Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-28 / 73. szám

1016, március 28. DÉLMAGYÁRORSZÁG A vidéki malomiparosok Szegeden. — Magyar malomipari kísérleti (Saját tudósitónktól.) Majdnem félszáz Malomiparos érkezett szombaton délelőtt Szegedre, hogy résztvegyenek a Vidéki Malomiparosok Országos Egyesületének a kereskedelmi és iparkamarában szombaton délután négy órakor tartott évi rendes közgyűlésén. A közgyűlést megelőzőleg — délután két órakor — a Back-malomban felszerelt tűzvédelmi berendezéseket tekintették m°g a közgyűlés résztvevői, este nyolc órakor pedig a Back-malom által rendezett társasvacsorán jelentek meg. A közgyűlés legfontosabb tárgya a magyar malomipari j kísérleti állomás létesítésének iigye volt. A közgyűlés a főtitkár által bemutatott tervezetet elfogadta és megszavazta az anyagi hozzájárulást az állomás megvalósításához. A közgyűlés lefolyásáról, amelyen báró Bálvány Károly elnökölt, tudósítónk a következőkben számol be: Báró Hatvány Károly elnök üdvözli az egyesület tagjait, a városi hatóság képviselőit, az iparkamara megjelent elnökét és a budapesti társegyesületek kiküldött tagjait. A közgyűlés megnyitása előtt dr. Somogyi Szilveszter polgármester kért szót és a következő beszédet mondotta: — Méltóságos elnök ur, mélyen tisztelt közgyűlés! Abból az alkalomból, liogv a vidéki malomiparosok országos egyesülete1 első izten tartja vidéken és épen Szegeden a közgyűlését, szivein teljes melegével üdvözlöm ugy az elnök urat. mint a közgyűlés Minden egyes tagját. Békében is a legkifejlettebb ipar a malomipar, ma azonban úgyszólván a legfontosabb, miután a közélelMezésnek egyik sarkpontját képezi. A malomiparosok a mai történelmi nagy időkhöz Méltóknak mutatkoztak, kötelességüket mindenkor hiven teljesítették. Szeged várös közönsége nevében a legszhelyesebben üdvözlöm önöket és az isten áldását kérem Munkájukra, ő adjon eröt határozataik .helyes kivitelére. A .polgármester üdvözlő szavai után Weiner Miksa a kereskedelmi és iparkamara nevében üdvözölte a közgyűlésen megjelenteket. Báró Hatvany Károlv elnök meleg szavakban mondott köszönetet az üdvözlésekért és a közgyűlést megnyitódnak jelentette ki; A közgyűlés első pontját Bosányi Endre királyi tanácsos, főtitkár ismertette, aki az egyesület 1915. évi működéséről terjesztette elő jelentését. A főtitkár jelentése az egyesület tevékenységét, a kormányrendeletekét a kenyérjegyrendszert és az eltitkolt gabónára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza; foglalkozik a közélelniezéssel. a 'hatóságilag megállapított árakkal, a zsákbeszerzés nehézségeivel, végül megemlékezik arról, hogy az egyesület tagjainak száma az elmuít évben harminccal szaporodott. A közgyüés a jelentést tudomásul vette. Az 1915-iki zárszámadást és az 1916. évi költségvetési előirányzatot is tudomásul vette a közgyűlés és a felinentvénvt megadta. Báró Hatvány Károly elnök .a napirend következő pontját, a malomipari kísérleti állomás létesítésének fontosságát a következőkben vázolta: — A mult év december havában valt ismeretessé és jutott tudomásunkra, hogy Bécsben Exner titkos tanácsos, tanár egy malomipari kísérleti állomást létesített. Ennek a kísérleti állomásnak hatósági tagjai is vannak, ami által hivatalos jelleget nyert. Miután nagyon kötinyen beállhat az az állapot, hogy az osztrák kisérleti állomás a magyar malomiparosokat is magához óhajtállomás létesítését sürgetik. — ja vonni, feltétlenül gondoskodnunk kell egy magyar malomipari kisérleti állomás létesítéséről. A kisérleti állomás célja a malomipari termékeket tartalom és minőség tekintetében ellenőrizni és a vegyelemzésekről hivatalos bizonylatokat kiadni. Miután a magyar malomipari termékek legfőbb fogyasztási területe Magyarország, félő és aggályos, hogy a magyar liszttermékek ellen irányuló ellenszenv az osztrák kisérleti álló más bizonyítványait befolyásolná. Ez Magyarország malomiparára végzetes következményekkel járna, amit — és ezt nem is kell hangsúlyoznom —- okvetlen ineg kell akadályoznunk. Ez az aggály késztette az egyesület elnökségét arra, 'liogy a földmivelésügyi miniszternél puhatolódzon abban az irányban, nem ütközne-e akadályokba, a magyaróvári gazdasági akadémia keretébe i már fennálló kisérleti állomás Budapestre való áttelepítése. Ezzel elejét lehetne venni a magyar malomiparosokat fenyegető veszélynek. A kormány, sajnos, hasonló intézmények tekintetében eddig mostoha elbánást tanusitott velünk szemben. Igy például a molnár-iskola husz év óta nem volt megvalósítható, dacára .annak, hogy már százezer koronás alapítvány fölött rendelkeznek erre a célra. Az osztrák kisérleti állomás fenyegető veszélyének elhárítása kizárólag a kormánytól nem várható, önerőnkből kell az akadályokat leküzdenünk és a malomiparunk elleni támadásokat elhárítanunk azáltal, hogy egy ilyen kisérleti állomást létesitiink. Ha a kisérleti állomást kizárólag a malomiparosok létesítenék, ugy elfogultsággal vádolhatnának bennünket, amikor termékeink végy vizsgál a tárói lenne szó. Éppen ezért nem volna szerencsés gondolat, ha csak a malomiparosok létesítenék a kisérleti állomást, hanem kényszeríteni kell a kormányt arra, hogy egy ilyen állatni karakterű intézményt létesítsen. Az intézmény célját és rendeltetését szem előtt tartva tervezetet dolgoztunk ki az egyesület legutóbbi határozata értelmében. Miután az anyagi hozzájárulás még hiányzik, ugy gondoltuk, hogy legegyszerűbben olyanformán lehetne a szükséges tőkét megszerezni, hogy a malmok 1916. január elsejétől kezdödőleg minden darab zsák után egy fillért juttatnának erre a Iáira. Ezáltal a szükséges anyagi támogatás biztosítva lenne. Tisztelettel kérdem, méltóztatnak elfogadni a tervezetet és a javaslatot. A közgyűlés egyhangúlag magáévá tette az elnök által előterjesztetteket. Langfelder Ede, a fővárosi malomegyesiilet elnöke a szives vendéglátásért mon-. dott meleg szavakban köszönetet. Hőnich Henrik, nagykikindai malomtulajdonos javaslatára a közgyűlés bizalmat szavazott az egyesület vezetőségének, majd Bacher Emil szólalt fel. aki annak a reményének adott kifejezést, hogy a kormány nem fog róluk megfeledkezni és erélyesen megvédelmezi érdekeiket. Ezután Aczél Géza állott fel szólásra és ezeket mondotta:. (Mindenekelőtt hálás köszöneteimet kell kifejeznem azon elismerő szavakért, melyekkel az elnök ur megnyílté beszédében malmunkról megemlékezni kegyes veit, örömömnek adván kifejezést, hogy kai-társaink egyesületünk meghívását követve, ily szép számban jöttek el hozzánk Szegedre. Itt Szegeden most ugyanis tulajdonképen jubilálhatnánk, mert most lesz 20 éve, hogy társelnökünk bégavári B :ck iBernát ur megalapította a délvidéki malmok egyesületét és ezáltal megalapozta ezen tekintélyes testületet. Az akkor még gyenge es metebő hatalmas tölgy fejlődött a két vidéki egyesület összeolvadása által, amely ma Magyarország leg3 hatalmasabb iparának képviselője. Ennek a hatalmas fejlődésnek oroszlán részét elnökségünknek és tisztikarunknak 'köszönhetjük. Ma a lisztgyártás nem. kevésbé fontos, mint a miiniciógyártás, hisze.n ez van hivatva a mindennapi kenyeret szolgáltatna. Dacára ennek a malmokat önzés sohasem vezette, hanem alárendelték érdekeiket a hadsereg és a polgári lakosság érdekeinek. Ennek legfényesebb tanújele, liogy a háboru alatt a liszt volt és .maradt a legolcsóbb éleimici,kik, dacára annak, hogy a legszükségesebb táplálék. Ezen tagadhatatlan tény dacára, most a malmok mérlegeinek megjelenése idején arról győződhettünk meg, hogy a malmok ezen valóban hazaiflasságot tanúsító működése nemcsak hogy mim találkozott a napisajtó részéről a megérdemelt méltánylásban. Támadiák a malmokat-az elért haszonért, amelyet tulmagasnák tartarak. Természetsen ez a bírálat, mint sok más, avatatlan emberek tollútól származik, akik a mérlegek és azok eb bírálásához nem bírnak a /megkívánt szakértelemmel. Az elért haszonbant ugyanis csak a részvénytőke kamatozását látják, pedig, ha végigolvasnák a mérleg egyes tételeit, 'meggyőződnének .arról, hogy ezen emelkedő haszon a malmok bölcs méidog-poMtikájának folyománya és annak, hogy évek óta nagy tartalékolások, leírások által szaporították .a rendelkezésre álló tőkét, amely természetesen ép ugy gyümölcsözik, mint az alaptőke. Hiszen épen ilyen joggal a szemére lehetne vetni a takarékos embernek, aki nem költi el az évi jövedelmét, hanem annak egy részét a tőkéjéhez csatolja. Azt, hogy jövedelme vröl-évre emelkedik, pedig ez a takarékossági elv, a tőkegyűjtésnek ez a ód ja tette Franciaországot az egész világ bankárjává. A nagy közönségnek ezt a téves informálását akartam itt, ez alkalommal konstatálni. Ezek az igazságtalan támadások bennünket hidegen hagyhatnak, mertt szilárd bennünk a hit, büszkén állíthatjuk, hogy mi a /kötelességünket hazafias .módon teljesítettük és megfeleltünk hivatásunknak, amelyet mindig hasonló szellemben, a közérdeket és saját érdekünkef összeegyeztetve fogunk teljesíteni. Kötelességemnek tartottam ezt, itt. ezen a helyen elmondani, nehogy hallgatásunkból azon következetéseket vonják le: le qui tacet cönsentire videtur. Báró Hatvany Károly elnök, miután az. üdvözlésekért az egyesület nevében köszönetet mondott, a malomiparosok közgyűlését egyéb tárgy hiányában berekesztette. A vidéki malomiparosok közgyűlésén a következők vettek részt: Langfelder Ede (Budapest és Bacher Emil Budapest, a fővárosi .malomegyesület elnökei, Kovácshegyi Kálmán Budapest, Hőnich Henrik Budapest, May Andor Debrecen, br. Neumann Károly Arad, Keszler Mór Zalaibér, Bohrecker Mór /Miskolc, Láng Ármin Szombathely, iBauer Sándor Hódmezővásárhely, Riichards /Richárd Győr, Ungar .Zsigmond Szombathely, iPá-tkai Jakab Csáktornya, Militzer Gyula Eger, Tóth Ferenc Hódmezővásárhely, Mészáros Antal Komárom, Fiséher Eélix Nagykikinda, .Jaczkó Emil Makó, Vámos Antal Arad, Schreiber József Magy arpéoska, Kubi.es Mihály Karcag, Zucker Izsó Karcag, Aczél Géza Szeged, R.indler Alajos Zombor és Pancsova, Fuchs Emil Nyitra, Gindriéb József Váez, Jankovits Szilárd íMelence, Jankovits János Melencei. Sebestyén Károly, Kolozsi Lajos, Vértes Mór Zsombolya, Forrni Dezső Cegléd, iRoseirthal Adolf Békéscsaba, Hoffmann Ignác Szeged. Prochás/ka Ede Temesvár, Kőnig Mihály Temesvár, Franki Samu Csorna, .Tuba Gyula Mosonszrn.tjános, Sebwerer Jakab Hódság, Deutsch Lipót. Golsch.mied József Detta, Stehner József Hódmezővásárhely Saewald A. Brassó, Fronn Gusztáv Brassó, Weiner Miksa Brassó, Ruainer Gyula. Kováé- Mihály '.Békéscsaba. Láng Károly Zenta. Fellnér Ottó Eszék, dr. Komin János Budapest stb.