Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)
1923-09-07 / 203. szám
2 SZEGED Szeged, 1923 szeptember 7. országgal az eddigi szoros kapcsolatot. Görög csapatok az albán határon. Albániából érkező hir szerint az egész országban nagy nyugtalanságot keltettek a görög csapatoknak az albán határon való összevonásáról szóló jelentések. A helyzet lényegesen rosszabbodik, amelynek egyik bizonyítéka, hogy Valonában valamennyi albán képviselő összeA svájci gabonaszállítás. gyűlt, hogy megvitassák a békét fenyegető helyzetet. Az olaszoknak albán körökből jelentik, hogy a meggyilkolt olaszok holtteste még mindig Janinában fekszik, mert a görög hatóságok megtagadták annak az olasz követelésnek a teljesítését, hogy megadják a katonai tisztelelet a megölt olasz tisztek temetésénél. Az Epocha jelenti Durazzóból, hogy a görög-albán feszültség miatt az albán kormány helyzete bizonytalan. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés csütörtöki ülését 11 óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Napirend előtt a következő eunciációt tette: „A mai napon ünnepli Hollandia népe belső lelkesedéssel Vilma hollandi királynő huszonöt éves uralkodói évfordulóját. A bölcs uralkodói erényekben fenkölt uralkodónöt hálával ünnepli nemzete. Ebből az igaz örömünnepből azonban részt kér a hálás és melegen érző magyar nemzet is, amelynek leszegényedett gyermekeit legelőször emelte magához az igazi keresztény értelemben vett krisztusi szeretet nevében a nemes és szép tulajdonságokban gazdag királynő és vele együtt Hollandia derék népe. A méreteiben nagyarányú segitöképesség, a nellyel Hollandia a tönkreju ott Ínségeseken segíteni igyekezett, soha el nem muló hála érzéseit rebegteti meg lelkűnkben. Ennek az érzésnek hitása alatt indítványozom, hogy a nemzetgyűlés és vele együtt az egész nemzet nevében a jubiláló királynőnek megillető módon adjuk tudtára üdvözletünket.* A nemzetgyűlés lelkesedéssel járul hozzá az elnök indítványához. Az elnök kiielenti, hogy Temesváry Imre képviselő a svájci gabonaszállítás ügyében napirendelőtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Temesváry Imre: A magyar kormány és Svájc kOzöit a magyar gabona kiszállítására nézve szerződés jött létre. Miután ezen gabona szállítására vonatkozóan a hírlapokban ellentétes hirek jelentek meg, amelyek alkalmasak arra, hogy a gazdatársadalom ban nyugtalanságot keltsenek, ezért tisztelettel felkérem a jelenlévő közélelmezési miniszter urat, méltóztassék olyan kijelentéseket tenni, amelyből a való tényállás megállapítható és amelyek alkalmasak arra, hogy a felizgatott kedélyeket lecsillapítsák. A miniszter válasza. Bud János: Méltóztatnak tudni, hogy hónapok óta rendkívül súlyos gazdasági helyzetet élünk. A mezőgazdaság és az iparososztály egyaránt érzi a helyzet súlyos voltát, ami legjobban a hitel terén jut kifejezésre. Meg van bénulva a ípereskedeleu Arra kell törekednünk, hogy küiső piacra tegyünk szert. Minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy ebből a válságból végre kijussunk. Eljutottunk az uj terméshez. Láttuk, hogy az ég áldása lehetővé tette, hogy jobb terméshez jussunk, mint az elmúlt években. Előkészületeket tettünk a termés megmozgatásához. Intézkedés történt a kivitel megkönnyítésére, de be kell vallanunk, hogy ez az intézkedés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Értem itt a valutabeszolgáltatás aló! való mentességet, amely az ellenkező haiással jár éppen a lisztkivitelnét. Hónapok óta tárgyalt a kormány a malomérdekeitséggel e tekintetben. A kormány nem tudja a hitelt megindítani és hitelhez sem tudunk jutni. Ezért arra az álláspontra helyezkedik, hogy minden terménynek lehetőleg feldolgozott állapotban kell az országból kimennie. Ezt az állapotot hangoztatta a kormány és csak akkor adta fel, mikor a válság su'yonsága arra fcényszeritette, hogy osvan megoldást keressen, amely ezt a pénzütyi válságot legalább enyhítette volna. Az ajanla ok egész tömege érkezett a magyar kormányhoz. Különösen Svájcból érkeztek ajánlatok a búzára vonatkozó'ag. Svájc köztársasági elnökét és még az ottani közművelődési . minisztert sikerült megnyernem a közvetlen tárgyalásra, hogy az eredeti állásponttól eltérve és mérlegelve nehéz hereiünket, engedélyezték ezt a gabonakivitelt. Azok az ügynökök, akik nekem ajánlatot tellek, nem tudtak ilyen eredményt felmutatni. A svájci elnök és a kormány üdvözölte a közvetlen tárgyalásokat. Nem érti treg, hogy amikor monopolium a gabona behozatala, miért veszünk igénybe közvetítőket, mivel ők közvetitődijakat nem fizetnek. Kijelentettem, hogy ugyanaz az én álláspontom is és ki akarok kapcsolni minden közvetítést. Hosszú idö óta volt ez a szerződés az első két kormány között, melyet mindenféle közvetítő nélkül kötöttek. Csak arról van szó, hogy mintegy kétmillió frank előleget vagy kölcsönt teremtsünk. A tárgyaláson alapján sikerült is a kétmillió frank kölcsönt elérni. A 7000 vagon buza kivitelénéi nem mulaszihattam el, hogy meg ne próbáljam a liszt kivitelét is, de a kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy náluk gabonamonopoliun van és lisztre mindenfelől kapnak ajánlaiot és erre nincs szükség, mert csak búzát vásárolnak. Az árat illetően a kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kormány csak azokat a határozott üzleti árakat fizeti, amelyek a szeptember, októberi szállításokra vonatkoznak. A hozzám érkezett ajánlatok közül egyik sem olyan, amelyik megközelítené ezt az ajánlatot. Az a beállítás, hogy Svájcban 45.000 frans az ár, az tévedés. Ez érvényben volt egy évvel ezelőlt, ez a mostani pedig olyan ár volt, amelyet befelé állapítottak meg. Ez a buza nem ajándék a svájci kormánynak, mert a svájci kormány nem szorul rá ilyen ajándékra. — Sikerült az ár tekintetében bonifikációt is elérni, sikerült elérni még azt is, hogy ingyen zsákokat kapjunk. Csak a szakember tudja, hogy JZ mit jelent, mert ha nekünk meg kellene fizetni a zsákot, az legalább két frank golna zsákonkint. Sikerült mennyiségi és minőségi átvételt Budapesten biztosítani és ez szintén olyan eredmény, amelyet nem lehet megbecsülni. Támadják a Futurát is, mert a lebonyolításra megbízást kapott. Én nem szivesen látom minden bekapcsolódását a gazdasági életbe, ez a probléma azonban olyan, hogy a sürgősségre való tekintettel meg kellett találni a mego dás útját és hogy az állam megszerezte azt a hasznot is, amelyet ezen a réven elérhet. (Helyeslés a kormánypárton.) Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter beterjeszti a haszonbérleiekről kiadott rendeletét. Kiadják az illetékes bizottságnak. Kéri, hogy a föidoirtokreformnovellát a közgazdasági bizottságnak is adják ki. A Ház hozzájárul. A létszámcsökkentés. Áttérnek a létszámcsökkentésről szóló javaslat folytatólagos tárgyalására. Strausz István hangsulyoiza a természetbeni ellátás megszüntetésének szükségességét. Nagy Ernő hozzájárul Szilágyinak a természetbeni ellátásról tegnap előadott fejtegetéseihez. Bartos Andor nem tartja helyesnek az ellenzék következtetéseit. Javaslatot terjeszt be arra vonatkozólag, hogy ne 20, hanem 15 évi szolgálati idö jogosítson természetbeni ellátásra. Homonnay Tivadar azt javasolja, hogy azok, akiket elbocsátottak az állam szolgálatából, olyan arányban kapjanak természetbeni ellátást, mint amiíyen arányban kapják nyugdijukat. Vass népjóléti miniszter reflektál a felszólalásokra : A javaslatok humánusak, de mégsem teheti azokat magáévá. Kéri a szakasznak Bartos Andor módosításával való elfogadását. A Ház igy határoz. Komárom és a csonka megyék. A 10. szakaszpál az előadó terjeszt be módosítást. Jivasolju, hogy a szakasznak azon rendelkezését, hogy Arad vármegye Elek községét ideiglenesen Bíkésmegyéhez csatolják, töröljék. F. Szabó Géza: Szerinte a szakasz arról is intézkedik, hogy Komátom törvényhatósági joggal felruházott váróit rendezett tanácsú várossá fej esszék vissza. Ezt helyteleníti és kifogásolja. Rámutat arra, hogy a rendezett tanácsú városok tanácsának sokkal több tagja van, mint a törvényhatósági joggal felruházott városok tanácsának. Ezt tekintbe véve nem lehet megindokolni a .visszafejlesztést pénzügyi szempontból sem. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint Komárom törvényhatósági joggal felruházott város jellegét hagyják meg érintetlenül. Hegymegi Kiss Pál idóelöttinek tartja, hogy Komaromot megfosszák törvényhatóságától. Rakovszky Iván belügyminiszter reflektál a felszólalásokra. Kijelenti, hogy ezzel az intézkedéssel nem akarják azt kifejezni, hogy a trianoni béke határozmányai előnyösek és igazságosak az országra. Kéri F. Szabó indítványának elvetését és Hegymegi, továbbá az előadó módosításának elfogadását. A Ház ily értelemben határoz. Ezután áttérnek a II. szakasz tárgyalására. Az előadó javasolja, hogy az egyesilett vármegyék cime a következő legyen: Komárom és Esztergom közigazgatási vagy egyesitett vármegyék. F. Szabó Géza szerencsétlennek tartja ezt az elnevezést. Pénzügyi szempontból sem előnyös az egyesítés, mert alig érhető el az egyesítés által megtakarítás. A tisztviselők elbocsátásából csakugyan nagy megtakarítás remélhető, de sokkal jobban fognak emelkedni a dologi kiadások. Határozati javaslatot nyújt be: Mondja ki a nemzetgyüés, hogy Komárom vármegyét érintetlenül hagyja es a 11. § t ennek megfelelően módosítja. Ha a nemzetgyűlés ezt nem fogadja el, javasolja, hogy Komárom vármegyét csatolják Győr vármegyéhez. Lukács György csonka Arad vármegye beolvasztásáról szól. Urbanics Kálmán: Csonka Arad vármegye öt községénői négy községei Csanádmegyéhez, egyet pedig Békésmegyéhez csatoljanak. Tiltakozik az ellen, hogy a megyét szétszakítsák. Szily Tamás nem érti, hogy a kormány miért erőszakolja ezt a kérdést. Ha csak azt akarja, hogy Komárom ellenzékbe menjen, a belügyminiszter gondolja meg a végső döntés előtt, miképen járjon el, mert azután minden hiába való lesz. Nagy Ernő: A csonka vármegyék nézete szerint életképtelenek. Javasolja, hogy Bereg vármegyének egy járása legyen. Rakovszky belügyminiszter reflektál a felszólalásokra: Elszomorodott érzéssel hallgatta a felszólalások it. Kons atálja, hogy a magyar ember nagy általánosságban mindig kivánja a szigorú rendszabályokat, amikor azonban ezeket az ahpeiveket végre akarjuk hajtani, mindenki aki érintve van, tiltakozik az intézkedések ellen. Csodálkozom, hogy F. Szabó és Lukács oly nagy sérelmet látnak abban, hogy az egyik vármegye székhelye pár kilométerrel odább legyen. Kijelenti, hogy sem F. Szabó két határozati javaslatát, sem Szíj) Bálint határozati javaslatát nem fogadja el, azonban elfogadja F. Szabó harmadik határozati javaslatát. A nemzetgyűlés a szakaszt F. Szabó harmadik határozati javaslatának megfelelő módosítással, továbbá az előadó és Nagy Ernő módosításával fogadja el, a többi határozati javasLtot elveti. Szünet után rátérnek a 11. szzakasz tárgyalására, melyet F. Szabó stiláris módosításával fogadnak el. Ezután Temesváry Imre, a pénzügyi bizottság előadója terjeszti be a bizottság jelentését az autók megadóztatásáról szóló törvényjavaslatról. A törvényhatósági bizottságok mandátuma. A 12. szakaszhoz Nagy Ernő szólal fel, kinek felszólalására Rakovszky belügyminiszter válaszol. Elismeri, hogy Nigy Ernőnek felszólalásában igaza van, amennyiben törvényhatósági bizottsági tagok mandátumát az utóbbi időben auomatikusan hosszabbították meg. Ezt a kérdést rendezni akarja és erről törvényjavaslatot is fog benyújtani. Ezután az elnök felszólítására Östör Józ ef ismételten bejelenti a gyámtörvény egy i rintéséről szóió javaslatát, melyet az állyános vitánál beterjesztett. Hegymegi Kiss Pál a gyámigazgatás reformját sürgeti. Nagy Etnő kéri a Házat, hogy beszédét holnap mondhassa el. A Ház hozzájárul. Elnök ezután napirendi javaslatot tesz: A legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz a mai napirenddel.