Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-06 / 294. szám

2 DÉLMlAGY ARORSZÁG Szeged, .1918. december 6. meritő jelentést tesz a nemzetiségi helyzet­ről, szén ínségről és igyekszik lehetővé tenni az antant és a magyar népköztársaság kö­zött a közvetlen összeköttetést. Ha ezt az alakulást sikerülne meg terem­teni, akkor a magyar demokrácia mégis meg­menthetne igén sokat abból a háborúból, a melyet a magyar feudalizmus és oligarchia cl veszi tett. Ez az alakulás azonban csak a békeszerződésnek lehet eredménye, de addig is az ország legfontosabb életszükségleteinek kielégítése szempontjából meg kell egyezni az összes gazdasági vonatkozású ügyekre nézve ugy a szlovákokkal, mint a románok­kal és szerbekkel és miután most az antant összes politikai vonatkozású .uralomra vo­natkozó kérdéseket kikapcsolta és a szlovák nemzet javára döntött, több lehetőség van arra, hogy a gazdasági élet egységére vonat­kozó tárgyalások sikerrel járjanak. Budapest, december 5. Ma délelőtt meg­jelent Jászí Oszkár nemzetiségi miniszter -ellőtt a keleti tótoknak Szepes, Sáros. Gö­íriör és Zemplén vármegyékből érkezett ti­.zenöttagu küldöttsége. A miniszter azonnal • tárgyalásiba boesájtk ózott a 'tótok képviselői­-vel, akiket Dvorcsák Oyőző eperjesi lapszer­kesztő. a Vlhodnó Szloveilszka .Rada elnöke mutatott be Jász inak. A tárgyalások befeje­zése, után egv újságíró azt a kérdést intézte Dvorcsák Győzőhöz, hogy vannak-e re iné­,.uye; a felvidéki tót .nemzetiségi kérdés sike­res megoldása érdekében. Dvorcsák a követ­• kező nagyérdekíi választ adta: — A'ka'lmam volt Jászi miniszter ur előtt kifejtenem a tót nép nagyobb részének . prtitikái. állásfoglalását a faji és területi kér­désekben. A tót nép körében mind általáno­sabbá és erősebbé válik az a mozgalom, a mely sem a csehekkel, sem a magyarokkal nem akar kooperációt, vagy közös államte­rületet. 'Mi nem vezetjük, hanem csak követ­jük a népet. A tőt nép ina csaknem az egész Felvidéken követeli a független tói köztársa­ság felállítását, mert ahogy torkig van a régi rendszer alatt komprommitált magyar ura­lommal, ép ugy cseh impérium uiá spin akar kerülni. Mi épen ezért a keleti tót nemzeti tanácsot, mint ilyet, megszüntettük, illetve be­olvasztottuk abba az uj tót politikai alaku­lásba, amely az önálló és független tót köz­társaságért harcolva, az egész Felvidéket -el­ten áí! ha tatárul magával fegja ragadni. — (Milyen megyében dominál ez a moz­galom? — kérdezte az újságíró. , — Mint már emiitettem, a tótok egysé­gesen követelik ezt, ebben a tekintetben nincs kivétel a pozsonymegyeiek és a zempiénme­gyeiék között. Természetesen kizárólag a népről beszélek, a vezetők jórésze tudvalevő­leg cseh szolgálatban á.J. Jászi miniszter ur­nák ma előterjesztettem az egész tót népnek igazi megnyilatkozását magában foglaló me­morandumunkat. amelyben követeljük a ma­gyar katonaság azonnali kivonását a Felvi­dékről, a netán behívott tót újoncok hazábo­csájtását, az államhatalom azonnali átadását. hogy az önálló és független tót államot minél' hamarabb kiépíthessük. A köznép cseh-szlo­vák államról semmit sem akar tudni. Min­denütt azt követelik, hogv külön utakon ha­ladjunk, a nép akarata előtt tehát meg kell hajolnunk mindannyiunknak. — Jászi miniszter ur alapos vizsgálat alá vette programunk minden pontozatát, végül pedig kijelentette, hogy amennyiben a ma­gyar köztársasággal létesítendő gazdasági kapcsolatokról lehetne szó, ő maga is jóin­dulattal kisérné figye'emme! a tót nemzetnek a teljes függetlenségre való törekvését, amennyiben a tót nép eképen csakugyan meg­találhatná a maga teljes boldogulását. Ez a jövendő államforma beleilleszkedhetnék a dunai konföderációba lépő államok szoros gazdasági szövetségébe, fin már érintkezésbe léptem a turccszentmártoniakkal is. neveze­Itqsen Hodzsa Miattinak valamint 'vasárnap /tárgyatok Dukál 'Mátéval is. Az ö álláspontja a oseh-tót egyesülés, azonban ettől eltekintve már több 'közös érintkezési ponhiiik is van. A független tót nép állásfoglalásával nekik is számolniok kel'i. A magyarsággal a népaka­rat nuk megfelelően most már1 nem haladhat nak közös utón. Egv ponton talán mégis ha­ladhatunk és ennek alapja közös gazdasági érdekeltség. Egymásrautaltságunk mellett le­hetne szó gazdasági kooperációról, természe­tes dolog azonban, hogy a független tót köz­társaság nemcsak i magyarokkal, hanem összes szomszédaival is jó viszonvban akar maradni. Budapest, december 5. A francia kor­mány kívánságára tudvalevőleg ki fogjuk üríteni a tótok által lakott északi vármegyé­ket, Kormányzatunk már érintkezésbe lépett a cseh parancsnoksággal és már folynak a tárgyalások arról, hogy megállapítsák, ame­lyik vonal- mögé csapatainkat -vissza fogjuk rendelni. Erre vonatkozóan Hodzsa, a követ­kezőképen válaszolt: Tegnap magához kéretett. VIr francia alezredes és közölte velem a Páriából 'érkezett rendelkezést és arra kért, liogy lépjek azon­nal érintkezésbe a magyar kormánnyal. Egyébként parancsa van arra, hogy a cseh­szlovák állam és annak hadiereje tárgyában bizonyos közléseket tegyen a magyar és cseh­szlovák kormány előtt. Meddig terjedhet a cseh-szlovák köztár­saság? — kérdeztük. —• A demarkációs vonal tekintetében pon­tos intézkedést most várok. Egyelőre csak azt közölhetem, bogy államunk Pozsonytól Ung­várig fog terjedni és ezen területen azonnal átvesszük a közigazgatást. Kivétel csal; Kas­sa város lehet, amelynek a zöme magyar, de Abaujmegye fölsőrésze tót, Általában nem a megyék határai, hanem a néprajzi térkép alapján követelünk nyolc egész és nyolc fél­megyét. A közigazgatás embereit legnagyobb részt átvesszük, kivéve azokat, akik nem tud­nak tótul, vagy túlságosan exponálták magu­kat a tótság rovására. Egyelőre, amig á köz­igazgatási reform elkészül, a mai rend ma­iad, később a cseh-szlovák' nemzetgyűlés dol­ga lesz dönteni a közigazgatási és jogi be­rendezkedésről. Az iskolákat a szlovákok önkormányzati szerve veszi át. Az iskolákban a tannyelv tót lesz, de ahol tömegesebb a in agyar vagy né­met lakosság, ott magyar, illetve német. A francia alezredessel folytatott beszél­getésem után felkerestem Diner-Dénes ál­lamtitkárt és kértem, hogv támogasson ab­ban a törekvésemben, hogy az uj rendre való átmenet zökkentsek és zavarok nélkül -men­jen végbe. A szén kérdésről Hodzsa követ a követke­zőket mondotta: — Kijélétdheiém most már önnel;, hogy a sKmÍnségnek nem mi voltunk az igazi okozói. Az történt ugyanis, hogy a német­esek vidékről, ahol nem volt elégséges kar­hatalmunk, a német kormány naponta száz meg száz ragon szenet vitt Németországba, Ez a nehézség is elmúlik és én azt hiszem, hogy a tót .kérdésnek rövid utón való megol­dása a. prágai kormánynak a szénkérdésben kedvezőbb lehetőségeket nyújt, Budapest, december 5. Kun fi Zsigmond népjóléti miniszter az antantnak a tót me­gyékre vonatkozó követeléséről és a kormány­nak erről való felfogásáról a következőket mondotta: — Az antantnak ez az állásfoglalása egy­részt mutatja, hogy az imperialista és nacio­nalista áramlatok ott egyelőre nagyon felül­kerekedtek, másrészt mindenki előtt brutáli­san megmagyarázza azt a tényt, liogy Ma­gyarország a háborút, amelyet az ország akkori urai indítottak és folytattak, addig a mig az ország gazdasági, politikai és erkölcsi erőforrásai teljesen kimerültek, elveszítette. Az antant állásfoglalása reflexe annak a ret­tenetes gyűlöletnek, amelyet az Andrássy ós Tisza-féle politika az antant-államokban Ma­gyarország és a magyar nép ellen oktalanul felidézett. A mai magyar kormányzat ipar­kodni fog minden erejével főként annak de­monstrálására, liogy a mai Magyarország nem a nemzetiségi elnyomásnak és osztály­uralomnak állama, ós igyekezni fog a kor­mány a, nyugati demokrácia segítségét meg­nyerni arra, hogy a végleges béke-feltételek biztosítsák a •magyar nép számára a gazda­sági fejlődés szükséges alapfeltételeit. A ma­gyar kormány csak a kényszer hatása alatt teljesiti ezeket a követeléseiket, de arra törek­szik. hogy a gazdasági, és közlekedési egysé­get Magyarország területén fentwtsa. és Ma­gyarországot az ittlakó népek szabad fődera tiv köztársaságává alakítsa át. Még mindig van remény arra, hogy Magyarország prob­lémájának végső megoldása az élsz, hogy az ország területén magyar, román, szerb és né­met köztársaságok föderációja fog kialakul­ni, mert végső esetben ez felel meg a mai helyzetben nemcsak a magyar, hanem a ro­mán, szlovák stb. nemzetek jól felfogott ér­dekének is. • ­Prága, december 5. A cseh-szlovák nők tanácsának tegnap tartott ülésén bejelentet­ték, hogy Foch mar sálitól távirat érkezett, a mely szerint a cseh-szlovák hadsereget elis­merték az antant hadsereg részéről és meg­bízzák a tót föld megszállásával. Budapest, december 5. Jel informált hely­ről közlik: A zombori szerb nemzeti tanács kimondotta a Bácska elszakadását Magyar­országtól és Bécsbodrog vármegyét. Zombor és Újvidék városokat a jugoszláv kormány joghatósága alá helyeztek. A nemzeti tanács kiküldöttei a határozat kimondása után meg­jelentek a vármegyei és városi hivatalokban és közölve a tanács határozatát, a tisztvise­lőktől fogadalom letéíe'ét kívánták, hogv hi­vatali kötelességeiket híven és lelkiismerete­sen fogják teljesíteni. Baloghy Ernő, Báosbodrogmegye kor­mánybiztosa ez eljárás ellen • Írásban tiltako­zást jelentett be. A szerb kiküldöttek a kor­mánybiztos előtt kijelentették, hogv ha a tisztviselők a fogadalmat le nem. teszik, állá­sukat azonnal elveszítik, mire a'kormánybiz­tos a tisztviselőkre nézve megállapította a .feltétlen, kényszerhelyzetet, feloldotta őket hivatali esküjük álul. hogv az uj fogadalmat letehessek. Ugyanaznap délután, amikor a kormánybiztos a tisztviselőket hivatali eskü­jük alól ie'oldetta, a szerbek kiküldöttei dr. Konyovics Dávid, dr. Bugarszki Koszta, Lal­losevics István, dr. Bugarszki Lénárd és dr. Popovics Koszta megjelentek a főispáni hi­vatalban és közölték a főispánnal, hogv mi­után a szerb nemzeti tanács kimondotta a Bácska elszakadását Magyarországtól, ezen a területen megszűnt a magyarság minden hatalma és a szerb nemzeti tanács ezért Bács­bodrog vármegyében és Zombor városában átveszi, a főispáni hatalmat és felszólítja Ba­loghyt, hogy hivatalát adja át. Baloghy ez ellen ünnepies óvást emelt, majd kijelentette, hegy csak az erőszaknak enged, átadja hi­vatalát és működését megszünteti. Arad, decenibe: 5. Pop-Csicsó Istvánnak, a román nemzeti 'tanács végrehajtó-bizottsá­ga elnökének lakásába az éjszaka belőttek. A merénylők három lövést tettek a lakásba, de szerencsérie senkit sem találtak. A me­rénylők elmenekültek. Pop-Csicsó titkára, dr. Oaina kijelentet­te egy újságíró előtt,-hogy a legközelebbi na­pokban végrehajtják a gyulafehérvári' román nemzetgyűlés határozatit és huszonhat vár­megye fölött átveszik a román fenhatóságoi. A hadügy és a közrend felett a román had­ügyminiszter fog intézkedni. Mivel az aradi lakosság nagyon nyugtalanul viselkedik, a Maros nádasd'on állomásozó román királysági ágyusezredeket |a holnapi nap folyaméin be­vonultatják A radra. Csáktornyáról (jelentik; Egy kétszázötven főből álló szlovéncsapat egy ezredes vezetése alattit Ratkersburgből jövet. Muraszombatba érkezett, ahol az összes hivatalokat megszáll­ta és a hivatalnokokat elbocsájtotta. A köz­ségházára az a hir érkezett, hogy a szlovének december 9-éti Vas és Zalamegyének a Rá­bától1 egészen a Muráig terjedő részeit meg fogják szállani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom