Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-28 / 49. szám

I ÍR választójogi bizottság ülései 'Budapesti tiidósitóák teteianlekntésej A képviselőház választójogi bizottsága szer­dán délelőtt folytatta tanácskozásait Beöthy László elnöklésével. A kormánv részéről a tárgyaláson dr. Wekerle Sándor miniszterek nők'és Sebess Dénes igazságügyi államtitkár jelentek meg. Az első felszólaló Nehrebeczky György volt. Nem érti. miért képzeli a mun­kapárt, hogy a/. a kormánv. amelynek kebe­lében olyan férfiak foglalnak helyet, akik egész életükben a nemzeti élet teljességéért <hn:::oItak, most nemzetrontó választójogot hozna. , Jakab ffy Elemér: Tévedni lehet! Székely Ferenc: Éppen azért kell meg­beszélni a dolgon Gróf Tisza Istv n: Nagvon helyes! Szász Pál: A mostani javaslat megvaló­sulásában minden erdélyi magyar ember a magvárság végveszélyét Ma. A háború ki­törésekor sy.000 román kiment Romániába, köztük 34.060 hadköteles és 2000 tartalékos tiszt. Ezek odakint kiosztották maguk közt a szerepet hogy Erdélyből hogyan, fognak hadiszereket élelmet szerezni, ha majd a ro­mán hadsereggel oda bevonultak, A várható amnesztia után előreláthatólag esek vala­mennyien választójogot kammk. Hazaáruló­nak tartaná magát, ha megszavazna olyan javaslatot, mielv erre lehetőséget nvuit. Kozma Andor kijelentette, hogy- hő a nők választójogát meg kell adni, akkor ő sem ellenzi: A javaslatot általánosságban el­fogadja. Ezután az ülés 2 órakor véget ért, A legközelebbi ülés csütörtökön délelőtt fiz óra­kor lesz, • aMaaaMüaaaaaa - *caaMaase8sa«ái«asaaM*tNtatteaaass9sce<isKS£r 65 deka szappan — 40 korona, (8•:•;•'•! hid'Mlónktól.) A szegedi kihágás} Inróság'öp szerdán Két árdrághtási ügyben hov lak ítéletet. A vádlottak vidékiek voltak, akik majd befefuiüiib'án a jómódba s megszokván azt, hogy a városban mindent megadnak az élelmiszerekén a nyomorgó 'hadseregszállítók és hentesek, nem tudják, mit kérjenek érte, ha valami élei miéi kket bepakkolnak, hog y b«u­' uLinket boldogítsanak 'vele. Most is" igy történt mind a két esetben, de a szemérmetlen embe­rek pórul jártak: a kihágási biróság elé keriil­• tek. ahol példásan szigorú Ítélettel sújtották mindkettőjüket. Az első eset egyeneseu klasszikus példája annak a szemérmetlen szem te! emrágn ek, amely­i.vel egyes parasztok uralkodni igyekeznek ra.P tünk és amellyel el zsarol ni akarják utolsó fil­lérünket is, Tóth Szeles Étel mórahalmi pa­rasztlány volt az első árdrágító Hatvanöt de­ka szappant hozott l>e a szerdai hetipiacra ós kért pedig ezért a 63 dekagrainnyj kincsért kereken negyven korptnáKc,tt. Sokan azt hitték, tréfál, ekkora mérvű szemtelenrégre nem vol­tak elkészülve még sem, de aztán, hogy belát­ták, hogy a lány, aki husz éves fiatalság* min­den felsőbbságévei mosolygott és gúnyolódott a szerencsétlen városiakon, tényleg nem tré­fál, hanem komolyan beszél a negyven koro­nával, a kihágási bíróságra juttatták, Az orosz béke — nem meg­egyezéses béke. Bécs, február 27. Németországnak Orosz ország által elfogadott békefeltételeit általá­nosságban helyeslő kommentárokkal kisérik, de egyébként tartózkodnak minden további kritikától. Csak a .szociáldemokrata Arbeiter­zeitung aggódik a következmények miatt. A lap többek közt ezeket irja: —• Oroszország tehát kéiréteien több, mint 50 millió ember által lakott tartomá­nyokról. európai területének több mint a fe­léről lemondani. Ez lett tehát a megegyezé­ses békéből. Semmi kétség, N cmcto; szágmtk megvár a hatalma arra, hogv ilven békét kéiiyszerifM n Oroszországra. Né metorszá g pedig éi a hatalmával. Az orosz óriás biro­dalom e! van pusztítva. Az a nagv impérium, amelv egykor rettegésben tartotta a világot, nem létezik többé. Napóleon bukása óta nem ért meg a világ ilven összeomlást. Mi mind­uvájari hőn óhajtottuk az Oroszországgal való békét, de most, hogv eljött, nincs benne örömünk, mert az a béke. amelyet a német kurd ráerőszakolt Oroszországra nem meg­egyezéses béke. Az a béke, amelyet most ketaek, az orosz népet lelke mélyén el fogja Árray Fcrenc kihágás! biró nyomban megtartottam tárgyalást a súlyos ügyben. Tóth Szeles -Elei azonban előbb uem akarta iftegr­mondani a nevét. Mindenféle álneveket mon­dott be. szóval kísérletezett, hogy miképpen szabadulhatna a büntetés alól. De naru volt szerencséje ezzel -sem, kiderítették a nevét, ami után lefolytatták az eljárást. A kihágási biró hérmkte mr.pi eliúrósm Ítélte Tóth Szeles Ételt, aki ezenkívül $00 korom pérfcbünbetést is ka­pott. Külön hnsz korona pénzbírságra ítélte a kibáffá*i. bíró az árdrágító lányt azért, mert nevét eltagadta és hamis nevet mondott, be. A* Ítélet jogerő*. Tóth Szeles "Etel tnegvQpugo­dott a szigorú Ítéletben. A másik árdrágító Klinkó Ferenc, kiste­leki földmives. Áz ő btine az vojt. hogy a szer­dai hetipiacon sózott szalonnát, árusított, de persze egyáltalán nem a makszimális áron. Ha nem ugy fétk'temy} áajgöékbffn 25 korpif&r kért érette. Őt is fölsegítették a kihágási bí­róságra, ahol Army Ferenc kihágási biró az ő ügyében is nyomban ítélkezett. Kiinkót. ti* napi ekárám és kogpm péfebétyógfe ifcélte a kihágási biró. A kisteleki magyar azon­ban már nem volt olyan türelmes, mint a má­sik árdrágító és felebbezési jelentett he az íté­let ellen, kórén tetű és -el íogia tölteni a bosszúvágy minden szenvedélyével. A birodalmi gyűlés­ben tegnap felolvasott békeultimá rumnak a szövegét nem fogják egyhamar elfelejteni, mert ennek a világtörténelmi okmánynak minden .szavát unokáink sulvos pénz- és vér­áldozatokkal lesznek kénytelenek megfizetni. A szociáldemokrácia a megegyezéses békéért küzdőit. Mi ebben a harcban alulmaradtunk. Azért a békéért, melyet most az orosz népre ráerőszakolnak, minden felelősséget eíhári-• tunk magunkról. Visszaélések az orosz föld­osztásoknál. Stockholm, február 27. A 'lemos levele­zőié arról értesült, hogv a bolsevikeknek a parasztok között végzett földosztás ellenére nincs rá kilátásuk, hogv a mezőgazdasággal foghmozó nép kegyeibe fussatok. Lenin kor­mánya nem tudta megoldani a földbirtok kér­dését. A nagybirtokokat kifosztották ugyan, a legtöbbjét azonban amúgy is Jómódú pa­rasztoknak osztották szét. azonkívül az ovorz parasztok nagvon fölháborodtak a böisevikí kormánynak az alkotmánvozó országgyűlés­sel szemben követett eljárása miatt. ifeíb. tviréuáe 88: Kilómén Kálmán meghalt. Szeged város tisztviselő&arártak egyik régi,-érdemes, tagja dőlt ki. Kelemen Kálmán; nytgahnazotí árvaszéki ülnök, az árvaszék tiszteletbeli elnöke kedden délután 78 éves korában elhunyt. A mult héten tüdőgyulla­dást kapott és néhány napi szenvedés után meghalt. Kelemen Kálmán félszázados munkássá­gával megörökítette nevét a „szegedi közigaz­gatás történetében. 1861. karácsony szombat­ján tette le a hivatalos esküt és e perctől kezdve szakadatlanul a város szolgálatában volt 1913-bart bekövetkezett nyugdíjazásáig. Nem működött mindig az árvaszéknél, 1863­ban a kapitányi hivatalban fogalmazói teen­dőket végezve a kihágási és kisebb büntető ügyek ellátásával bízták rneg. Majd 1865. március 14-én Rozgőnyi Bertalan főispáni helytartó mellett titkári teendőket végzett. 1869. január 4-én gyámpénztári ellenőrnek, 1878-ban közgyámrak, 1885-ben árvaszéki ülnöknek és 1890-ben árvaszéki h. elnöknek választották meg. Az 1871 ás 1872. években a Szeged város területére érvényes u.i telek­könyvek szerkesztésénél és kiigazításánál rendes elfoglaltsága mellett óriási munkát végzett és több ezer régi telekkönyvi házi és zsellérlapot vizsgál; íeliii. amelyhez a város közönségének nagv anvagi érdeke fűződött Értékes és fontos szolgálatokat teljesített az 1879-iki árvízkatasztrófa alkalmával, arpidős LukáCS György kormánybiztos, majd Dárti Ferenc főispán mellett titkári teendőket vég­zett. ez alkalommal felsőbb elismerésben is részesült. Kelemen élete szakadatlan, komoly, meg­bízható munkával telt el. Még nyugdíjazta­tása után is aliandóan szülővárosa szolgála­tában állott és a háború alatt újból vissza­tért az árvaszéki:ez és fiatalos tetterővel vé­gezte az ott felhalmozódott teendőket. Ez a nagy szorgalom és kitartás Kelemen Kálmán családjában szinte örökletes. Édesatyja. Ke­lemen István Szeged-belvárosi tanitó, mint a megbízhatóság, becsület és szorgalom minta­képe 48 esztendeig volt Szeged város tan­ügyének szolgálatában. Nagyatvja, Kelemen László ügyvéd, az első magyar színigazgató hervadhatatlan érdemeket szerzett a magyar szinészet ügyének felkarolásával, magyar nemzeti kultúránk előbbrevitelévei. Kelemen László nővére volt Kelemen Borbála, Csíz* mazki Somogvi Sándorné, az édesanyja So­mogyi Károly; esztergomi apát-kanonoknak, a Somogyi-könyvtár adományozójának. Dr, Kelemen Béla főispán nagybátyját gyászolja az elhunytban. jMaBMaaaaaaaaMBMtmMUMMaanHSmaHaMMNiax A legújabb hajósülyesztések. Berlin, február 26. A Wolff-ügynökség jelenti: Tengeralattjáróink elpusztítottak az észak: hadszintéren 19,000 bruttótonna ellen­séges hajóteret. A hajók nagy részét az an­gol keleti tengerpart közelében, jelentékeny ellenséges ellenhatás mellett semmisítettük meg. Köztük volt az Athén in nevii 4078 ton­nás fölfegyverzett angol gözös, egv másik, legalább 4000 tormás gőzöst, egv kísérőmé­net legnagyobb hajóját, ügyesen végrehaj­tott támadással lőttük ki. Csaknem vala­mennyi gőzös nagvon meg volt terhelve. A tengerészeti vezérkar főnöke, Negyvenöt hadosztályunk áll az olasz fronton. Genf, február 27. Cirieux francia tábor­nok a következőket irja a Maiin-ben olasz­országi felvonulásunkról; - A svájci határtól az Adriai-tengerig negyvenkét ntagyfár ós dszrrdk haddsztáiy jelenlétét állapimták meg. Ezenkívül még tartalékban is van néhány egység, ugy hogy egészben véve mintegy negyvenöt hatáosz­iáiy vtm ezen a területen, t

Next

/
Oldalképek
Tartalom