Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-18 / 276. szám

Szeged, 1915. november 18. < DÉLMAGYÁRÖRSfcÁÖ 5 minden lehető áldozatot meghozni az eredmé­nyes akcióra. Á jótékonysági és 'társadalompo­litikai működésekre alakult egyesületeknek és testületeknek télre népkonyhát kellene felállí­tani főképp az iskolás gyermekek, de lehető­leg minden szegényember részére is. Ez az utóbbi intézmény, .amely mindem vá­rosi hatóságnak sok gondot fog még okozni, Szegeden Back Bernát nemes adományával szerenesés megoldást nyer. A néphez, ugy ki­várniuk Kecskeméten üorzáférkőzni, liogy ki­nyomtatják és szélosztatják dr. Csabay Géza, ottani főorvosnak a gyermek-egészségüggyel foglalkozó munkáját. Annak a határozatnak, .amelyet ebben az ügyben a szegedi közgyűlés hozott, volt egy rendelkezése, amelynek következtében (az c.sz­szes törvényhatóságokat értesíteni kell a ná­luk megindult mozgalomról. Ez az átirat bi­zonyára elment már és az a hatása minden esetre meglesz, hogy felhívja ia törvényható­ságok figyelmét .azokra .a körültekintő és .szé­leskörű intézkedésekre, amelyekkel Szeged ebbe a nemes és példátaidó harcába indult. HÍREK oooo A török Vörös Félhold képeslevelezö* lapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bi­zottság, (Budapest, képviselőház.) Az ember értéknövekedése. A népekre ránehezedő borzasztó megpró­báltatás elmélkedésre kényszerít. Elmélkedésre az államoknak és nemzeteknek egymáshoz va­ló viszonyáról, az egyes államok belső alapjai­ról, politikai vezetéséről és gazdasági helyze­téről is. De gondolkodóra késztet ínég .az egye­sek háztartásáról is. A mérlegelő ész iparko­dik napjaink nehéz tapasztalataiból hasznot búzni. A problémák .sokasága mellett is .az el­mélkedés középpontja: az ember. A legutolsó negyed század kapitálisztikus föllendülése cso­dálkozásba ejtett, a tőke teiljesitményeinek szinte viharos eredményei mintegy szellemi­leg elnyomott bennünket. A kultura haladá­sát a szállított .érc tonmaszámához, a vasúti és táviróvonalak kilométereihez, a takarékbe­tétek millióihoz mértük. Minden ia termelés szolgálatába állott, imég a törvényhozás is. Amellett teljesen megfeledkeztünk arról, liogy minden gazdasági tevékenység első eszköze és végső célja: .az ember és nem a vagyon. Nem a néptömegek kielégítési és felemelése volt az irányító eszme. Azt rövidesen elintéztük az­zal, hogy a több vagyon valami úton-módon javára lesz .a néptömegeknek is, holott ia tör­ténelem tanúsága .szerint a testi és szellemi rabszolgaság a fény, pompa és gazdaság mel­lett is fennállhat ott, Ugy körülbelül tudtuk, hogy végeredményben az ember a kultura egyetlen eszköze, csakhogy emberanyag min­dig volt bőségesen, sőt még .azon is tul. Ha va­lami nagyszabású bánya-, v.asut- vagy csator­naépitési részvénytársaság megalakításáról volt .szó, a,z egyedüli komoly probléma a pénz volt, de sohasem az emberi munkaerő. Ezt tet­szés szerinti mennyiségben lehetett a legrövi­debb idő alatt mint valami kiapadhatatlan tar­támyból előteremteni, ez .sem az .európai, sem az amerikai .tőkemágnások részére nem volt komoly feladat. Csak kiáltani kellett és csa­patostul tódultak az emberek. A belföldről, a batáron vagy a tengeren túlról beláthatatlan volt az ajánlkozó munkáskezek száma, A nép­és a középiskolák, valamint az egyetemek pe­dig valósággal ontották a tanult főket. A leg­kisebb .apróhirdetés elegendő vo.lt ezek moz­gósítására, csak választani kellett közülök. Az ember, iaz nem volt kérdés. És az emberek sorsa? Az újságok nap-nap mellett emlékeznek meg mindenféle kisebb és nagyobb szabású tragédiákról, az ember már jóformán el sem olvassa, annyira megszokta, A statisztikusok számszerűen foglalkoznak ezekkel, az esetekkel, osztályozzák őket és le­vonják belőlük a törvényszerűségeket. Na­gyobb gabonaárak — több lopási eset; növek­vő munkahiány — több öngyilkosság; .nagyobb munkaidő — több baleset stb. Ezek mind olyan maguktól értetődő' dolgok, amelyeknek nagy iaz elméleti értékük, erkölcsi értékük azonban nincs. Ki g-ondcl arra, bogy ezek az öngyilkosságok, balesetek egy-egy virágzó em­beréletet pusztítottak el? Egy-egy embert, .aki­nek volt szerető anyja és felesége, vagy .szerel­mes .menyasszonya, hogy utána talán éhező és elzüllő gyermekek maradnak? Kinek jut eszé­be, hogy .az emberiség kultúrájának egyetlen .eszköze pusztult el? Egy-egy újsághírré, sta­tisztikai .számmá zsugorodik össze az egész, a melyen érdektelenül és közömbösen végigsiklik az ember szeme. Most azonban egyszerre megváltozott min­den. A liáboru mindenkinek .az életét fenyege­ti. A puszta, egyéni létet. Létünk megmentése érdekében csatasikra kell állítani egész férfi­anyagunkat. A harcmezőn, ott. még érték az ember. A tét irtóztató, de a nyereség értékes. Kezdjük megbecsülni az ember igazi értékét, a meleg szivet, a- gondolkodó agyat. Az em­ber élete oly végtelenül olcsóvá, de egyúttal oly végtelenül értékessé vált! A számító, hideg ész erre talán azt mond­ja: szentimentalizmus. Lehet, De a háború mindenkit megtanít arra, micsoda fontos sze­repe vau a névtelen embertömegnek. A tömeg­fogyasztás pedig közgazdaságunk legfőbb problémájává lett. Szinte kommunizmusban élünk. A termelés tehát már nem osak a tőke kedvéért van, sőt a tőke sincs már önmagáért. Mit jelent ez? Azt, hogy az ember már nem­csak mint a termelés eszköze jön .számításba, hanem, mint — eél. És minden, .ami vau, bár­kinek a tulajdona legyen, már csak eszköz a célhoz. De ott, ahol az ember csak eszköz gyanánt szerepelt, ott is növekedett értékében. A mun­kaerő megszerzése e liáboru után nem lesz ki­sebb gond, minit a tőke összehordása. Kemény megpróbáltatása ez a háború az emberiségnek, de haszna, hogy az ember Ál-teke megnövekszik és nem lesz másodrangú i^zerepre deklasszifi­káiva. A háború után az\ ember-anyaggal majd ép oly okosan és gondosan kell gazdál­kodnunk, mint más javakkal. A háború az ember értéknövekedését je­lenti. f — ­— Államtitkárok kitüntetése. A híyatalos lap közli, bogy a király Tőry Gusztáv igazság­ügyi, Vértesy Géaa ő felsége .személye körüli, Ottlik Iván földmiveiésügyi, Pap Elek pénz­ügyi, Jeszenszky Sándor miniszterelnökségi, báró Kazy József és Bartóky József földmive­lésügyi, Karátson Lajos honvédelmi és Né­rnethy Károly belügyi államtitkároknak a bel­ső titkos tanácsosi méltóságot dijmentesén adományozta. — Frigyes főherceg Orosz-Lengyelor­szágban. A sajtókadiszállásról jelentik: Frigyes főherceg tábornagy, hadsoregfőpurancsnok e •hó 13-án inspiciálás végett megszállott orosz tartón lányokba és. Linsingem gyalogsági tá­bornok meglátogatása céljából az utóbbinak a főhadiszállására ment, A főherceg 13-án délután kelt útra és 14-én reggel érkezett 'Lubünfca. bubimban! a főherceg a .fel díszített lkakon át .a kormányzóság épületéhez ment, abc! egy díszszázad állott a főherceg foga­dására, Fogadás után a tábornagy ünnepi misét hallgatott a székesegyháziban és Te­deumiot a dominilkánuisok történelmi neveze­tességű templomában, ahol a .Krisztus ke­resztjének egy .darabjából készült ismeretes feszületet nyújtották csókra a főhercegnek. A következő napon Frigyes főherceg rövid megszakítással Lübartovba utazott. A tá­bornagyot egy helységben Linsingem gya­logsági tábornok fogadta vezérkari főnöké­vel. A főherceg melegen üdvözölte a tábor­nokokat, megtekintette a kivonult diszszáza­dot és zeneszó mellett vonultatta el őket .maga előtt. Azi utazást ezuitán automobilon folytatta és Slpavatyce mellett .megtekintet­te .a Búgon át épített nagy kisegítő hidat. — Négy uj főrend. Budapestről jelentik: Őfelsége legközelebb négy uj főrendet fog ki­nevezni. A négy főrend hir szerint Weisz Man­fréd, a csepeli lőszergyár tulajdonosa, Gajári Ödön, Az Újság főszerkesztője, Szily Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia volt főtitká­ra, azi ismert tudós, és Horváth Elemér, a bu­dapesti áru- és értéktőzsde elnök© lesz, — Megalakul a városok élelmezési köz­pontja. A budapesti Magyar város- és község­fejlesztési részvénytársaság igazgatósága el­határozta, liogy városaink ós községeink közéi eimcziáseinek megoldására törekedve, megalakítja a városok és községek közélel­mezési központját. A központ, a ha dl termény részvénytársaság ügykörébe eső 'terménye­ket nem tekintve, .minden más élelmezési ós háztartási cikknek közvetlen beszerzésével és annak a városokhoz és községekhez való juttatásával fog foglalkozni. Ebből a .szem­pontból -a legnagyobb jelentőségű lesz a hu:s és zsirkérdés megoldása, melyet .olyképen tervez, liogy a városok és: községek meg­bízásából egységesen fogja a marha- és ser­téshizlalásit részben saját; telepeim, (részben pedig nagyobb bérgazdaságok telepein vé­gezni. Ezenkívül biztosita.nl kívánja a váro­sok és községek kőszén és tüzifaszükségle­tét is, külön, szervezetet létesít a semleges országokból való behozatal céljára, és végül különös figyelmet akar fordítana arra, hogy egyes városok és községek között oserefor­ga'.mat létesítsen oly élelnricilkkekben, ame­lyek egyik helyütt fölöslegben1 vannak, .mig a másik helyütt csak nehezen és drágán sze­rezhetők be. A társaság a kormánnyal szem­ben kötelezte magát, hogy az árüüzletből eredő nyeresége egy bizonyos határt meg nemi haladhat, ezenfelül pedig a társaság nagyrészvényesei a részvénytőke fele erejéig részvényeiket névértékben a törvényhatósá­gok, városok és községek rendelkezésére bo­csátják, ihogy igy a társaság közélelmezési akciója az érdekeltség ellenőrzése, de egy­úttal anyagi érdekeltsége mellett is bonyolit­tasséik le. Az ilyképen felajánlott részvények átvételére már több törvényhatóság, város és község jelentkezett és ennek megfelelően a .legközelebbi közgyűlésem az igazgatóságot uj .tagokkal fogják kiegészíteni. A vállalat felett iaz állami felügyeletet dr. Némethy Károly államtitkár, mint miniszteri biztos gyakorolja. A vezérigazgatói teendőket dr. Éber Antal, a közigazgatási rész teendőit őr. Horváth József fogja ellátni. Ügyvezető igazgatóvá dr. Töppler Ottót nevezte ki a társaság igazgatósága. — Nincs építkezés Szegeden. A középité­szeti tanács szerdán délben ülést tartott dr. Cicatricis Lajos főispán elnök lésével, Tóth Mihály főmérnök terjesztette -elő a.z aktákat a.z építkezésekről. Bizony ,neni .sok ilyen .akta akadt, mert mostanában nem igen van építke­zési kedv. Nagyobb építkezésre egy általán nem kértek engedélyt, földszintes ház -képviseli a jelentékenyebb építkezést, abból is esaik egy darab. Hót melléképületre, hat átalakításra, egy utcai kerítésre, hét tetőfedésre, három esaíornaburkolásra kértek még engedélyt. Ez a szomorú statisztika legjobban jellemzi az építőipar pangását. — Az Osztrák-Magyar Bank főtanácsülése Bécsből jelentik: Az Osztrák-Magyar Bank fő­tanácsa csütörtökön Budaipesten ülést tart. Napirenden folyóügyek vannak és a főtanács be fogja jelenteni, hogy a panesovai fió.kinté­zet, amely egy ideig szünetelt, .már ismét mű­ködik és liogy a zimonyi fiákintézet megnyi­tása osak rövid idő kérdése. — A csengelei földeket elöntötte az ár. Szerdán délelőtt több csengelei gazda jelent meg dr. Somogyi Szilveszter poigárniesterné!, akik elpanaszolták, hogy a viz elöntötte föld-

Next

/
Oldalképek
Tartalom