Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-08 / 5. szám

Szeged, 1Í>1Í). jan íár s. DE LM A G Y AlíOESZ A 0 ó A szegedi polgári pártok szervezkedése. (Saját tudósítónktól.) A szegedi két polgári pá»'t, a Károlyi- és a radikális párt egyidőben, héttőn délután 4 órakor tartott szervezkedő gyűlést. Előbbinek a városháza, közgyűlési termében, utóbbinak a Tisza szálló •nagytermében volt Tdeklődő, szép közönsége. A gyiilé.srő! az alábbi tudósítást közöljük: A radikálisok nagygyűlése A radikális párt nagygyűlését dr. Hollós Józ s ,f nyitotta míg lendületes szavakkal. A többi között a következőket mondotta: A7, „Az ÍEst'' vezéreikkirója a napokban élesen nekitámadt Jászi Oszkár miniszternek, • amiért az egy gyűlésen olyasfélét mert kijelenteni, hogy a jövő társadalmában a filosophnsok fognak uralkodni. A lap nevet-ég tárgyává akarja tenni a tudóst, aki tudomány és bölcselet alapján akar politikát csinálni. Ámde azok körében, akik a bölcsészetre és a tudományra nem ugy tekintenek föl, mint kiilső cicomára. hanem mint az emberiség tökéletesedésének és boldogságának alapjaira: azok előtt nem kétséges, hogy a jövendő korok nagy politikusai csak nagy tudósok és fibisophusok lehetnek. • Hogy milyen lesz pontosan a jövő társadalma, ki tudná azt ma. megmondani? 1//' a jövő boldog társadalvnának, az Anatole Francé szoeiálista-kommunista világszövetségének esak a pionírjai lehetünk. Miként, az- ókori zsidó népnek 40 évig kellett, vándorolni a pusztában, míg a rabszolgaság birodalmából az ígéret földjére juthatott, ugy kell az emberiségnek még a szellemi, lelki, erkölcsi tökéletesedés tisztító tüzén átvergődni, amíg a költők, tudósok és filosoph.nsok boldog társadalmába elérkezhetik. — Melyik u-t vezet a legrövidebb idő alatt oda: ki tudná azt ma megmondani. Az éljenzéssel fogadott szép beszéd után dr. Eísner Manó tartotta meg érdekes előadáséit. amelynek gondolatmenete a következő: Ahogy most Károlyi, a világkultúra egyik legnagyobb lángelméje a történelmi materianyek után megalkotja a történelmi materializmusról. az uszlályállamról és osztóit/harcról, a káros töke uralomról és a társadalmi forradalom ró! szóló tanait és mindjárt a társadalmi és gaV.dasági rend tervszerű átalakításának egész módszeres rendjét is, megindul a szociéilizmus gondolatvilágának hódjtó világáramlata és az egész európai szárazföldön hatalmas politikai befolyáshoz jut a marxizmusra alapított kommunista szociálizmuson felépülő szociáldemokrácia, a szakszervezet ileg organizált ipari munkásság politikai pártja. A szociáldemokrácia alaptanitása az, hogy az állam mindenkor osztály állam,* az állami hatalmat egyetlen kiváltságos osztá.$%gyakorolja, amely a többi, dolgozó uf%$fyokat gazdaságilag kizsákmányolja és politikailag elnyomja. Ez a nagybirtokos-nagytőkés osztály az egyházzal és a miiitarizmus-al és segítője a nagypolgárság. .Az ipari nagytőke leiketlensége a tőkét a tmunkabér, a munkaérték rovására szaporítja, amivel szemben a proletariátus száma és nyomora egyre nő. Ezen igazságtalan állapot megszüntetésére nine* lilás mód, mint az összes tőkéket, amelyet termelési eszközök állami tulajdonba venni, a termelést kommunizálni és a termelt javakat a végzett munka arányában juttatni el minden egyes fogyasztóhoz minden szabad közvetítési tevékenység nélkül. Ánule egy nagy tudományos rendszer azt hirdeti, hogy nem kell a kommunizmus végső eszközéhez nyúlni, más utón is megvaléxsithaU) a társadalmi és gazdasági remi igazságossá tétele. A liberális szocializmus ez a rendszer, amely szerint nem az ipari nagytőkén bajok közvetlen oka, hanem a kötött földbirtok, a nagybirtok. Amikor •még híre se!U volt. iparnak és pénztőkének, már volt rabszolgaság és jobbágyság, a proletariátus legszomorúbb formája, a nagybirtokos. főúri osztály. A föld nem szaporítható termelési tényező és nem munka eredménye, mólt minden egyéb tőke. Ezért a köz tulajdonába veendő és csak azoknak adandó, akik maguk munkálják meg. Egy ilyen grandiózus reform eredményeképen kiegyenlítődne a munkabér és a földjáradék közötti monopoliumos különbség és vnagszünne a tőkegazdaság túlsúlya. Majd a rendszer részletes indokolását adja. elő az előadó és fejtegeti, hogy a polgári mdikálizmus egy uton halad a szociáldemokráciával Magyarországon. — a politikai végcélok tekintetében tér csak el tőle. Dr. Eísner Manónak nagy tetszéssel, tapssal fogadott, érdekes előadására Szalag János reflektált, akinek viszont dr. Méreg adta meg a választ. Végül még ketten szólaltak fel. Kommunista szellemben tettek cáfoló megjegyzéseket, amelyekre dr. Eisner Manó a zárszó jogán kemény bírálattal válaszolt, majd 'határozati javaslatot fogadott el, a melynek fontosabb részeit itt közöljük: A Szegedi Radikális Párt megállapítja, hogy a tudományos szociállibe raliz mns (dánján áll, amelynek célja: a tiszta gazdaság é-> a tökéletes demokrácia állapotának megvalósításával, a munka nélkül való 'jövedelmet nem ismerő, igazságos és egyenlőséges tár -adalmi és gazdasági rend biztosítása, télihez képest leszögezi, hogy a végleges berendezkedés rendszerét illetően , a komniunisztikus termelési rendnek ellenese, a magántulajdonjog intézményének szerves e- fejlődése* fentariéiséd kívánja és fenn akarja tartani a szabad versenyt, az árucserét és a piacot, a szabad egyéni kezdeményezést és vállalkozást. Kívánja azonban az összes földnek, illetve földbirtoknak méltányos és teljes megtérítés mellett való állami tulajiloii|.:ivételét, illetve a kötött birtok /okozatos megszüntetését a járadékbérlet rémiszt rében azok számára való kiadását, akik a földet maguk művelik meg és a természet értékeit munkájukkal maguk hasznosítják. Kívánja egyes, az egyéni vezetés alól kinőtt mezőgazdasági, ipari és bányászati nagyüzemeknek méltányos kisajátítás mellett állami kezeié-be való'átvételét, illetve lársadnlmo-sitását. sorozatosan és fokozatosan és ahhoz mérten, ahogyan i nagyüzemek a szocializálásra koronként megérettek. Kívánja a pénz e- hitelélet hatékony állami szabályozását és állandó ellenőrzését és a kollektív munkaszerződéseknek minden téren való állami kezdeményezését >s támogatását. Kívánja továbbá, liogj a tieiuzetgyülés munkásságának megkezdődéséig és a békekötés határozmányainak keresztülviteléig. mélyrehatóbb törvényes reformok lehetőleg elkerül fessenek. Kívánja elrhez képest, hogy a kormányzó politikai pártok egyezzenek meg sürgősen egy ofyan nyilvánosan közzéteendő átmeneti "kormány, illetve közös pártprogramban, amely a rokon alapelvek bázisán, a háború likvidálásának teendőit foglalja magában és csupán ezen teendők lebonyolításának idejére szól. Megállapítja a Szegedi Radikális Párt, hogy a kormány által tervezett magas ragyouadó és annak végrehajtása nem valamely kommunista gondolatnak a megvalósítása akar lenni. A .Szegedi Radikális Párt a ke.rinánnyal szemlen bizalmát nyilvánítja és elitéli a bolsevizmus térhódítás! törekvéseit is, de a rokon, magyar szociáldemokráciával hosszú uton egy ösvényt körel < ve e hűséges fegyver-társaságban akar maradni. A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták. iilMiíiiklFí'M'.: . • A szegedi Károlyi-párt szervezkedő gyűlése. •Vasárnap délután a városháza közgyűlési termében tartotta meg szervezkedő nngygy ülését. A nagygyűlést dr. Becsei/ Károlj nyitotta meg, aki hosszabb, tetszéssel fogadott beszédet tartott, amelynek során elmondotta, hogy két hónap telt el a világháború befejezése óta és ez idő alatt a polgárság belátta, hogy a háború csak folytatása lepne azoknak a vér- és pénzáldozatokííak, amelyek idegen imperialista törekvéseket szolgálnak. A forradalmi kormánynak, amely három pártból alakult: a függetlenségi 48-as pártból, az országos radikális páréból és a -szociáldemokrata pártiból, első ténykedése az volt, ihogy az ellenségeskedést, beszüntette és a mielőbbi, tisztességes békekötést •biztosítani akarja. Két nagy osztály küzdelme a vezetésért és a harc eredményétől függ, hogft milyen alapokon rendezkedik be az uj Magyarország. A forradalmi napok vér nélküli lefolyása a szociáldemokrata párt szervezettségének köszönhető. Itt Szegeden is, milyen sokat köszönhetünk a .szociáldemokrata pártnak, amely a rend fönntartását biztosítani tudta, lvz a párt. amely most velünk együtt van kormányon, most arra törekszik, hogy manónak többséget teremtsen is a kormányzást maga vegye át. \ Notn foglalkozik szóló azzal, liogy ez a Jliely, zet minő hatásokat- teremtene és hogy az orl szág elég érett e ilyen irányú fejlődésre. Amidőn azonban a szociáldemokrata párt egyre nagyobb rétegeket von magához, a polgári pártoknak és különösen a Károlyi-pártnak erősödésre kell törekednie, -hogy az erőmérkőzisből győztesen kerüljön ki. Ezért hívták össze a nagygyűlést és ezért fogják három egymásután következő vasárnapon meg öszszehivui. Üdvözli a nagygyűlést és felkéri dr. Szivessg Lehelt, a párt alelnökét, hogy a párt céljairól tartson ismertető beszédet. Dr. Szivessy a forradalom előzményeit ismerteti. Mi kép volt lehetséges az, hogy négy* és fél éven keresztül ö'ésre. pusztításra tanították az embereket. A pusztítás közepette jött, mint Messiás, Károlyi, akit nemrégen iiég támadtak, kinevettek, nem hittek erejeben, a pacifizm u-sba vetett hité-ben. 'Karolyi karácsonyi nagy hetszédének három főpilléréről beszél; amelyet a Wkekötésig minden polgár magáévá teltet. Elsősorban az ország (függetlenségéről szól, amel.v Káró lyinak ei«ő főcélja. A demokráciát is hirdeti a vezér. Szeles rétegeket ke.b bevonni a parlamentbe a uéppolilika folytatására. Méltatja a földreformot, amely a demokral ikus esz tuék diadala. Beszél az ország iparosításának szükségéről. A nagytőkéseket támadja.' akik a háború előtiy-eít élvezték. ainig a nép vér padon kinlóilott. A párt szocializálni akarja a társadalmat a radikálizmus legvégső határáig, de mindig tekintetlel lesz az európai általános érdekekre. Kéri a -párthíveket, hogy é-rzésiVkben, gondolkodásukban legyenek olyanok, mint a szocialisták, de a végső konzekvenciákra csak akkor gondoljanak, ha. meg lesz mentve lwzátik. szeretett Magyarországunk. Ezután Alméissy léiulre beszélt a forradalmi pártok belső életében történt változásokról. Veszedelmesnek tartja a kommunista, mozgalmat, sőt forradalom ellenesnek, mint azokat a reakciósokat, akik a régi rendet kívánják visszaállítani. Akik a Károlyi-párt elveit magukévá teszik, azokat csatlakozásra hivja fel,. Az utolsó szónok beszéde ntán <v,-, elnök felhívta a. nagygyűlésen jelenlévők t. hogy vegyenek részt a szervezkedés sík - -.-re vezető munkájál • B tSHBÜH S B B B • Hi B\ « BÚB Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra- és ékszerüzletemben. Szolid árak: Órákban és ékszerekben nagy raktár. ' v'.v. fISCHER K. Korzó-kávéház meHeft. \