Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)
1918-11-24 / 284. szám
Szeged. 191S. november 24. delmagy aeoksza g 3 R szegedi radikális párt mozgalma a polgárság tömörítésére. — A radikál s (Saját, tudósítónktól.) A szegedi Polgári Radikális Párt vezetősége szombaton este rendkívül látogatott pártértekezletet tartott, amelyen a párt politikai kérdéseit és a helyi szervezkedés föladatait vitatták meg. A fölszólalésok Kapcsán érdekes éÍV értékes megállapítások kerültek felszínre a forradalmi blokk pártjainak helyzetéről, valamint a polgári középosztály politikai megszervezkedésének szükségességéről és jelentőségéről. Az értekezletet Juhász Gyula, a párt alelnöke nyitotta meg, aki üdvözölte a feltűnő nagy számban megjelent tagokat és rámutatott arra, hogy elérkezett az ideje annak, hogy a komoly szervezkedés megkezdődjék. Ezután Schweigci Miksa párttitkár szólalt föl és kiemelte, hogv a polgári radikális pártnak meg kell alkotnia a polgári középosztály politikai pártszervezkedését, amely ennek az értékes társadalmi osztálynak létfeltétele. Politikai képtelenség — mondotta. — hogy a polgári radikális párt beleolvadjon a Károlyi-pártba, a.méy utóbbi csak az elmúlt hónapokban tette teljesen magáévá a polgári radikális párt programját. Ezután dr. Eisner Manó emelkedett szólásra. akinek tartalmas fejtegetései élénken és plasztikusan világítottak rá a polgárság tömörítésének halaszthatatlan fontosságára. — Nagyok most a politikai tájékoztatás nehézségei — mondotta, — mert a világtörténelemben páratlan sulyu és jelentőségű események után, de nyilván még további kiszámíthatatlan lehetőségek e:őtt állunk. Nem szabad feledni, hogy a dicsőséges magyar torradalom csak részjelensége a világforradalmi mozgalmaknak, amelyek még korántsem záródtak le. A magyar forradalom voltaképpen a háború folytatása ellen való forradalmi népakarat kitörése volt és a társadalmi és gazdasági következmények, küzdelmek még csak ezután következnek. Ezek szükségessé teszik a tiszta és a való helyzetnek megfelelő pártalakitásokat; a polgárság nem folytathat öngyilkos strucc-politikát és a maga részéről is le kel! vonnia az osztályharc tanulságait. A ragyogó politikai öntudata szociáldemokrácia megalkuvás nélkül az osztályharc alapján áll • és e harcot egy pillanatra sem függesztette föl. Az élet törvénye a küzdelem, erről a fejlődés-érdekében sem szabad lemondani. A távolabbi' program kérdése ma kevésbbé fontos, mint a háború likvidálásának gondja. A politikai erkölcs nem kívánja meg azt, hogv a legtávolabbi célt kitűzésekkel csupán későbbi nemzedékek érdekei szolgáltassanak, a jelen nemzedéke megkívánhatja, hogv legfontosabb életjavait megóvja. Félő, hogy a háború fölszámolása aráríytalánul terheli maid a polgáJsdgif. ha politikailag elkeveredik. A polgári középosztály és a munkásság érdekei sokban találkoznak, de nem haladnak végig ez uton. Ha az uj allesz, a népképviselet egybekiilönállása magától be fog kotmány kétes gyül, a pártok következni. Szocializmus és szociáldemokrácia nem azonos fogalmak. Az első egv sokfelé elágazó tudományos világnézlét foglalata; utóbbi az ipari munkásság politikai harci szervezete a kommunista szociális tanai alapján. A szociálizmus felöleli az összemberiség érdekeit, a szociáldemokrácia azonban a saját uralma elkövetkezéséért harcol. Ezzel az uralommal járna az állami mindenhatóság állapota és a szabad verseny, az egyéni kezdeményezés megszűnése. A polgári rddikátizmus tudományos alapja az úgynevezett liberális szociár liznuis, amely a munkanélküli jövedelem és a kapitalista igazságtalanságok megszűnését attól várja, hogv a földet a sokaság tulajpári értekezlete. — denává téve, eltörlik a hűbéri földbirtok állapotát, amiáltali egyensúlyi helyzet jönne létre a munkabérek és a földmivelés, a tőkenyereség és a földjáradék között. E meilett a rendszer mellett, amely a tudományos irodalomban s pl. Angliában uralkodó megmarad na az egyéni szabadság és kezdeményezés, a szabad verseny is. az állami mindenható: ság káros hatásai nélkül. Osztály tudatos polgárt érdekei és eszményei' e szerint tiszta po'gári pártba vezethetik csak. A Károlyi-párt lelkes és öntudatos politikai .alakulat, de a fentiek szerint nem áll homogén elemekből és erői elhelyezkedésénél fegva mostani radikalizmusa szükségképpen tompulni fog. Ezenfelül régebbi politikai gyökerei is konzervatívabbak, a mi későbben éreztetni fogja hatását. Fölszólítja a párttagokat lelkes munkára a párt megszervezésében és erőssé tételében ; ha a párt tekintélyes és erős lesz, olyan célokat fog szolgálhatni, amelyek az egész emberiség kulturcéljai. Dr. Eisner nagy tetszéssel és tapssal fogadott beszéde után dr. Szekerke E^jos szólalt föl. Elszörnyedve látja a polgári társadalom indolenciáját, amelyet ezekben a kétszeresen nehéz napokban tanusit. A párt programját mindenkivel meg kell ismertetni röp•irat&kácSiL és nyilvános gyűlések utján. Dr. Vág Sándor fö'hivja az értekezlet figyelmét a Szabad Egyetem keretében megalakult Szabad Lyceumra, .amely népszerű előadásokat ícg tartani a republikánus eszmékről. Kéri a tagok részvételét. Dr. Krafisz József megdöbbenve 1 átja, hogv olyan társadalmi osztályok csatlakoztak a szociáldemokrata párthoz, amelyek tulajdonkeppen nem is gondolkodtak hovatartozandóságukról. Kérdi, milyen módon akarja a párt vezetősége azokat a magasabb szellemi munkásokat a maga részedé meghódítani, amelyek most csak kényszerből csatlakoztak a szociáldemokrata párthoz. Dr. Eisner Manó válaszában kifejtette hogy ez a politikai elhelyezkedés merőben alkalmi és nem felel meg azok társadalmi és gazdasági helyzetének, amelynek irányában ez a mozgalom vissza fog fejlődni. A polgárság politikai harakirit követne cl önmagán, ha érdekeivel -és eszményeivel ellentétes állást foglalna el. Az értekezlet helyesléssel fogadta Eisner válaszát, aki után dr. Mezei Pál arról beszélt, hogy a jelen a fontos és csak a je en biztosítása után kell a jövőről gondoskodni. Agitálni kell. a kormány rendeleteinek eleget kell tenni és amit a kormány kér. meg kell adni, mert most a tett propagandája a fontos. Dr. Roitenberg Pál és Schweiger Miksa fölszólalása után Juhász Gyula mondott köszönetet a fölszó'alóknak abban a reményben, hogy a -kitűzött cél nemcsak nemes, hanem győzelmes is lesz. MODIANO CIGARETTAPAPÍR ES HÜVELY FELÜLMÚLHATATLAN'^ EZ ÍGYÁXXUWK A VÉDJEGYRE Végül bejelentette még az elnök, hogv a Központi Radikális Párt vezetőségének a megbízásából december elsején nagygyűlést tartanak, amelyen a központ részéről dr Kadosa Marcel fog megjelenni. A kereskedőkről. Úgyszólván tegnap tartotta a Szegedi Lloyd 50 éves jubileumát, amelyen magasztalta e kereskedelmi testület volt vezetőségé! ünnepelte a jelen volt polgármestert, aki k<ó reski'delempártolónak mutatkozott he, meg-f tapsolta a Lloyd történetének megíró ját és megválasztotta az uj elnökséget. Ez tegnap történt és nem volt senkinek se.ni ellenvetése ez ellen, sőt abból, hogy a polgármester bizonyos fogadalmat tett a kereskedőknek a jövőt illetőleg, bizalomteljesen néztünk a jövő bizonytalan kontúrjai felé. Ismétlem: ez tegnap történt. Azóta nagy idő telt el. Régi elvek sutba dobattak s mintegy tisztító fürdő után többek orcáját a purItanizinug, az altruizmus, a radikalizmus pírja, ülte meg, még hogyha nemrég a megszűnt munkapárt itteni utolsó választásának lírányitól, vezetői is voltak; mindezek úgyszólván átmenet nélkül egy borzasztó nagy felfedezésre ébredtek. Arra, hogy eddig a politikai álmot aludták, hogy rólnknélkülök intézkedtek, tettek, vettek, hogy az eddigi, a kor követelményéinek abszolúte meg nem felelő, magasztalt és dicsőitett vezetők nem törődtek sem velők, sem az általuk folyton követelt áraknak felfelé való srófolásával, liogy nem iparkodtak megakadályozni egyesek meggazdagodását, mások önrehabiütását és főleg, liogy nem tudták megérteni a kor szavát és egy pillanat alatt eltűnni a föld sziliéről, el onnét/ahova a közbizalom állította, ahol még tegnap dicsőítették és helyet mini az akáírnokoknak, azoknak, aikik nem váxják azt az elavult sablont, hogy kiválasszák, sem azt, hogy érdemieket szerezzenek, hanem akik maguk íiLutatnaik rá önönmagukra és eddig senki által sem felfedezett érdemeikre, amelyek parancsoló érvényesülést kívánnak, követelnek! Hiszen lehet, hogy ez, igy vagy csakis igy helyes, mert sajnos az emberek nagy tömege szívesen szeret felejteni és a felikelő nap felé rohanni. Helyes az is — amit sokan nagyon régen sürgettek, liogy végre ébredjen a kéreskedöség is öntudatra, szervezkedjék, tömörüljön politikai párttá, kövessen éppúgy, mint az agráriusok, radikális politikát, szakitson a megalkuvás semmit sem hozó és mon dó rendszerével, követelje az általa viselt óriási terheknek megfelelő politikai súlyt és képviseletet stb. Mindez helyes és hogy ha most, a demokratikus korszakban lehet csak ennek megvalósítását remélni, mit jelent ez? Jelenti-e azt, hogy az eddigi, erre érdemesnek talált és elismert vezetőséget le kell bunkózni? .Jelenti-e azt, bogy ezeket be kell mocskolni? Vagy azt, hogy megfelelő kiegészítést követelve ts keresztiilvive, egy emberként álljunk ott, ahol állnunk kell! Azt hiszem, lehet, hogy tévetlek, hogy a kereskedőség nagyon sokat árt magának avval, ha eddigi vezetőire anatémát kiált, hiszen maguk választották őket, maguk állították oda, ahol vannak. És azt hiszem, hogy még nem vagyunk oly borzasztó erősek, nem vagyunk még oly sokan, liogy kidobhassuk azokat, akiknek évtizedek/gazdag tapasztalatai áll a hátuk mögött. Ne essen a kereskedőség ismét abba a lii, bába, amelyben eddig volt, hogy a politikai j hullámok által hagyta magát sodorni. Nem való a kereskedőségnek ez a függőségi viszony A kereskedő és kereskedelem legyen szabad, legyen önálló, legyen független a politika mindennapi változásaitól, legyen egy dologban eggyé és nagy, kitartó és tántoríthatatlan, abban, hogy higgadt és komoly kereskedő tud lenni, hogy önállóan és egyedül tudja dolgait intézni. Hiszen oly óriási feladatok előtt állunk, oly iszonyatos terhek várnak reánk, oly