Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-09 / 6. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szerkesztőség: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAm. A szerkesztőség telefonta: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 72 — K. negyedévre 18 — K. lélévre . . 36.— K. egy hónapra 6.— K. Egyes szám ára 24 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAm. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1919. VIII évfolyam 6 szám. Csütörtök, január 9. Radikálizmus és szociálizmus. A radikális párt vasárnapi nagygyűlésének egyik célja bizonyára az volt, hogy a radikálizmus és szociálizmus elvi jeleiutőségének. programjának és céljának ismertetésével híveket szerezzen a radikális pártnakEzt acélt az előadó Eisner Manó tudományos higgadtsággal és készültséggel szolgálta. Előadásába azonban tévedések csúsztak és sokat nem mondott el abból, amit el kellett voitia mondania, amiben bizonyára az vezette, hogy a nagy témáról minél tömörebben beszéljen. Újságírói kötelességet vélünk tehát teljesíteni, amikor a fölmerült kérdésekhez hozzászólunk, hogy az értékes beszéd egy-két tévedésére rámutassunk és valamennyire pótoljuk a hiányokat. A radikálizmus. amelyről Jászt Oszkár eddig azt tanította, hogv programja megegyezik a szocialista párt úgynevezett átmeneti programjával, valóban a földkérdés megoldásában látja összes 'társadalmii és gazdasági bajaink leghatékonyabb orvosszerét. Elismerem, hogv a radikális-párt szerint a földreform folytán ujjászülethetúk az egész társadalom, anélkül, hogy a magántulajdont lényegében meg kellene bolygatni. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogv a föld1 felszabadítás konkrét útijait illetőleg nagyon cl'térő véleményen vannak azok a nagynevű tudósok. Wallacc, Henry George, Oppenheimer is, akiknek társadalmi bölcseletére a radikális párt programját alapítja. Az pedig határozott tévedés, hogv a kapitalizmus csak az egykori földmunkásokat görnyesztette a proletárizmus keserves igájába. A kapitálizrnus a gőzgépek feltalálása után indul 11óditó útjára Angliából. Ez a 18. század elején \an. Akkor már virágzó városaink és erős kézmiiiparunk voltak. A kapitalizmus bérmunkássá változtatta át a kézmüiparost is. nem csak a segédjét, hanem a gazdát is. Mégis, mondjuk, hogy a földreformmal elérjük azt a célt. amely mindannyiunk közelebbi ideálja; nemcsak a pusztító földéhség csillapul le. nemcsak a gyalázatos kivándorlás szűnik meg. nemcsak a földmunkás jut az eddiginél jobb helyzetbe, hanem az ipari munkás is és enyhül az a feszültség, mely ina bérmunkás" és kapitalista között van. Mit méltóztatnak gondolni. a radikálista ideál megvalósulása után megáll a társadalmi fejlődés? Nem kézenfekvő. hi.gr a föld kommunizálása után. amit most kíván a radikális párt és azutár. hogy a töke megnyirbáltatik. ami szintén legközelebbi célja c pártnak, majd a tőke kommunizálása fog következni? Mert az fog köyetkezui, csakhogy szerintünk más utori. A töke ugyanis nem hagyja magát meggyengíteni. A tökében hatalmas életösztön dolgozik a sokkal nagyobb terhekkel szemben védekezni fog. az üzemek társulni fognak, olyan nagytőkéjű vállalatok, aminő eddig csak egy-ket:,") volt. egyre gyaiy>riabbak lesznek, a kisüzemek eltűnnek, iél- és egy milliós alaptőkék teljesen ismeretlenek lesznek. Ez a iei'ödé.-i irány szintén oua vezet, amelyet Marx Károly megjelölt, az üzemek folytonos uagyobbodása. tehát szocializálásra való megérést folytán már ebben a társadalmi rendben kiépülnek a szocialista társadalmi remi alapjai. Azután jön a szoclá ista állam. Rs uié^ valamit. Az ipari munkás ahhoz, hogy helyzetér, javíthasson, nem szorult egy önmagában akármennyire iidvos földreform közvetett hatására Az ipari munkásnak helyzete javítására megvan a kitűnően bevált fegyvere, az osztá'yharc. melyet a tekével szemben szakszervezetei utján folytat le. Meggyőződéses szocialistával senki emberfia el nem hitetheti licgy egy fö dbirtokreform folytán magától fog az ölébe hullni, aminek kivivására folytonos harcra készen áll itt. Egyébként is a szocialista azt tartja, neki ne adjanak semmit, ő kivívja, amire szüksége van. Kár, hogy a szocializmust nem ismertette behatóbban az előadó. A szocializmusról ugyanis szocáüsták és nem-szooiáüsták között egészen furcsa képzetek forognak közkézen. Eisner ezt az ismertetést is bizonyára higgadtan és elfogultság nélkül végezte volna el. Erre pedig különösen a mai időkben van égető szükség. Annyival sajnálatosabb, hogy a szociálizmus kérdésében — szerintünk ő s egy-két tévedésbe esett. A szocializmusnak európaszerte egyik legkiválóblv tudósa szerint nem lehet kívánni, hogy most csináljunk törvényhozást egy olyan iogi és politikai szervezet számára, amely a maitól egészen eltérő, azzal homlokegyenest ellenkező gazdasági renden épül fel. Ez ugy-e bár alanyit jelent, hogy mindenki elveszti lábai alól a szilárd talajt, aki a szocialista állam berendezésének a részletezésébe kezd bele. Mégis. Azt. hogy kommunizmus sohasem volt. mondhatta a kommunista kiáltvány. De 1847. óta, amikor a kommunista kiáltványt a londoni kongresszuson bemutatták, nagyot haladt a tudomány. Ma már nemcsak az Írásban ránk maradt történetet, hanem az emberiség őstörténetét is ismerjük és tudjuk, hogy „Indiától Irlandig közös földtulajdonnal bíró községek voltak a társadalom ösalakzatai." Ez persze nem bizonyíték amellett, hogy a kultúrember számára is aki nem ma él. mert a mai embernek inagyon sokat kell finomodnia, hogy a kulturnivóig elérjen a kommunizmus a legideálisabb államforma. Ne tessék azonban azt hinni, hogy a liberalizmus szabadságjogával szemben a szociálizmus egyenlősége az ember erkölcsi és szellemi lefokozását fogja maga után vonni. A szociálizmus egyenlőségi elve nem lesz olyan merev, mint ahogy hiszik és mindössze annyit jelent, hogy egyenlő körülmények között ltólyezödiirtk imajd el az életben. Ez csak nem igazságtalan? Nem áll, amit az egyik felszólaló ur állított, hogy azt a jövedelmet, amit az állami tökével való termelés utján szereznek, egyenlően osztják majd meg a termelésben résztvevők között. Erre Szabó Ervinnek egy mondatát idézem; „Eit is tehát pirulás nélkül bevallom, hogy nem tudom, ki fogja a szooiáfeta társadalomban a csatornát tisztítani és hogy fogják-e ezért a csatornatisztitókat ugy díjazni. mint diiazza a h^uí társadalom némely általa is igen fontosnak mondott társadalmi funkciók teljesítőit, pl. a néptanítókat. Remélem, hogy igeit." Különösen a mai. szűk terjedelemre kényszeritett napilap nem alkalmai arra. hogv e témáról nagyobb lélekzetii cikkeket felvegyen. Néhány szót még mégis mondanom kell. A radikálizmus programja valóban megegyezik a szociálizmus átmeneti programjával. Ennek be is vált. Alapvető tévedés azonban. hogy a radikális párt programja helyettesítheti a szocialista programot. Minden, ami ennek érdekében történik? mesterséges, ép ezért meddő kísérlet. Előttem nem dogma Marx minden szava, tudom, hogy sok megállapítását túlhaladta az idő. De nem áll az. amit Jászi mond, hogv nincs osztáiyérdek. csak közérdek. Szép lenne, ha igy lenne, a gyenge einber azonban nem tehet róla. hogy nem igy van, A gazdasági erők nálánál ma már sokkal hatalmasabbak és ő kénytelen ezeknek ' engedd mesíkedml A szellem, amelyet évezredes harcaival felidézett, nem engedelmeskedik, hanem parancsol. A történelmi materiálizmus lenyűgöző ereié alól nincs szabadulás. Ez a jövő. Es a jelen? Képtelenség arra még csak gondolni is. hogy ma meg lehessen csinálni a szocialista államot. Pont Magyarországon. az iparilag legkevésbé fejlett országban. Egy kommunista szigetet a nagytőkés Európában. Erőltetni, amivel kísérleteznek is, lehet a dolgot. Persz.e a siker reménye nélkül. Ma azonban az az érdeke nemcsak az ipari munkásnak, hanem az egész országnak, hogy a töke megkezdje újból a termelést. Ehhez pedig nem elég. ha biztatják rá. a föltételeit kell megteremteni. Konszolidált viszonyok kellemek. Ezen tessék dolgozni, nem pedig - ahogy egyesek teszik az emberiség boldogitására hivatott tanok tudománytalan kiforgatásával izgatni és ezzel e tanokat kompromittálni. Az egyszerű ember könnyen lázba jön. De lehet-e a cél. hegy a nemzetet aRár külső, akár belső elvérzés kegyetlen halálára Ítéljük? Nem ér»ií-e minden cmfcer. akinek idegei vannak, akinek vltlaha fájdalmai voltak, akinek kedves a maga és hozzátartozói élete, hogy halálos bűn minden izgató szó. amit kimond? Az embereknek és az országnak nyugalom kell és megélhetés. Ehhez segitsiik őket. Közös munkával. Csinál junk reál politikát. Ehhez az elvhez szabja ma minden párt a programját. De egyeden ilyen programról se hirdessük, hogy az emberiség egész jövőjére szól. Messzire pedig, nagyon messzire egyetlen program lát: a szociálizmusé. Wilson egyedül marad a népszövetség gondolatával. Genf, január 8.. Londoni és Washingtoni jelentésekből kitűnik, hogy egyes pontokban ugyan még nincs megegyezés Wilson és az alítani kormányok között, de az eddigi tárgyalások során mégis elértek már annyit, hogy a békekonferencia a következő alapon kezdődhet; /. Anglia és Franciaország között a politikai állásfoglalásra nézve tökéletes az egyetértés. 2. Anglia soha sem fog tűrni olyan intézkedési, amely csökkentené a tengeri hatalmút. 3. 14 civilizált népek szövetségének megvalósítása biztosítva van. I. Német-