Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-24 / 248. szám

BM>M ArtT AR^EGSfcÁO ffkeged, lül. ektdfeer 84. rncztc a Házban, hogy a magyar nemzet legr náfipobk ellensége. Ilyen ember fővezérlete alatt .s-envedtek és pusztultak aránytalanab­bal n gyebb számban, mint az osztrákok, a mag\ <atonák. B;<d(.pestről telefonálja tudósítónk: A Ház szerek; i ülését 11 óra előtt nyitotta meg Szász Káró , elnök. Az elnöki előterjesztések után Szás Pá!, a mentelmi bizottság előadója tesz K öntést a mentelmi bizottságnak Fényes Lász > ügyében hozott határozatáról. A bi­zotts. javasolja, hogy a képviselőház Fé­nyes í.ászlót, aki állandóan zavarta a Ház keddi tárgyalását, jegyzőkönyvi megrovás­ban rá zeslitse. I .ónyi Dezső különvéleményt terjeszt elő. V.: az eset nem tartozik a mentelmi bí­zott? ' elé. A bizottság különben is szabály­talan/ járt el, mert a jegyzőikönyvi meg­rovássá1 együtt a kipllakatirozás is jár. Az lutóbl 1 időben azonban a bizottság azt a ta­paszi fatet szerezte, hogy akit a Ház kipla­katirozásra ítéltetett, annak a kerület válasz­iái biz a mai szavadnak. A többség ezután a mentelmi bizottság java? • tát fogadta el. Kezdődött az indemni­tás tárgyalása. lirundsch Rudolf (szász) az első szónok. Kijelenti, hogy ő és népe hűséggel viseltetik hazánk iránt és ragaszkodással van ahhoz a földhöz, amelyen ősei évszázadok óta laknak. Azt hiszi, mindenütt belátták már ebben a hazában, hogy a nemzetiségi kérdést most már meg kell old cini. A magyarországi né­metség helyzete most rendkívül szomorú, nem gazdasági, hanem a nemzeti kultúra te­rén. Összesen 280,000 német gyerek nem ré­szesül német oktatásban. Olyan jogokat akar, hogy a magyarországi németség mint nép éljen ebben az országban. Sokat szen­vedett a németség és a közeli napokban so­kat fog szenvedni, mert a veszélyeztett ha­társzélen lakik. Határozatot olvas föl, ame-­lyet a németség nemzeti bizalmi férfiai hoz­tak. Ebben kijelentik, hogv hűségüket a ha­zához bebizonyították. Abban a reményben vannak tehát, hogv az ő népüknek is megad­ják a teljes jogot: a német kultürá szabad fejlődését és német anyanyelvük szabad használatát minden téren. Azt kívánják, hogy erről megfelelő törvényt hozzon a Ház. (A magyar nemzet legnagyobb elleilsége.) Szilügyi Lajos kizárólag katonai kérdé­sekkel kiván foglalkozni. Kifogásolja, hogy a szerb frontra nem magyar hadosztályokat küldtek. Követeli, hogy színmagyar vidékről való katonákat vigyenek oda a magyar határ védelmére. Az ellenség felülkerekedett, ez befolyásolja Wilson válaszát, amelyek ilyen­formán halogatók. Legsürgősebb föladat a front megszilárdítása. Szurmay és Tisza tégdap a.magyar nem­zet legnagyobb ellenségére pazarolták dicsé­reteiket, amikor Ccmrádöt magasztalták. Követeli, hogy a magyar tiszteket és a légénységei hozzák haza. Tiz pótzászlóalj van Ausztriában. Magyarország függetlensé­gének proklamálása folytán magyar állam­polgárok összes katonai ügyei legfelsőbb fo­kon a honvédelmi minisztériumban intézen­dők. Szó sem lehet tovább főparancsnokság­nak. hadügyminisztériumnak és legndgyobb ellenségünknek, . a Zentral-tran.sportl.ei.tung­nak további fentartásáról. Ezen intézmények mellé máris parlamenti biztost és parla­menti bizottságot nevezzenek ki. Az indem­nitást elfogadja. (Mihályi a románokról.) Mihályi Tivadar a magyarországi romá­nokról beszél. Más a felfogása, mini a nem­zetiségi képviselőknek. Vajda Sándor nem be­szélhet az összes romáitsák nevében. A köl­csönös megértés poétikáiét hirdeti. A romá­nok a fiiggetleti magyar nemzet tagjai kíván­nak lenni a jövőben, bér varrnak sérelmeik, amelyek szerinte félreértésből származnak. Öt perc szünet után Polónyi Dezső szó­lalt föl. Feltűnő — mondotta. — hogy Tisza most megjelenik okmányokkal, amikor csil­laga már leáldozóban van. A háborúban in­kább lett volna helyünk a másik oldalon, a szabadság és demokrácia oldalán, mint a né­met szövetségben. Pártja mindig meg volt győződve^arrói. hogy a németek végső győ­zelme, Mitteleurópa kialakulása Magyaror­szágra hátrányos lett válna. A horvát kér­désben Kossuth Lajos álláspontján áH, aki jyiltan elismerte Horvátország jogát nemzet? függetlenségre. Elvárja a horvátok méltá­nyosságérzetétől, hogy nem fognaik elzár­kózni Magyarország természetes joga előtt, hogy szabad kijárata legyen a tengerkez. Az ülést délután kettőkor felfüggesztet­tek. A képviselőház viharos demonstrációja a Goiterhalte ellen. lárma tört ki. A képviselők fölindultán kiált A Ház délután félötkor folytatta ülését Szász Károly elnöklésével. Gróf Appcmyi Albert: Csak az ország ér­dekében szavazza meg az indemnitást. Téves az a fölfogás, hogy a pártok egyesülései és a mostani kormánytöbbség megtelelő bizto­sitékek a tisztességes békekötésre. Az egye­düli realitás az egész nemzetre támaszkodni. Kijelenti, hogy ez a nyolc esztendős parla­ment nem képviseli a nemzetet. Az ország belső békéjét meg kell valósítani, de akkor meg kell teremteni ennek a belső békének előfeltételeit. A parlamentnek proklamálni keli. mihelyt lehetséges lesz. hogy megnyit­ja az alkotmány kapuit, mindenki előtt, min­den társadalmi és nemzeti különbség nélkül. Csak ez nyugtathatja meg a tömeget. Nem elég az egységes parlament, egységes nem­zet kell. Részletesen foglalkozik Wilson jegy­zékével. Megállapítja, hogv Wilson ellentétbe helyezkedett önmagával, hirés tizennégy pontja közül az elsővel. Negyedhat tájban Balla Aladár állott föl szólásra. Kifejti, hogy ez nem a mi háborúnk. Ausztria háborúja, Ausztria integritásáért folyik a háború. (Az elnök megbélyegzi a debreceni Gotterhaltét.) Meskó Zoltán felugrik, és kiáltja: Ma Deb­recenben a Gotterhaltet játszották, amikor a kii ál y megérkezett! (Erre a baloldalon óriási ,iax: Hallatlan disznóság, hogy a mai nehéz időkben a Gotterhaltet kell tümi. nem tűrünk tovább! Elégtételt követelünk! Az Apponyi­és Károlyi-párti képviselők a padokat verik. A Házban fülsiketítő a zaj. Szász Károly egyre csönget, de eredmény nélkül. Szidal­mak röpködnek a levegőben.. iFöikáliások: Hol van Wekerle? Elszökött! Álljon eiő! We­kerle a felelős!) Az elnök az óriási zajban tiz percre fel­függesztette az ülést. Szász Károly tanács­kozasra vonult vissza Wekerlével. A szünet alatt a 48-as alíkotmánypart tagjai és az el­lenzéki képviselők a terem -közepére özön­löttek és szenvedélyesen vitatkoztak. Néhány pere múlva Szász Károly elnök újból meg­nyitotta az ülést és a következőket mon­dotta: — Debrecenből érkezett hivatalos tudó­sítás szerint a király érkezésekor a magyar Himnuszt játszották. Abban az esetben, ha igaznak bizonyul a hir és valamely katonai intézőség követte volna el azt a tapintatlan­ságot, hogy a mai viszonyok között a ma­gyar királyt Debrecenben a Gotterhalteval fogadják, akkor ez "olyan figyelmetlenség és tapintatlanság, amelyet a magvar képviselő­Ház elnöki szélkéből meg kell. bélyegezití. Az egész Ház hosszantartó tapssal fo­gadta az elnök kijelentését. A fiumei zendülés. Szünet után Balla Aladár folytatta beszé­dét. Az osztrák politika — mondta — min­dig oda irányul, hogy ellentétet szítson a ma­gyarok és a nemzetiségek között. Ezután rá­fér arra, hogy a háborút Ausztria akarta. A Szerbiához intézett 'demarsch krudélis hang­ja nem volt alkalmas arra, hogy elkerüljük a háborút. A szerib kormánynak ultimátu­munkra adott válasza majd valamennyi kö­vetelésünket teljesítette. Ez a háború azon­ban el volt határozva. Balla ezután megszakította beszédét.. Ép­pen most kaptam egy jelentést, — mondot­ta, — amely igy szók Fiuméből jelentik: A hetvenki­lencedik horvát ezred körülfogta a fiumei hönvéd laktanyát. A honvéde­ket lefegyverezték, utcai harcokra került a sor. A rendőröket ártalmat­lamia tették, égy rendőr haslövést kapott és meghalt. Törők határrend­örkapitányt állítólag ltatáli\a kínozták. Benyomultak a dohánygyárba, a tör­vényszék épülétébe és dr. Bálint ki­rályi ügyészt letartóztatták. A rabo­kat szabadón bócsájiátták^a pálya­udvart megszállták, a síneket fel­szaggatták, Jekelfalussy kormáéyzó katonai segítségért telefonált Buda­pestre. Ilyen körülmények között — fejezte be nagy zajban Balla — itt nem lehet tovább tárgyalni. Az elnök a nagy zajban szünetét rendel el, A szünet hét órától háromnegyed tízig tartott. Háromnegyed tizkor nyitotta meg is­mét az elnök az ülést. Wekerle Sándor miniszterelnök kijelenti, hogy ótárólóráfa komolyabb cl helyzet, bár eddig remény volt arra, hogy megértve egymást, kiutat találjunk a bonyolult hely­zetből. mert hiszen csak a választójog terén mutatkoztak köztünk differenciák. Most azonban az adott viszonyok között nem tartja magát alkcilmásnak a kormány veze­tésére, ezért holnap őfelsége elé járul és be­nyújtja a kormány lemondását. Javasolni fog?h, hogy az uralkodó oly kormányt nevez­zen ki. amelyben minden párt képviselve legyeit, sőt ü külső párták képviseletét, is jtiva­sGini fogja, tÉljenzés és taps.) Miután az ellentét a választójog miatt me­rült föl, a kormártynak a választójogi dk­farm lesz a föladata. Felkiáltások: Első a béke! Első a béke! — zúgja az egész Ház. (A magyar ezredeket a batárba szólítják.) Wekerle Sándor miniszterelnök kijelén­ti, hogy noha benyújtja lemondását, amig ideiglenesen a helyén marad, első föladata lesz, hogy mindent elkövessen a béke létre­hozása dolgában, (Éljenzés és taps.) Minden erejét és tehetségét arra fogja összpontosi­tani, hogy az ország határai meg legyenek védve, biztápitsuk terüléti lntegritásW\kat és hogy a magyar ezredeket azonnal a niagyaA licitárra szállítsák. (Taps és éljenzés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom