Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-04 / 251. szám

SZfi OH D Szeged, 1923 november 4. A Duna-Tisza-csatorna szükségessége. Irta: Gál Miksa. A háború előtt élénken foglalkoztatta a közvéleményt a Dunát a Tiszával összekötő csatornának megépítése. Tisz'án a közlekedéspolitika szempontjából, vagyis azért, hogy az ut Budapestről a Tisza vidékére, helyesebben az Alföldre megrövidüljön. A háború ezt a szép tervet is, — mint sok más egyéb életrevalót is —, eltemetett, habár, ha komolyan a vesztett háború gondolatával fog'alkoztunk volna, avv?.l J a sok hadifogollyal, amely itt volt, épp ezt a viziutat kellett volna megepitenünk. Ami a háború előtt tisztára közlekedésügyi jelentőséggel birt, az ma már esészen más szempontból i<? birálándó és világítandó meg. A Duna M liács, a Tisza pedig Szeged környékétől lefelé nem a mienk tttbbé, ennek folytán a Duna—Tisza köze közlekedésügyilea egymástól CsonkamagyarorSzAg szempon jából el van vágva. Már pedig nagyon fontos, hogy a Duna—Tisza hajózás Csonkám >gyarország :erületén belül legyen lebonyolítható, ez pedig csakis akkor érhető el, ha a két folyót csatornával összekötjük De a csatorna megépítését nemcsak ez teszi szükségessé Ma már mindenki előtt tisztán állhat, hogy azokat az óriási terheket, melyeket a vesztett háború reánk rótt, csakis többletmunkával és többtermeléssel tudjuk elvistlni és leróni, sőt, hogy gazdasági regenerálódásunk is tisztára attól függ, hogy mezőgazdaságunkat nyugati nivóra tudjuk-e emelni és tudjuk-e az ezzel karöltve járó magasabb mezőgazdasági ipart megteremteni és fejleszteni Mindezen kérdések szorosan egybekapcsolódnak a Duna—Tisza-csatorna megépítésének szükségszerűségével. Bogdánfy Ödön a Természettudományi Közlönyben „Az öntözés" cimü értekezésben rámutat azokra az óriási előnyökre, amelyekre a rendszeres öntözés nyomán mezőgazdaságunk számithat és rámutat arra is, hogy az Alföldön és külöriö^en annak szikes réfzein az öntözés folytán még a rizstermelés is meg-onositható,' sőt kiemeli, hogy az igy termesztett rizs sokkal jobb, acélosabb, sikértartalomban dúsabb, mint az indiai, vagy olaSz rizs és páratlan volna a világon. Hogv a néha nagyon is forró nyáron az ilyen rendszerei öntözésnek kitett Alföldünk még más délszaki terményt is produkálna, több mint valórzinü. Hogy az öntözés rendszeres lehessen, szükségünk van vizre, hogy pedig vizet az Alföldre kapjunk, szükségünk van a Duna—'Tisza-csatorna megépítésére, mely lehetővé teszi azoknak a területeknek is vizzel való ellátását, amelyek a Dunától is, a Tiszától is messze esnek Miután azonban egymagában az öntözés, vagy a hajózás kérdésének sikeres megoldása esetleg nem látszik együttvéve is eiég rentábilis vállalkozásnak, rámutathatunk egy a csatorna megépítése nyamán járó, illetve abba belekapcsolódó harmadik, le nem kicsinyelhető előnyre, az ipari előnyre. Alapul véve a Budapest—Csöng'ád irányban épülő csatornát, Bogdánfy a következőket mondja: „A Duna kis vizsziníje Budapesten 20 méterrel magasabban van, mint a Tisza kis vizszin'je Csongrádon. A csatorna Budapest alatt Harasztinál indu'na ki a soroksári Dunaágból és Bugyi, Kunszentmiklós, Szab dszállás felé vezetve ismét keletre fordulna, elvágná a homokhátat, Kiskunfélegyházáig menne és innét Csongrádnál a Tiszába szakadna. A csatorna Harasztitól Kiskunfélegyházáig majdnem vízszintes fenékkel, kilométerenkint 1 cm. eséssel épülne, a dombhát legmagasabb pontján 20—21 m. mélységű leásá? lenne, Félegyházán három lépcsőben esnék a csatorna, majd ismét kiloméíerenkht 1 cm. eséssel a Tiszába jutna. A hajós a soroksári Dunaágból szabadon közlekednének Félegyházáig, i«t a három lépcsőn csegék közvetítésével szállnának le a csatorna alsó szakaszára, honnan ujabbi csegén át a Tiszába jitnának. Az a víztömeg, mely ilyenformán a csa'ornába kerül, ne az öntözés időszakában (április—szeptember) fokozható is és abból a c§a torna egész mentén nagyszerű gazdaságos öntözés végezhető. Bogdánfy sze int a Duna mentén mintegy 30.000 kat. hold, a Tisza mentén mintegy 70.000 kat. hold volna öntözhe ő, sőt permetező öntözés berendezéssel 150 —200 ezer kat. hold. Hogy ez mit jelent, nem szorul bővebb magyarázatra. A csatornába befolyni kontemplált 70 ms vizből 20 ms a Duna mellett húzódó teknőben öntöztetnék szét, a visszamaradó 50 m8 víz a mély bevágáson át Félegyházáig jutna, hol bizonyos szintre lebuktatva, évenkint mintegy 37,000.000 kilovattórányi elektromos energia termelhető, anélkül, hogy azáltal az öntözésre színt víztömegben hiár y állana be. Ez a 37 millió kilovattórányi energia csekély részben szolgálna az öntözés szükségletének kielégítésére, részben a hajók vontatására, a csatorna üzeme céljára, főkép azonban Szeged, Csongrád és Félegyházának olcsó világítással, valamint ugy ezen városokban, mint azok környékén meglevő, vagy létesülő ipartelepeknek vi'lamerővel való ellátására, sőt ftlesleg is mutatkozna, amely a netán létesülő különfé'e mezőgazdasági ipartelepeknek energiával való ellátásán felül még Budapesre is vezethető, hol míg mindig kedvező áron találna elhelyezést. Minde?eket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy Csonkamagyarorszíg felépítése és újjászületése szerves összeköttetésben áll a mezőgazdasági termelés fokozásávsl és a mezőgazdasági ipar intenzivebb megteremtésével, ezek pedig csonkaország Kanaánjának, a nagy Alföldnek megfelelő öntözésétől függnek, az öntözés pedig az összekötő csatorna megépítésétől, amely egyben megoldja a Dunát és Tiszát összekötő részek visszahódítását is. Az öntözés jelenti ezenkívül a többtermelés és a többiparositás kérdéseinek megoldását is, megadja továbbá a szükséges legolcsóbb villamos energiát is. S ha egy pillanatra eltekintünk a nemzetgazdaság szükségességétől és ridegen az üzleti jövedelmezőségi alapra helyezkedünk, nem lehet kétséges, hogy e nagyszabású tervek megvalósítása, kellő állami támogatással körülhatárolva, csakis elsőreadü vállalkozás lehet, amely rövid időn belül, bármily nagy befek'etést visszaad és azontúl dúsan jövedelmez. Néme'ország lerongyolódott papirmárkájával gyárakat épített, lépjünk mi is erre a térre és a rossz pénzünket Kiessük be az állandó értékkel rende kező Dun?—Tisza-csatorna és az ebbe kapcsolódó többi építkezésekbe. Rakjuk le a papirkoronával az alapját e vállalkozásnak, amely aranya! jelent és aranyat hoz, még ha a politikai és önvédelmi berendezkedésektől el is tt kintünk, amely e grandiózus terv megvalósítása esetén kézenfekvő. De meg kell valósítani e ter'et szociálpolitikai, azaz munka szempontjából is. Legalább százezer embert láfunk el évekre munkával, keresettel, ami pedig a szegénység, sőt a drágaság lefaragásán is jelenti \ Cim-s9 vagy kvalifikáció a doktorátus? (A Szeged tudósítójától.) A rendőri kihágási biróság szürke és megszokott apró-cseprő mindennapos tárgyalásai között ma délelőtt egy olyan nem mindennapos „kihágás" fordult elő, amelyet a rendőrbirákon kivül szokatlanul nagy érdeklődéssel figyeltek a jogászi, körök is. Nem különleges engedélynélküli határátlépésről, vagy villamosösszeütközésről volt szó, hanem egy doktori diplomáról. A szegedi járásbíróság ugyanis följelentette Czibula Antalt, aki szerinte a kihágási törvénykönyv 45. szakaszába ütközően a doktori címet jogosulatlanul használta. A följelentésre az adott okot, hogy Czibula Antal egy ingatlan adás-vételi szerződésen neve elé odaírta az inkriminált dr.-1. A járásbíróság ezt a doktori ciin használatot azért találta a kihágási törvénykönyv 45. szakaszába ütközőnek, mivel öt a törvényszék, illetve a felebbviteli bíróságok a kommün alatt tanúsított magaviselete miatt többek között tiz évi hivatalvesztésre ítélte. A följelentés indokolása szerint a hivatalvesztés azzal a következményekkel is jár, hogy az elitélt elveszti az összes át nem örökölhető címeket. Vitéz dr. Petkóczy Lajos rendőrkapitány, a rendőri kihágási biróság vezetője, ebben az ügyben ma délelőtt tartotta meg a tárgyalást. A személyi adatok fölvétele és a vád ismertetése után Czibula Antal adta elő védekezését. Kijelentette, hogy ö a doktori jelet teljes jóhiszeműséggel és — főképen — jogosan használta, mert a jogtudori fók nem cím, vagy kitüntetés, hanem olyan kvalifikáció, amelyet a hivatalvesztés egyáltalán nem érinthet. Kijelenti ezután, hogy ezt nem csak ő állítja, hanem ezt a felfogást élénken és minden kétséget kizáróan maga az igazságügyminisztérium is magáénak vallja. Fölmutatja ennek igazolására az igazságügyminisztériumnak azt a szegedi ügyészséghez intézett leiratát, amelyben az ő megkegyel mezéséről van szó. Ebben áleiratban öt a minisztérium dr. Czibula Antalnak nevezi és igy kapta meg ő is az amnesztiáról szóló végzést. Petkóczy kapitány: Igaz-e, hogy önt a tudományegyetem megfosztotta a jogi doktorátusától? Czibula: Ez igaz, de ezt a jogelvonást nem ismerem el jogosnak, mivel az egyetemekre vonatkozó törvények és rendeletek ilyen jogelvonást nem ismernek. A vizsgákon nyert képesítést az egyetem vissza nem vonhatja. Különben őt erről a jogelvonásról soha sem értesitették és csak közvetve értesült a dologról. Dr. Eisner Manó védő fejti ki ezután álláspontját. Kijelenti, hogy ebben á kérdésben ugyan az a felfogása, mint védencének. Hivatkozott arra, hogy büntetőtörvénykönyv életbe lépése, óta nem volt olyan eset, hogy hivatalvesztésre elitélt jogtudort a doktori jel használata miatt a hatóságok üldöztek volna, mert a jogi doktorátus nem csupán puszta cím. Dr. Eisner kérte ezután rendőrbírót, hogy az igazságügyminisztérium iratait szerezzék be. Petkóczy Lajos rendőrbiró elrendelte az iratok beszerzését és addig a tárgyalást elnapolta. WMVWAMMMMMWMAAMWMMMMMMWMMMWMM fc W<W<WWVWW<W<M<W< <W<W<VWMWMI Ttlefon: Itíazg. 11-85. Korzó Mozi Telefon: Pénztár 4rx5. Vasárnap, november hó 4-én —— CSMK «• Éven rELÖLIEKPICK I — A főszerepben: BINBUtni Modern kalózok II. része. Filmregény a párisi siberek világából. „Párisi hiénák", befejező rész 8 felvonásban. — Egyidejűleg: GnUMONI HÍRADÓ Riportfilm I felvonásban. corvin FEcnvmás. Helyszíni felvételek. Azonkiviil: BWttBG mAr n VÉN PlrtK. ' <eivha». Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor. Royal'kávéházban i ma és minden este ww Fenyő Jenő nótakirály énekel és muzsikál. 117 Telefon: [^VárOSÍ MOZÍ Pénztár 582. Vasárnap, november hó 4-t* aison Coralie (Légy a feleségem). Vig bonyodtilom 5 felvonásban. Feltalálta és feltálalta: MaxLinder Egyidejűleg: Örök rejtély. Dráma 5 felvonásban, A főszerepben: ÉVA NOVAK. Azonkívül: Ballag már a vén diák tovább. i felvonásban. Előadások: Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Itf MW<WHW<WW<W t»i<t|»IWWWW<WWW<WWM<MWW VISZKETEGSEG, riihesség, sfimrtr ellen használja a rég bevált nNTISKHBiri-t, magyar heve BO RÓKnKEMŐCS. Kapható minden gyógyszertárban. 0S6 Gyártja: KOZMOCHEMIA RT. Budapest, VII., Derabinszky-u. 4. SZEGEDI BANK R.-T SOMOGYI- ÉS KELEMEN-UTCA SAROK. Telefon': 17-27. Vezérigazgató: Lovász Nándor. Iga* gaté: Szekulesz ,'ézsef. Foglalkozik a banküzlet mimles 9 ágával. Tőzsdei megbízásokat gyorsan és kulánsan teljesit Kosztpénzt magas kamatozás mellott elfőni.