Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-07 / 203. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 szeptember 7. országgal az eddigi szoros kapcsolatot. Görög csapatok az albán határon. Albániából érkező hir szerint az egész or­szágban nagy nyugtalanságot keltettek a görög csapatoknak az albán határon való összevoná­sáról szóló jelentések. A helyzet lényegesen rosszabbodik, amelynek egyik bizonyítéka, hogy Valonában valamennyi albán képviselő össze­A svájci gabonaszállítás. gyűlt, hogy megvitassák a békét fenyegető helyzetet. Az olaszoknak albán körökből jelentik, hogy a meggyilkolt olaszok holtteste még min­dig Janinában fekszik, mert a görög hatóságok megtagadták annak az olasz követelésnek a teljesítését, hogy megadják a katonai tisztelelet a megölt olasz tisztek temetésénél. Az Epocha je­lenti Durazzóból, hogy a görög-albán feszültség miatt az albán kormány helyzete bizonytalan. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzet­gyűlés csütörtöki ülését 11 óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Napirend előtt a következő eunciációt tette: „A mai napon ünnepli Hollandia népe belső lelkesedéssel Vilma hollandi királynő huszonöt éves uralkodói évfordulóját. A bölcs uralkodói erényekben fenkölt uralkodónöt hálával ünnepli nemzete. Ebből az igaz örömünnepből azonban részt kér a hálás és melegen érző magyar nem­zet is, amelynek leszegényedett gyermekeit leg­először emelte magához az igazi keresztény ér­telemben vett krisztusi szeretet nevében a ne­mes és szép tulajdonságokban gazdag királynő és vele együtt Hollandia derék népe. A mére­teiben nagyarányú segitöképesség, a nellyel Hol­landia a tönkreju ott Ínségeseken segíteni igye­kezett, soha el nem muló hála érzéseit rebeg­teti meg lelkűnkben. Ennek az érzésnek hi­tása alatt indítványozom, hogy a nemzetgyűlés és vele együtt az egész nemzet nevében a ju­biláló királynőnek megillető módon adjuk tud­tára üdvözletünket.* A nemzetgyűlés lelkesedéssel járul hozzá az elnök indítványához. Az elnök kiielenti, hogy Temesváry Imre képviselő a svájci gabonaszál­lítás ügyében napirendelőtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Temesváry Imre: A magyar kormány és Svájc kOzöit a magyar gabona kiszállítására nézve szerződés jött létre. Miután ezen gabona szállítására vonatkozóan a hírlapokban ellenté­tes hirek jelentek meg, amelyek alkalmasak arra, hogy a gazdatársadalom ban nyugtalansá­got keltsenek, ezért tisztelettel felkérem a jelen­lévő közélelmezési miniszter urat, méltóztassék olyan kijelentéseket tenni, amelyből a való tény­állás megállapítható és amelyek alkalmasak arra, hogy a felizgatott kedélyeket lecsillapítsák. A miniszter válasza. Bud János: Méltóztatnak tudni, hogy hóna­pok óta rendkívül súlyos gazdasági helyzetet élünk. A mezőgazdaság és az iparososztály egyaránt érzi a helyzet súlyos voltát, ami legjobban a hitel terén jut kifejezésre. Meg van bénulva a ípereskedeleu Arra kell töreked­nünk, hogy küiső piacra tegyünk szert. Minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy ebből a vál­ságból végre kijussunk. Eljutottunk az uj ter­méshez. Láttuk, hogy az ég áldása lehetővé tette, hogy jobb terméshez jussunk, mint az elmúlt években. Előkészületeket tettünk a ter­més megmozgatásához. Intézkedés történt a ki­vitel megkönnyítésére, de be kell vallanunk, hogy ez az intézkedés nem váltotta be a hozzá­fűzött reményeket. Értem itt a valutabeszolgál­tatás aló! való mentességet, amely az ellen­kező haiással jár éppen a lisztkivitelnét. Hó­napok óta tárgyalt a kormány a malomérde­keitséggel e tekintetben. A kormány nem tudja a hitelt megindítani és hitelhez sem tudunk jutni. Ezért arra az álláspontra helyezkedik, hogy minden terménynek lehetőleg feldolgozott állapotban kell az országból kimennie. Ezt az állapotot hangoztatta a kormány és csak akkor adta fel, mikor a válság su'yonsága arra fcény­szeritette, hogy osvan megoldást keressen, amely ezt a pénzütyi válságot legalább enyhítette volna. Az ajanla ok egész tömege érkezett a magyar kormányhoz. Különösen Svájcból érkez­tek ajánlatok a búzára vonatkozó'ag. Svájc köztársasági elnökét és még az ottani köz­művelődési . minisztert sikerült megnyernem a közvetlen tárgyalásra, hogy az eredeti állás­ponttól eltérve és mérlegelve nehéz hereiün­ket, engedélyezték ezt a gabonakivitelt. Azok az ügynökök, akik nekem ajánlatot tellek, nem tudtak ilyen eredményt felmutatni. A svájci elnök és a kormány üdvözölte a közvetlen tár­gyalásokat. Nem érti treg, hogy amikor mono­polium a gabona behozatala, miért veszünk igénybe közvetítőket, mivel ők közvetitődijakat nem fizetnek. Kijelentettem, hogy ugyanaz az én álláspontom is és ki akarok kapcsolni min­den közvetítést. Hosszú idö óta volt ez a szer­ződés az első két kormány között, melyet mindenféle közvetítő nélkül kötöttek. Csak arról van szó, hogy mintegy kétmillió frank előleget vagy kölcsönt teremtsünk. A tárgyaláson alap­ján sikerült is a kétmillió frank kölcsönt elérni. A 7000 vagon buza kivitelénéi nem mulaszihat­tam el, hogy meg ne próbáljam a liszt kivi­telét is, de a kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy náluk gabonamonopoliun van és lisztre mindenfelől kapnak ajánlaiot és erre nincs szükség, mert csak búzát vásárolnak. Az árat illetően a kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kormány csak azokat a határozott üzleti árakat fizeti, amelyek a szeptem­ber, októberi szállításokra vonatkoznak. A hoz­zám érkezett ajánlatok közül egyik sem olyan, amelyik megközelítené ezt az ajánlatot. Az a beállítás, hogy Svájcban 45.000 frans az ár, az tévedés. Ez érvényben volt egy évvel ezelőlt, ez a mostani pedig olyan ár volt, amelyet be­felé állapítottak meg. Ez a buza nem ajándék a svájci kormánynak, mert a svájci kormány nem szorul rá ilyen ajándékra. — Sikerült az ár tekintetében bonifikációt is elérni, sikerült elérni még azt is, hogy ingyen zsákokat kapjunk. Csak a szakember tudja, hogy JZ mit jelent, mert ha nekünk meg kellene fizetni a zsákot, az legalább két frank golna zsákonkint. Sikerült mennyiségi és minőségi át­vételt Budapesten biztosítani és ez szintén olyan eredmény, amelyet nem lehet megbecsülni. Támadják a Futurát is, mert a lebonyolításra megbízást kapott. Én nem szivesen látom min­den bekapcsolódását a gazdasági életbe, ez a probléma azonban olyan, hogy a sürgősségre való tekintettel meg kellett találni a mego dás útját és hogy az állam megszerezte azt a hasz­not is, amelyet ezen a réven elérhet. (Helyeslés a kormánypárton.) Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi mi­niszter beterjeszti a haszonbérleiekről kiadott rendeletét. Kiadják az illetékes bizottságnak. Kéri, hogy a föidoirtokreformnovellát a közgaz­dasági bizottságnak is adják ki. A Ház hozzá­járul. A létszámcsökkentés. Áttérnek a létszámcsökkentésről szóló javaslat folytatólagos tárgyalására. Strausz István hangsulyoiza a természetbeni ellátás megszüntetésének szükségességét. Nagy Ernő hozzájárul Szilágyinak a termé­szetbeni ellátásról tegnap előadott fejtegetéseihez. Bartos Andor nem tartja helyesnek az ellen­zék következtetéseit. Javaslatot terjeszt be arra vonatkozólag, hogy ne 20, hanem 15 évi szol­gálati idö jogosítson természetbeni ellátásra. Homonnay Tivadar azt javasolja, hogy azok, akiket elbocsátottak az állam szolgálatából, olyan arányban kapjanak természetbeni ellátást, mint amiíyen arányban kapják nyugdijukat. Vass népjóléti miniszter reflektál a felszóla­lásokra : A javaslatok humánusak, de mégsem teheti azokat magáévá. Kéri a szakasznak Bar­tos Andor módosításával való elfogadását. A Ház igy határoz. Komárom és a csonka megyék. A 10. szakaszpál az előadó terjeszt be mó­dosítást. Jivasolju, hogy a szakasznak azon rendelkezését, hogy Arad vármegye Elek közsé­gét ideiglenesen Bíkésmegyéhez csatolják, tö­röljék. F. Szabó Géza: Szerinte a szakasz arról is intézkedik, hogy Komátom törvényhatósági jog­gal felruházott váróit rendezett tanácsú várossá fej esszék vissza. Ezt helyteleníti és kifogásolja. Rámutat arra, hogy a rendezett tanácsú városok tanácsának sokkal több tagja van, mint a tör­vényhatósági joggal felruházott városok taná­csának. Ezt tekintbe véve nem lehet megindo­kolni a .visszafejlesztést pénzügyi szempontból sem. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint Komárom törvényhatósági joggal felruházott vá­ros jellegét hagyják meg érintetlenül. Hegymegi Kiss Pál idóelöttinek tartja, hogy Komaromot megfosszák törvényhatóságától. Rakovszky Iván belügyminiszter reflektál a felszólalásokra. Kijelenti, hogy ezzel az intéz­kedéssel nem akarják azt kifejezni, hogy a trianoni béke határozmányai előnyösek és igaz­ságosak az országra. Kéri F. Szabó indítványá­nak elvetését és Hegymegi, továbbá az előadó módosításának elfogadását. A Ház ily értelemben határoz. Ezután áttérnek a II. szakasz tárgyalására. Az előadó javasolja, hogy az egyesilett vár­megyék cime a következő legyen: Komárom és Esztergom közigazgatási vagy egyesitett vár­megyék. F. Szabó Géza szerencsétlennek tartja ezt az elnevezést. Pénzügyi szempontból sem előnyös az egyesítés, mert alig érhető el az egyesítés által megtakarítás. A tisztviselők elbocsátásából csakugyan nagy megtakarítás remélhető, de sokkal jobban fognak emelkedni a dologi kiadá­sok. Határozati javaslatot nyújt be: Mondja ki a nemzetgyüés, hogy Komárom vármegyét érintetlenül hagyja es a 11. § t ennek meg­felelően módosítja. Ha a nemzetgyűlés ezt nem fogadja el, javasolja, hogy Komárom vármegyét csatolják Győr vármegyéhez. Lukács György csonka Arad vármegye be­olvasztásáról szól. Urbanics Kálmán: Csonka Arad vármegye öt községénői négy községei Csanádmegyéhez, egyet pedig Békésmegyéhez csatoljanak. Tilta­kozik az ellen, hogy a megyét szétszakítsák. Szily Tamás nem érti, hogy a kormány miért erőszakolja ezt a kérdést. Ha csak azt akarja, hogy Komárom ellenzékbe menjen, a belügy­miniszter gondolja meg a végső döntés előtt, miképen járjon el, mert azután minden hiába való lesz. Nagy Ernő: A csonka vármegyék nézete szerint életképtelenek. Javasolja, hogy Bereg vármegyének egy járása legyen. Rakovszky belügyminiszter reflektál a felszó­lalásokra: Elszomorodott érzéssel hallgatta a felszólalások it. Kons atálja, hogy a magyar em­ber nagy általánosságban mindig kivánja a szi­gorú rendszabályokat, amikor azonban ezeket az ahpeiveket végre akarjuk hajtani, mindenki aki érintve van, tiltakozik az intézkedések ellen. Csodálkozom, hogy F. Szabó és Lukács oly nagy sérelmet látnak abban, hogy az egyik vár­megye székhelye pár kilométerrel odább legyen. Kijelenti, hogy sem F. Szabó két határozati ja­vaslatát, sem Szíj) Bálint határozati javaslatát nem fogadja el, azonban elfogadja F. Szabó harmadik határozati javaslatát. A nemzetgyűlés a szakaszt F. Szabó harma­dik határozati javaslatának megfelelő módosí­tással, továbbá az előadó és Nagy Ernő mó­dosításával fogadja el, a többi határozati javas­Ltot elveti. Szünet után rátérnek a 11. szzakasz tárgya­lására, melyet F. Szabó stiláris módosításával fogadnak el. Ezután Temesváry Imre, a pénzügyi bizott­ság előadója terjeszti be a bizottság jelentését az autók megadóztatásáról szóló törvényjavas­latról. A törvényhatósági bizottságok mandátuma. A 12. szakaszhoz Nagy Ernő szólal fel, ki­nek felszólalására Rakovszky belügyminiszter válaszol. Elismeri, hogy Nigy Ernőnek felszó­lalásában igaza van, amennyiben törvényható­sági bizottsági tagok mandátumát az utóbbi időben auomatikusan hosszabbították meg. Ezt a kérdést rendezni akarja és erről törvényja­vaslatot is fog benyújtani. Ezután az elnök felszólítására Östör Józ ef ismételten bejelenti a gyámtörvény egy i rin­téséről szóió javaslatát, melyet az állyános vi­tánál beterjesztett. Hegymegi Kiss Pál a gyámigazgatás reform­ját sürgeti. Nagy Etnő kéri a Házat, hogy beszédét hol­nap mondhassa el. A Ház hozzájárul. Elnök ezután napirendi javaslatot tesz: A legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz a mai napirenddel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom