Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-22 / 145. szám

mmkGtJMmm Szeged, 1916. junius 2á. Amikor a fiatal nyárelő e napjaiban az est árnyai tétován és egy kissé elkésve je­lennek meg a Ráczváros és a Gellérthegy fö­lött, akkor a Duna hullámaiból megbűvölő szépségű kép emlekedik az elhalványuló ég l'elé. A pesti Dimapart szállodapalotáiban ki­gynlnak a villamos lámpák, aranyos asztali lámpák rózsaszín fényüket a fehér abro­szokra vetik, ragyogóan szép asszonyok ha­ladnak e deiiiis termeken keresztül és a zene halkan Ichangzik a kivilágított, emberekkel túlzsúfolt hajókra, amelyek a hidak fényivei alatt szelik a sötét vizet. Odaát azonban, a túlsó parton elmosódnak a hegyek zöld szí­nei és a gellérthegyi villák piros házfedelei belevesznek az esti szürkületbe. Aranycsöp­pekkel behintett, szürke, ködszerű fal külö­nös kontúrokkal emelkedik a magasba. Ez Buda, az ország régi szék- és koronázó váro­sa. Komolyan és némán tekint át az uj, élet- i tői lüktető utcákba, a paloták fénydus ter- J meiihe. A birodalom hagyományainak az őre ' ő, Potsdamhoz hasonlóan a nemzeti szellem szimbóluma. Építkezésben és szokásokban annyira különbözik Pesttől, mint Potsdam Berlintől. Két világ áll itt egymással szem­ben, a maradiság a haladással, a széles fo­lyam által egymással összekötve és el is vá­lasztva egymástól. Az a rideg szellem, amely egykor Nagy Frigyes kedvenc székhelyét megtöltötte, át­lengi Buda utcáit is. Minisztériumok és más hivatali épületek környezik a tiszta, emlék müvekkel díszített tereket, virágos geszte nyefák árnyékolnak, ha egy-egy csendes sé taterek, magas tűzfalak fölött siklik le a te kintefiink a Duna felé, vagy át nyugatra, i zöldelő, dombos vidékre, Aquincum felé, ahol a rómaiak MÜhras-temploma állott, a. Sváb hegy, vagy a' budapesti fürdők meleg fórrá sai felé. (Elhagyatva és panaszosan meredezik egy romhadölt mosee minarettje az égnek és még egyebek is a vad török időkre emlékez­tetnek. A Gellérthegy kis udvarain azonban honvédek ülnek, álmodozva és gyógynlóhan a kürtnek a szavára fiilelve, mely a magas citadellából hallszik le. * Királyi koronaként fekszik a budai ki­rályi vár a hegyek zöld bársonyán. iHosszu kanyarulatokkal vezet föl az ut a folyótól a várhegyen keresztül a nyolcszáz szóiba és terem palotájához. A koronaőrség alabárdo­saitól őriztetve fekszik a jogar, koronázási palást, birodalmi alma és kard mellett Szent István koronája. lEhben a várban fogadta egyszer 'Mária Terézia, mint első női király, Magyarország nemességét és a Habsburg-terein magas ku­polája alatt hódoltak Magyarország összes rendjei Ferenc József királynak. He a ma­gyarok másként érzik magukat királyukhoz kötötteknek, mint az osztrákok: inkább szer­ződéses, mint örökölt jog által. A pragmatica szankció elfogadása sem sokat változtatott ezen. Az aulikus főnemességet talán kivéve, még mindig a hűbéresnek hübérimihoz való önkéntes alárendelés emléke hatja át a di­nasztikus érzést, amely érzésből a beletör­zsökösödötú uralkodóház eszméje hiányzik. És mégsem tudja senkisem királyát forrób­ban szeretni, mint a magyar, egy nemzet sem tud királya szeretetnyilvánulásáéirt há­lásabb lenni, min\ ez a fogékony nép. A ma­gyar történelem összes tévedései és eltévelye­dései ebből a gyorsan fellobbanó érzésből ma­gyarázhaftík ki. Köröskörül ellenségektől szorongatva, faji sajátságaira büszke, füg­getlenségére féltékenyen őrködve, Magyar­ország nemzeti ügyeiben óriási érzékenység­re tett szert. Az Ausztria és Magyarország közti csaknem összes félreértések annak a nagy szerepnek a félreismerésén alapulnak, amelyet, ezek az érzelmek az ország politi­kai életében játszanak. A bábom e téren is jótékony hatással lehet. Magyarország nem­zeti erejét a jövőben <bőbbé senkisem ismer­Magyarország Potsdamja. Dt. Lederer Leó cikke a Berliner Tageblattból. — heti félre. Azonban jyarország függet­lenségi törekvése is félreismerte ,a. számára hasznos batárt. A dualizmus gondolatának Magyarországon soha több és jobb barátja nem volt, miaut ma. Bizton és veszély nélkül nyugszik a budai vár koronatermében, Szent István koronája, amelyet egykor menekiilő­utján Kossuth magával vitt Orsovára. * 'Ezután a cikk irója néhány sorban tör t énei mi visszapillantást vet Szent István, az Árpádházi királyok idejére, a tatárjárásra, megemlékezik Hunyadi Jánosról és Mátyás királyról, amikor a magyar rcnaissan.ce kora uj, magyar szellemet teremtett. (Majd igy folytatja: — Most ez a szellem a bástyán tul, a pesti dunaparton is maradandó lakóhelyet teremtett magának: a gazdagon disaitett, magyar parlamentet. A világ egy nemzeté nek sincs hasonlói értékű és pompájú parla­mentje. Harminc milliót áldozott a magyar nemzet a késői gótika e csodamüvéért. Már­ványburkolatos, tarka, arannyal diszes ku polatermeinek templomi ürnnepiességében százmilliós nemzet képviselete is ülésezhet­nék, kényelmesen elférnének ben,nők a . inét, birodalom összes parlamentjei. Ebben látszólagos tékozlásban mégis céltudatos'aka rat rejlik: az Yi kővé szilárdult elhatározás, hogy Európa népei körében érvényesülni fog Talán a politikai élet különös felfogása is építtette a magyar nemzettel képviselői és mágnásai számára ezt a nagypompájn épü­letet. A magyarok régi szenvedélye, bogy a politikát szinte öncélként űzik. A politika nekik nemcsak nemes művészet és legfőbb tudomány, hanem a gazdasági és társadalmi életet is jobban uralja, mint a legtöbb más ne­a zetett és a világ egy parlamentjében sem lát­hatók okosabb és érdekesebb politikai fők, mint a magyar kamarák folyosóin és a fővá­ros politikai klubjaiban. A politikának ez a tulmüvelése teszi aztán oly szakadatlanul ne­hezen érthetővé a külföld számára Magyar­ország politikai viszonyait. Magyarország politikai történeteit nagyon alaposan kell ismernie annak, aki fel akarja fogni mind­azokat a ni'ian,szokat, amelyek az egyes pár­tokat elválasztják egymástól, aki meg akar­ja érteni az 1848-as és 1867-es pártok pro­gramjainak összes finomságait. Jelenleg ezt a tanulmányt a vélemények­nek a cenzúra által előmozdított nagyobb egységessége megikönnyiti, habár nem sza­bad magunkat azzal áltatni, hogy bizonyos kérdésiekben, mint, a husz évre szóló kiegye­zés és Magyarország államjogi jövője kérdé­sében, a vélemények ma is tetemesen el nem tórőek egymástól. De a magyarság erős szellemét sem a török idők, sem ,a reformá­ció háborúi, sem a belső alkotmányos har­cok, sem az Ausztriával való küzdelem meg nem törte. És ez az erős magyar szellem tul fogja élni ezt a világégést is. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo A vasárnapi müvész-est. A naggyá fej­lődött. magyar kabaré-szinészet legkiválóbb művészeit ismeri meg vasárnap a szegedi közönség. A kis társulat most járja be az országot és mindenütt zsúfolt ház tapsa ki­séri. Műsora mulattató, amint azt az egyes pontok is bizonyítják. Molnár Ferenc, Ka­_,„„„„„ ..,,tllJÍ„ —•• - rinthy Frigyes, Gábor Andor, Békefi László, országban. Ez természetesen a műveltebb la- Harsányi Zsolt kitűnő aktualitásait adják kosság rendkívüli politikai érefíse|gére ve- | elő Rózsahegyi Kálmán* Huszár Károly (Pufi), Faragó Sári, Ráday Dénes, Radó Ist­ván, a Modern Színpad kiválóságai. Haydn József egyik legszebb szimfóniáját, a liires D dur szimfóniát mutatja be a hon­védzenekar Fichtner iSándor karnagy veze­tésével a vak katonák javára rendezendő nagy szimfonikus hangversenyen ma este fél 9 órai kezdettel a városi színházban. Ez a szimfónia nemcsak Haydn korában, hanem még napjainkban is üdén és frissen hat, a menyiben témái nemcsak elevenségükkel és dallamosságukkal, hanem meglepő harmoni­zálásukkal és szellemes ritmusokkal is ki­tűnnek. És emellett minden egyes tétele el­bájoló egyszerűségében és közvetlenségében mindenkire a legnagyobb hatást gyakorolja. A zenekar a közönséget még abban a megle­petésben is részesiti, bogy e hangversenyen ü URANIA cp" "3 Magy. Tudományos Szinház ca r3 CsiMMín junius 22-án Harry Piel legújabb mestermüve. Detektív Browu és a liga. Detektív dráma 3 felvonásban. A legizgalmasabb detekfivtttrténet és a pompás mellék műsor. Előadások d. u. 3 órától kezdve. Gyermekjegyek csak az el­ső előadásokra érvényesek. VA8S MOZGÓ-SZÍNHÁZ :-: TELEFON 807. :-: Csütörtökön, junius 22-én Két nagyszerű slágert Az uj földesúr. Dráma 3 felvonásban. • •• A píros papucs. Vígjáték 2 részben. És ujabb harctéri felvételek. Előadások délután 3 órától kezdve. — Gyer­mekjegyek csak az első előadásra érvé­nyesek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom