Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-05 / 207. szám

Kedd, 1910. szeptember DÉLMíÁGYÁLRORSZM 3 Az oroszok nem bírják megtörni kárpáti ellenállásunkat. BUDAPEST, szeptember 4. Közli a mi­ni.szt)ereilhüiki s'aítóoszitáily, Károly főherceg lovassági tábornok hadsereg harcvonala: Az oroszok éjjel-nappal folytatják erőlködésü­ket, hogy a szövetségesek kárpáti ellenál­lását megtörjék. Számos ponton elkeseredett harcok támadlak; az ellenség támadásait tűz-, szurony- és kézigránátharecal vertük vissza. IAZ oroszoknak Fiindtet—• Moldovitól délnyugatra és a Tatár-szoros vidékén helyi előnyeit ellentámadásokkal nagyobbára tönkretettük. Az ellenség Brzezanvtól dél­keletre folytatott veszteségteljes támadá­sai sem jártak sikerrel, Egy kis árokrészért a harc még folyik. Lipót bajor herceg vezértábornagy hadsereg harcvonala: Ellenség Zborowtól északra, továbbá Volhynlában Winluohy és Szelewow közt szántalan nagy tömeg fel­használásával intézett támadásai ismételten meghiúsultak. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese BERLIN, szeptember 4. A hagy föl vádi ­szállítás jeleníti: Lipót bajor herceg vezértá­bornagy hadsereg arcvonala. iAz oroszok­nak Luoktól nyugatra és délnyugatra tegnap megismételt erőlködései teljes kudarccal végződtek. Zborowtól északra csapataink a visszaszerzett területet az ismételt erős orosz támadások ellen megtartották. Károly főherceg, lovassági tábornok hadsereg-arcvonala: Brzezanytól keletre és '77"" 7. ... . ... . . , , , rnukat fejeznk ki az uj haboru kimenetelében. delkeletre áll a harc. Az oroszoknak helyen- Egész Bulgária tnélységes raiháborodást érez kent elért eredményeit ellentámadással lé- .függetlenségének alattomos ellensége ellen. sa. A király már előbb többször elitélőleg nyilatkozott Bratianuról és híveiről és Bra­tianu tudta, hogy a király, aki ezt a nevet adta ne'kti: Júdás a Krisztusfejjel, nem szereti őt, nem bízik benne, sőt nem is becsüli. „Arománok fegyverben álló népet találnak Bulgária kapujánál." Szófia, szeptember 4. A román-bolgár háború pártkülönbség; nélkiil élénken foglal­koztatja a sajtót. A lapok megbélyegzik Ro­mánia magatartását, hangoztatják, hogy Ro­mánia a bukaresti béke óta azon dolgozik, hogy konfliktust idézzen elő és teljes bizal­nyegükhen tőlük ismét elragadtuk. Egyes árkok megtisztítása folyamatban van. A Kárpátokban Zielonától délre az ütközet fo­lyik. ZabletÖl délnyugatra, — a Magura­szakaszou és Dornavatrától északra az orosz támadások meghiúsultak. LUDENDORFF, első főszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A görög kormányhatalom az antant kezébe került. — Konstantin király fogságban van. — szág további inaktivitásáért nem akarja a fe­lelősségei viselni. Zaimisz levelet kapott Ve­losztól, aki a leggyorsabb cselekvésre BERLIN, szeptember 4. Párisi lapok je­lentik Athénből: A görög kormány hatalom teljesen az antant kezébe került. A királyim csapatokat elfogták és lefegyeverezték. A be­teg király látói kastélyába van zárva, tény­leges fogságba. A görög kormány visszalé­pése órák kérdése. LONDON, szeptember 4. (Reuter-jelen tés.) A görög kormány teljesítette az antant összes követeléseit. Az antant csapatok már átvették a vasnt és a posta ellenőrzését. Görögország döntő órái. ' Hága, szeptember 4. A Daily Telegraph athéni távirata szerint a görög tengerészeti minisztérium a flotta szabadságon levő tiszt­jeit és legénységét kivétel nélkiil visszaren­delte. Ez az intézkedés nyilván összefügg az antantnak a pireuszi kikötőben végrehajtott flottademonstrációjával. Kopenhága, szeptember 4. A Morning Post levelezője Athénból következőket jelen­ti: A román hadüzenetről szóló értesítést a román követ személyesen adta át Zaimisz miniszterelnöknek. A miniszterelnök semmi­féle nyilatkozatot nem tett, de jól értesült 'Politikai körök tudni vélik, hogy Gőrögor­neki a tüzel szólítja föl s egyszersmind megígéri szabadéiviipárt támogatását. Általában az a vélemény, hogy ha Görögország, az antant­hoz való szorosabb csatlakozás mellett dönt, akkor Venizeloszt fölszólítják a kormány át. vételére. A Times athéni levelezőjének az a néze­te, hogy nincs görög politikus, aki a Venize­losz által fölizgatott néplélekkel szembe tud na szállni, tŰré jár, hogy Zaimisz fölajánlta lemondását, mert Venizelosznak akar helyet csinálni. Genf, szeptember 4. Parisba érkezett at­héni jelentések .szerint Athénben a legszigo­rúbb hadi-cenzúrát létesítették. A legutóbbi napokban Görögországból úgyszólván egyet­len távirat sem jutott ki. /Mindazok a szenzá­ciós hirek, amelyek a legutóbbi két napban londoni kerülőn át Görögország helyzetére vonatkozóan terjedtek el, Szalonikiból szár­maznak és az a céljuk, hagy aláássák Kon­stantin király állását, aki az antant semmiféle mesterkedésével se engedi magát kiszorítani semlegességéből. Az áruló Bratianu. München, szeptember 4. Az Augsburger Abendzeitung egy német származású román udvari tisztviselő elbeszélése nyomán, aki közvetlenül Románia hadüzenete után el­hagyta Bukarestet, leírja a végzetes korona­tanács eseményeit. Kiderül ebből, hogy Ro­mánia már katonailag az oroszok kezében volt és hogy a királyt és a béke szerető nép egy nagy részét Take Jonescu hívei és azok­nak titkos feje, Bratianu megrohanással le­gyűrték. A király még ki akart térni a döntés elől. A királyi palota könyvtártermében tar­tott döntő tanácskozáson még réndkivül iz­gatott volt és az ebéden nem vett részt. Dél­után három órakor akkora szivgyöngeség fogta el, hogy az udvari orvost kellett iíivni és a király, állapotára való tekintettel, el akarta halasztani a koronatanácsot. De Bra­tianu és az orosz követ sürgette a döntést és Bratianu kijelentette, hogy a hadügyminisz­ter által aláirt hadüzenet már a bécsi román követségen van. Majóreszku és Marghiloman is próbálta a halasztás keresztülvitelét, de Bratóanu mindenféle fejtegetésnek véget ve­tett azzal a kijelentéssel, hogy az oroszok a teljesen védtelenül hagyott határt már átlép­ték és néhány nap múlva Bukarestben lesz­nek, tehát Románia nincs is többé abban a helyzetben, hogy semlegességét föntarthas­Az 1913. esztendő messze mögöttünk van. Mostan a románok Bulgária kapuinál fegy­verben álló népet fognak találni, amelyet di­cső szövetségesei támogatnak. Bulgáriának Romániával sok számolni valója van és most a'román kormány szólított íöl minket annak rendezésére. Országunk'a kihívást elfogadja, áthatva a reménytől, hogy Dobrudzsát visz­szaadhatja az anyaországnak. A románok átkelési kísérlete a Maros-völgyben. Sajtóhudiszállás, szeptember 4. Miután Orsova és Herkulesfürdő mellett harcoló csapataink tegnapelőtt állásaikat a Cserna nyugati partjára vonták vissza, uj állásaik­ban az igen erős támadásokkal szemben is vi­tézül megmaradtak. Az erdélyi déli fronton a románok lassan, óvatosan haladnak előre a régen kiürített területen. iNagyszebent ágyúzták. A román előnyomulás föltűnően meglas­sult, mert most várniok kell a Barcaságban és Csiikmegyében, amig a iföbb hadtápáUások átjutnak a batáron az erdélyi területre. A gyergyói románok elhagyták a szorosokat és Gyergyőszemniiklós környékén a Maros­völgybe jutottak. A vasút mentén megkísé­relték a folyón való átkelést, a tüzérség azon­ban ezt megakadályozta. A Zeppelinek Bukarestet bombázták. Genf, szeptember 4. A Rádió-ügynökség jelenti (Bukarestből: A legutolsó éjszaka ujabb Zeppelin-támadásokat intéztek Bukarest el­len. A román ifővárosban minden óvóintéz­kedést megtettek. Bukarest teljes sötétben volt. A román jelentés szerint a bombák csak csekély anyagi kárt okoztak és egy fiatal le­ányt megsebesítettek. Erdélyi frontnnk. i A Berliner Tayeblatt vasárnapi számában irja. Moraht: — A román nyomás Erdélyre megnöve­kedett. Az ellenségnek mindenütt sikerült a tervszerűen előkészített benyomulás, kivéve a ifronj legdélibb részét, Orsova és Herkules­fürdő vidékén. Miért tartják szövetségeseink ép ezt a helyet olyan erőteljesen, az nem fe­jezhető itt ki, de örvendetes, hogy sikerül. Sajnos, Nagyszebeni is harc nélkiil kellett ki­üríteni. Szövetségeseink frontja tehát keletre van a Marostól, amely folyó északkeletről délnyugati irányban lömlikj keresztül Erdé­lyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom