Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-27 / 284. szám

Szeged, 1915. november 27. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Az olaszok folytatják Görz bombázását. — Támadásuk mindenütt összeomlott. — Budapest, november 26. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A görzi harcvonalon a helyzet változatlan. A heves harcok tovább folynak. Az ellenségnek az Oslavia-szakasz ellen intézett ismétek támadásai meghiúsultak. Monté san Michele északi lejtőin a harc éjjel még folyamatban voltv Egy e hegycsúcs ellen intézett támadást tüzünk fojtott et. A San Martino-szakasz ellen intézett előretöréseket visszavertük. Minél világosabban -kénytelenek az olaszok belátni, hogy legújabb támadásaik is teljesen hasztalan, annál sűrűbben esnek nehéz bombák és gyújtógránátok Görz városára, amelyet most már tervszerűen lőnek romba. A leégett és szétrombolt házak és templomok száma napról-napra növekedik. Eddig épületekben 25 millió korona értéket képviselő kár esett. A magántulajdont, műremekeket, gyűjteményeket sújtó kárt még felbecsülni sem lehet. Höfer altábornagy a vezérkari főnök helyettese. Semleges hang az olasz békéről. Zürich, november 26. A N. Ziir. Nachr. •együk legutóbbi számában báró Paren Károly írja : Azok a békehi-resizitelések, amelyeik nagy részben Bülow herceg -lu-cerni u't-jávál kapcsolatban terjedtek el, senki sem tudta elhinni. Még a gyűlölet is alap lehet, ha arról van szó, hogy minden 'körülmények -között -békét kéli iköt-ni. De Ausztria és Magyarország, a im-iről mindenki meggyőződhetett, Olaszország ellen nem érez gyűlöletet, hanem csak határtalan megvetést. Senki sem tudja elképzelni, hogy kezet főhet nyújtani ismét Itáliának, mielőtt meg nem alázták. Ausztria és Magyarország .soha sem fog kezdő lépést tenni a békére. Ezt Olaszországnak kell megtennie. Tessék csak visszagondolni az eseményeikre. Olaszország az Italia -mag-giore propagandáját éveken kérésztől átv-itte a batáron keresztül Ausztriába, ami nagyon kínosan érinthette az osztrák és magyar monarchiát, imfert hiszen ezt az izgatást szövetségestársa végezte. Ausztriának és Magyarországnak olyan időben, amikor — mint 1908ban és 1912—13-ban — amikor teljesen a balkáni eseményekkel kellett foglalkoznia, érdeklődésének egy részét Olasz-országra kel-lett fordita-nia, amely a szövetséges viszony ellenére is már akkor a legveszedelmesebb ellenfél volt. Hála szövetségestá-rsána'k, Ausztria és Magyarország a Balkánon nem tudott magának a Szükséges erővel igazságot -szerezni. Talán- -nem <is -került volna a sor világháborúra, ha ,a monarchiának akkor a helyett, h-ogy szabadón és- -függetlenül cselekedhetett voll-na, nem kellett volna szakadatlanul Olaszországnak fordított hátáról gondoskodnia. Almikor a világháború kitört, Ausztriának — még akkor is, amig az oro-sz túlerő a -legnagyobb mértékben fenyegette — megszállva kellett tartania délnyugati határát. Ausztria ós Ma-gya-r-orSzág rendk-ivül messzire -mént ön-megtagadásában és akko-ra területeket ajánlott fel Olaszországnak, hogy népszavazás esetén az egész monarchia ellene szavazott volna. És el-errii erővel kitört az ál-talán-os -felháborodás, amikor Olaszország a rögtönös átengedést követelte. Háborúra került a sor, amelynek hat hónapi lefolyása azt mutatta, hogy Olaszországnak sehol sem volt sikere. Ennek (következtében az osztrák és magyar monarchia még álmában sem gondolhat arra, liogy Olaszországnak engedményeket tegyen, vagy békét kössön vele. Az olasz háború Ausztria ós Magyarország magánügye, amely teljesein, kiválik az európai kérdés tömeges- keretéből és a-melyet elkülönítve inasok beavatkozása nélküli.egyedül fog a monarchia elintézni. Olasz kritika Orlando beszédéről. Zürich, november 26. Orlando olasz miniszter palermói nagy beszédét -áz Avanti! a következő -bevezetéssel közli: „Ha Angliában vagy esetleg ... Montenegróban egy miniszter, vagy egy más íontosabb személyiség beszédet tart, — még ha nem te hirdették azt nagy garral hónapok óta — azt ugy teszi, ih-cgy -mlond is- valamit érthetően -és világosan a közönségnek. És teszik ezt -ugy -békében, mint háborúnak idejlén-, amikor a nyugtalanító események inkább tetteket, mint szavakat kívánnak. Olaszországban azonban a minisztereknek van idejük hostszu utazásokra, csuk azért, -h'ogy ezer és ezer embert inkommodálijanak és beszéljenek órák hosszat anélkül, hogy valamit mondanának. Ugyan olvassák csak végi-g a lapokban Orlando -beszédének hosszú hasábjait, meglátják, fog-e sikerülni a pazar szchalm-azból kii-h-ámozni valamit! Barzilai meg van bo-szulva! (Célzás az ugyancsak mind-etn tartalmat nélkülöző nápolyi beszédre.) Annyi erővel, .amennyit a miniszter beszédének elkészítésére, felépítésére, diszitűsé re, a ves-szők és pontok berakására fordított, már valami okosat és hasznosat is -lehetett volna cselekedni... Mert ha ma, -a háború zajában a kormány nevében egy miniszter teszélni kezd, akkor mindönki azt vár'ja tő-le, -h-ogy a kormány program járói, a helyzetről, -a kilátásokról fog valami megnyugtatót mondani. Ha pedig nem, akkor minek zavar bennünket egyáltalán szWaival? Nincs talán semmi -újság? Szabadna talán valamit hallani a folyó eseményekről! Hát sohasem mondják már meg az igazat az olasz népnek? Mit tettek? Kis, vagy pedig nagy háborút határoztak-e el? Milyen összeütközések voltak az uj szövetségesekkel? Megyünk, vagy nem -megyünk a Balkánra, Albániába? -Csend. Seinki sem felel. Annyi a -kérdés, hogy .senki sem mer fellelni: mit tettek a keresztények, imit a törökök ellen, mit jobbra, mit balra. A felelet csak a felelőt kompromittálná. -Pedig ri-etm mi vagyunk a hibásak, ha ennyit kérdezünk, hanem azok, a-kik Sy-billa -nyelvén beszélnek. Például, mikor a miniszter az-t mondja, hogy: „májusban súlyos választás előtt -álltunk, de az olasz nép erős akarata és lelkesedésé levette a- felelősséget -vállaánlkról", akkor azt kell hinnünk, hogy a kormány minden felelősséget a nép nyakára akar várni. Hát már idáig jutottunk? Már erre van szükség? -Minden- jó hazafinak kötelessége, hogy •kiolvassa ennek a touzzurás vitéznek beszédéből a tehetetlenséget és rosszakaratot." Görz lángokban áll. Sajtóhadiszállás, november 26. Görziben az olaszok folytatják a -rombolás mutnkáját. Mivel a vá-rois az olasz tüzérség lőtávolába -fekszik, fölváltva különböző kali-berü ágyukkal lövik. A gö-rzi -csata kezdetén célpontjaik a két pályaudvar környéke -és a kastély voltak. Föl tehetett tehát tételezni, hogy a követésnek a célja az-, hogy a monarchia- -részéről folyó katonai intézkedéseiket megzavarja. -Most azonban- már az ellenség erről a látszatról is lemondott és egészen nyíltan bombázza magát a vároist. Tegnap történt meg először, hogy egyes helyeken kézi gránátok is robbantak föl, aminek következtében Görz egy része lángokban állt. A Via Semenarion égett a viaszgyár és a szeminárium épülete is íkigyulad-t. -A pü-spöki -palotában és a dómban is tüz támadt a lecsapódó gránátok nyomán. Egymás után csapott föl a láng majd -itt, majd -ott és még hozzá sem foghattak az oltáshoz, \amidön több ellenséges repülőgép jelent meg a város fölött és nehéz bombákat dobtak le, amelyek köziül néhány a Piazza-Granden esett le és az Ignác-templomot is megrömbolt-ák. -A lakosság az utcáiról úgyszólván teljesen eltűnt és csak néhány élelmiszeresből* van nyitva. A Gorz körüli hadműveletekre, -természetesen, ennek a nyílt városnak barbár módon való lö vetése semmi befolyással -nincsen. (P. Ll.) Olasz pap, aki mellettünk prédikál. Zürich, november 26. Most- érkeznek részletesebb hireík az Olaszországban letartóztatott monsignore Gottardö ScotUm-ró\, a greganzei Riscossa szerkesztő-igazgatójáról. Seotton-t néhány bét előtt letartóztatták és internálták. Bűne abban áll, -hogy prédikációiban óva intette az olasz népet, hogy ne ragadtassa el magát az Ausztria-Magyarország elleni gyűlöletében. Ne ihigyje el, hogy az osztrák-magyar csapatok jókedvükből, vagy barbárságból ragadtatják néha magukat szélsőségekre. „Ök hazájukat védelmezik és ez a cél minden eszközt szentesit." Olaszországot mint igaztalan támadót állítja -be, a ki mindenárán vért akart, holott aspirációit (békés uton ki akarták elégíteni. Végül célzást tett arra, hogy „sohasem szabad a sztomszédtól jótettért jót várni." Olaszország vezetői találva érezték magukat, Scottont internálták, de ugy hal-latszik, hogy bünügyet nem tesznek ellene folyamatba. Legénybucsu Straus Oszkár h i r e s operettjének kottája - kapható — Várnay L. könyv- és zenemű kereskedéseben Kárász-utca 9. szám.