Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-22 / 222. szám

I DÉLMAGY ARORSZÁG Péntek, 1916. szeptember 22. Elkeseredett harcok a nyugati fronton. A szervezett társadalom. A románok orvtámadása tudvalevőleg Erdély határszéli megyéinek egész lakosságát megmozdította, ugy, hogy ma szinte az ország minden része teli van erdélyi menekültekkel. Emlékezzünk azonban vissza. Mikor az erdélyiek menekülése megkezdődött, alig volt valamiféle intézkedés, amely akár Szegeden, akár más, az ellenségtől távoleső az orvtámadás által egyáltalában nem érintett törvényhatóságokban a menekültek fájdalmait, szenvedéseit enyhítette volna. Most már természetesen nemcsak Szegeden, hanem mindenütt történt gondoskodás arról, hogy a menekültek elhelyezést és élelmet kapjanak és nem hisszük, hogy volna menekült. szenvedő erdélyi embertársunk, aki ne részesülne a társadalom jótékonyságában. Elismerjük azt is, hogv a társadalom és a hatóságok — amikor felismerték a veszélyt — az elképzelhető legnagyobb gyorsasággal megszervezték a szükséges szervezeteket, azonban ebből a mostani néhány napos zűrzavarból, amely sok embernek mérhetetlen és indokolatlan szenvedést okozott, a jövőre nézve rendkivül fontos következtetést kellene levonni. • A háború legfontosabb követelménye — ezt az eddigi tapasztalatok alapján 'megállapíthatjuk — a minden irányban, minden vonalra kiterjedő, pontos és alapos szervezettség. Ez a hadsereg alapja is és csak ez hozhatja meg a győzelmet is. Az antant különösen a háború első szakában tapasztalt állandó kapkodása, tervszerütlensége és szervezetlensége a legjobb bizonyíték állitásunk mellett. Az állam és a hadsereg szervezete mellett a társadalomnak is szervezve kell lennie. Tudjuk nagyon jól, hogy sokféle társadalmi szerv működik ma már az országban, amelyeknek az az együttes célja, hogy a •háború okozta sebeket begyógyítsák, sőt ifyen sebek fakadását megakadályozzák. Azonban épen az erdélyi menekültek esete bizonyltja, hogy a szervezetek egész berendezése nem felel meg a háborus követelménveknek. A háború ugyanis a meglepetések iátéka. Soha sem tudjuk, hogy a háborúban mit hoz a holnap. Nem tudjuk a harctereken és nem tudjuk itthon. A hadsereg szervezete olyan, hogy bármelyik pillanatban egyensúlyozni tudja a veszélyt, a hirtelen meglepetés okozta bajokat. Ugyanilyen szervezetet kellene létesíteni a társadalomban is. Látjuk, hogy a társadalom mily gyorsan sietett anyagilag egyes újságok — Szegeden a Délmagyarország — felhívására az erdélyi menekültek támogatására. A helyzetnek azonban olyannak kellene lenni, hogy a társadalom meglévő szervezetei minden meglepetés, vagy minden váratlan baj esetén a maguk erejéből tudjanak segíteni, intézkedni és a társadalom fellobanó segítsége, vagy anyagi támogatása előtt már maguk részéről előlegezzenek minden támogatást ugy erkölcsi, mint anyagi téren, i Ez volna a legjobb mód arra, hogy az országban olyan esetek, mint az erdélyi menekülés szomorú esetei, ne forduljanak elő. Hogy mi módon kellene a társadalmat egységesen szervezni és szolgálatába állítani a háborúnak, az fontos ugyan, de olyan részletkérdés, amelynek kifejtéséhez és megtárgyalásához egy hírlapi cikk határai szűkek. Mi csak fel akarjuk vetni az eszmét azok számára, akik a társadalom mai háborus szervezetének élén állanak. A szervezettség és az egység adia az erőt, ez oltalmaz meg bennünket a harctereken is. Nem szorul már bizonyításra, hogy ma az egész ország harctér, ép ezért ugyanennek az egységnek, ugyanennek a szervezettségnek itthon is meg kell lennie, ha azt akarjuk, hogy a győzelem biztosan, minél kevesebb szenvedéssel, áldozattal és kockázattal legyen a mienk. BERLIN, szeptember 21. A nagy főhadiszállás jelenti: Rupprecht bajor trónörökös hadcsoportja: A Sonunetól északra Courcelletöl folytonosan több a kézigránátharc, Flersnél, Le-Boeufetöl nyugatra és a Comblestöl északra heves ellenséges részlettámadásokat visszavertünk. Arrancourtíól délnyugatra és Boichavesnesnél csapataink által támadás közben elfoglalt terűi - — * l Jf . Az olasz offenziva kimúlása. BUDAPEST, szeptember 21. (Közli a miniszterelnöki Sajtóosztály.) Olasz hadszíntér: Nagyobb harc nincs. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Florinát nem foqlalta el az antant. Genf, szeptember 21. A lyoni Nouvelllst jelentése szerint az a hir, hogy Florinát az antant-csapatok elfoglalták, nem felel meg a valóságnak. A város körüli magaslatokról a bolgárok oly heves tüzelést Intéztek, hogy az antant-csapatok kénytelenek voltak vlszszavonulnl. A román király lemondott a főparancsnokságról. Genf, szeptember 21. A Petit Párisién jelenti Bukarestből: Ferdinánd király lemondott a személyes föparancsnoklásról; a kormányzási ügyek Intézése végett visszatárt a kormány székhelyére. Az erdélyi vereség után átcsoportosítják a román hadsereget. Bécs, szeptember 21. Az a csapás, a mely a román balszárnyat érte, megnőtt terjedelmében, amennyiben a szövetséges csapatok az ellenséget nemcsak teljesen elűzték a Hátszegtől délkeletre levő területről, hanem Pebozsényt, a Szurdoki-szorost és a Vulkán-hágó körüli magaslatokat is megszállották. Ezzel meghiusult az ellenségnek a Bánság ellen irányuló előtörése és az ellenséget visszavetettük román területre. Noha román részről még mindig azt állítják, hogy Erdély lesz a fő harctér, Svájcból folyvást határozottabban azt jelentik, hogy a román hadsereg átcsoportosítást 'készül megvalósítani, mert a Sarrail-hadsereg részéről nem remélhet könnyítést és az orosz segitő-hadtest nem olyan erős, mint várták. A román vezérkar jelentése sikereinkről. A sajtóhadiszállásról jelentik: A román, vezérkar jelentése: (Szeptember 19.) Északi- és északnyugati front: Az egész fronton csekélyebb jelentőségű harcok, a Sztrigy-völgy kivételével, ahol az ellenség túlnyomó erővel támadott és arra kényszeritett bennünket, hogy némileg visszavonuljunk. leteket, elkeseredett harc után Ismét elvesztettük. Arrancourttól délre tartjuk az elfoglalt árikokat. A német trónörökös hadcsoportja: A Maastól jobbra fokozott tüzérségi tevékenység mellett visszavetettük a thiaumont— . fleurl szakaszban az ellenség támadásalt. LUDENDORFF, első föszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály! Déli front: A Duna mentén puskatüzelés. Dobrudzsában az ellenség a szeptember 18ára virradó éjszaka két izben támadott. Enigea irányában (mintegy 18 kilométernyire Kobadinutól nyugatra), de visszavetettük. A harc folyik. Sajtóhadiszállás, szeptember 21. A román vezérkar jelenti 20-ikáról: Északi és északnyugati front: Qyenge összeütközés. Csapataink Petrozsénytől délre megszüntették a visszavonulást, ahol elsáncolták magukat. A Dobrudzsában élénk harcok az egész fronton. Az orosz-román csapatok visszaverték az ellenség összes támadásait és annak veszteséget okoztak; öt ellentámadást intéztek. Ellenséges repülők bombát vetettek Konstanzára anélkül, hogy kárt okoztak volna. Sikereket jelentenek Dobrudzsából, Enigea környékéről (30 kilométerre délre a csernavoda—konstanzai vonaltól.) A harcok a környéken folytatódnak. A románok itt a hadvezetőség által tervezett mozdulattal összhangzásban, az ellenség főereje ellen fordulnak. Rénibe helyezik át a dobrudzsai orosz főhadiszállást. Stockholm, szeptember 21. Konstanzában szomorú állapotok uralkodnak. Bukaresttel az összeköttetés vasárnap este óta ismeretlen okból megszakadt. A polgári lakosság délelőtt is, délután is csak egy-egy órára távozhatik lakásáról. Szakadatlanul ágyúdörej hallatszik és állandóan csapatok vonulnak keresztül a városon. A katonai intézkedéseket szigorúan titokban tartják, de mégis minden arra mutat, hogy a csernavoda—konstanzai vonal sikeres védelmére alig gondolnak. Szajancskovszki tábornok liir szerint főhadiszállását már a Dobrudzsán túlra, Renibe Helyezte át. Orosz-fíeiszarábiának közvetettemül haditeiiUetül való kijelentése és a szigorított ostromállapot kihirdetése legközelebbre várható. Ki segítsen Románián. Berlin, szeptember 21. A National zeitungnak jelentik az orosz batárról: 'Az antanthatalmak közt most sürgős tanácskozás folyik arról a kérdésről, miként lehetne Románián segíteni. Egy részük azt kívánja, liogy Oroszország küldjön uj segitő-hadsereget í Dobrudzsába. Oroszország azonban azt akarja, bogy előbb Sarrail kísérelje meg a Románián való megkönyitést. Stockholmi jelentés szerint román katonai körök kijelentették, bogy az antant balkáni diplomáciája végkép elvesztette játékát. Taíke Jonescut most számos levélben fölszólították, hogy lépjen be a hadseregbe.