Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)
1922-12-17 / 227. szám
SZEO ED Filokrisztianizmus a Házban. Szeged. 1922 december 17. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Jelenti, hogy Petri Pál és képviselőtársainak a | órás ülésekre vonatkozó indítványát a nemzetgyűlés elfogadta és igy már a legközelebbi ülést délelőtt 11—2 és délután 4—S-ig tartják. Ezután áttérnek az indemnitási törvényjavaslat folytatólágos tárgyalására. Gömbös likvidálja a Rassay-ügyet. Elsőnek Gömbös Gyula szólal fel. Drózdy a fajvédelem gondolatával kapcsolatban aposztrófálta ót és kijelentette, hogyha komolyan veszik a fajvédelmet, elsősorban a földbirtokreform végrehajtását siettessék. — Drózdy az októbrizmusról is beszélt, ök oktróbrizmusnak nevezik mindazt, ami végeredményben a kommunizmushoz vezetett. Ebből a szempontból nézve a kérdést, a keresztény és nemzeti alapon álló nemzetgyűlés — és nem kongó állam, amint Drózdy mondotta — mindenáron azon van, hogy az októbrizmust ismételten megakadályozza. — Az Ulain—Rassay-ügyben azt mondja, hogy vannak az országban, akik kihasználják a pártba.) lévő ellentéteket és denunciálásból éjnek. Sajnálja, hogy ebből az afférból politikai affér keletkezett. Az Ulain—Rissay-ügyet olyan formában átcsavarni, Ingy Cbmböséket maffia és aktahamisitással vonatkozásba hozni, ugyanolyan elitélés alá esik, mint az Ulain—Rassayügy. Folytatva beszédét kijelenti, hogy nem akar vihari előidézni s a viharba mégis mindig belekeverediL (Esztergályos: Születési hiba). Gömbös: Magának is van más, én inkább ezt vállalom. (Nagy derültség). A kurzusnak hibái vannak... Gömbös: Engedjék meg, de én ugy a szociáldemokratáknak, mint az Andrássy-pártnak ellenfele vagyok. Felteszem, hogy önök szociáldemokraták, az Andrássy párttal együtt hatalomra jutnak, azt is hajlandó vagyok elhinni, hogy annyira legitimisták lesznek, hogy Andrássy maga is elhiszi Önöknek, de akkor, ha az Andrássy-pár! uralomra julott és az országban valami baj lesz, Önök azt fogják mondani, itt a szervezett munkásság, rendelkezzenek vele és akkor ott fogunk tartani, ahol tartottunk 1918 ban. (Óriási zaj a szociáldemokratáknál). Ax egész külföldön ugyanaz az irányzat kezd felülkeredni, ami nálunk 1919-ben kezdödött. Ezek az események csak erőt ad- j hatnak nekünk és biztosithatnak arról, hogy megmaradhassunk keresztény és nemzeti eszme alapján, ha egyelőre vannak is még hibáink. Kévét a zsidó. — Abban a helyzetben vagyok, hogy adatoknak birtokában szólalhassak fel a mostani indemnitási vitában. Tudom, hogy tiltakozni fognak az ellen, akik ezeket a statisztikai adatokat összegyűjtötte. (Nagy zaj a szociáldemokratáknál. Felkiáltások: Kovács Alajos). Igen, Kovács Alajos. (A szociáldemokraták tovább zajonganak. Felkiáltások a szociáldemokrata párton: Kovács Alajos tendenciával állította össze). Kovácsnak az az egyetlen hibája, hogy kimutatta, hogy kevés zsidó van Magyarországon. Csak 5 százalékot mutatott ki, de mindenütt őket látjuk, de igy van ez azokban az országokban is, ahol csak c. 25 százalék zsidó van. Igy pl. Olaszországban, ahol szintén van antiszemitizmus. Azt hiszem, mindaddig lesz antiszemitizmus, filokrisztianizmus, amig gazdasági fölényben lesznek a zsidók. (Nagy zaj a szociáldemokratáknál). Gömbös olvassa a statisztikai adatokat. (Ferkas István:. Mért vándoroltatták ki a magyarokat). Gömbös a zsidóság szaporodását tárgyalja. Rámutat arra, hogy a zsidók létszámának növekedését nemcsak a szaporodás növeli, hqnem növeli a bevándorlás és ez szintén növeli a zsidóság szaporodásának arányszámát. (Nagy Ernő valamit közbekiált.) Gömbös: Nagyon örülök, hogy Nagy Ernő képviselőtársam is a fajvéde|em plapján áll. (Nagy Ernő: En is dolgoztam érte.) Gömbös nem olvasta a rendtörvényt. Gömbös folytatja a statisztikai adatok felsorolását. Megemlítem, hogy tisztelet és kegyelet az összes hősi halottaknak, bármily felekezethez tartozzanak, a keresztény felekezetek arányszáma ma 8 százalék, mig a zsidóké 1.1 százalék. Ezután átlér a magyar faj szaporodási statisztikájára. (Közbekiáltások a szociáldemokratáknál : A rendtörvényről beszéljen, ne a fajvédelemről. A szociáldemokraták folyton zajongnak). Gömbös: Kérem, Uraim I akkor, amikor szociális kérdésekrtl tárgyalok, ne zavarjanak engem a rendtörvénnyel, mert a rendtorvényre voatkozólag is megegyezünk. Öflök ellenzik a rendtörvényt, én ellenben szívvel-lélekkel támogatom. En, hogy őszinte legyek, még nem olvastam a rendtörvényt, csak általánosságban mondtam ezt. De már az összes ellenzéki képviselők, a szociáldemokrata párt és Rakovszky István a legerélyesebben tiltakoznak ellene, jií?''™' mert éppen a tiltakozás miatt, csak jő lehet nekünk. — Telepítési rendszert kellene behozni azok számára, akik nehé: munkával szerzett dollárokkal jönnek vissza hazánkba. Kéri a földmivelésügyi minisztert, kapcsoljon bele a fOldbirtokreform végrehajtásába ilyen telepítési akaót. Gátat kell vetni a zsidó bevándorlásnak. Teljesen meg kell akadályozni a magyar kivándorlást. De ezt csak ugy érhetjük el, ha szociális téren ugy rendezkedünk be, hogy az emberek np kívánkozzanak kivándorolni. A numerus clausus nem e zsidók ellen van ... — Stalisztikai adatokkal bizonyítja a zsidóknak ezen a téren való előrehaladását, a zsidóság túltengését látjuk minden iskolában, a Unitéképzők kivételével. Ez hatalmas veszélyt jelent a magyar kullurára. Szükség volt Haller István numerus clausus törvényére. Statisztikai adatokat olvas fel arra, hogy ezen a téren mily rfiagy a zsidó túltengés. Az elnök Nagy Ernőt folytonos közbeszólásaiért rendreutasítja. Gömbös Gyula: A vezető állásokban a zsidók olyan arányban foglalnak helyet, amely őket nem illeti meg. A fajvédelem a zsidók részére is legyen probléma. Miné! nagyobb lesz a másik oldalon az ellenállás, annál erősebb támadást várhatnak. A numerus clausuiról szólva kijelenti, hogy ez nem irányul a zsidóság ellen. (Fábián Béla: Akiket felvesznek az egyetemre, azokat kipofozzák onnan.) Igaza van Fábiánnak, hogy azt a kérdést nem lehet pofonokkal elintézni. A sajtót azért szeretné szabadnak látni, hogy láthassuk, mit akar a sajtó. Ha elvi alapon, jóhiszemüleg ir a sajtó, irjon teljes szabadsággal, hi világnézeti alapot akar szolgálni, szolgálja teljes szabadsággal. A földreform — védekezés a zsidóság ellen. — Köztudomásu, hogy a zsidóság gazdasági liberálizmusa tette lehetővé, hogy a zsidó hátizsákkal megjelent a faluban, korcsmát bérelt és a korcsmaadósságok révén betáblázást nyárt a kisbirtokokra, azokat megvette, majd bérlője, később tulajdonosa lett a nagybirtokoknak is. A földbirtokreform végrehajtásával kis- és középbirtokos osztályt kell teremteni. A mult év index liverális gazdasági politikájának köszönhető, hogy a háború alatt a nagybirtokok nagyrésze eltolódott és 1913 tói 1916-ig 95.143 kat. hold került a zsidóság kezére. A földbirtokreform segítségével rendszeresen fel kell építeni a keresztény agrár Magyarországot. Meg topják akadályozni, hogy az anomáliák megisoiétlődA legszebb nyelv. — Irta: Móra Ferenc. — Nem tudom, mi okon, de való igaz, hogy kevés ember van megelégedve a tulajdon keresztnevével. De asszony tán még kevesebb, ha csupa lány is. Nem kell m< ssze menni példáért, mindenki találhat maga körűi Máry-t, aki nem akar Mariskára érieni és Pankát, aki jobban szeretné, ha Annabel-nek hivnák. Persze csak a magunk formájú Józsefekre, Ferencekre, Erzsébetekre, Rozáliákra gondolok, akiket a mqjnyei gelencsér hétköznaplós poigári agyagból gyúrt. Hogy a kaoiinból kiművelt nagy urak hogy viselik az Egbert—Fndolin—Walter—AntalLajos—Jézus—Mária és a Thusnelda—Aloysia— Sigismunda—Barbara—Bsrta neveket, azt én nem tudhatom. De ugy gyanítom, hogy ők meg legalább kisgyerekkorukban jobban szerettek voln3 egyszerű Lajcsik, meg Borcsák lenni. Mikor én ilyen előkelőségekről olvasok — különösen német történeti regényekben, meg régi kalendáriumokban —, mindig sajnálom szegenyeket. Borzasztó megszenvedhettek érte kiskorukban, mig a nevüket megtanulták. De nem Jrről akarok én most beszélni, hanem arról, hogy amilyen elégedetlen a legtöbb ember a keresztnevével, olyan elégedett az anyanyelvévi 1. Nem bizenyos, hogy jól beszéli, majdnem bivonyos, hogy rosszul irja (nem is csodi, mikor a miniszteri helyesírás más, mint az iskolai s ez megint más, mint az akadémiai), de azért meghitel rá, hogy a világon a legszebb nyelv a magyar n«elv. Még pedig a félegyházi embernek a íélegyházi magyar nyelv, a szegedinek a szegedi magyar nyelv és a debreceninek a debreceni magyar nyelv. Ezzel persze nemcsak mi magyarok vagyunk igy, hanem igy van vele minden náció és nagyon nem jó volna, ha nem igy volna. Kipróbáltuk azt már itt Magyarországon, abban az időben, mikor csak a paraszt beszélt magyarul s aki azon serénykedett, hogy az uri rend is magyarul beíizé'jen, arra azt mondták, hogy destruálni akarja az ősi erkölcsöket. Ezt a kort nevezi ma a magyar irodalomtörténet az elnemzetietlenedés korának. Ezt a szól pedig nem azért húzom alá, mert néhány helybeli kollegám és tisztelőm minden alkalmat megtalál arra, hogy hol nyíltan, hol sorok közt énvelem ijesztgesse az embereket, mintha én volnék a nemzet Drakulája. Istenem, ha a Nemzeti Újság azt irta tegnap a regényemről, hogy »o!y zamatos magyarsággal mesé! el, mintha csak valami félig Mikszáthba, télig Gárdonyiba oltott Jókait hallanánk", mondom, akkor csak elbírom valahogy szivszakadás nélkül, , hogy jeles helybeli stilisztáktól „meg lettem marva", — hogy én is az ő nemzeti stílusukban beszéljek. Hanem hát sokkal komolyabh dologról van itt szó. mert sokkal komolyabb helyről vágták a fejemhez az elnemzetietlenedés-1. Van nekem egy berlini filológus jóbarátom, akivel valószínűleg jóbarátok is maradunk, mert nagyon messze élünk egymástól. Német ember, de szebben beszél magyarul, mint én, nert ő szótárból tanult magyarul és abban csak szép szavak vannak. Vagy tiz esztendeje járt itt Magyarországon és azóta áll köztünk a disputa arról, ho"y melyik a világon a legszebb nyelv. ö tudniillik azt mondta nekem, hogy a verseim sokkal szebbek volnának, ha németül Írnám őkeí, mert az sokkal dúsabb nyelv. Én erre azt mondtam, hogy az nem igaz, mert a német nem dúsabb, c^ak pazarlóbo. Amire nekem egy szó kell, arra ö elveszteget hármat. Én azt mondom : „szeretlek", ő azt mondja: Hich liebe dich". Beismerte, hogy ez igaz, de akkor meg azzal kérkedett, hogy a német dallamosabb. No itt már gyerekjáték volt győznöm. Csak ezt az egy szót kellett neki imom, hogy: alelőlülő. Nincs az a sárgarigó, amelyik Így tudjon muzsikálni. Mi ehhez képest a német Viceprűsident, vagy Der zweite Vorsitzende! Akkor már a tót is dallamosabb, mint a német. Sőt olyan dallamos nyelv tán nincs is több a világon. Mert csak tótul lehet ilyen dallamos verssort leírni: sztres, prszt, szksz, grk. No már most kapok én ettől a német barátodtól a napokban egy levelezőlapot. Rá van ragasztva egy magyar lap vezércikkének a kivágott cime: ,ElnemzetietlenedésEs alá van firkantva szelid malíciával: .Elismerem, hogy önnek van igaza; ilyen kimondhatatlan szava ciak a magyar nyelvnek lehet, nekem szegény németnek meg kell magam adnom." Hát most már mit feleljek erre? Megírjam neki, hogy ezt a szót olyan könnyű kimondani, hogy mifelénk mostanában mást se hallani ? Eh, csak nem hintem el a destrukció magvait még a német szivekbe isi Nem magyaráztam semmit, nem is vitatkoztam, hanem válaszul elküldiem neki ezt a nyelvészeti mesét, amit én még filozopter éveimben hallottam. (T. i. én természetrajzos filozopter voltam, léhát a nyelvészek rovására anekdotáztunk. Gondolom,