Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-27 / 24. szám

DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged, 1915. január 21. Román főpapok Tisza István akciójáról. A Délmagyurország mull heti számiban irtunk arról, milyen föltétlen bizalommal és elismeréssel nyilatkozott Repta 'Vladimír dr. bukovinai görög keleti érsek-metropoiita a Mangra Vazul nagyváradi püspöki hel.vnökk i Kolozsvárott folytatott beszélgetés során ar­ról az akcióról, melyet Tisza István gróf mi­niszterelnök kezdett meg annak, érdekében, liogy a magyarok és románok testve i eg e ­értéssel találják meg a jövőben boldogulásu­kat a magyar hazában. Ujabban Papp I. János aradi görög 'keleti román püspök a karácsonyi ünnepek alkal­mával adott k; érdekes pásztorjeveiet egyház­megyéje görög keleti papságához. Az aradi román püspök karácsonyi pásztorié vele fi­gyelemre méltóan és a nagy ügy jelentőségé­hez illő részletezéssel emlékezik meg Tisza István gróf akciójáról. A pásztorlevélnek ebben a szakaszában Papp János püspök a miniszterelnöknek a nagyszebeni érsek-metrcpolitához intézett ra­raiból részleteket is közöl és az ország :\ ő férfiújának komoly szavait megszivíelés e ajánlja az aradi román egyházmegye papsá­gának. A románság számára az ünnep alkal­mából szívhez szólóbb és igazabb szavak tt nem küldhetett az egyh'zmegye Ifőpász ora, mint ezeket, amelyek ern'ékezietik a magyar­országi románokat arra, hogy mint az or­szágnak minden nemzetiségű és vMá u fut, ." romáitok is bizalommal láthatják sorsukat, jövőjüket Tisza István kezében. A karácsonyi pásztorié vélnek ez a része a következőket mondja: — Ha keresztényi vigaszt akarunk ke­resni és találni, rem kell szen elől téveszte­nünk, hogy bármennyire érhezhetak áldoz ­tahik és nagyok aggodalmaink, még is na­gyobb azon becsülés, melyet fajunk fiai, u ;y a fegyverbe hivási parancs feltétlen követé ?, mint a harcmezőn tanúsított vitézsége által is maguknak kivívnak. Hogy valóban őseink erényeire érdemes­sé váltak és hogv mennyire nagy ezen meg­becsülés iegfénvesebben ő kegyel nosége, Tisza István gróf miniszterelnök ur 'bizonyít­ja Metianu János metropoNta ur ő nagyméltó­ságához intézett levelében, amelyben a oh. a hazai románságnak a monarchia s a ma­gyar állam (létérdekeivel való azonosításáról és szolidaritásáról megemlékezvén, a többek között irja: Román honfitársaink vére a m'énkével együtt festi pirosra a harcmezőt. Román test­véreink vitézsége is megnyilatkozik hadsere­günk fényes fegyvertényeiben. Itthon pedig testvéries egyetértésben éli át magyar és ro­mán a háborús idők megpróbáltatás iit. Hát­térbe szorul minden ellentét, elnémul minden surolódás. Egyek vagyunk a hazaszerete és a honfiúi áldozatkészség szent érzelmeiben. Most a válság, a veszély pillanatában hü test­vérnek mutatja magát a románság. Lá;ia, tud­ja, viszonozza ezt a magyar nemzet és e nyil­vánvaló ténynek a románság anyagi, kultu­rális érdekei és minden irányú érvényesiiiéie terén meg lesznek áldásos gyümölcsei. Ezen tény-elszöpezések, melyek oly ~é­fiunak jog- és igazság-érzetéből fakadtak, k:­nek az államban elfoglalt állásánál fogva, hü információi vannak ugy a harctéren viselt, mint az itthoni dolgokról is, nekünk nemcsak felette becsesek, hanem vigaszul szolgálnak és ép ezért valódi értékük szerint becsüljük meg, mint a mai idők legritkább és legkivá­lóbb virágait, mint a virágok királyné'át, mi­lyet a miniszterelnök ur ő kegyelmessége ra­ját kezeivel és a saját kezdeményezéséből *ü­zöti a.zpr' Ili k' szórna- indye' faiunk fiak őseink legkiválóbb erényeiből, szeretett ha­zájuk és a magas Trón iránti, bármely áldo­zatra minden pillanatban kész és örökké tiszta érzéseink rózsáiból fontak maguknak. Látjuk a régen óhajtott időknek a köze­ledését, amikor velünk szemben is alkalmaz­tatni fognak a rriai napon olvasott Apostolnak szavai („azért többé nem vagy szolga, ha­nem fin, hogyha fiu, tehát Istennek örököse ós vagy a Krisztus által") és amikor ugy ne­künk, in int fajunknak mondatni fog: Mától fogva nemcsak polgárai, hanem valóságban édes fiai is vagytok a magyar ádamnrk, ha már fiai vagytok, ugy nemcsak létjogosult­ságotok, hanem az állam segedelmével é> törvényeinek védelme alatt az anyanyelve­teken való fejlődéshez és érvényesüléshez is jogotok van. Oiasz kritika az angol hajóhadról. Róma, január 22. A Giorttul d'ltalia f ­natikusan angolbarát londoni tudósítója, sik­ket küldött a lapjának a csatom ín át v dó utazásáról, melyben festi a félelemnek azt az aggasztó érzéséi, mely elfog in. ide. kit, aki áthajózik a csatornán, de főkép az angolokat, akik már egészen jóllaktak az ő aknafogdá­i ukkal. Az angol flotta ma inkább amulett ék­kel és titkos varázseszközökkel iparkodik ma­gát megvédeni, semmint ágyúival. A megle­pő eseményektől való állandó félelem egye­nesen demoralizálja az angol flottát. Hiszen olyan ellenséggel áüan. k szem ei, aki job­ban ismeri az. angolok ak u mezőit,_mint mi­guik az angolok, ; ki tengeralat jároiv? I egé­zen kedélyesen körülsétálja az angol parto­kat és ki.öl a leg\akmeröbb csín. ok is k'tel­nek. Ezeknek az embereknek (a németeknek) uinden törekvése odairányul, hogy megtalál­ják az ellenséget s h i megtalál ták, biztosak " sikerükben. A német tengeralattjárók 'hat rí­nia és hozzáférhetetlensége nagy gondot okoz íz angol flottának. A német tengeralattjárók offenzívája tői való félelmük következtében te­temesen le kellett szállítaniuk a cirkáló-flot­tát és hogy az ujabb hajókat kíméljék, régibb tipusu hajókat kellett a nemzeti biztonság ér­dekében cilkaiuiazniok. Igy aztán német csa­patrészeknek angol földre való vakmerő part­raszállitása egyáltalán nincs kizárva. Mindez megmagyarázza, liogy ezen elviselhetetlen állapot oka az angol tengerészen körök nagv levertségének. Ez a kétségben,i;ő állapot oly nagy emberi és mechanikai értékekei tisztára defenzív, veszélyteli, de semmiképpen sem kielégítő mozdulatlanságra kényszerit, Olyan mint annak a férfinak a fájdalma, akinek .ret­tenetes fegyver van a kezében, de nem sza­bad azt használnia. Az angol admiralitás- böl­csen óvakodik a német flotta kihívásától, mert sokká! lobban ismerik Helgoland és Kiél erő­dítményeit, semhogy .kényszerítő ok nélkül Alig használt (j a alyha cs egy nagy töltő kályha azonnal eladó. == Cím a kiadóhivatalba. -—­# azok közelébe merészkedjenek, Ahelye t a németek taktikáját fogják követni, tudniillik z ellenséget könnyű erőkkel: hidroplánokkal és tengeralattjárókkal a saját operációs te­rületén nyugtalanítani. Ezért építenek most az angol arzenálokban elv buzgón •tenger­alattjárókat és hidroplánokat. Vilmos császár külpolitikája. A német flotta és hadsereg fejlesztése. A külügy terén Vilmos kezdetiben Bis­marckra llialUgatott, noha itt is saját szemei­vel kívánt mindent látni. Elsősorban a hár­masszövetség fen tartását tartó egyik főfel­adatának. (Nagy súlyt fektetvén a személyek tadiáilkozására, sorra járta az európai udvaro­kat, ifjúkori .tűzzel tolmácsolván barátságos indulatait. Legelőször a cárt Ikereste fel Pé­térvéren, kivel az eddiginél jobb lábra ipar­kodott helyezkedni: 'visszajövet Stockholm­ban és Kopenlhágálban tett látogatást. Majd Rómában járt, hogy a királyt .ós a pápát fel­keresse. 1889-ben pedig (buga eljegyzése ail­kalmából) Athénbe rándult, honnan iKoostau­tiuáipolyba ment, -liogy a szultánt felkeresse s ezzel .keleti Európába ás emelje a német nép presztízsét. Ezek a politikai látogatások •gyébiránt évről-évre ismétlődtek; közbe-köz­be iklüllési szempontból Norvégiáiban töltötte a nyári hónapokat és e fölséges magányban keletkeztek sokoldalú (szellemének költői és zenei kísérletei (Sang a>n Aegir). Ezek a látogatások és utazások azonban tá.volróü sem merítették ki napirendjét. Rop­pant munkaképessége ekkor már egy csomó újítás (keresztülvitelére serkentette, melyek az állami gépezet minden ágát felölelték. Fel­frissítette a tábori kart és a főtiszteik .státú­rát; batárt vetett a tisztek dőzsöilésének és fényűzésének, uj hadgyakorlata szabályzatot dolgoztatott, ki stíl). De mindenekelőtt és -min­denképen a német hadsereg és -a különösen felkarolt hajóhad íétszálmáinalk és ilrardképes­- égének emelése körül buzgólkodott. Gyújtó beszédekben mutatott rá a flotta elégtelen­ségére és imlnde.il befolyását- latba -vetette, hogy ia birodailimi gyűlésit ujalbíb s ujabb áldo­zatok (hozatalára bírja. Osakliogy a nép kép­ftlost jelent meg ! Várninj-fclc fflagyarázatos Törvénytár. Az 1914. évi Xllll. t -c, és annak vég­rehajtási rendelete jegyzetekkel, uta­lásokkal, az összefüggő szabályokkal. Irta : Dr. Pongrácz Jenő, budapesti ügyvéd. ía ni hűfue R 21, Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Füszerkereskedésben Csemegeüzletbe m MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN m SZT. ISTVÁN »duplamalátasört. az UTANZATOKTÓLM | • ÓVAKODJÉK •

Next

/
Oldalképek
Tartalom