Délmagyarország, 1919. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1919-03-02 / 50. szám

ÚSLMÁ GYíAÖBB2A8 Szeged, 1919. március hó 2. aggályaink gyökeres elhalasztására energikus rendszabályok alkalmazását szíveskedjék foga­natba venni. A közösen kiharcolt forradalom által együtt­működéssé megpecsételt fegyverbarátság rová­sára elkövetett sérelmek orvoslását és meggát­lását tisztelettel kérve, a függetlenségi Károlyi­párt nevében a kölcsönös megértés reményé­nek meleg, szívélyes és bizalommal eltelt üd­vözletét küldöm. Dr. Becsey Károly a szegedi függetlenségi Károlyi-párt elnöke. Aktuális kérdések. —- A fiatalkorúak védelme köréből — A magyar állam egész struktúráját megrázó korszakos nagy átalakulás sok olyan egészséges reformgondolat előtt megnyitotta a szabadabb utat, amely nemrégen még a letűnt királyság konzervatív atmoszférájában nem tudott volna gyökeret verni. E reformtörekvések egynémelyi­kének a fiatalkorúak biróságai felé is kel! irá­nyulnia, a melyekre a nemzetfentartó tényezők jövőre szóló biztosítása terén nem közönséges szociális feladatok megoldása vár. A gyermek­védelem nagyfontosságú céljainak sikeresebb megalapozása, a fiatalkorúak züllésének a há­ború utáni megakadályozása vagy legalább is a tiirhető méretek közé való beszoritása s ezek­révén kiemelkedő társadalompolitikai tevékeny­ség kifejtése az a külső működési tér, melyet a fiatalkorúak uj korszakbeli bírája részére, belső hivatalos munkássága mellett, feltétlenül bizto­sítani kell. Helyzetüknél fogva természetesen első sorban a fiatalkorúak központi (budapesti) birái azok, kik a jelzett munkakör betöltése te­rén irányadó szerepre vannak hivatva. Közöttük alakult ki — az adott körülmények beható meg­fontolása után — az a meggyőződés, hogy mindenek felett magának a népköztársasági kormánynak kell mielőbb segédkezet nyújtania a birák fontos szociális törekvéseinek érvényre juttatásában. Az eddigi rendszer fogyatékosságai miatt a fiatalkorúak birái szinte hermeticé el voltak zárva — idő és alkalom hiánya folytán — attól, hogy a gyermekek és fiatalkorúak ja­vítására s ha kell, megmentésére létesített állami vagy társadalmi intézményekkel, közjótékony­ságot szolgáló szociális alakulatokkal a legrész­letesebb alapossággal megismerkedhettek volna s a mi a fő, ezek felett az intézetek és intéz­mények felett, épen a bírói intézkedések sike­rének az érdekében megfelelő hivatalos felügye­letet is gyakorolhattak volna. Kívánatos tehát, ezentúl sokkalta inkább, mint valaha, hogy a magyar népkormány hivatalosan s bizonyos meghatározott időtartamra szóló kinevezéssel, a fiatalkorúak központi biráit bízza meg — ará­nyos munkamegosztás mellett — az ország javítóintézeteinek s a főváros minden egyes olyan társadalmi vagy jótékonysági intézményének ellenőrzésével és felügyeletével, melyek a gyer­mekek és fiatalkorúak befogadására és birói elhelyezésére, hasznos munkához való szokta­tására alakultak. Közvetlenül s minél szorosabb kapcsolatba be kell tehát vonni ezeket a gyer­mekvédelmi szerveket a fiatalkorúak bíróságának munkakörébe, de ugy, hogy a biró ezeknek ne mint eddig, minden beavatkozási jogkör nélküli csöndes szemlélője, hanem szélesebb hatáskörrel biró, feladatait alapjában ismerő irányitója, ellenőrzője, az intézmények vezetőinek törek­véseikben a kormánynál jóakaratú szószólója és előmozditója legyen. • * A fiatalkorúak ipari foglalkoztatásának kér­désében a londoni „The Daily Telegraph" egyik régebbi számában olvastam egy kommünikét, melynek alábbi tartalmát — nálunk is aktuá­lisak lévén most az eféle kéidések — ajánlom a népjóléti és gyermekvédelmi ügyekkel hiva­tásszerűen foglalkozók figyelmébe. Arra a nagymérvű nyomorra és demora­lizációra való tekintettel, mely minden valószí­nűség szerint előállana akkor, ha az a sok tizennyolc éven alóli fiu és leány, kik a háború alatt ipari alkalmazásban állottak, csak ugy vak­tában a munkapiacra dobatnék. De Addison, az angol rekonstrukciós miniszter körülbelül egy évvel ezelőtt tüzetes tájékozódást indított meg, melynek feladata volt kideríteni a fiatalkorúak alkalmaztatásának feltételeit a háború alatt és valószínű feltételeit a háború után. Kerek három­ezer beérkezett jelentést dolgoztak fel, melyeket részint a fiatalkorúak munkaadó cégeit meglá­togató külön megbízottak, részint pedig egye­nesen maguk a munkaadók állítottak ki s a minisztérium most bocsátoíta közre idevonatkozó jelentését, mely a jelzett anyag feldolgozása s utmulatást ad arra, hogy a gyermekmunka prob­lémája miként lenne megoldható. A jelentés előbb kiemeli a roppant nagy keresletet a gyer­mekmunka terén, az aránytalanul magas munka­bért, melyben ez a munka részesült és a gya­kori hosszú munkaidőt, — majd nem késik fel­tárni a háborús helyzetnek azokat az eredmé­nyeit, amelyek magukra a fiatalkoruakra nézve époly károsak, mint erkölcsruntók. A jelentés egy javaslatot is tartalmaz, mely­nek főgondolata biztosítani azt, hogy minden fiu és leány, ki a béke visszatértével a mun­kából kidobatott, olyan viszonyok közé helyez­tessék, melyek megakadályozzák züllésüket, megvédik őket a foglalkozásnéllcüliség demo­ralizáló hatásától s javitólag befolyásolják testi fejlődésüket, jellemüket, ipari képesítettségüket és előkészítve őket arra, hogy visszatérjenek az ipari foglalkozáshoz, miheiyest megfelelő mun­kaalkalmak kínálkoznak. A javaslat szerint minden húszezer lakosnál nagyobb népességű városban központokat kellene alapítani foglal­kozásnélküli fiuk és leányok részére. Ezeket a helyi oktatásügyi hatóságok, a Fiatalkorúakat Alkalmazó Bizottság (Juvenile Employment Corn­mittee), a Trade-Unionok és Munkaadók Egyesülése s a fiatalkorúak érdekeit szolgáló egyéb szervezetekből alakult bizottságok vezet­nék. A kiadásokat állami jövedelmekből fedez­nék. E központok feladata lenne együttartani a fiatalkorúakat megfelelő környezetben a munka­nélküliség idején, szerves összeköttetésben a munkaszerző és munkaközvetítő vállalatokkal s a munkanélküliség időtartamát további neve­lésre, kiképzésre használni fel, ideértve a test­képzést, szervezett versenyeket és megfelelő ipari kiképeztetést. Zsoldos Benő. — A köztársasági e'nök és a hadügy­miniszter szemleutjs. Budapestről telefonálja tudósítónk : Károlyi Mihály köztársasági elnök és Böhm Vilmos hadügyminiszter szombat es­te Szatmárra utaztak, ahol szemlét"fognak tar­tani a székely zászlóaljak felett. Szatmárról az elnök és a hadügyminiszter a román frontra fognak utazni. — A 6 hadosztály szervezése toborzás­sal. Böhm Vilmos hadügyminiszter megbízta Tabódy Zsolt ezredest, hogy szervezze meg a 6. magyar hadosztályt. Áz uj hadosztálynak Szeged, Arad és Debrecen lesz a székhelye. A szervezés toborzás utján, önként jelentkezőkből történik. Az uj hadseregbe azokat veszik fel, akik 24-ik életévüket betöltötték és még nem multak el 42 évesek A tisztikart is önként be­lépőkből alakítják meg. A legénység és az al­tisztek napidija 15 korona lesz. A nős és csa­ládos katonák lakbért és személyi pótlékot is kapnak. Az uj hadsereget teljesen de nokratikus ' alapokon szervezik meg. ? A leszerelt katonák rugaszkodnak követeléseikhez. Budapest, március 1. (/I Délmagyar­ország tudósitójától.) A leszerelt katonák és közkatonák szabadszervezete ma délután ülést tartott a Tattersallban. A gyűlésen több ezren jelentek meg. A gyűlést megelőzően a kom­munista-párt agitálni próbált a katonák között. Igen sok röpiratot osztottak szét, majd a kommunista-párt két tagja megjelent a vezető­,seg előtt és felszólították, hogy csatlakozzanak a kommunista-párthoz. A szervezet vezetői kijelentették, hogy ők nem politizálnak, csupán gazdasági harcra alakultak. Fél 3 órakor Weisz elnök nyitotta meg az ülést. Kis Nándor volt az első szónok. Tiltakozott az ellen, hogy ve­zetőségi tagjaikat letartóztatták. Utána Végh Zsigmond beszélt a tőkések ellen, majd elő­terjesztette a következő határozati javaslatot: Ismerje el a kormány a leszerelt altisztek és közkatonák országos szabadszervezetét, utasítsa az elnök a kormányt, hogy szüntesse be a leszerelt altisztek és katonák politikai üldözését és a letartóztatott vezetőket, amennyiben az ellenük hozott vádak alaptalanok, azonnal bo­csássa szabadon. A szervezet kimondja, hogy továbbra is ragaszkodik az 5400 korona vég­kielégítéshez. Ha azonban a kormány a szer­vezetei elismeri és tárgyal vele, akkor hajlan­dók ők is engedményeket tenni. Végül kéri az elnököt, hasson oda, hogy a jövőben az egyes munkástanácsokba vegyék be a leszerelt al­tisztek és közkatonák képviselőit. A javaslatot, amelyet egyhangúlag elfogadtak, 20 tagu kül­döttség juttatja el Károlyi Mihály köztársasági elnökhöz. Kis Ambrus ezután azt fejtegette, hogy ha a szociáldemokrata-párthoz csatlakoznak, azzal biztosítják követeléseiknek legaláöb részben való teljesítését. Adler vas- és fémmunkás nagy zajban szólalt fel. Griinhut Jenő bejelentette, hogy a letartóztatott vezetőket ma szabadon engedik. A gyűlés ezzel véget ért. Angol ezredes pénzügy! tanács­kozása. Budapest, március 1. (4 Délmagyarország tudósitójától.) A Politikai Híradó jelenti : Sir Thomas Cunningham angol ezredes, Mr. Bart­lef, a Daily Telegrafen külön tudósítója ma Budapestre érkezett és meglátogatta Károlyi Mihály köztársasági elnököt és Böhm Vilmos hadügyminisztert. Cunningham ezredes ma dél­után pénzügyekben tárgyalt éssholnap is pénz­ügyi információkat fog beszerezni. Rossewelt kapitány ma Jászi Oszkár kormánybiztossal, Vészi Józseffel és Boér Elek egyetemi tanárral tanácskozott. Az oSasz-jugoszSáv helyzet. — Enyhül a feszültség. — Newyork, március 1. A Newyork Wolrd­nak jelentik Párisból: A „nem kielégítő" a leghelyesebb kifejezése az olasz-jugoszláv hely­zet mai alakulásának megjelölésére. A béke­megbízottak remélik ugyan, hogy módot lehet találni a fegyveres összeütközés elkerülésére. Annak a hirnek, hogy gazdasági csavarokhoz fognak nyúlni, máris meg van a hatása, mert mindkét nemzet harcias szelleme lelohadt és az olaszok most már csupán azt kívánják, hogy bocsánatot kérjenek a jugoszlávok az esetben, ha bebizonyosodik, hogy a laibachi olasz kiűzés sértő és jogtalan tényük volt. 236 áez Géza fogmüiernie Szeged, ffiikszáth Kólmán-uJca és Va!éria-tér sarok (Bokor-ház). pótlap l^uciosf fényező és mázoló mester festő- és faipari vállalata Telefon 2-87 — : Telefon 2-37. Mintaraktár és iroda: Takaréktár-utca 8., uj Csongrádi-palota Ipartelep: Polgár-utca 24. szám. u József iparművészeti rajzoló. rzxsaxass&cm Tervezünk és készítünk iparművészeti kivitelben teljes lakberendezéseket a legszolidabb árban. C

Next

/
Oldalképek
Tartalom