Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-28 / 72. szám

191$. ttitíröitó M. osztályok érkeznek a harctérre, az ellenség területi nyeresége csak átmeneti A kijelen­tés meggyHgtaíőiag hatott. A külügyi bizott­ság elnöke azt állította, hogy eddig csak 10 francia hadosztály avatkozott be a harcba, A döntő rendeÜcsgéssket Ludendorfí sdta ki. BERLIN, március 27. A nagy oöenziva minden fázisában Ludendoőff adta kJ a döntö rendelkezéseket. Személyesen gyö­zödfttt meg a vezetés és a haditechnikai aoparqtus tökéletességének minden rész­letéről A német támadás tervét a háború eddig! tapasztalatainak felhasználásával dolgozták ki és az eddig! metódust, az ellenség frontjába keskeny szakaszon való betörést teljesen elvetették. Az offenzívát teljes meglepetésre alapozták, ami sike­rült Is. Szigorltot! osf^omáüapof Párlsban —- Leírhatatlan nénik a francia fflwérosban. — GENF, március 27. Párlsban péntek este óta leírhatatlan pánik uralkodik. A vonatokat ezrével rohanják meg az emberek, hogy biz­tos he'vre meneküljenek. ZÜRICH, március 27. Svájci állampol­gárok tömegesen hagyják el Páríst. Rende­let jelent meg, amely a Párlstó! keletre fek­vő vidéket hadfzónának jelent! ki. Ezea <stóelet szerint erről a vidékről a külföldie­det ha másképen nem lehet, erőszakkal fog­iák eltávolítani. GENF, március 27. A svájci batárról jelentik: Páris katona! kormányzója a szi­gorított ostromállapotot kihirdette a fővá­rosra. Két écyifu bombáize Párisi, 96 lövést számláltak meg edd'g. ­HAGA, március 27. A Daüy Mafl azt Irja, hc?y tegnap folytatták Párfs bombázá­sát. Az Időköz most már rövid és rendszer­telen volt, ami arra mutat, hogy két ágyu bombázza a francia fővárost. A francia Ille­tékes körök előtt az uj ágyu még mindig nagy fejtörést okoz. Tegnap egyszerre 80 francia repülőgép szállott fel hogy felkutas­sa a német messzehordó ágyút. Minden fá­radozás azonban hasztalan volt. Párlsban több, mint 300 helyet állapí­tottak meg, ahová a bombák lecsaptak. GENF, március 27. Párlsban edttíg a messzehordó ágyuk 96 lövését számlálták meg. Döntő csata van készülőbe© BERLIN, március 27. A Berliner Zei­tung am Mfttag haditudósítója jelent!: Az Arras és La Fére között való lökés hatása megnyilvánul abban is, hogy az angolok j hozzák össze, hogy némely szakaszon a szükséges tartalékokkal nem fognak többé rendelkezni. Nyilván még Olaszországból Is útban vannak segítő csapatok. A csapat­tartalékalkat minden oldalról olyan sietősen i eltolásokból és átcsoportosításokból ugy !át­szik, hogy egy ujabb hatalmas csaté előfel­tételei fejlődnek ki, melynek kfmeítétsle ta­lán az egész háborút eldönti A nagy főhadiszálláson — írja a tudó­sító — tegnap találkoztam LwdeadorH tábor­nokkal — Tul vagyunk a kezdeten, — mondot­ta — hogy ebből ml fog fejlődni, azt ma még nem lehet eldönteni de azt elmondhatom, honv a ayözelem remek gyalogságunk győ­zelme volt, Az anqn'ok kanr'ák IntA?* snl a tow'febl kudarcok «»l!i»sí RprHy. m*rn!|K 27. A Vorwaerts tel "ti T . ^^pr.pi^y visszavonták -i-vrvri t^rtov4vl)vnf pjefi von^lra', SÖt „ f.s feltertóztat+ák. a ^(.'„pvp4 r, y ntesz vrofp+ara"1 v"ht"k hogy -7 előrenyomuló né-retov h4 maro'k.ar c mnT már ott tartana1'7, o'van badoíszfá'voknt Is kéuvtejenW utMl harovorHha rendelni amdvev az 0! -ft ti^özftekben hallatlan vesztéséwket szen­vedtek. öcv bonv sz^zadonklnt aHff negvven *mberük maradi Pcécz nap rvarsvonat se­te-srácríréi futnak 3 katonai vomníok a francia kelet' frontról Chakvnsom és Párteon át csa­patoktól amelvek a vasúti osottiópontokon, Aw'f.-'rjvm Albertben rónrgeren rakedtt' k ki Óráról-órára magasabban csapnak össze n tómét rohamhnllámok az ellentóc fö'fot ás Forh tóborrok tartalékesapato't is ehive­b'k A Sototre étre fprjtor és ttngy bidja sér* •etlenti! Iiitotl a .németek kezébe, Az ango! kudarc L'ottd Qeoróé a feleifts. Beritn. ,március 27 A LokaLanzeiyer bo'fonrM •fcfflön+ndós'tÁifv ieletttf: Londonban prftspn mégdfiriffo/fb. a vélemények n Fronttá. amiikttdő angol hadfgénezet iásd­, tóról. Repineton ezredes ál} az élén az ellem zék<" 3sonortnak. amelv Lloyd Groreet nknftt 'tt'iőrsg tttmi a fronton behftvMktzett kuda roféérf, mert szerinte kétségtelet!' immár. Kotr-,. 37 angol védelmi csata terve francia Hódmezővásárhelyen. ni. Pócsl MSska H bortkedvelő, humoros versköltőn ós Nótás Szabó Pál' népdalszerzőn kivül még egy vásárhelyi diák emlékét őrzik a szomszéd városban. Ez Török Károly neve­zetű parasztfiú volt, akiben elsőrangú költői tehetség nyilvánult meg, ugy hogy népdal­gyüj töményét a Kisfaludi-Tőrön ma is méltat­ta és kötetben kiadta. A mlihöz dr. Reiniper Jakab szegedi ügyvéd, a Dugonics-Társaság rendes tagja, maga is íróember, irta meg az Előszót és Török életrajzát. Török Károly, mint parasztfiú, iskolákat végzett, épp' ugy, mint a legtöbb vásárhelyi gazdálkodó embernek, a gyermeke « ugy ke­rült. föl szülővárosából Budapestre. Hódmező­vásárhelyen nem ritka dolog, hogy a földjét maga művelő gazdálkodónak az almáriom­fiókban van az Mtttsépi bizHityitrxhih, El­végzi az ottani gimnáziumot, aztán kimegy a szállásm és egyszerű paraszti módon gazdál­kodik. Persze, sosem hivalkodik azzal és as egyéni érintkezésben nem is érezteti azt, hogy ő n latin nyelvben jártas, a világtörténelmet ösmeri és hogy konyit a köbrevaló emeléshez. Általában Hódmezővásárhely népének kulturérzékét fényesen illusztrálja az. hogy a már emiitett modern lakásberendezésen kívül sok helyen talál a2 ember igen szép és érté­kes könyvtárat, eredeti festményeket, zongo í'át, melyet nem dísznek basznál a szobájá­ban, amint azt ujabban a komikum gyönyörű jeléül, a háborús kopjunk túrák ravasz ki­bwzjkvktea folytán öföírvafyvttoíodotl paprikakofák teszik, hanem arra, hogy külö­nösen a lánygyermekek a zenében magukat képezzék. Igen szép példákat lehetett ez irány ban tapasztalni a mostani március 15-iki ün­.nepélyeken. amikor a csudaszép vásárhelyi polgárlányok is valóságos művészettel mutat­koztak be a zongora mellett. • / Hódmezővásárhely figyelemreméltó kul­túráját és művészi életét igazolja továbbá az a több ezer kötetre menő városi népkönyvtár, melyet dr. Szalay József, a szegedi Dugonfes­Társaság elnöke alapított hódmezővásárhelyi ifőka.pitálny korában si amelyet még. ma is nagy szeretettel gazdagít időnkint. A vásár­helyi nép ezért hálából Sty?ay-<k<2wvtir-mk nevezi a hires városi népkönyvtárat. A vá­rosnak ezenkívül gazdag néprajzi mnzenma van a kultúrpalotában. Értékes könyvtára van még a Kaszinónak, a református-egy­háznak és számos egyesületnek, népkörnek és az ipartestületnek. Hódmezővásárhely sok neves embert adott az országnak, kiket tehetségük fejlesztése, ér­vényesítése $ részben pedig lelkűknek vágya késztetett, arra, hogy a hires, a maga erejére hagyott, tözBgyökeres magyar várost idővel, mikor kinőttek annak kereteiből, elhagyják. De azért mindig a legnagyobb szeretettel em­lékeznek vissza a szép szülővárosra és büsz­kék arra, hogy hódmezővásárhelyiek. *A! te­hetségükön, kulturájukon egyébként meg is látszik ez. /Szeged javára is több vásárhelyi ember .dolgozik, kik közül elsőnek említem föl Balassa Ármint, aki országain elismert, fé­nyes jogi tudásával, ugy beszédben, mint írás bajtevaló awiifttw mwav uy^vezetérej,. szi­nes. erőtelje? irói készségével ékes azónokl te­hetségéveji és kiváló zenei érzékével és ké­szültségiével a magyar fővárosban is az ekők közé kerifit volna, íey azonban, borry Szegv­'den maradi az egész országé lett. N^m célom a most fölemlítendő neveknél az egyén érté­két is kiemelni, mert erre részben, szükség sincs, részben pedig anny'ra közismert a te­hetségük és munkásságuk, hogy azt e tárca keretében fölösleges js lenre fölsoro'ni — igy csak a nevüket említem meg, mint olyanokét, kikro biisrkék vagyunk és lehetünk 's. mi sze­gediek. És pedig: dr. Reiniarr Jakab ügyvéd és iró. Hoffmann Ignác kereskedő és malom­tulajdonos, Czvkor Ignác földbirtokos, tábla­bíró. Beraer Mór kórházi főorvos. Bodnár Gé­za ügyvéd, Kókvy István ügyvéd, dr. Sajtos Samu h. pénzügy ige 7 srb tó. író. Beredk Sándor református pap. Ezek között volt az évekkel ezelőtt elhunyt Irányi Dezső szépíró is, aki lm int a Szegedi Híradó szerkesztője, sok szép lés kelHenieS' emléket hagyott maga után Sze­ged társadalmában. A magyar népé'etbő!, kü­lönösen-a vásárhelyi emberek életéből vett „tárgyú szines novelláival és a feltűnést keltő, aktuális dolgokról csevegő vasárnapi tárcái­val maradandó nevet biztosított magának sz ifc'daJóm történetten, Jeleule'g Tanyai János és Endre JBéia festőművészek élnek és dolgoznak Hódmező­yésárhelyen, innen küldik képeiket a buda­pesti és vidéki lárVatókra. Mindketten Szegry­den is előnyösen ösmert művészek. Előbbi a Tisza partján, Mártélyon, egy nádfödelee pa­rneztházhim .takik, ott vau értékes mülerrne ifi. Hódwewrfaórbi'iy} jódos

Next

/
Oldalképek
Tartalom