Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-31 / 311. szám

2 DÉLMAGYAROftSZÁG Szeged, 1916. december 31. másik része a Ferenc Józseí-rakparton haj­tatott a Lándhid felé. A Lándhidíőnéí ismét torlódás támadt. Pár pillanat alatt az egész Ferenc József-tér megtelt jármüvekkel, me­lyek belsejében diszmagyarba ölözött kép­viselők és főrendek szorongtak. A jármüvek egyrésze csak nagy üggyel-bajjal tudott át­jutni a hídon, melynek budai végénél élet­veszélyes torlódás támadt. Jó félóráig tar­tott, amig a képviselők és főrendek utolsó jármüve is valahogyan. átjuthatott a Lánc­hídon. Ezeket nyomon követték a polgári személyek kocsijai, végtelennek látszó vona­lakban. A koronázó templom felnyitása Gróf Apponyi Sándor, az országbiró he­lyettese, gróf Khuen-Hédervárv Károly és gróf Dessewffy Aurél királyi biztosok és a két koronaőr .reggel bét órákor a Mátyás­templomba mentek és a pecséteket, melyek a kápolna ajtaján voltak, levették. Ezután a bizottságnak jelenlétében felnyitották a vas­ládát, amelyben' a szent koronát őrzik. A koronát és a koronázási jelvényeket a ká­polna asztalán lévő aranyszegélyű, piros bársony vánkosokra helyezték, Szent István, palástját pedig a főoltár mellet! lévő asztal­ra teritették ki. Ugyancsak reggel hét órakor érkezett meg a magyar királyi koronaőrségnek és a magyar darabont testőrségnek nyolc-nyolc kiválasztott legénye, akik a templom hajó­jában a középső ut mentén kétoldalt állanak fel. Megérkezett az udvari kincstárnok is a házi koronával és az ország kardjával. A házi koronáj a Loretto-kápolnában helyezte el, az ország kardjával pedig a templom kapujában várja meg a menettel érkező ma­gyar főlovászmester helyettesét, hogy neki a kardot átnyújtsa. A tizenegy országzász­lót a templomban a Loretto-kápolna falához állították. Pontban háromnegyed kilenckor érke­zett a Mátyás-templom kapujához Csernoch János hercegprímás teljes segédletével, az apostoli keresztet vivő püspökkeL valamint a király és a királyné két-két segédkező püspökével. A koronázási menet. Reggel .nyolc órakor elzárták a Várba vezető utakat. ,A Szent György-tér — a koronázási menet első állomása — egyetlen nagy, feszült várakozás képét adja lobogók­ból, drapériákból, örökzöldből, embertöme­gekből egyberóva. Háromnegyed kilenc óra előtt öt perccel hirtelen, szinte adott jelre, megmozdul a tömeg. Messziről látni: fél­század honvédhuszár kiáll a kapu elé, széles, egyenes sorba, a kardok csillogva repülnek ki a hüvelyekből, a vártán egy szempillantás­nyi izgalom, egy harsány kiáltás, aztán, minden szoborrá merevedik. Pontban három­negyedkilenckor elindulnak a huszárok a várkapu elől. A keskeny utca széltiben kö­zelednek a Szent György-tér felé. a lovak patája már csattog a tér makadamján, ami­kor mögöttük feltűnik az. első diszhintók sora. Színes, aranyos, üveges hintók, a fő­város küldöttségének ünnepi batárjai. A leg­elsőben Bárczy István polgármester ül. Ösi szokás és jog szerint a főváros polgármes­tere vezeti a koronázó menetet a templomig, ahová szintén elkíséri a koronázatlan királyi párt. Ezután felvonulnak az udvari harsoná­sok, dobosok és szolgák, utánuk méltóság­teljes ütemmel lépked a darabont testőrök egy szakasza. Színes egyenruháik, fegyel­mezett ünnepélyességük a befejezése annak a kis csapatnak, mely a koronázási menet folytonossága. A tömeg kíváncsian fordul a várkapu felé, ahonnan ekkor már magános lovas közeledik: a királyi hírnök feltartott pálcával. Ruháján, lován csillog a sok sujtás, az egész jelenség hatalmas arányokat mutat a maga különvalóságában. Kőihajtásnyira utá na közeledik a második nagy hintósor, mely, mint valami aranypikkelyes kígyó gyűrűzik a Szent György-tér felé. Tizenhárom Mária Terézia-korabeli kocsi, öt vörös bársony dí­szítésű, gazdag arany pántokkal és verettei, kettő világoszöld, öt.fekete lakkozású, arany faragással, belül fehér selyemmel bevonva, előttük fehér, fekete paripák aranyveretü szerszámmal. Az elsőiben gróf Esterházy Sándor, a királyné főudvarmestere és szol­gálattevő kamarása, a másodikban Lobkowitz herceg, a király főhadsegéde, a harmadikban gróf Auersperg Károly *és báró Gaudernak József, a darabont testőrség kapitányai, az­után gróf Lónyay Albert, a magyar királyi testőrség kapitánya és id. gróf Festetits Pál királyi főkamarásmester, gróf Széchény Emil főpohárnokmester és gróf Csekonics Endre főasztalnokmester, gróf Bánffy György fő­ajtónállómester, gróf Szécsen magyar fő­udvarmester, herceg Eszterházy Miklós, a főlovászmester helyettese és herceg Festetits Tasziló tárnokmester, majd báró Skerlecz Iván horvát bán, négy kocsin tizenkét palota­hölgy és végül egy kocsin Esterházy-And­rássy grófné, a királynő főudvarmesternőjé­nek helyettese és gróf Apponyi Sándor né, a-z országbiró helyettesének neje. Közvetlenül a királyi pár diszhin.ta.ja előtt halad gróf Tisza István miniszterelnök, nádorhelyettes kocsija. A nádorhelyettes ko­csiját méltóságteljes lassúsággal követi a ki­rályi pár üveges diszbatárja, amely a rok­kokó művészet remekműve. Nyolc gyönyörű arabs paripa húzza a kocsit, mind a nyolc fején egy-egy hatalmas toll/bokréta, A kocsi kívül csupa arany, belül vörös bársonybélés­sel és vörös bársonyülésebkel, a lovak szer­száma vert arany. Egetverő éljenzés, kalap­zsebkendőlengetés fogadja a koronázásra in­duló uralkodqpárt. A teret menydörgésszerii éljenzés tölti meg, amit sokszorosan vernek vissza a budai hegyek. A király kezét sap­kájához emelve, hosszasan tiszteleg, a király­né pedig jobbra és balra integetve moso­lyogva hálásan köszöni a forró ovációt. A menet innen,a katonák sorfala és lan­kadatlan éljenriadalom közben folvtatja út­ját a Szent György-utcán. Disz-téren és Tárnok-utcán a koronázó templom felé. Az ünneplés különösen a széles, levegős Disz­téren ölt hatalmas arányokat. Eközben a menetben résztvevők — a katonák, testőrök és az udvari szolgák kivételével — program szerint megelőzve a királyi diszíhintót, a Mátyás-templom elé értek, kiszálltak kocsi­jaikból és bementek a templomba, s az elő­csarnokban elfoglalták a részükre kijelölt helyeket. Ugyanitt állovak fel az udvari harsonások és dobosok is. A templom fő­ajtajában várakoztak azok. akik a Loretto­kápolnáig kisérik a koronázatlan uralkodó­párt. A Tárnok-utca felől most zugó éljenzés jelzi a király és királyné érkezését. Alig tűnik fel a diszhintó nyolc feketéje, felriad a Szentháromság-tér templomi csendje is. A Szentháromság-utcában egy gyalog 'hon­védszázad áll diszőrségen. Harsány vezény­szavak hallatszanak, a királvi hintó elhalad a díszszázad előtt és bekanyarodva a térre, megáll a templom főkapujánál. A hintóból először a király száll le, aki lesegíti a királynét. A felséges párt SchÖn­born-Buchheim Károly gróf, helyettes fő­udvarmester és gr ói .Esterházy Sándor, a királyné főudvarmestere mély főhajtással fogadják, s a rendezők által tartott balda­chin alatt a templom diszes főajtajához ve­zetik. Elhelyezkedések a koronázó templomban. A Mátyás-templom ajtajában Csernoch hercegprímás (fogadta a királyi párt fénye® papi segédlettel. Elébük nyujtota a feszületet és szenteltviztartót, mire a felségek megha­joltak, a feszületet megcsókolták és keresztet vetettek. Harsona és dobszó mellett a kirá­lyi pár a templom bejáratának jobboldalán lévő Loretto-kápolnához vonult, a következő kísérettel: 1. a magyar királyi főlovászmester (he­lyettese az ország kivont kardjával, 2. a; püs­pök az apostoli kereszttel, 3. a magyar kirá­lyi birnlök, 4. a magyar királyi főudvarmes­ter, 5. a nádor helyettese, 6. őfelsége a király, kétoldalt .két segédkező püspöke, mögötte egymás mellett a magyar királyi ifőkaimarás­me'ster és a magyar királyi testőrkapitány és őfelsége főhadsegéde, 7. őfelsége a király­né, aki't- főudvarmestere kezénél fogva vezet, kétoldalt két segédkező püspöke, mögött az uszályát vivő főmdvarmesterniő, az ország­biró helyettesének neje és a két szolgálat­tevő palotahölgy, 8. hátul hármasával hat magyar testőr. A Loretto-kápolnában a királyi párral csak a következők mennek be: a két segéd­kező püspök, a nádorhelyettes, a magyar fő­udvarmester, a királyné részéről pedig szin­tén két segédkező püspök, az uszályhordozó főaidvarmesternő és a két szolgálattevő palo­tahölgy. A kíséret többi tagjai a templom előcsarnokában visszamaradnak és a rende­zők utmutatása szerint helyezkednek el. Itt állnak mindazok, akik a királyi párt a fő­oltárhoz kisérik. Elsősorban a 11 zászlóvivő, az ország zászlóival. Mellettük az országgyű­lés két házának elnökei, majd a magyar és a közös miniszterek abban a sorrendiben, amint a menetiben haladná fognak. Ugyan­ilye sorrendben áll velük szemben a kápolna fala mellett, az országbíró (helyettesének fe­lesége és a tiz palotahölgy, mögöttük hat ma­gyar testőr. Tőlük a templom faajtaja felé a koronázási jelvényvivő. Az előcsarnok' kö­zepén a magyar királyi főajtónállómester, közelében a magyar királyi hirnök. A ká­polna ajtajánál a magyar főlovászmester he­lyettese, az ország kivont kardjával és a püs­pök az apostoli kereszttel. Majd a magyar királyi főkamarásmester, a magyar testőr­kapitány, a két darabont testőrkapitány és a főhadsegéd1. A hercegprímás kiséretével a főoltárhoz ment és felöltötte a miserulhát. Eközben a kápolnában a királyné fejére főudvarmestere a palőtohöfíjyek segítségével felteszi a házi koronát. A koronázási jelvényvivők átveszik jelvényeiket: a főpohárnokmester az eskü­keresztet, a tárnokmester a kiskeresztet (pax) a főasztalnokmester Szent István kardját, a horvát bán az ország almáját, az országbiró helyettese a jogart és a kápolnában lévő ná­donhelyettes Szent István .koronáját. Ezután élénk harsona és dohszó mellett megindul a menet a főoltár felé, a következő sorrendben: 1. a magyar királyi főajtónállómester pálcával; 2. a magyar királyi minisztérium tagjai és a közös miniszterek. 3. az ország­gyűlés két házának elnökei; 4. a zászlóvivők a zászlókkal, ebben a sorban; Bolgárország ós Kunország, Lodoméria és Halies, Szerb­ország és Róma, Horvátország és Dalmát­ország, Szlavonország és Erdély, Magyar­ország; 5. a magyar királyi hirnök fedett fővel, kezében a pálcával. 6. a két koronaőr; 7. a két királyi biztos; 8. a koronázási jelvé­nyeket vivő országzászlósok és pedig a ma­gyar királyi .főpohárnokmester az rsküke­reszttel; a magyar királyi főasztalnokmester Szent István kardjával; a tárnokmester a

Next

/
Oldalképek
Tartalom