Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-29 / 37. szám

Szeged, 1920 »u ptember 29. Ara I korona. Szerda, I. évf., 37. szám. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre 280 kor. I Negyedévre 70 kor. fél érre 140 ,. | ErV 25 Hogyan sáfárkodnak? SZEOED, szeptember 38. Polnis-he Wirtxhaftnak nevezték Poroszországban a Csáky szalmá­jára emlékeztető gazdálkodást. Egy operettet játszottak éveken át Ber­linben ezzel a címmel, a lengyelek nagyon haragudtak érte, de nem lehettek mást, kénytelenek voltak végül ők is mulatni rajta. Ugy lát­szik, nekünk is megvannak a ma­gánk lengyelei és megvan a magunk lengyel gazdálkodása. Legalább erre vall az a valóban szenzációs számon­kérés és felelösségrevonás, amely tegnap délután a torony alatt el­hangzott, a pénzügyi bizottság egy­hangúnak induló ülésén, mikor is S fszerre csak fölszólalt Back Ber­t, aki különben mindig keztyűs kézzel szokott a dolgokhoz nyúlni. Most azonban, bár csöndesen és szerényen, de annál komolyabban és határozottabban intézte fogas kér­déseit a tekintetes tanácshoz a költ­ségvetés tárgyalása alkalmából, pon­tos elszámolást kérve a közélelme­sési milliókról. Mert hogy ez az elszámolás eddig hiányzik, azt maga a közélelmezés totumfakja is beval­lotta, kissé félszegen és különösen hivatkozva arra, bogy közgyűlés nem voN, holott igenis volt itözgyülés, de, ugy látszik, hogy ilyen csekély­ségekkel nem gondol a prétor! A szelid és jámbor Back Bernát kénytelen volt a legsötétebb Afrikát és a dzsungelt emlegetni a közélel­mezés milliós nyereségeivel kapcso­latosan, „Ez igen csúnya és antiszociá­lis: kenyéradó és lisziadó!" — mondotta Back Bernát. Valóban, csúnya és antiszociális: csodálatos­képpen egy független és kényelme­sen élő milliomosnak kell ezt végre kimondania. (Itt négy sort törölt a cenzúra.) ezzel ezer és ezer ember jogos keserűségének adott leve­zető csatornát és ezzel nem kis szol­gálatot tett a szociális higiéniának is. De a dolog természetesen nem maradhat és nem is marad ennyi­ben : mi nem csupán pontos elszá­molást kérünk, nyilvánosan és gyorsan, ami egészen természetes és csak asomoruan jeliemiö a mai állapo­tokra és a mi szegedi viszonyainkra, hogy eddig nem törtéat meg min­denek megnyugtatására, hanem egyút­tal követeljük, hogy a város szociális és gazdasági vezetése ne maradjon tovább a régi Polmsche Wirtschaft. Mégis csak lehetetlen állapot, hogy egy város, amelynek szám­lálatlan milliós vagyona van, a dolgozó és fogyasztó közönség, a szegény, keservesen vegetáló közön­sége bőrére gazdálkodjék és gazda­godjék. „Ez igen csúnya és anti­szociális* — mondjuk mi is a számonkérö nagyúrral, mi szegény kisemberek és követeljük magunk is a pénzügyi bizollsággal, hogy eaeatui a közélelmezés tiszta jöve­delmét csakis szociális intézményekre fordítsák. Megjelenik naponkint délután. Magyarországot felveszik a Népszövetségbe BUDAPEST, szept. 28. Hágából jelentik a Budapesti Tudisitó-nak: Londoni jelentés szerint Davis, az Egyesült-Államok londoni nagykövete, a níwyorki Times tudósítójával folytatott beszélgetésében kijelentette, hogy Németországot, Magyarországot és Ausztriát mindenesetre felveszik a Népszövetségbe. Tiltakoznak a bánáti svábok a román nyelvrendelet ellen. — Dr. JAuth Gátpár interpellációja a román kamarában. — SZEOED, szeptember SB. Dr. Muth Gáspár, a magyar­érzelmit bánáti svábok népszerű ve­zére, mandátumot vállalt a román parlamentben, hogy honfitársainak érdekeit ott a lehetőséghez képest képviselje. Már többizben emelt szót a jogaiban súlyosan sértett ma­gyarság és svábság érdekében és most is, hogy a bukaresti kormány ismert nyelvrendelete lábbal tiporja a nemzetiségek oly nagy hangon beígért egyenjogúságának elvét, interpellációt intézett a román kor­mányhoz, melyben srély—en köve­teli a sérelmes nyelvrendelet meg­változtatását. Interpellációjáról a kő­vetkező távirati tudósítást kaptuk: BUKAREST, szept. 28. (M. T. I.) A kamara legutóbbi ülésén dr. Math Gáspár, az ismert sváb képviselő, interpellációt intézett a román kor­mányhoz, amelyben felpanaszolta, bogy a nemzetiségeknek ígért egyen­jogúság elvét a gyakorlatban súlyo­san megsértik. Igya minisztertanács 2861. szám alatt közölt rendeletében megállapította, hogy minden város­ban és községben, tekintet nélkül árra, hogy laknak-e ott románok, vagy sem, valamennyi utca elneve­zést, utjelzést és minden egyéb ál­landó nyilvános feliratot román nyelven és az illető község laköinak nyelvén kell megszövegezni. Egy másik rendeletben meghagyja a kor­mány, hogy jövőben a közigazgatási hivatalok minden aktájukat kizárólag román nyelven szövegezzék. Mind­ezekkel szemben — mondotta az interpelláló — kijelentem, hogy mi s a németség képviselői a leghatá­rozottabban perhoreszkáljuk, hogy a fennálló törvényes rendelkezéseket minisztertanácsi határozatokkal, vagy miniszteri rendetetekkel megváltoz­tassák. Tisztára önkényeskedés, ha a parlament megkérdezése nélkül in­tézkednek ily dolgokban. Erdély és a Bánát területcin nagyban és egész­ben még a magyar törvények érvé­nyesek, nevezetesen teljes érvényben van még a magyar kereskedelmi törvénv, mely tudvalevőleg ugy in­tézkedik, hogy a cégbejegyzés, cég­feltür.teiés és a könyvvezetés nyelvé­nek megállapítása mindenkinek diskrecionalis joga. Ennek a jognak szabadgyakorlata a magyar impérium alatt sohasem ütközött akadályokba. Ugyanigy áll a dolog a belügyminisz­ter rendeletével is, amely a román nyelv kizárólagos használatát állapitja meg a közigazgatási ügyiratokban. A magyír nemzetiségi törvény intéz­kedése szerint, ahol a lakosság bizonyos százaléka idegen nyelven beszél, ott a hivatalos iratokban szabadon használható az illető nem­zetiségi nyelve. Ezt a rendelkezést sem a magyarországi román nemze­tiségi képviselők, sem pedig mi nem tartottuk elégségesnek. A leg­nagyobb megütközés ei és ellenszenv­vel fogadtuk, hogy a román kormány a mi véleményünk szerint minimális magyar nemzetiségi törvényt is ön­kényesen, miniszteri rendeletekkel megváltoztatja és annál lényegesen kevesebbet nyújt Dr. Muth interpellációját a követ­kező szavakkal fejezte be: Meg kell állapitanunk, hogy ez a két nyelv­rendelet a német lakosságban, akik Erdélyben és a Bánátban többszáz­ezer lelket számlálnak, a legsúlyo­sabb aggodalmakat és a legfájdal­masubb recenzust keltették, ezért kérem a kormányt, hogy helyezze hatályon kivül ezt a két nyelvren­deletet és bogy általában a nyelv­kérdést a jövőben a parlament meg­kérdezése nélkül ne bolygass). MMMMMMMMMMMMM Az ir felfordulás. LONDON, szept. 28. (M. T. I.) A corki polgármestert a kórházból át­szállították a fogházba. PÁRIS, szept. 28. (M. T. I.) A Matin londoni jelentése szerint az Írországi hirek mind komolyabbá és fenyegetőbbekké válnak. Corkban teg­nap erős robbanás történt, amely az egész belvárost megrázta, kevéssel rá heves robbanást és erős géppuska­tüzet lehetett hallani. Állítólag egy egész ház a levegőbe repült. BÉCS, szept. 28. (M. T. I.) Belfast­ból ujabb zavargások kitöréséről adnak hírt. A sinnfeinek és az unio­nisták között szabályos tűzharcra került a sor. A rendőrség tehetetlen volt, a csapatoknak kellett páncél­autókkal beleavatkozni. A zavargások vasárnap reggel folytatódtak a város különböző negyedeiben. Egy rendőrt és két polgárembert megöltek. Csü­törtökön este két felfegyverzett em­ber benyomult a dublini főpostai hivatalba és onnan többezernyi font sterlinget elrabolt, azután meg­• szökött. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓttlVATAL: Kölcsey-ntca 6. • Telefon 13-3J. A nemzetgyűlés elnöksége ellenzi a klotlirt, — A politika hírei. — BUDAPEST, szeptember 28. A Pesti Hirlap irja: A nemzet­gyűlés házszabályának kidolgozására kikü'dött bizottság befejezte munká­ját es elkészítette az uj házszabály­tervezetet. A pártkörben beszédköz­ben a képviselők kérdésére Rakovszky kifejtette, hogy az olyan házszabályt, amely a szólásszabadságot korlá­tozza, nem helyesli és nem is tartja indokoltnak ilyen rendelkezésnek az alkalmazását, mert a jelenlegi ház­szabályok teljesen elegendő biztosí­tékot adnak, mint a Ház tanácskozási rendjének, mint pedig munkaképes­ségének biztosítására. Ott van pél­dául a 16 órás ülés,amely elegendő fegyver minden obstrukcióe kísérlet­tel szemben, de veszedelmes alkot­mányjogi szempontból is a ház­szabályok ily tu'ságos megszorítása, mert jöhet egy többség, amely az ellenzéket le akarja törni és arra fognak hivatkozni, hogy éppen az általános választójog parlamentje ik­tatta torvénybe ennek a szabályait és jöhet olyan elnök, aki a kisebb­ség jogainak letörésére használná fel az ilyen szabályokat. Mert minden házszabály mellett nagyon sok függ magától az elnöktől is. Az elnöknek teljesen felül kell állania minden pártérdeken. En azt is kimondanám, — fo'ytatta a nemzetgyűlés elnöke — hogy a Ház elnöki székéből nem lentt valaki miniszter vagy minisz­terelnök, mert akiben ilyen törek­vések vannak, az könnyen hajlik jobbra vagy balra. Amikor én jöt­tem, felhozták ellenem, hogy legiti­mista vagyok és hogy bizonyos határozatot nem volnék hajlandó ki­hirdetni. Az igaz, hogy legitimista vagyok a legszigorúbb alkotmányos alapon, de mihelyst ezzel ellentétes kötelességek hárulnának reám, mint elnökre, levonnám a konzekvenciát és otthagynám az elnöki széket. Az elnöknek a házszabályokra vo­natkozó fejtegetéseit a képviselők élénk helyesléssel kisérték. Ugyanez az álláspontja Bottlik József alelnök­nek is, minthogy a nemzetgyűlés jelentékeny része is ellene van a klotürnek és a beszédjog korlátozá­sának. A kormánypárt okióber 1-én nagy­gyűlést tart Salgótarjánóo, ahova ez alkalommal leutaznak °rohászka püspök, Sréter, Haller, Vass és Be­nárd miniszterek is, ugyanakkor mondja el programbeszédjét, minta salgótarjáni kerület képviselőjelöltje Srétar István miniszter. Ugy volt, hogy a nemzetgyűlés oktőber 10-én kezdi meg az Őszi szünetet, mivel azonban a pénzügyi javaslatokkal váratlanul végzett a Ház, a törvényhatósági választójogról szóló törvényjavaslat pedig nem ké­szült el, a szünetre is hamarább kerül a sor, még pedig már szer­dán. Az őszi szünet két hétig fog tartani

Next

/
Oldalképek
Tartalom