Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-24 / 94. szám

Ára 80 fillér. Sierkaastóaég és kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGASSZONY-SUGÁRUT 4. SZÁM A asarka«it0sée éa kiadóhivatal telefonja: 306. Szeged, 1920 Szomorú ... (j.) A régi parlamentben történ}, hogy egy .viharos ülésen felállott az öreg Madarász József, ősfüggetlenségi képviselő, kemény negyven­nyolcas, sőt negyvenkilences és a szószék magasából odamennydörögte a szelid, gyer­meteg arcú, kékszemű és szürke parókás Jókai Mór felé: — \ megnevezett Jókai Mórt én hazám ellen vétkes egyénnek tekintem. A többi elveszett az elemi fölháborodás és tiltakozás minden vádat túlharsogó fergetegé­ben. Hogy miért lett akkor hirtelen, a kemény vitézkötésü Madarász József apó szemében hazaáruló Jókai Mór, a magyar nép legnagyobb mesemondója, a magyar regény koszorúsa és fejedelme? Hogy miért lett egyszerre „hazám ellen vétkes egyén" Jókai, akinek nagysága már akkor is messze és magasan fölötte állolt a napi politika mindenfélepárti emberei meg­ítélésének? Talán az volt a bűne Jókai Mór­nak, a republikánus Petőfi barátjának, hogy azon a bizonyos március tizenötödikén vér­nélküli forradalmat csinált néhányad magával Pest-Budán, az álmos polgárok városában? Vagy talán az volt a vétke neki, hogy árkon át, bokron át, tfizön, vizén keresztül híven kitar­tott a magyar forradalom ügye mellett és inkább elment bujdosásba éren-r.ádon, inkább választotta* NAjgebájde y örtönpriccsét, de — legalább egy ideig — rendületlenül megma­radt a magyar függetlenség és szabadság százszorszent ideálja mellet' ? Ó nem, akkoriban, az öreg Madarász József v. dja idejében, nem ez volt a bűn a magyar nemzeti politikusok szemében, sőt ellenkezőleg I Akkor a forradalmárság volt az erény, a dicsőség, hiszen akkor veszélytelenül és fele­lőtlenül lehetett a forradalmárt játszani párlközi paktum ikkal, ötvenpercentes kiegyezésekkel, kormánybuktalással, korte.sbeszédekkel és egyéb földi jókkal. Egészen más bűne volt Jókai Mórnak. Meg csak nem is az, hogy akkor már mameluk lett, tiszakálmánpárti, íurályi kegy fényében sütkérező, nagyurakkal tarokkozó. Nem, nem, hanem azért volt „hazám ellen vétkes egyén" nagy Jók .i Mór, mert annak idején leleplezte az öreg Madarász e«jyik közeii rokonának pénzmanipulációit a forradalom végén. Jókni Mór azért valahogy mégis csak el­viselte a hazaellenesség, a ncmzeihüség ellen elkövetett vétség vádját, amivel a magyar par­lamentben illették és amely vádaí azonnal és erélyesen vissza is utasított a képviselők egész egyeteme és egyhangú fölháborodással tárgyalt az egész hazai sajtó. Bezzrg nehezebb dolga van most Szomory Dezsőnek, akit mint csirkefogót és bolondok házába valót aposztrofáltak a napokban, a nemzetgyűlés szine előtt egy novellája miatt, amelyben a szárnyas ökör kifejezést valaki nagyon zokon vette. Szegény bolond Szomory Dezső egy hosszú életet töltött el az irodalom, a|müvészet, a szépség fanatikus és törhetetlen ELŐFIZETÉSI ÁRA: egéiz évro 180.— K nef/edévre 45.— K félévre . 90.— K egy hórapra 15 — K Pfye^ián^rj^O^nté^^^^^ Nyomda : SZEGED, PETŐFI SÁNDOR SUGÁRUT 1. SZÁM A nyomda tílefonja : 16-34. • IX. évfolyam 94. szám. Szombat, április 24. szeretetében és szolgálatában. Idegenben nyo­morgoti, koplalt, vándoroit, szenvedett, álmo­dott és irt, barátja volt a nagy Alphonse Daudetnek, akis előszót irt első könyvéhez, Jókai kéresére az öreg király megengedte, hogy hazájába visszatérhessen, a Nemzeti Színházban József főherceg tapsolt és gratulált neki szár­nyaló és zengő magyar drámáihoz, amelyeket a szovjet alalt eltiltottak a világot jelentő desz­kákról, novellái az irásmüvészet egészen kü­lönös és tündöklő remeklése', S/omory Dezső egy költő és semmi más, soha inás álma, vágya, ambíciója nem volt, mint a művészet és most ezt a költőt, ezt a művészt, ezt az embert lecsirkefogózzák és örült boloidnak deklarálják azok, akik por és sár lesznek régen, amikor a költő csillag lesz, hogy Jókai szép képét idéz­zük. Azét a Jókaiét, akit egyszer, valaki a ma­gyar parlamentben „hazám ellen vétkes egyén­nek", egyszóval destruktívnek nevezett volt.,.. Az első nőképviseíő felszólalása a nemzetgyűlésen. — A nemzetgyűlést két hétre elnapolják. ­Budapest, április 23 Beavatott forrásból ér­tesülünk, hogy a nemzetgyűlést május első napjaiban valószínűleg két hétre el fogják napolni. Erre a szünetre nem a nemzetgyű­lésnek, hanem a kormánynak van szüksége. Ugyanis a szakminisztérium törvényelőkészítő osztályai oly rengeteg javaslatot készítettek elő és általában ezekben az osztályokban oly példátlanul nagy munka folyik, hogy az egyes miniszterek az előkészített javaálatok­nak még alapelveivel sem tudtak eddig meg­ismerkedni, nemhogy azoknak részleteivel. A szünet kérdéséről komolyahban a felhatalma­zási vita befejezte után fognak tárgyalni. Az üléseket meghosszabbították, mert az indemnitási vita már hosszura nyúlik. A pén­teki ülésen egy képviselő nagy feltűnést kel­tett az egyik budapesti lap cikkének felolva­sásával, amely a szegedi főrabbira vonatko­zik. Nagy érdeklődéssel fogadták Schlachta Margitnak, az első női képviselőnek felszóla­lását. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor Rakovszky István elnök nyitotta meg. Egy­hangúlag elfogadta a nemzetgyűlés azt az indítványt, amely az ülések meghosszabbításáról szól. Eszerint már szombattól kezdve délelőtt 10—2-ig és két órai szünettel délután 4—10 óráig tart a nemzetgyűlés. Ezután áttértek az indemnitási javaslat tár­gyalására. Első felszólaló Bozsik Pál volt, aki gazda­sági kérdéseket fejtegetett. Beszédében részle­tesen foglalkozik az indemnitási javaslattal. Sokalja a kisüstön főtt sze?z után kivetett adók összegét. Rámátat arra, hogy az eiről szóló Wekerle-féle törvényjavaslat esiknem szórói-szóra megegyezik a mostani javaslattal, Követeli, hogy a kisüstön főzés jogát feltét­lenül adják vissza a kisgazdáknak, mert ez nemcsak a kisgazdáknak, hanem az államnak is jelentős hasznot hajt A bortermelési adók felemelése ellen tiltakozik. Az indemnitast elfogadja. (Bozsik felszólalásának azt a részét, amelv a szegedi főrabbival foglalkozik, más helyen közöljük.) Kovács Emil keresztény nemzeti egyesülés­párti szólalt fel ezután az indemnitási javaslat­hoz. Az illegitim zsidóvagyonról beszél, vala­mint a zsidó kereskedelemről és cáfolja annak állítólagos nélkülözhetetlenségét. . Kovács Emil felszólalása után szünet volt, amely után Schlachta Margit beszélt. Moso­lyogva állt föl a helyéről, Írásait rendezte, meg­várta, még az összes képviselők elfoglalták •helyüket, aztán belekezdett beszédébe. Az in­demnitást általánosságban elfogadja, mert hízik abban, hogy a kormány hoz majd olyan javas­latokat, amelyek a deficit kérdését megoldják. — A női programnak csak azon pontjaival kiván foglalkozni, amelyek szoros összefüggés­ben vannak ezzel a kérdéssel. Ugy tekinti a nők erejét, mint a nemzeti erő fonását. Nagyon sok ember nem rokkanna meg élete derekáoan, ha az anyák érdekei megfelelően megvédettek voha. Vázolja a gyermek- és csecsemőhalálozás statisztikáját, a falu lakosságának lehetetlen egészségügyi helyzetét. A középosztály női krizis előtt áll, lehetellen a középosztály fel­segitését a fizetések végtelen fokozásával keresztül vinni, de a kormánynak sürgősen meg kell ragadnia minden eszközt, amely a helyzet javítására vezet. A háziipar bevezetését látja célravezetőnek. Szól az ipari munkásság nőinek helyzetéről. Kívánja, hogy az anyaságot hathatósabban vé­delmezzék. A dajkasági törvény eltörlését ki­vánjs és azt, hogy törvény utján mondják ki a tejtcstveriséget. Követelni kell, hogy egy anyá­nak se legyen módjában indokolatlanul meg­venni az anyatejet. Az ifjúság nemi betegségeire vonatkozólag statisztikai adatokat olvas fel. Ebből megállapítható, hogy ma az ifjúság 68 százaléka nemi beteg. Ezek a szitnptomák egy n3gy erkölcsi összeroppanás előjelei. Csak a teljes erkölcsi reneszánsz segíthet, de ennek férfi mozgalomnak kell lennie, amelyben a nőknek csak segitö szerepe lehet. Az iskola­reformot sürgeti. Négy tipusu iskola kell: ház­tartási, kereskedelmi, ipari és gazdasági. Végül BIeier cipő készít mérték után a legmodernebb ^^ kivitelben férfi, női és gyermekcipőket iskola-utca 14. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom