Szeged, 1922. augusztus (3. évfolyam, 175-180. szám)

1922-08-05 / 179. szám

Sttged, 1922*«ng08ritts 5;. S Z B Q ED Hétfőn megkezdik az ellátandók összeírását Kik Igényjogosultak a hatósági llsztaitátásra. A közélelmezési miniszternek mult hónapban kudott rendelete alapján lényegesen megváltozik a hatósági lisztellátás rendszere az augusztus 16-án kezdódó gazdasági évben. Ez a miniszteri rendelet — mint ismeretes — kirekeszti az ellátandók sorából sz ipari munkásokat és a kisiparosokat és Szegeden az ellátandók száma 21 ezerről 3—4 ezerre redukálódik. Szeged város közélelmezési hivatala hirdetményt bocsátot ki, amelyben közli a miniszteri rendelet fontosabb intézkedéseit. A hirdetmény szerint a jövő évben a követLezők részesülhetnek hatósági lisztel.'átásban: 1. Hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, amennyiben állami segítségre szorulásukat a hatóság minden kétséget kizárólag igazolja, 2. a közsegélyre szoruló nyilvántartott szegények, 3. azok a vagyontalan és önhibájukon kivül kereset nélkü! levó egyének, kiknek állami segítségre szorulásukat a hatóság minden kétséget kizárólag igazolja, természetesen csak arra az időre, amig kereset nélkül vannak, 4. az ?z évben önhibájukon kivül arató- és cséplőrész nélkül maradt mezei munkások. A közélelmezési hivatal fölhívja azokat, akik a fönti címek valamelyike alapján a hatósági lisztellátásra igényt tartanak, hogy a belvárosi elletni iskolában (Jókai utca 2.) lévő lisztosztályban jelentkezzenek, még pedig a következő sorrendben: Augusztus 7-én az A, B, C, D, 8 án E. F. O, H, 9 én I, J, K, L, M, 10-én N, 0, P, R, 11 én S, Sz, T, U, 1-én V, Z, Zs betűvel kezdődő netrüek, 14-étöl 16-áig pedig azok jelentkezhetnek, akik a betűrendes jelentkezés alkalmával elmaradtak. A közélelmezési hivatal figyelmeztet mindenkit, hogy igényjogosulttágakat igazoló hatósagi igazolványukat már a jelentkezés alkalmával vigyék magukkal. Ezeket a bizonyítványokat a város belterületén lakó ellátandók számára a városi bérház I. emeletének 9. számú szabájában, a felsőtanyaiak számára Pottyonndy Miklós Felsőközponton, az alsótanyaiak számára ped g Lengyel István Alsóközponton állítják ki. Fodor Jenő tanácsnok, a közélelmezési hivatal vezetője, érdeklődésünkre elmondotta, hogy a jelentkezők igényjogosultságát a közjóléti bizottság vizsgálja fölül. A hivatalosan fölülvizsgált jegyzéket azután nyolcnapi közszemlére függesztik ki, hogy az esetleges kimaradónak pótlólag fölebbezhessenek. A fölszólamlásokat a város tanácsához kell benyújtani. A közjóléti bizottság, amelynek tagjait Fodor Jenő tanácsnok előterjesztésére a tanács nevezte ki, a közel jövőben üléat fart és elnököt választ. A bizottság elnöke minden valószínűség szerint dr. Somogyi Szilveszter polgármester lesz. Vizsgálatot indítanak a mesterséges sóhiány ügyében. A pékek panaszos küldöttsége Fodor tanácsnoknál. Megjelent ai uj posfafarifa Ára 30 korona. a pékek nem tudják beszerezni a kenyérsütéshez szükséges sót, mert csak uzsoraáron kaphatnak, vagy ugy, ha mást is vásárolnak. Arra kérte a kü döttség a tanácsnokot, hogy akadályozza meg valahogyan ezt a visszaélést. Fodor Jenő azonnal intézkedett, hogy ezentúl a pékek egy külön üzletben kapják meg azt a sómennyiséget, amire a kenyérsütéshez szükségük van. A sóhiányt különben minden valószínűség szerint Idlkiismeretlen spekuláció okozza, mert a havi sókompetenciából Szeged város minden lakosa számára havonta körülbelül egy kiló só jutna, ami bőségesen elegendő, sőt sok is. A havi sókompetencia pedig minden hónapban eddig pontosan megérkezett, a sóhiánynak tehát más magyarázata nem lehet, mint hogy a kiutalt só valamilyen rejtekhelyen bujkál, vagy kicsempészik a városból. A sóelosztó bizottság fölkérésére különben az államrendőrség és pénzügyigazgatóság is elrendelte a nyomozást A nyomozás során állapítják majd meg, hogy hol történik a visszaélés. Hiába hangzott el az utóbbi idő- j ben számos megnyugtató nyilatkozat, a só körül támadt nyugtalanság nem szűnt meg, sőt még inkább fokozódott, pedig a sóelosztó bizottság a sóhiányról és a só megdrágításáról keringő rémhíreket már radikálisan megcáfolta. Szeged város lakossága számára ugyanis a sóelosztó bizottság egyszerre kéthónapi sókompetenciát, huszonnégy vagont utalt ki és a kiutalt mennyiség már meg is érkezett. Fodor Jenő tanácsnok, az elosztó bizottság megbízottja, a szállítmány megérkezése után azonnal kiosztott a sóeladással foglalkozó kereskedők között tizenkét vagonnal, azonban ennek semmi hatása sem mutatkozott, az ostromot tovább folytatták a sóért. Fodor tanácsnok a 12 vagon só kiosztása után kiírta az ajtajára nagy betűkkel, hogy nSó nincs lu A hátramaradt só Kiosztását ugyanis a jövő héten kezdi meg. A kiosztott 12 vagon só pedig már eljogyott. Annyira elfogyott, hogy pénteiten a pékek küldöttsége kereste föl ebben az ügyben Fodor tanácsnokot és elpanaszolták, hogy Ujabb tanuk a Landau-pörben Sefcsik nem tud Landau meggyilkolásáról. — Dobé volt a pesti „köpenicki-kapitány". — Tört aranyat.ez üstöt,p&izeket legmapubb áron vesz Tóth órás, Kölcsey-u, 7 BUDAPEST, angusztus 4. Pénteken délelőtt 10 órakor folytatták a Landau-pör tárgyalását. Dr. tiarsányi Miksa ügyvéd az első Unu, aki elmondja, hogy 1919 junius 28-án eljött hozzá Bán Jenő és azt a megbízást adta neki, hogy a levélben Dobéval megállapított pontok szerint perfektuálja az izsáki birtok eladásának szerződését. Februárban leutaztak Izsákra és perfektuálták a dolgot, de Dóbé már februárban nem fizette az 50 000 koronát, mire elálltak az ü {lettől, de később Glaser ügynök rábeszélésére újra megkötöttek a szerződést. Áprilisban, a proletárdiktatúra alatt, Dóbá kijelentette, hogy nem bolond f zetni. Erre Dóbét kidobták a birtokból, de a direktórium visszaadta neki. Dóbénak egy krajcárja sem volt, mikor az üzletet kötötték. Áttér ezután a tanú vallomásában arra, hogy szeptember 14 érői 15 ére virradóra elfogták az Izsákról följött csendőrök. Levitték őt Izsákra, ahol tiz napig fogva, tartották. Elfogatásánál jelen volt egy ismeretlen civi en kivül Ruzics Ferenc is. Egy éjszaka, amikor elszunyókált, két ismeretlen civil ember berontott abba a szobába, amelyben Izsákon fogva tartották és ütlegelni kezdték őt. Ugy véli, hogy az egyik Dóbé sógora volt. Minden egyes'alkalommal Dóbé hallgatta ki, aKi állandóan ráripakodott, hogy nem mondott igazat. A jegzőköny.et vezető csendőr azt foglalta jegyzőkönyvbe, ! amit Dóbé és nem amit ő állított. ' Az e nök, a vál és a védelem intézett még kérdéseket a tanúhoz, majd az elnök szünetet rendelt el. Sefcsik György kihallgatása. S?ünet utáii, háromnegyed egy órakor a biróság kihallgatta Sefcsik György volt tényleges főhadnagyot, jelenleg joghallgatót, aki Önként jelentkezett tanúvallomásra: — Olvastam arról — mondotta, hogy Landaut keresetre feszitelték és megférfiatlanitották s olyan színezete volt a beállításnak, mintha én is jelen lettem volna ezeknél a borzalmaknál. Kijelentem, hogy sem az elhunyt Landau', sem a Landaucsalád tagj ii közül senkit sem ismertem, még látásból sem. Abban az időben a Britannia-szállóban laktam és a honvédelmi minisztérium C-osztályának voltam a vezetője. Egy este a Britannia igazgatója, Szilárd ur azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy isTerek-e egy Ruzics nevű főhadnagyot? Kijelen'e tem, hogy nem ismerem. — Lehetséges e az, folytatta az igazgató, hogy a nemzeti hadsereg vezérkari tisztjeit meg lehet vesztegetni? — Tudtommal nem — válaszoltam az igazgatónak. Erre ezt mondotta: — Ha én segédkezet nyújtanék főhadnagy urnák és ha én bizonyítékokat ho;ok? — Rendben van — feleltem — kötelességem, hogy utána járjak e vádaknak. — Menjen el Landau Elemérhez — mondotta azután — itt lakik a szállóban, de ne mondja meg neki, hogy kicsoda. E;t azért mondotta, mivel én a Prónay különítmény nyomozó osztályának voltam a főnöke és igy a nevemet eléggé ismerték. — Fölkerestem Landau Elemért, aki elmondotta, hogy nagybátyját és Oéza nevü unokafivérét elfogják. Elmesélte a történleket Djbí belekapc?oiódásálól végig. K jelentette, hogy csak 500.000 korona és nagy értékű ékszerek átidást el'enéb.n akarja Ruzics, aki fMiadnapy, rokonit a fog-ág^ól kiszabadiiani. Kijelentette, hogy a nemzen had-ereg ti-zijei közül többeket meg l.het veszegetni. — Adja irásoan mindezt, amit mond, szóltam hozzá, d; ő erre nem volt liajlwdó, hmem azt mondta, hogy menjek at Budán, Rupert Rezső lakására, Ruper; rác-f'lrdői lakásán láza3 betegen feküdt, de azért lediktált egy levelet, amelyben benne foglaltattak mindazok a vádak, amelyekről Landau Elemér nekem említést tett. Másnap, mikor fölmentem a honvédelmi minisztériumba, olt láttam Landau Etemért, aki elmondotta, hogy rokonai még mindig fogva vannak. A Q osztályban fölkértem egy urat, hogy referáljon a Landau ügyről és az iratokat adja át nekem. „Legokosabban teszed — mondotta az az ur, — ha nem avatkozol bele, mert ez nagyon csúnya ügy. hazaárulás, kormányzósértés, hadsereg-gyalázás és egyebek vannak benne. Én megkaptam mégis az iratokat és beadtam a C osztályba. Később lementem a G osztályba és ott kijelentettem, hogy ezentúl csakis a C osztály utján hallgathatják ki a foglyokat. Négy-öt hét múlva a Royal előtt találkoztam Landau Elemérrel. Összetörve jött. Beszélgetni kezdtünk, de hogy én akkor azt mondottam volna neki, hogy láttam a keresztrefeszi tést és más egyebeket, ez nem igaz. Ezt nem mondtam és azt se, hogy szemtanutói hallottam volna a kivégzés részleteiről. Azt, hogy értesültem a dologról és tudom, hogy vizet öntöttek az áldozatokba, azt mondottam. Landau Elemér kérdései. Ezután Landau Elemér intézett i kérdéseket a tanúhoz. Egyes részleteket nem tökéletesen, nem hiven, nem jól mondott el a tanú. Em éj keztetem arra, — mondotta Landau Elemér —, hogy találkozásunk alkalmával ön azt mondotta, hogy nem csak megkinzásuk volt rémes, de amint hallotta attól, aki végignézte az egészet — haláluk is. Keresztre feszitették és ebben előljárt Sipos Kamilló. Főhadnagy ur, én eskü a'att tettem vallomást, most is eskü alatt mondom el ezeket. — Mi a;, ön nem fél, mondolta ön nekem — Nem. válaszoltam. Sz lárd értesített engem. — Nem is ' kell félnie, mondotta ön. Átnéztem a G-osztályba, ahol azt mondották, hogy ne bántsd az ügyet, az egy piszkos ügy, nagy pénzről van szó. Tanú: Erre egyáltalában nem emlékszem. Landau Elemér: Főhadnagy ur, emlékszik-e arra, hogy én térdre i rogytam ön előtt, amikor kijelentette előttem: Én sok szegény embert kihúztam ilyen helyzetből. Nem nézhetem, hogy Prónay-tisztekre ráfogjanak ilyen dolgokat. Főhadnagy ur, én térdre rogytam ön előtt. Tanú: Lehetséges. Landau r emér: És főhadnagy ur becsület*. :avára fogadta meg előttem, hogy 24 óra alatt kihozza nagybátyámat és unokafivéremet. Tanú: Nem igaz. Landau Elemér: A főhadnagy í urat megkértem, hogy tegyen meg mindent. Ez ugy van. Hiszen én mi dent kronológikusan mondok el. Elnök (a tanúhoz): Nem mond a el neki azt, hogy saját szemével látta, hog/ meggyilkolták nagybátyját ? Sefcsik: Nem I Elnök: Nem modta e azt, hogy szemtanutói hallola? Sefcsik: Nem mondtam. Elnök: Több lapban az jelent meg, hogy látta, amint az áldozatot kivégeztek. M ért nem re!;tifikálta a közleményt, ha nem felelt meg a valóságnak ? SefaU:: Megjelenésük után szóltam Rupert képvselő urnik és minden ismerősömnek elmondtam, hogy nem igaz! Ugy Sefcsik, mint Landau Ele-