Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-16 / 233. szám

Szeged, 1914. szeptember 16. DELMAGYAROBSYAG A szegedi ezredes Eeveiéből. Nónay Dezső ezredes, a szegedi 5. sz. magyar királyi 'honvéd ezred parancs­noka családjához intézett leveléből alkal­munk van a következő közérdekű részle­teket közölni: Egy kis lengyel falu paplakából irom e sorokat. Egy óra múlva indulunk és már teljesen fel vagyunk készülve. Hogy honnan, merre megyünk, azt persze nem írhatom meg. A lapokból bizonyára már tudjátok, liogy Lemberget katonai maga­sabb szempontokból, mint nyilt várost fel kellett adnunk, bár éppen a mi hadosztá­lyunk Lemberg előtt visszaverte az oro­szokat és szép győzelmet aratott. Rend­kívül heves szuronyroham folyt egy köz­ségért, amelyből kivertük őket. Szeptem­ber 1-én a mi dandárunk megtámadta az oroszokat s dacára annak, hogy nem volt tüzérségünk, nekik pedig volt, visszaszo­rítottuk őket. Az ezredem nagyon kitün­tette magát, katonáink valóban vitézül harcoltak a gyilkos ágyutüzben. Annyit mondhatok, hogy a legénység­nek rendkivüli fáradalmakat kellett kiál­lania. Tegnap (szeptember 6.) hál1 Isten­nek, pihenő napunk volt s ágyban alud­tam két éjszakát, ez rendbe hozott, bár a második éj folyamán messziről hangzó ágyúdörgés zavarta álmunkat. Isten kezé­ben az életünk. Azt hiszem, hogy nagyobb fáradalmak, mint eddig, már nem várnak reánk. Nagy meneteleket csináltunk éjjel­nappal, alig pár órát pihenve. Egy éjszaka beásott állásban voltunk, egyszerre csak megszólalt a puskaropo­gás a sötétségben. Az oroszok riasztottak föl bennünket, de csak kis erővel támad­tak, egyedüli céljuk csak az lévén, hogy minket "kimerítsenek* Egy földmélyedés­ben beásva aludtunk szalmán, most ugya­nis még künt van a gabona és sok a szal­ma. Majdnem mindén tisztnek van már lo­va, amiket a kozákoktól zsákmányoltunk. Egy néhány gránátot és srappnellt már kipakliztam, ehhez is praxis kell. Ha nem kapsz akár egy hónapig is levelet, akkor se aggódjál. Folyton moz­gásban vagyunk, a posta nem követhet bennünket. A paplakban mély csend, csak ma­gam vagyok benne, már indulunk. Miat­tam ne aggódjatok! TÖRÖKORSZÁG SEMLEGESSÉGE NEM ELADÓ. Bécsbe jelentik Konstantinápolyból: Az entente hatalmak, félvén Törökország eset­leges beavatkozásától Németország és Ausz­tria-Magyarország javára, tudomására ad­ták Törökországnak, hogy beleegyeznek a kapitulációk megszüntetésébe abban az esetben, ha Törökország a mostani háború­ban semleges marad. A porta erre azt felel­te, hogy az ö semlegessége nem eladó. Egy­ben levonta a konzekvenciákat a hármas entente nagyköveteinek nyilatkozataiból és császári irádét bocsátott ki, amely a kapi­tulációkat megszünteti. WILSON KÖZVETÍTÉSI AJÁNLATA. A Newyork Herald párisi kiadása jelen­ti: WUson elnök egy izben már kísérletet tett a béke közvetítésére, törekvése azon­ban eredménytelen maradt. Wilson köteles­ségének tartotta, hogy tőle telhetőleg min­dent megtegyen a siker érdekében a köz­vetítést tehát ismét meg fogja kísérelni. Magyar légjárők a háborúban. Aviatikusok a hadseregben. A Délmagyarország tudósítójától.— Közel két hónapja áll már a harc, derék katonáink haláltmegvető bátorsággal íizik az oroszt, dicső szövetségesünk pedig Páris kapuit döngeti. Nem kétséges immár az osz­trák-magyar és német fegyverek győzel­me, rövid idő kérdése az entent pusztulása. Legérzékenyebben Franciaország fogja ta­pasztalni, hogy az orosz barátságot nem le­het összeegyeztetni a kultúrával. A kapzsi Anglia, a vad belgák és a fékevesztett szer­bek még évtizedek multán is borzongva fog­nak visszagondolni arra az időre, amikor velünk akartak ujjat húzni. A most folyó háborúban kétségtelenül fontos szerep jutott Zeppelin gróf korszakos találmányának: a kormányozható léghajó­nak. Pillanatra előtűnik az ostromolt város fölött, borzalmas figyelmeztetésül bombát dob alá s máris eltűnik. A repülőgépekről kevesebbet hallani, de a beavatottak tudják, hogy a repülőgépek nem kevésbé fontos szolgálatot teljesítenek. Különösen friegíi­gyelő szolgálatra alkalmas a gépmadár, mert könnyebben mozog, mint a léghajó s jóval gyorsabb. Léghajók és repülőgépek. Hadseregünk pilótái felnyomó részben Lohner-féle biplánokon repülnek, mig a, ré­gebbi, tiipusu Efeíc/í-imoncpláinokait kizárólag a pilléta-nö ven diékeik a repülés elsajátítására használják. Ezeket a gépeket a bécsi Motor­luftfahrtzeuggesellschaft és a budapesti Ma­gyar Léghajó és Repül gép gyár szállítja ­hadseregnek. Pár ,hónap előtt ínég egy ma­gyar repülőgépgyár alakúit Aszódon, ennek Bier főhadnagy .a műszaki vezetője, a ma­gassági világrekord birtokosa. A budapesti repülőgépgyár főmérnöke ós főpilóta ja Witt­mann Viktor 'gépészmérnök, az Európait irü kiváló repülő. Arról, begy a monarchiának hány légii jármüve, vaigy íhány pilótája van, természe­tesen nem adhatunk ifel/viláigosditást, esaik annyit jegyezhetünk meg, hogy a hadsereg tiszt-pilótái ia legnevesebb francia repülők­kel is sikerrel vehetik fel a küzdelmet. Ostromolt erőd, vagy város bombázására csák elvétve használják a repülőgépeket. Ennek az az oka, begy a repülőgép óránként átlag száz kilométer sebességgel haliad és a levegőben egy helyben megállni nem képes. Majd, ha kitalálják azt, hogy a repülőgép egy véres fölött egy helyben megálljon, ép­pen ugy alkalmas lesz 'bombavetésre, mint a léghajó. Ha az aviatikus a folyton haladó gépről egy bombát dob le — legalább 1500 méter magasan kell leninié, liogy az ellenség •le ne lehesse — ugy a bomba nem esik egye­nesen a gép függőleges irányában, hanem parabola alakban. Megesik azért, hogy a re­pülőgépről aláhulló bomba is eltalálja a céh pontot, de ezt előre meghatározni a pilóta nem tudja. Egészen másként éli a dolog a kormá­nyozható léghajóknál: a Zeppelineknél. A kormányozható léghajó megáll a célpont fö­lött, a. bomba tehát halálos biztossággal füg­gőleges irányban zuhan alá. A Zeppelin, mi­előtt a bombát ledobná, szembe fordul a szél­lel, a motorokat etóllitjáik, ugy hogy a bom­bavető az egy helyben álló léghajóról pon­tosan céíliba veheti az elpusztítandó épületet, vagy ellenséges katonaságot Pilótáink a hadseregben. 'Mikor dicsőségesén uralkodó fenség > királyunk elLmtótctta seregi árját a balkáni Fekete-kéz felé, a magyar aviatikusok is el­érkezettnek látták az időt, arra, hogy szolgá­lataikat a hadvezetőségnek felajánlják. A Magyar Aero Szövetség utján a következők jelentkeztek hadi szolgálatra: Wittmann Viktor, Prodam Guidó, Lányi Antal, Kvasz András, Tóth József, Székely Mihály, Teleky Tibor gróf, Minár Gyula és Dobos István, mindannyian okleveles pilóták. Uzelac al­ezredes, a hadsereg léghajó-osztályának pa­rancsnokia a személyesem jelentkező Wi.tf­mammt nyomban tábori pilótává nevezte ld, Prodam ajánlkozását köszönettel visszaút a­siititto, Mdnárlt pedig fiatal korára való tekin­tettel nem fogadta el katonai avdatikusmnk. Prodamot a visszautasítás leverte, de Uzelac alezredes — tekintet tel arra, hogy Prodam egy korábbi balesetéből származó sérüléseit még .néma heverte ki — nem engedte gépbe szállni a gyógyuló-féliben' levő lelkes pilótát. Wittmann Viktort a hadvezetőség egy­előre a budapesti repülőgépgyárba rendelte, ahol vezetése alatt készülnek a gépek a had­sereg részére. Van olyan nap, hogy Wittmann négy-öt gépet repül be a Rákoson. Ez.; kot .a gépeket aztán a (főhadiszállásra, szállítják. A többiek közül eddig Kvasz 'András érte cl a legszebb sikereket, már alig hiányzik néhány felszállása ahhoz, hogy tábori pilóta kgyoir. Tóth ós Lányi is kiválóan működi ik a fischamendi repülőtéren, ahol Székely, aki már két óv óta 'tábori pilóta, képezi ki az újonc repülőket. Azokat, akik a tábora pilóta vizsgát, leteszik, a. harctéri csapatokhoz osztja 'be a hadvezetőség. Az osztrák-magyar Jégjhajás ezredben több tényleges magyar tiszt is vau. Igy: Sohár József főhadnagy, az újvidéki katonai repülőtér parancsnoka, Fekete Örs főhad­nagy tábori pilóta, Lossonczy Zoltán had­nagy és Király Kornél főhadnagy, akit a hadsereg legjobb repülőjének tartanak. Önkéntes repülök. A Magyar Aero Szövetség a napokban felhívást tett közzé, melyben felszólította azokat, akik kedvet éreznek a repülésihez, a jelentkezésre. A budapesti, rákösd repülő tér állit fel a Szövetség pLlótariskoiát, ahol az arra alkalmas szervezetű jelentkezőket in­gyen vezetik be a repülés tudományéiba. Ez a felhívás rendkivüli. sikerrel: járá Már as első nap több mint hatvanan jelentkeztek, s késznek mutatkoztak a. kiváint géptöréeá biz­tosíték (2000 korona) deponálására. Van a jelentkezők között egy műegyetemi tanár. több mérnök, földbirtokos* magánzó. A Szö­vetségnek az a célja, hogy ezeket kiképezteti és a pilóta-vizsga letétele után a hadseregbe felvéteti. Az esetleges géptöréseként kell a tanulóknak biztosítékot nyújtaná, a fönnma­radó összeget pedig a levizsgázott növendék­nek visszaadják. Október elsején nyílik meg a Szövetség pilóta-iskolája, a repülést. Witt­mann. mérnök, a So/iir/rt-kürrepülés, a Szent­István-dij. a pöstyém repülőverseny győzte­se fogja oktatni, bizonyos tehát, hogy a Szö­vetség pilóta-iskolája kiváló légjáírókat fog a hadseregnek szolgáltatni. + Ennyit tájékozásul a magyar légjárók­rúl, azokról, akik nemcsak az ellenséggel, hanem az elemekkel is küzdenek, férfiasan, háláitmegvető bátorsággal, mint az jó »na­«yarh0Z Í,,Ík- Tamás Rezső.

Next

/
Oldalképek
Tartalom