Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-27 / 284. szám

Szeged, 1915. november 27. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Az olaszok folytatják Görz bombázását. — Támadásuk mindenütt összeomlott. — Budapest, november 26. (Közli a minisz­terelnöki sajtóosztály.) A görzi harcvonalon a helyzet változatlan. A heves harcok to­vább folynak. Az ellenségnek az Oslavia-szakasz el­len intézett ismétek támadásai meghiúsul­tak. Monté san Michele északi lejtőin a harc éjjel még folyamatban voltv Egy e hegy­csúcs ellen intézett támadást tüzünk fojtott et. A San Martino-szakasz ellen intézett előretöréseket visszavertük. Minél világosabban -kénytelenek az ola­szok belátni, hogy legújabb támadásaik is teljesen hasztalan, annál sűrűbben esnek ne­héz bombák és gyújtógránátok Görz váro­sára, amelyet most már tervszerűen lőnek romba. A leégett és szétrombolt házak és templomok száma napról-napra növekedik. Eddig épületekben 25 millió korona értéket képviselő kár esett. A magántulajdont, műre­mekeket, gyűjteményeket sújtó kárt még fel­becsülni sem lehet. Höfer altábornagy a vezérkari főnök helyettese. Semleges hang az olasz békéről. Zürich, november 26. A N. Ziir. Nachr. •együk legutóbbi számában báró Paren Károly írja : Azok a békehi-resizitelések, amelyeik nagy részben Bülow herceg -lu-cerni u't-jávál kapcso­latban terjedtek el, senki sem tudta elhinni. Még a gyűlölet is alap lehet, ha arról van szó, hogy minden 'körülmények -között -békét kéli iköt-ni. De Ausztria és Magyarország, a im-iről mindenki meggyőződhetett, Olaszor­szág ellen nem érez gyűlöletet, hanem csak határtalan megvetést. Senki sem tudja elkép­zelni, hogy kezet főhet nyújtani ismét Itá­liának, mielőtt meg nem alázták. Ausztria és Magyarország .soha sem fog kezdő lépést tenni a békére. Ezt Olaszországnak kell meg­tennie. Tessék csak visszagondolni az ese­ményeikre. Olaszország az Italia -mag-giore propagandáját éveken kérésztől átv-itte a ba­táron keresztül Ausztriába, ami nagyon kíno­san érinthette az osztrák és magyar monar­chiát, imfert hiszen ezt az izgatást szövetsé­gestársa végezte. Ausztriának és Magyaror­szágnak olyan időben, amikor — mint 1908­ban és 1912—13-ban — amikor teljesen a balkáni eseményekkel kellett foglalkoznia, érdeklődésének egy részét Olasz-országra kel-lett fordita-nia, amely a szövetséges vi­szony ellenére is már akkor a legveszedel­mesebb ellenfél volt. Hála szövetségestá-rsá­na'k, Ausztria és Magyarország a Balkánon nem tudott magának a Szükséges erővel igaz­ságot -szerezni. Talán- -nem <is -került volna a sor világháborúra, ha ,a monarchiának akkor a helyett, h-ogy szabadón és- -függetlenül cse­lekedhetett voll-na, nem kellett volna szaka­datlanul Olaszországnak fordított hátáról gondoskodnia. Almikor a világháború kitört, Ausztriának — még akkor is, amig az oro-sz túlerő a -legnagyobb mértékben fenyegette — megszállva kellett tartania délnyugati ha­tárát. Ausztria ós Ma-gya-r-orSzág rendk-ivül messzire -mént ön-megtagadásában és akko-ra területeket ajánlott fel Olaszországnak, hogy népszavazás esetén az egész monarchia el­lene szavazott volna. És el-errii erővel kitört az ál-talán-os -felháborodás, amikor Olaszor­szág a rögtönös átengedést követelte. Hábo­rúra került a sor, amelynek hat hónapi lefo­lyása azt mutatta, hogy Olaszországnak se­hol sem volt sikere. Ennek (következtében az osztrák és magyar monarchia még álmában sem gondolhat arra, liogy Olaszországnak engedményeket tegyen, vagy békét kössön vele. Az olasz háború Ausztria ós Magyar­ország magánügye, amely teljesein, kiválik az európai kérdés tömeges- keretéből és a-melyet elkülönítve inasok beavatkozása nélküli.egye­dül fog a monarchia elintézni. Olasz kritika Orlando beszédéről. Zürich, november 26. Orlando olasz mi­niszter palermói nagy beszédét -áz Avanti! a következő -bevezetéssel közli: „Ha Angliában vagy esetleg ... Montenegróban egy minisz­ter, vagy egy más íontosabb személyiség be­szédet tart, — még ha nem te hirdették azt nagy garral hónapok óta — azt ugy teszi, ih-cgy -mlond is- valamit érthetően -és világosan a közönségnek. És teszik ezt -ugy -békében, mint háborúnak idejlén-, amikor a nyugtala­nító események inkább tetteket, mint szava­kat kívánnak. Olaszországban azonban a minisztereknek van idejük hostszu utazások­ra, csuk azért, -h'ogy ezer és ezer embert in­kommodálijanak és beszéljenek órák hosszat anélkül, hogy valamit mondanának. Ugyan olvassák csak végi-g a lapokban Orlando -beszédének hosszú hasábjait, meg­látják, fog-e sikerülni a pazar szchalm-azból kii-h-ámozni valamit! Barzilai meg van bo-szulva! (Célzás az ugyancsak mind-etn tartalmat nélkülöző nápo­lyi beszédre.) Annyi erővel, .amennyit a miniszter be­szédének elkészítésére, felépítésére, diszitű­sé re, a ves-szők és pontok berakására fordí­tott, már valami okosat és hasznosat is -lehe­tett volna cselekedni... Mert ha ma, -a há­ború zajában a kormány nevében egy minisz­ter teszélni kezd, akkor mindönki azt vár'ja tő-le, -h-ogy a kormány program járói, a hely­zetről, -a kilátásokról fog valami megnyugta­tót mondani. Ha pedig nem, akkor minek za­var bennünket egyáltalán szWaival? Nincs talán semmi -újság? Szabadna ta­lán valamit hallani a folyó eseményekről! Hát sohasem mondják már meg az igazat az olasz népnek? Mit tettek? Kis, vagy pedig nagy háborút határoztak-e el? Milyen össze­ütközések voltak az uj szövetségesekkel? Megyünk, vagy nem -megyünk a Balkánra, Albániába? -Csend. Seinki sem felel. Annyi a -kérdés, hogy .senki sem mer fellelni: mit tettek a ke­resztények, imit a törökök ellen, mit jobbra, mit balra. A felelet csak a felelőt kompromit­tálná. -Pedig ri-etm mi vagyunk a hibásak, ha ennyit kérdezünk, hanem azok, a-kik Sy-billa -nyelvén beszélnek. Például, mikor a minisz­ter az-t mondja, hogy: „májusban súlyos vá­lasztás előtt -álltunk, de az olasz nép erős akarata és lelkesedésé levette a- felelősséget -vállaánlkról", akkor azt kell hinnünk, hogy a kormány minden felelősséget a nép nyakára akar várni. Hát már idáig jutottunk? Már erre van szükség? -Minden- jó hazafinak kötelessége, hogy •kiolvassa ennek a touzzurás vitéznek beszé­déből a tehetetlenséget és rosszakaratot." Görz lángokban áll. Sajtóhadiszállás, november 26. Görziben az olaszok folytatják a -rombolás mutnkáját. Mivel a vá-rois az olasz tüzérség lőtávolába -fekszik, fölváltva különböző kali-berü ágyuk­kal lövik. A gö-rzi -csata kezdetén célpontjaik a két pályaudvar környéke -és a kastély vol­tak. Föl tehetett tehát tételezni, hogy a köve­tésnek a célja az-, hogy a monarchia- -részé­ről folyó katonai intézkedéseiket megzavarja. -Most azonban- már az ellenség erről a lát­szatról is lemondott és egészen nyíltan bom­bázza magát a vároist. Tegnap történt meg először, hogy egyes helyeken kézi gránátok is robbantak föl, aminek következtében Görz egy része lángokban állt. A Via Semenarion égett a viaszgyár és a szeminárium épülete is íkigyulad-t. -A pü-spöki -palotában és a dómban is tüz támadt a lecsapódó gránátok nyomán. Egymás után csapott föl a láng majd -itt, majd -ott és még hozzá sem foghattak az oltáshoz, \amidön több ellenséges repülőgép jelent meg a város fölött és nehéz bombákat dobtak le, amelyek köziül néhány a Piazza-Granden esett le és az Ignác-templomot is megröm­bolt-ák. -A lakosság az utcáiról úgyszólván tel­jesen eltűnt és csak néhány élelmiszeresből* van nyitva. A Gorz körüli hadműveletekre, -természetesen, ennek a nyílt városnak barbár módon való lö vetése semmi befolyással -nin­csen. (P. Ll.) Olasz pap, aki mellettünk prédikál. Zürich, november 26. Most- érkeznek részletesebb hireík az Olaszországban letar­tóztatott monsignore Gottardö ScotUm-ró\, a greganzei Riscossa szerkesztő-igazgatójá­ról. Seotton-t néhány bét előtt letartóztatták és internálták. Bűne abban áll, -hogy prédiká­cióiban óva intette az olasz népet, hogy ne ragadtassa el magát az Ausztria-Magyaror­szág elleni gyűlöletében. Ne ihigyje el, hogy az osztrák-magyar csapatok jókedvükből, vagy barbárságból ragadtatják néha magukat szélsőségekre. „Ök hazájukat védelmezik és ez a cél minden eszközt szentesit." Olasz­országot mint igaztalan támadót állítja -be, a ki mindenárán vért akart, holott aspirációit (békés uton ki akarták elégíteni. Végül célzást tett arra, hogy „sohasem szabad a sztom­szédtól jótettért jót várni." Olaszország ve­zetői találva érezték magukat, Scottont in­ternálták, de ugy hal-latszik, hogy bünügyet nem tesznek ellene folyamatba. Legénybucsu Straus Oszkár h i r e s operettjének kottája - kapható — Várnay L. könyv- és zenemű kereske­déseben Kárász-utca 9. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom