében. Fellépnek: Juhász Gyula költő, Véghelyi, Horváth, Sugár, Bellák, Polgár színművészek. Kezdete fél 10 óra, Utána tánc reggelig. Elsőrendű fehérnemfiek, kalapok, nyakkendők legolcsóbb árban Szende Mihálynál, Kelemen-u. 12. 655 Sok pénzt dob ki azáltal, hogy más üzletben veszi a bort, holott Kossuth Lajos-sugárut 4. szám alatt levő utcai borüzletben a kitűnő pusztamérgesi és királyhalmi fajborokat lényegesen olcsóbb árban vásárolhatja. — Próbálja meg egyszer és nem vesz bort máshol. óráját javitassa Babosnál, Oroszlán-utca 6. 38 „Vénua" clpök Krausz M. utódánál kaphatók Klauzál tér 9. Kérjük az olcsó árakat kirakatunkban megtekinteni. 3ss