Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-02 / 205. szám

ORSZÁG Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefonszám: 305. Egyes szám ára 11 Bliér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24-— félévre . . K 12-— negyedévre K 6'— egy hónapra K 2 ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K28-— félévre . . K 14.— negyedévre K 7 — egy hónapra K 2-40 Kiadóhivatal Kárász-utca 9 Telefonszám: 81. Egyes szám ára 1$ fillér. Szeged, 1916. V. évfolyam 205. szám. Szombat, szeptember 2. LEGÚJABB. SAJTÓHADISZÁLLÁS: Az orosz vezér­kar jelenti: A Kárpátokban Nadvornától nyugatra -csapataink elfoglalták Riafuilo fal­vai, a Bisirica, valamint Pontyr helységet, a mély Magyarország határait alkotja, ahol előretolt csapdtaink egészen 25—30 verszt­nyi 'fronton elérték a magyar határt. HÁGA: A Daily Telegraph jelenti au­gusztus 29-ikén Szalonikiból: Itt az a liir terjedt el, hogy Konstantin görög 'király Larísszába menekült, ahol 300 német uldnus várta. — A Times szerint Konstantin király megbetegedett ' és kisebb műtétet hajtottak rajta végre. GENF: A francia kormány a román hadüzenet következtében beleegyezett, hogy a kamarát szeptember második felében tit­kod ülésre hívják össze. KONSTANTINÁPOLY: A 'török főhadi­szállás jelenti: A Kaukázus-fronton a leg­utóbbi jelentés szerint tegnapelőtt harcok voltak a centrumban, amelyek folyamán két és fél ellenséges hadosztályt teljesen szét­vertünk és 5000 foglyot szállítottunk be. Több ágyút és számos géppuskát zsákmá­nyoltunk. BUDAPEST: A Bud. Tud. jelentésé sző/ált u hadszíntér külső és belső hadmű­veleti területének beosztásában változás tör­tént. Szolnokdoboka-, Kolozs-, Udverhely-, Mürostorda-, Csik-, Háromszék-, Brassó-, Fogaras-, Nagy- és Kiskükiillö-, Alsófehér-, Torúaiirhnyos-, Szeben-, Huny ad- és Káissó­szörény-vármegyéket a ' belső hadműveleti teriiU\tbe osztották be. Az oda való utazás­hoz tehát külön katonai engedély is szük­séges. BUDAPEST: A petrozsényi román bd uyamunkások a legnagyobb hősiességgel val került szembe, a legnagydbb kegyétlen­ellenség, amikor észrevette, hogy fajrokoitui­W kerül tszembe, a legnagyobb kegyetlen­séggel lemészárolta azokat. BUDAPEST: Pénteken délután a követ­kező interpellációkat jegyezték be a Ház interpellációs ' könyvéibe: Zboray Miklós: Miért nem voltak Erdély szorosai kellőkép megerősítve? Mi volt az oka, hogy nem volt ott kellő katonaságunk? Kit terhel a felelős­ség azért, hogy a románok meglephettek bennünket, holott a minisztárelnök ki jelen­tát te, hogy égy akácfát sem vesznek el tő­tünk? Baross János: Van-e tudomása az 'gazságiigyminiszfer urnák arról, hogy a la­poknak a székely menekülőkről irojt cikkeit u cenzúra törli? Huszár Károly: Erdély ki­uÜtésének késedelme. Bulgária megüzente a háborút Romániának* A szófiai román követ elkérte útlevelét. — A bolgár kor­mány nem tudja, hogy bukaresti követével mi történt. ­Bulgária velünk tart a végleges győzelemig. SZÓFIA, jszapitömfaer 1. A Bolgár Táv­irati Iroda jdieniti: Ma délelőtt 10 órakor az itteni román követnek átnyújtották a had­üzenetet. Kora reggel az iiitcákon falraga­szok jelentek meg a hadi kiáltvánnyal. SZÓFIA, szeptieaníber 1. A Bolgár Táv­irati Iroda jellenitiéisie augusztus 31 -iloéröl: Tegnap este megjelent a román követ a kül­ügyminisztériumban és jegyzéket nyújtott át, amelyben útlevelét kérte azzal az ürügy­gyei, hogy a bukaresti bolgár követ is kérte a magáét. ; A bolgár kormánynak e pillanatban semmi módja nincs megállapítani ennek az A bolgár hadüzenet szövege. állitásnak valóságát, mert szombat óta bu­karesti képviselője teljesen el van szigetel­ve és azt sem lehet tudni, hogy ml történt vele. BÉCS, szieipitleimlber 1. A tőzsde mai zár­lata után hivatalosan kihirdették, hogy Bul­gária Romániának hadat üzent. BÉCS, szeptember 1. A bolgár követ egy laptudósitónak kijelentette, hogy Bul­gária és Románia megszakította a diplomá­ciai viszonyt. Bulgária a végleges győzele­mig a központi hatalmakkal küzd és adott szavát meg fogja tartani. SZÓFIA, szeptember 1. A Bolgár Táv­irati Ügynök'slőg jdenlti: Radoszlavov mi­niszterelnök a román követhez a következő jegyzéket intézte: Követ Ur! A legutóbbi hónapokban volt szeren­csém a királyi román követségnek ugy ver­bális jegyzék utján, mint az excellenciád távollétében az ügyvivőhöz intézett átirat­ban tudomására juttatni a túlságosan szá­mos incidenseket, amelyekkel a román-bol­gár határ őrzésével megbízott csapatainkat szakadatlanul foglalkoztatták. Ezek az egy­re szaporodó esetek, amelyek a bolgár kor­mány korrekt magatartása és a román kö­vetség részéről pazaron tett ígéretek és barátsági fogadkozások ellenére mindig Ro­mánia részéről történtek, végül arra vezet­tek, hogy azokat a szándékokat kellő vilá­gításba helyezzék, amelyeket a bolgár kor­mány vonakodott feltételezni szomszédjá­ról, mert az országgal a még egészen friss emlékek nem tudták teljesen elferdíteni a bolgár nép élénk rokonszenvének érzületét Románia iránt. Ezek az érzések távoli idő­ből erednek és az egészen friss, amelyről beszélek: az 1912—13. évi balkánháboru, amikor Románia azokat a véres megpróbál­tatásokat, amelyeken a bolgár nép keresz­tülment, kihasználta a maga javára, hogy Bulgáriát oly időben, amikor létéért küz­dött, megrabolja területe egy részétől, mi­közben oly ádáz gyűlöletet tanúsított, a melynek egyálalán nem volt jogosultsága Következett a bukaresti béke, mely Bulgáriára a legsúlyosabb áldozatokat róttív Mindazonáltal Bulgária beletörődött sorsá­ba, sőt szomszédjának barátságosan kezet akart nyújtani. Csalódott reményeiben és azóta az ellenséges érzület bizonyítékai szünetlenül következtek egymásután: Első sorban a román sajtó magatartása, mely Bulgáriát és uralkodóját szidalommal hal­mozza el. A végnélkül való nehézségek a Bulgária részére iszánt áruk átszállítása­inál; ama vonakodás, hogy Bulgária sza­bályszerű szerződések ellenére megkapja a Romániában vásárolt legsürgősebb szükség­letek kielégítésére szolgáló árukat, inint sót, petroleumot stb. Azok a kellemetlenkedések, amelyeknek a Romániában lakó bolgárok, vagy azok, akik csak átutazni akarnak Ro­mánia részéről ki vannak téve; a román ha­tár julius 3-iki elzárása a Bulgáriából és Bul­gáriába szállítandó áruk és utasokkal szem­ben; továbbá azok a tiltakozások, amelye­ket a szófiai királyi román követség a leg­nagyobb energiával jelentett be a bolgár határörök által állítólag előidézett incidens ügyében, amelyek sohasem történtek meg, mint például a rohovoí eset, amelyre nézve szerencsém volt excellenciádnak augusztus 15-ikén Imi és a resanoi eset, ugyané hónap 21-ikén. A szakadatlan, de többé-kevésbé jóin­dulatú Incidensekre, valóságos háborús tá­madások következtek, amelyeket román csapatok északon bolgár határörök ellen in­téztek. így a 9-es számú örséget Kemanlar­tól keletre augusztus 26-ikára virradó éj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom