Délmagyarország, 1915. január (4. évfolyam, 1-28. szám)

1915-01-27 / 24. szám

DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged, 1915. január 21. Román főpapok Tisza István akciójáról. A Délmagyurország mull heti számiban irtunk arról, milyen föltétlen bizalommal és elismeréssel nyilatkozott Repta 'Vladimír dr. bukovinai görög keleti érsek-metropoiita a Mangra Vazul nagyváradi püspöki hel.vnökk i Kolozsvárott folytatott beszélgetés során arról az akcióról, melyet Tisza István gróf miniszterelnök kezdett meg annak, érdekében, liogy a magyarok és románok testve i eg e értéssel találják meg a jövőben boldogulásukat a magyar hazában. Ujabban Papp I. János aradi görög 'keleti román püspök a karácsonyi ünnepek alkalmával adott k; érdekes pásztorjeveiet egyházmegyéje görög keleti papságához. Az aradi román püspök karácsonyi pásztorié vele figyelemre méltóan és a nagy ügy jelentőségéhez illő részletezéssel emlékezik meg Tisza István gróf akciójáról. A pásztorlevélnek ebben a szakaszában Papp János püspök a miniszterelnöknek a nagyszebeni érsek-metrcpolitához intézett raraiból részleteket is közöl és az ország :\ ő férfiújának komoly szavait megszivíelés e ajánlja az aradi román egyházmegye papságának. A románság számára az ünnep alkalmából szívhez szólóbb és igazabb szavak tt nem küldhetett az egyh'zmegye Ifőpász ora, mint ezeket, amelyek ern'ékezietik a magyarországi románokat arra, hogy mint az országnak minden nemzetiségű és vMá u fut, ." romáitok is bizalommal láthatják sorsukat, jövőjüket Tisza István kezében. A karácsonyi pásztorié vélnek ez a része a következőket mondja: — Ha keresztényi vigaszt akarunk keresni és találni, rem kell szen elől tévesztenünk, hogy bármennyire érhezhetak áldoz tahik és nagyok aggodalmaink, még is nagyobb azon becsülés, melyet fajunk fiai, u ;y a fegyverbe hivási parancs feltétlen követé ?, mint a harcmezőn tanúsított vitézsége által is maguknak kivívnak. Hogy valóban őseink erényeire érdemessé váltak és hogv mennyire nagy ezen megbecsülés iegfénvesebben ő kegyel nosége, Tisza István gróf miniszterelnök ur 'bizonyítja Metianu János metropoNta ur ő nagyméltóságához intézett levelében, amelyben a oh. a hazai románságnak a monarchia s a magyar állam (létérdekeivel való azonosításáról és szolidaritásáról megemlékezvén, a többek között irja: Román honfitársaink vére a m'énkével együtt festi pirosra a harcmezőt. Román testvéreink vitézsége is megnyilatkozik hadseregünk fényes fegyvertényeiben. Itthon pedig testvéries egyetértésben éli át magyar és román a háborús idők megpróbáltatás iit. Háttérbe szorul minden ellentét, elnémul minden surolódás. Egyek vagyunk a hazaszerete és a honfiúi áldozatkészség szent érzelmeiben. Most a válság, a veszély pillanatában hü testvérnek mutatja magát a románság. Lá;ia, tudja, viszonozza ezt a magyar nemzet és e nyilvánvaló ténynek a románság anyagi, kulturális érdekei és minden irányú érvényesiiiéie terén meg lesznek áldásos gyümölcsei. Ezen tény-elszöpezések, melyek oly ~éfiunak jog- és igazság-érzetéből fakadtak, k:nek az államban elfoglalt állásánál fogva, hü információi vannak ugy a harctéren viselt, mint az itthoni dolgokról is, nekünk nemcsak felette becsesek, hanem vigaszul szolgálnak és ép ezért valódi értékük szerint becsüljük meg, mint a mai idők legritkább és legkiválóbb virágait, mint a virágok királyné'át, milyet a miniszterelnök ur ő kegyelmessége raját kezeivel és a saját kezdeményezéséből *üzöti a.zpr' Ili k' szórna- indye' faiunk fiak őseink legkiválóbb erényeiből, szeretett hazájuk és a magas Trón iránti, bármely áldozatra minden pillanatban kész és örökké tiszta érzéseink rózsáiból fontak maguknak. Látjuk a régen óhajtott időknek a közeledését, amikor velünk szemben is alkalmaztatni fognak a rriai napon olvasott Apostolnak szavai („azért többé nem vagy szolga, hanem fin, hogyha fiu, tehát Istennek örököse ós vagy a Krisztus által") és amikor ugy nekünk, in int fajunknak mondatni fog: Mától fogva nemcsak polgárai, hanem valóságban édes fiai is vagytok a magyar ádamnrk, ha már fiai vagytok, ugy nemcsak létjogosultságotok, hanem az állam segedelmével é> törvényeinek védelme alatt az anyanyelveteken való fejlődéshez és érvényesüléshez is jogotok van. Oiasz kritika az angol hajóhadról. Róma, január 22. A Giorttul d'ltalia f natikusan angolbarát londoni tudósítója, sikket küldött a lapjának a csatom ín át v dó utazásáról, melyben festi a félelemnek azt az aggasztó érzéséi, mely elfog in. ide. kit, aki áthajózik a csatornán, de főkép az angolokat, akik már egészen jóllaktak az ő aknafogdái ukkal. Az angol flotta ma inkább amulett ékkel és titkos varázseszközökkel iparkodik magát megvédeni, semmint ágyúival. A meglepő eseményektől való állandó félelem egyenesen demoralizálja az angol flottát. Hiszen olyan ellenséggel áüan. k szem ei, aki jobban ismeri az. angolok ak u mezőit,_mint miguik az angolok, ; ki tengeralat jároiv? I egézen kedélyesen körülsétálja az angol partokat és ki.öl a leg\akmeröbb csín. ok is k'telnek. Ezeknek az embereknek (a németeknek) uinden törekvése odairányul, hogy megtalálják az ellenséget s h i megtalál ták, biztosak " sikerükben. A német tengeralattjárók 'hat rínia és hozzáférhetetlensége nagy gondot okoz íz angol flottának. A német tengeralattjárók offenzívája tői való félelmük következtében tetemesen le kellett szállítaniuk a cirkáló-flottát és hogy az ujabb hajókat kíméljék, régibb tipusu hajókat kellett a nemzeti biztonság érdekében cilkaiuiazniok. Igy aztán német csapatrészeknek angol földre való vakmerő partraszállitása egyáltalán nincs kizárva. Mindez megmagyarázza, liogy ezen elviselhetetlen állapot oka az angol tengerészen körök nagv levertségének. Ez a kétségben,i;ő állapot oly nagy emberi és mechanikai értékekei tisztára defenzív, veszélyteli, de semmiképpen sem kielégítő mozdulatlanságra kényszerit, Olyan mint annak a férfinak a fájdalma, akinek .rettenetes fegyver van a kezében, de nem szabad azt használnia. Az angol admiralitás- bölcsen óvakodik a német flotta kihívásától, mert sokká! lobban ismerik Helgoland és Kiél erődítményeit, semhogy .kényszerítő ok nélkül Alig használt (j a alyha cs egy nagy töltő kályha azonnal eladó. == Cím a kiadóhivatalba. -—# azok közelébe merészkedjenek, Ahelye t a németek taktikáját fogják követni, tudniillik z ellenséget könnyű erőkkel: hidroplánokkal és tengeralattjárókkal a saját operációs területén nyugtalanítani. Ezért építenek most az angol arzenálokban elv buzgón •tengeralattjárókat és hidroplánokat. Vilmos császár külpolitikája. A német flotta és hadsereg fejlesztése. A külügy terén Vilmos kezdetiben Bismarckra llialUgatott, noha itt is saját szemeivel kívánt mindent látni. Elsősorban a hármasszövetség fen tartását tartó egyik főfeladatának. (Nagy súlyt fektetvén a személyek tadiáilkozására, sorra járta az európai udvarokat, ifjúkori .tűzzel tolmácsolván barátságos indulatait. Legelőször a cárt Ikereste fel Pétérvéren, kivel az eddiginél jobb lábra iparkodott helyezkedni: 'visszajövet Stockholmban és Kopenlhágálban tett látogatást. Majd Rómában járt, hogy a királyt .ós a pápát felkeresse. 1889-ben pedig (buga eljegyzése ailkalmából) Athénbe rándult, honnan iKoostautiuáipolyba ment, -liogy a szultánt felkeresse s ezzel .keleti Európába ás emelje a német nép presztízsét. Ezek a politikai látogatások •gyébiránt évről-évre ismétlődtek; közbe-közbe iklüllési szempontból Norvégiáiban töltötte a nyári hónapokat és e fölséges magányban keletkeztek sokoldalú (szellemének költői és zenei kísérletei (Sang a>n Aegir). Ezek a látogatások és utazások azonban tá.volróü sem merítették ki napirendjét. Roppant munkaképessége ekkor már egy csomó újítás (keresztülvitelére serkentette, melyek az állami gépezet minden ágát felölelték. Felfrissítette a tábori kart és a főtiszteik .státúrát; batárt vetett a tisztek dőzsöilésének és fényűzésének, uj hadgyakorlata szabályzatot dolgoztatott, ki stíl). De mindenekelőtt és -mindenképen a német hadsereg és -a különösen felkarolt hajóhad íétszálmáinalk és ilrardképes- égének emelése körül buzgólkodott. Gyújtó beszédekben mutatott rá a flotta elégtelenségére és imlnde.il befolyását- latba -vetette, hogy ia birodailimi gyűlésit ujalbíb s ujabb áldozatok (hozatalára bírja. Osakliogy a nép képftlost jelent meg ! Várninj-fclc fflagyarázatos Törvénytár. Az 1914. évi Xllll. t -c, és annak végrehajtási rendelete jegyzetekkel, utalásokkal, az összefüggő szabályokkal. Irta : Dr. Pongrácz Jenő, budapesti ügyvéd. ía ni hűfue R 21, Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Füszerkereskedésben Csemegeüzletbe m MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN m SZT. ISTVÁN »duplamalátasört. az UTANZATOKTÓLM | • ÓVAKODJÉK •