Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-15 / 249. szám

Szeged, 1915. október 15. DÉLMAGYARORSZAG 5 HÍREK 0000 Jegel Péter. (Saját tudósítónktól) Zömöktermetű, szőke sváb fiu Jegel Péter. Dunábökényi, bácskai embertermés. Az iskolai év elején beiratkozott a szegedi állami főgimnázium nyolcadik osz­tályába, ahol már előző osztályait is végezte. Azonban a báboru véres kezével megint bele­nyúlt az iskolákba és Jegel Pétert is ki- és magával ragadta. Egy deáknak a badbavonu­lás/a azonban nem olyan fontos esemény, hogy méltó napi események krónikásának a tollára. Csakhogy itt Jegel Péterrel nem is mint egyénnel, hanem mint típussal' foglalkozom. Minden magyar diák olyan, mint ő. Hogy az ő nevét irtaim cikkem ciméül, azt /csak egy le­vele tette aktuálissá, amelyet az állami főgim­názium derék, diáikszerető igazgatójához, dr. Kárpáti Károly hoz intézett. Az Intézhetnek mái­sok-sok volt. tanitványia küldött neki ilyen levelet részint a kaszárnyából, részint a harc­térről. Sokan pedig már nem irnak sem innen, sem onnan. De akik még életben vannak e diák-katonák közül s akár még csak hallásból ismerik a borzalmak borzalmait, akár már tiul vannak az e borzalmakkal való megismerkedé­sen, rendesen fiúi ragaszkodással, őszinte és bensőséges szeretettel viseltetnek volt iskolá­jukhoz és volt tanáraikhoz. Ha másért nem, bát azért érdemes tanárnak lenni. A sziv őszin­te és igazán önzetlen megnyilatkozásai ezek a diák-katonalevelek, amelyeket részint az inté­zet igazgatójához, részint volt osztályfőnökeik­hez intéznek. Beszédes bizonyságai ennek a bensőséges kapcsolatnak, amely tanár és tanít­vány, tanuló 'és iskola között fennáll. Ezt a kapcsolatot >a háború, oly sok mindennek a szétrombolója, nem hogy széttépné, hanem még szilárdabbá teszi. És amint igazi típusa a diák­katonának Jegel Péter, a dunábökényi sváb fiu, akinek az a legfőbb vágya, hogy meg­mutassa, hogy a szegedi állatni főgimnázium tanítványaiban „van kötelességérzet, honszere­lem és önfeláldozás", azonképen típus az ő le­vele iis, melyet itt közlünk: Nagyságos Igazgató Ur, szeretett tanárom! Van szerencsém értesíteni szeretett igazgató urat, hogy Újvidéken a tényl'egesitési sorozás­nál is alkalmasnak bizonyultam, minek alap ján a császári és királyi 60. gyalogezredhez nyertem beosztást. Minthogy a behívót, azonnal kézihez kaptam és ennek értelmében október 15-én 'be kell vonulnom, nem mehetek már visz­sza 'Szegedre az iskolába. Értesítem szeretett igazgató urat, hogy ezrede,m jelenleg Kutten­burgban (Csehországban) állomásozik. •Szeretett igazgatóm és jó tanáraim oktatá­saival és jóakaratukkal párosult figyelmezte­téseivel fölvértezve bátran lépek be a hadsereg­be azon reményben, hogy itt is meg fogom állani a helyemet. Meg szeretnék felelni annak, amit Borosnyay Károly tanár ur márciusi be­szédében hangoztatott. Meg akarom mutatni, hogy tanítványaikban van kötelességérzet, hon­szerelem és önfeláldozás. Meg akarom mutat­ni, hogy ajkainkon a hazaszeretet nem frázis, hanem éltető erő, mely belső tartalmat ad. Nagy hálámat ugy az igazgató ur, mint a jó tanári kar iránt kiifejezve, maradok Dunabökény, 1915. október 12. hálás fiók Jegel Péter. — Szegedi tisztek kitüntetése. A hadsereg és a honvédség legutóbb megjelent „Rendeleti Közlöny"-e az alábbi szegedi vonatkozású ki­tüntetéseket ós személyi változásokat közli: A hadidiszitményes 3. osztályú katonai érdemke­resztet adományozták: Béder Béla 46. gyalog­ezredben századosnak, a 62. számú gyalogezred­nél és Hasznos József századosnak a 46. gya­logezredben. A legfelsőbb dicsérő elismerés (Signum Midis) tudtul adatott: Lörinczy Ká­roly tartalékos főhadnagynak a 46. gyalog­ezredben. Feldmann Pál 28. gyalogezredbe!­tartalékos hadnagynak beosztva a 46. gyalog­ezredhez. A koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján .adományozták: Bá­nyai Sándor dr. 46. gyalogezredben főorvos­nak, a 4—16. számú moh. tartalék kórháznál. — Fát vesz a város. A* királyhalmi erdőőri szakiskolában néhány nap múlva nagy akác­oszlopok kerülnek nyilvános árverés utján eladásra. A tanács megbizta dr. Szakiy Jó­zsef főkapitányt és Völgy ess y János gaz­d'ászt, 'hogy az árverés napján menjenek ki Királyhalmára és hatósági el árusítás céljaira vásárolják meg az eladásra kerülő famieny­nyiséget. — A közigazgatási bizottság ülése A közigazgatási bizottság pénteken déltatán tartja meg rendes havi ülését. A bizottság ülésén dr. Cicátricis Lajos főispán elnököl, j aki csütör­tökön este Szegedre érkezett. — A bécsi polgármester a drágaság okai­ról. Weiskirchner dr., Bécs város polgármestere egyik gyűlésen a drágaság okairól a többek közt ezeket mondta: — Mindig i.a nyomasztó, csaknem elvisel­hetetlen drágaságról beszélnek, de csak kevesen akadtak, akik a pénz elértéktelenedéséről be­széltek, amely egyik hatékony tényezője a 'drá­gaságnak. Mindig Németországra hivatkoznak, ám ha a márka árfolyamát nézzük, azt látjuk, hogy már közeledik a 150-hez. Nyilvánvaló te­hát, hogy a pénz elértéktelenedése az összes szükségleti cikkek drágulását vonja maga után. Nem szabad elfelejtenünk azt som, hogy Németországban sok tekintetben más viszonyok vannak és mindenekelőtt — kérem, ne vegyék rossz néven — az ész'il nemet mindig takaréko­sabban élt, mint az cn kedves bécsieim. Hüve­lyes vetemények dolgában Oroszországra va­gyunk utalva és igy tizenöt hónap óta nem volt behozatalunk. Németország a gazdag Bel­giumot és Észak-Franciaországot tartja hirto kában, a mieuK pedig az elpusztult Galícia és olyan elfoglalt tartományok, amelyek a saját lakosaik és .szegényeik ellátására is alig ter­melnek eleget. Meg fogunk élni, de bizonyos fokú takarékosság és önmegtartóztatás szüksé­ges. Sokat beszélnek maximális árakról is. Bi­zonyos körök abban a hiszemben élnek, hogy ezek a drágaság minden bajára orvosságot je­lentenek. És mi sült ki1? A kormány .a mtaít évben megállapította Bécsre vonatkozóan a nyulak legmagasabb árát. Egyúttal felfüggesz­tette ezekre a fogyasztási adókat. Attól a pilla­nattól fogva az áru elkerülte a várost és ke­reste azokat a helyeket, ahol nem volt maxi­mális ár. Most meg a brugonyát. maximálták. Egy reggel hozza az osztrák hivatalos lap az erre vonatkozó rendeletet és íme: nyolc nap­pal későbben ia magyar kormány is maximálta a burgonyát. Ausztriában a. termelő 8 korona, Magyarországon 9 korona maximális árat kap métermázsánként. Hogy lehessen ezt megérte­ni, amikor ia termelési költség innen s tul ugyanakkorák. Ennek a különbözetnek ez a következménye, liogy minden fáradozásom da­cára sem kapok Magyarországból ajánlatot, sőt a marohmezei termelők Pozsonyba viszik bur­gonyájukat, mivel ott, 9 koronáért, árusíthatják. Ebből kitűnik, hogy sikerrel csak akkor álla­pithatók meg a maximális árak, ha rendelke­zünk az illető áruval. De ha másnál van, nem segít rajtam a maximális ár és minden eset­ben a fogyasztó a gyengébb fél. A termelő visszatarthatja az áruját, várhat a pénzére, de nem várhat a fogyasztó, mert különben ében hal. — A cukorkereskedők ismét panaszkod­nak. Négy nappal ezelőtt a cukorkereskedők azt kérték a tanácstól', hogy a cukor 101 koro­nás maximális árát két koronával emelje fel, mert a helyi illetékek és egyéb költségek oly magasak, hogy .a 101 koronás ár mellett csak ráfizetéssel dolgozhatnak. A tanács a kereske­dők kérését csak részben teljesítette s a cukor árát 102 koronára emelte fel. A kereskedők most ujabb beadványukban azt kérik, hogy a tanács még egy koronával emelje fel a cukor árát, különben ,a cukorára,sitást 'kényszerűségből be kellene szüntetniök. A tanács ugy határozott, hogy nem teljesiti a kérelmet ,s igy 102 korona marad a cukor maximális ára. — Joachim József. Tizennyolc éves fiúnak a neve íródott ide címül, aki azon a napon je­lentkezik katonai szolgálatra, amelyen ezek a sorok napvilágot látnak. Testvéröccse Joa­chim Ferencnek, a kiváló és .már neves festő­nek, aki Sióíiapok óta a harctéren van. Az idő­sebbik Joac'him ügyében járván el. véletlenül jutottunk abba a helyzetbe, hogy az ifjabb Joachim festményeit megnézhettük. A portré-­teat és tájképeket festő Joachim József nem jár bátyja nyomdokain, a maga útjait akarja taposni. Tizennyolc éves és képein már a Joachim József kezének nyoma van. Olyanok ezek a képek, hogy meg kellett róluk emlé­keznünk. — Istentisztelet a zsinagógában. Á péntek esti istentisztelet pont öt órakor, a prédikáció pont egynegyedlhatkor kezdődik. - Gyűjtés pamutra. Dr. Cicatricis Lajos főispán a következő felhívást kii'dta szít: Ádáz ite, „egeink álüí. reánk ,kéi~o szeritett és mindinkább nagyobb arányokat öltő háború teljes ,sulyáv,al a tél folyamán nehezedik hős katonáinkra, amikor nemcsak az ellenséges támadástól, de a zord idő ellen is védelmezni kéli magukat. Ha ők egészségüket és életüket áldozzák — helyettünk — állami létünk és sza­badságunk zavartalan fennállásáért, erkölcsi kötelességünk nékünk, itthon maradiaknak, hogy tőlünk telhetően gondoskodjunk róluk és rendelkezésre bocsássuk azokat a melegebb ruhanemüeket, amelyek megóvják őket. a tél hidege ellen. E célból elhatározta az Országos Hadsegélyző Bizottság, hogy ugy, amint az a mult télen történt, az idei télen is finom gyap­jufonálból meleg ruhaneműek készítésére kéri fel a hazaiszerető magyar nőket és erre a célira kilónkint 15 korona árban a legfinomabb mi­nőségű gyapjufonálból megfelelő mennyiséget bocsájt rendelkezésre — ,a főispáni hivatalok utján — az egyes hazai gyapjui'onálgyárak készletéből. Azonban sok magyar nőnek fáj a lelke, hogy anyagi ereje meggátolja nemes ambíciójában és nem küldhet meleg, kötött, téli ruhát katonáinknak. Hogy módot és alkal­mat nyújtsak mindazon szegényebb sorsú ma­gyar nőnek és főleg iskolás leányoknak, akik nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy a melegebb téli ruhához szükséges anyagot saját­jukból megvásárolhassák, de — amennyiben azt díjtalanul kapnák — kész örömmel dolgoz­nák fel a kívánt célra, ez okból azzal a kéréssel küldöm meg a túloldali gyüjtő-ivet, hogy ezen cél minél eredményesebb elérése végett a gyűj­tést hathatós munkásságával .eszközölni s a be­folyt összeget hivatalomhoz beszolgáltatni szí­veskedjék. — Nincs több előleg a hadisegélyre Azoknak a hadi,segélyeseknek, aikik a csekély_ havi járandóságaikból nem tudnak megélni, a város a hadisegély terhére előlegeket szokott folyósítani. Balogh Károly pénzügyi tanácsos a tanács csütörtöki ülésén kérte az előlegezések beszüntetését, mivefl ilyen előlegekben a város­nak már körülbelül 22—23000 koronája fekszik. A tanács ugy határozott, hogy a hadisegélyekre többé nem lehet előleget folyósítani. — Megszokják már a tanyaiak is a mér­eget. A rendőrség néhány héttel ezelőtt beve­zette a nagy drágaság miatta szegedi piacokon a sulymértéket. A tanyaiak eleinte nagyon idegenkedtek ettől, mert a darabszámra való

Next

/
Oldalképek
Tartalom