Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-20 / 148. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1915. junius 15. Nyugalom az Isonzo arcvonalon. Budapest, junius 19. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az Isonzó arcvonalon és a karinthiai határon az olaszok legutóbbi sikertelen és veszteségteljes előretörései után nyugalom állott be, melyet csak csatározás és itt-ott csak ágyútűz szakított meg. Az ellenségnek tegnap délután Plavánál megismételt támadását ágyutüzünk csirájában elfojtotta. A tiroli határterületen, a Fass völgytől keletre levő helyi szorosok ellen támadó olasz osztagokat mindenütt visszavertük. A Foigarla és Lavarone fensikők elleni sikertelen támadásokat az ellenség megszüntette. A határterület kevés felszabaditott helységében olaszok túszok szedésével és brutálisan erőszakos rendszabályokkal sanyargatják a lakosságot. Iiöfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. A DÉLSZLÁVOK AZ OLASZOK ELLEN. Genf, junius, 19. Az albán probléma, mely kemény éket vert a négyesszövetség és a Balkán-államok közé, nemcsak a hivatalos diplomatákat foglalkoztatja. Egész sor felelőtlen délszláv politikus i s 'US gy agitációt fejt ki, liogy Itália balkáni aspirációit megszorítsa s ezek munkáját Szerbia hivatalos külügyi képviselői egyre növekvő aggodalomrhl és féltékenységgel nézik. Az olasz hadüzenet után „Jugoslavenski odber" cimen délszláv vezető bizottság alakult, mely Genfből és Rómából Londonba tette át székhelyét. E bizottság vezetőségében valamennyi emigráns helyet foglal: célja ésrendel etetése ,hogy angol pénzen olyan délszláv propagandát fejtsen ki, amely az entente érdekeit szolgálja. E bizottságiga! akarják sakkban tartani szerb kormányt. A bizottság elnöke a dalmata dr. Trunbics Antal, vezetői többek között Hinkovics volt horvát képviselő, Marjanovics Milán, Zágrábból kitoloncolt újságíró, Potocsnyák Ferenc, Pupin Mihály newyorki tanár Stojanovics és Va~ sziljevics Boszniából menekült szerb politikusok, Supilo Ferenc, stb. Mindezek most kizáróan politikai agitációval foglalkoznak s a hivatalos szerb politikusokat különösen az kedvetleniti el, hogy ugy a cár, mint Delcassé és Izvolszhi is több ízben tárgyalt a bizottság egy-egy tagjával. Olasz fenyegetések Szerbia ellen. Lugano, junius 19. A Szerbia ellen való felháborodás egyre nagyob lesz Olaszországban. A Secolo-nak egy, Rómából inspirált levele arról szól, hogy Olaszországban milyen nagy megütközést és visszatetszést szült a szerbeknek Albániában való előnyomulása, a mi sem Olaszországnak, sem a négyesszövetségesnek nem lehet ínyére. — Amidőn a szerbek — mondja a Sepolo, - Durazzó ellen masíroznak, amely az olasz flotta védelme alatt áll, és amidőn Elbasszánra és Tiranára eörekszenek, nagy iúb\ követnek el, amellyel elérhetik azt, hogy el fogják veszíteni Boszniát és Hercegovinát (!). A szerbeknek és a montenegróiaknak, valamint az összes balkán-államoknak föl kell függesz,enók követeléseiket és igényeiket a békekonv essznsig, mely ímeg fogja vizsgálni a követelések és igények jogosultságát. OLASZORSZÁG MEGÁLLAPODÁSAI AZ ENTENTE-TAL. Milánó, junius 19. Egy római lapje'emtés szerint Olaszország és a hármasszövetség között történt megállapodásban formális megegyezés van az Adriára vonatkozólag. E megegyezés egyik pontja Szerbiának biztosit egy adriai kikötőt. NYUGALOM A KARINTHIAI FRONT MÖGÖTT. Hadisajtószállás, junius 19. A karintiai harctéren még nem, voltak n^gyobbszabásu ütközetek. Az olaszok nagyon lassan tolják előre csapataikat frontunk felé, ugy, hogy mostanig csak előőrsi csatározások és tüzérségi párbajok folytak. Föltűnő ,az a biztos nyugalom, amelyben a lakosság a front mögött él. Húsz-harminc kilométernyire a front mögött a béke képe tárul elénk; egyetlen ember sem gondol a menekülésre. Azok a hófedte déli hegyek, amelyek a délii batárt őrzik, biztosítják a lakosság nyugalmát. Alpesi katonáink boldognak érzik magukat, liogy szeretett hegyvidékükért harcolhatnak. A MEGHIUSULT ANGOL—OLASZ KÖLCSÖNTÁRGYALÁSOK. Berlin, junius !9. A Lokalanzeiger-nek jelentik Luganóból A most kibocsátásra kerülő egy milliárd firás hadikölcsön ténye megerősíti azt a korábbi hirt, hogy a Nizzában folytatott angol-olasz tárgyalások Bkirrére nagykövet fáradozásai ellenére is, Angolo szagnak Olaszország részéről elfogadhatatlan feltételei miatt meghiúsultak, A KATONAI ATTASÉK NEM MEHETNEK AZ OLASZ FRONTRA. Montreux, junius 18. Rómából táviratozzák, hogy az olasz hadvezetőség nem engedi meg, hogy semleges államok katonai attaséi megjelenhessenek az olasz harctéren. rohammal elfoglaltuk. Budapest, junius 19. A hadísajtószáHá-ról jelentik: A Jembergi nagy döntő csata tovább folyik. A szövetséges csapatok mindenütt támadnak. Grodeket és Kornarnót rohammal elfoglaltuk. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az oroszok utolsó ellenállása Lemberg előtt. A sajtóhadiszállásról jelentik: Az a nagy küzdelem, amely most kifejlődött Mackensen, József Ferdinánd és Böhm-ErmoUi harcvonala előtt, rövidesen el fogja dönteni a szeptember eleje óta1 orosz kézen lévő Lemberg sorsát. Csak természetes, hogy az oroszok sebtélen összevont hatalmas tartalékaikkal kétségbeesett ellentállásal igyekeznek feltartóztatni a május 2-ika óta diadalmas offenzívában megedzett csapatainkat az előnyomulásban, mert hiszen, ba elvesztik ezt a „harmadik lemberg,i, csatát", ezzel nemcsak hogy Leimlerg kerül ismét birtokunkba, hanem az ellenség kénytelen lesz kitakarodni előbb-utóbb egész Galíciából. Az oroszok ellen tálasainak vonalát Lemtergtől délnyugatra Böhm-Ermolli hadserege fenyegeti annyira, hogy egyes pontokon máris benyomult az ellenséges frontba. M :ickeniseni vezérezredesnek lelőrenyomMláisia az oroszok ellen, akik vele szemben a Veresyca északi szakaszán és a grodeki tavak vidékén igyekeznek helytállani ,a dombos terepen', arra a reménységre jogosít, hogy az ellenségnek Lemberget védő centrumát maga előtt hajtva, felgöngyölíti. Az a körülmény, hegy József Ferdinánd főherceg hadserege északabbra a San-szögleíből átüzíe az oroszokat a galiiiciai határon a Taner-régióig, ujabb nagy veszedelmet jelent a folytonos: vereségitől, demoralizált orosz hadseregre. Elmondhatjuk, hogy ránk nézve a legmegbizhatóbb kilátással folyik a harmadik lembergi csata. DÁN VÉLEMÉNY OROSZORSZÁG HELYZETÉRŐL. Kopenhága, junius 19. A Politiken irja: Bár Galícia visszáhóditása bizonyára nagy nemzeti örömet kelt Ausztriában, még sem valószínű, hogy ez Oroszország katonai öszszeomlását jelentené. Ha az oroszok a nyár elején elegendő munícióhoz jutnak, kimeríthetetlen emberanyagukból bizonyosam rengeteg, bár kis értékű katonát fognak AusztriaMagyarország ellen küldeni, ha másnak nem, hát ágyutölteléknek. Nem is a katonahiány Oroszország legnagyobb veszedelme, hanem iprai válsága és az a forradalmi mozgalom, amelyre mindig számítani lehet a cár birodalmában. Az áttört orosz front. Berlin, junius 19. A B. Z. am Mittag hasábjain Schrcibershofen őrnagy kifejti, hogy az oroszoknak Tarnogradba való visszaverésével rendkivül nagy sikereket értünk el, miután a harctérnek ezen a részén első izben vetettük vissza az oroszokat az ő területükre. Igen jelentős lépés ez azért, mert ezáltal az orosz arcvonal áttörése teljes és lehetetlenné van téve ,a,z oroszoknak, hogy valami más ponton uj összefüggő arcvonalat alkossanak.. Miközben ugyanis a szövetségesek itt koncentrált csapattestei északi, irányban Tarnogrodon át folytatják előnyoímnilásulkat, azalatt Mackensen 'hadserege kelet felé tört előre, az oroszokat ennélfogva két, ellenkező irányban szorítjuk vissza. Az igy szétvágott hadsere gcsoportokat az oroszok csak egy rneszsze hátrább fekvő területen csoportosíthat ;ák, aminek azonban természetes következménye Galíciának és Lengyelországnak! feladása. OROSZORSZÁG PANASZKODIK. Bukarest, junius 19. Az Indépendance Roumaine, a román kormány francia nyelvű félhivatalosa, az orosz harctérre küldte munkatársát, aki ott több vezérkari, tiszttel folytatott beszélgetést Az egyik főbb vezérkari tiszt a következőket jelentette ki: — Szövetségeseink a világháború minden terhét Oroszországra hárítják, ugy az anyagi, mint az erkölcsi terheket. Amíg a francia-angol csapatok néhány lövészárokért küzdenek, add g Oroszország százezrével áldozza fel