Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-17 / 115. szám

DÉLMAGYARORSZAG Szeged, 1914. májra 17. egyúttal a költségvetés alapos redukálása, még pedig anélkül, hogy ez a betegeik elhelyezésének és kezeiüélséneik hátrányára volna. Azok ugyanis, akik az uj kórház felépülését annyira szorgalmazták, elfelejtették, hogy Korb Flóris anank idején egy egyetemi kórház -tervezésére kapott megfázást és ugylátsziík, arról télj-esen megfeledkeztek, hogy egyetem nélkül az egyetemi kórház is fölöslegessé vált. Azt pedig még a laikusok is tudják, hogy egészen más berendezésűnek kell tennie a tia-ni-tás, az orvosképzés céljait szolgáló egyetemi kórháznak, mint az egyszerűen betegeket kezelő és gyógyító kórháznak. Okulva a fogadalmi templom -épitkezése körüli önkénykedés-eken, megliagylta a főispán azt is, hogy addig senkit sem szabad az építkezéssel megbízni, amig a mérnökség tételről-tétel re ki neim számítja, hogy mibe kerül a kórház berendezése. Tudjuk azit is, hogy főispánunk szeret a saját szemeivel látni. Nem elégedett meg a régi kórházna vonatkozó hivatalos referádáfckai, hanem személyesen is meggyőződött a kórházi állapotokról. És meggyőződött róla, hogy a-mibőll m-i szegediek —- bizonyára nem a magunk javára — országos botrányt csináltunk, tulajdonképpen nem is botrány, hanem csak — hanyagság. íme ez és ilyen az uj főispán'. Nagyszabású erniber, akit a kisszaíbásu emberek szemével néztek és a kislel-kü emberek hitével vártak. Kellemes csalódás. Magánál a kórháznál úgyszólván annyiszor tízezer koronát takarított m-eg a város közönségének a javára, ahány napja ennek a közönségnek a főispánja. Egy újságcikknek a keretén tul terjed, hogy öt főispáni működésének minden relációjában bemutassuk. De neki nincs is err-e szüksége, az ő ténykedései beszélnek helyettünk. Ékesszcllőan és sokatmondóan. Főispáni működésének biztató kezdete váltotta ki belőlünk nemcsak az emlit-eltt vallomást, de minden szegedi számottevő tényezőnek a bizalmát, szeretét és, tiszteilétét. Hisszük, sőt ugy látjuk, hogy ebben az iránta érzett bizalomban, szeretetben és iiszteletbaii nincs —- pártkülömbség. Népoktatás a szabad ég alatt. - Erdei iskola Újszegeden. — Svédtorna-tanfolyamot szervezzenek. — (Saját tudósítónktól.) Az ískolásgyerekek testnevelésének egészen újszerű metódusát ajánlják Szele Róbert dr. tankerületi főigazgató és Klug Péter, a vakok intézetének igazgatója aibban a beadványban, amelyet szombaton nyújtottak be a város tanácsához a szegedi gyermektanulmányi társaság nevében. A tizoldallira terjedő beadványban kifejtik, hogy a szegedi iskolás gyerekekre valóságos áldás volna az, ha a város támogatásával Újszegeden erdei iskola létesülne és a fülledt, meleg tantermek helyett az enyhébb időszakokban a tanítók a szabad ég aldit tanítanák a gyermekeket. Elmondja a beadvány, hogy ezt az intézményt Budapesten és Szombathelyen állami és városi segítséggel már megcsinálták és kitűnően bevált. De különösen szükség van erre az alföldi poros városokban, ahol az élemi iskokiknak kevesebb alkalmuk van ozónduis levegőt "szívni, mint a hegyesvidéki iskolák növendékeinek. Épien ezért az alföldi gyerekek hajlamosabbak is a tuberkulózisra és általában a fertőző betegségekre, a mi az egészséges gyermekek testi állapotára emiber is sekélyes operetteken, könnyű kabarékon, vizenyős és semmitmondó mozi drámáikon szórakozik és csak a piihentség és sóvárgás kivételes alkalmaikor tud befogadni a szó, imimár klasszikus érteleimben értendő műalkotást. A -fáradt, hajszolt, az idegesen élvvágyó öntudat, amelyet elnyom az életritmus nehéz és gyors üteme, kifáraszt és telit a sajtó, a politikai ós társadalmi élet mindennapos tápanyaga, kerüli a ügyelem és az élvezetÍren is szükséges szellemi munka adódását, illetve ritka esetekre szorítja le azt és valahogy -ugy veszi a művészi szórakozást is, a hogy a kávéházi vendég 'a cigányimuzsikát: hallgatja, de nem -ügyel rá, élvezi (vagy szenvedi) és másról .beszól. Az operettszinpad (ma minden sziupad az) rendezésbeli, öltözési látnivalói a fülbe és a zsigerekbe mászó operett-muzsika inkább elandalítja, mint felkelti a figyelmet, de sajátos fél-öntudatosságihan kiélést enged a tudatalatti energiáknak ós ugy csapolja, ugy vezeti le a modern lélek folyton termelődő feszültségét, mintahogy a reneszánsz ember vagy a görög polgár a legintenzívebb művészi figyelem é© éli vezet mellett szabadult a köznap zajától és megszokottságótól. A inai színház közönsége ,/beveszi" a ilegbadarabb jnefcéfti, la ílegs&ányubb jellem* festést, a legvaliósziuütlencbb tragikumot, a legna-ivabb komikumot, mert bálás, ha figyelmét fáradság nélkül köti le az -író, vagy a szinész és lia felületes képzet-asszo-nánoia útiján idegtehertől szabadul- ós valódi élet vagy művészet-anyagot revelál. Bernstein drámai hatásaiért reszíket- a publikum, Knoblaiioh irányzatos és 'hírlapi cikkizü perspektíváit élvezettel fogyasztja, az érzékek rapid izgathatóságára épített francia behozati komikumot a kereslet kizárólagosságával ruházza fel, mindenben és mindenütt vonatkozást keres a maga életéhez és aktualitást az őt érdeklő jelenségekhez, mert fárasztó, majdnem érdektelen számára az ohstrakció, az objektiváoi-ó, az egyetemesség. Ahogyan a szinházi előadás kezdő órája enged a munkanap térfoglalásának, ugy enged a művészi tartalom .a közönség, a kulturomiberiség neurasz'téniájánák. Arisztokratikusán különválik a fajsúlyos művészet kamara-előadúsokt-a és kevesek élvezetére és egyre inkább válik ,az idő és a pénz fényűzőinek kiváltságává; a tömegfogyasztás gazdasági szükségessége az alkotó művészek sokaságát arra ösztökéli, bogy müveik hozzáférhetőségét és élivozlhetőségéL fokozzák. Innen van az, hogy a regényíró, a lírikus is újságÍrói vagy színpadi sikerre vágyik (ez jelenti egyben az ismertséget és a pénzt is); a tájképfestő is pontrét vagy felületes geurét fest és igazi muzsikusok alkusznak meg a színpad és a katonaorkesztrumdk követelményeivel. Ne bántsuk a színházakat és ne üldözzük knlturkövetelésekkel, — talán magunk sem járnánk beléjük, ha szembe .mernének (és tudnának) szállani. az élettel és a (dekadenciában is kétségtelen) fejlődéssel. A jövő művészetének kontúrjai még láthatatlanok. is veszedelmes és hátrányára Van ez magának a tanításnak is. jg' Leírja eziután a beadvány a szomioattielyi erdei iskolát. A gyerekek ott fota'F nap szabadban vannak ős ha esik az eső, akkor egy csarnokszerű, de. körül nyitott hatalmas tant erembe vonulnák be. Van az«ta" két szellős hálóterem is a bentlakó ta'mtífo részére. Majd az ilyen erdei iskolák kivato egészségügyi hatásának igazolására sorol tó számszerű adatokat a beadvány. Kion®'< ihogy a beteg gyermekek huszonöt száza'6" ka gyógyult meg a rnult évben ezzel a ;;m0tó szerrel, ugy, hogy vissza lehetet-t küld®1 őket a rendes iskolába. Az erdlei isko'iai ugyanis csak a gyengélkedő, csenevész gV'el* mjekek látogatnák. Általában — amint a beadvány ina " rohamos javulást eredményez ez az 'infezmiény a gyermekek egészségi tekintetében f éppen ezért az ilyen iskolák létesítésére ifo* nyúló .mozgalmakat az állam is a legnagyoh -mértékben kész támogatni. Az állaim, ha fo erdei iskolát Újszegeden megcsinálnák, & advány szerint föltétlenül gondoskodna még' fefolő Számú tanító alkalmazásáról,_ fedez" az illetményeiket s a városra csupán az kevés teher hárulna, hogy Újszegeden meg: felelő nagyságú fás teriilétet ingyen átenged ne és gondoskodna a szükséges épületek tor építéséről. Erkölcsi és szociális kötelessége róna te a város a tanuló ifjúsággal szeimbej ha ezt megcsinálná — mondja a beadvány "V és kéri a tanácsot, h-ogy pártoló javaslat"1 vigye az ügyet a közgyűlés elé. Ugyancsak a szegedi gyermektanuh"® nyi társaság nevében még egy beadvany terjesztettek a tanácshoz Szele Róbert dr. yKlug Péter. Ebben a beadványban a inedfoj, testnevelésre hívják föl- a város hatóságán", a figyelmét. Azt mondják, hogy a szeg6 elemi iskolákban vajimi kevés gondot f°(a, tanak a gyermekek testnevelésére s amit W' ditauak, az is távol áll' az igazi és eredtn.; nyes testneveléstől. De nem iis 'lehet megl9 vetetni az elemi' iskolai tanítóktól, hogy eZ { a téren is eredményeket produkáljanak, nincs módjukban, hogy a modern testnek' lés módszerét, a svéd torna-tanitást metófo nuljük. Azt ajánlja tehát a beadvány, h°?, a tanügyi hatóság szervezzen a szegedi nel iskolák növendékei számára svédrendszy. testgyakorló tanfolyamát, aimi annál mfofo módjában volna, mert Buday Gyula, a v® si főgiiminázium kiváló tornatanára a tor® tanításnak ezt a módszerét ts tökéletesen sajátította, sőt a városi gimnázium növen" keinél alkalmazza is s már eddig bámiuia1 eredményeket ért e'l. Arra kérik tehát a advány aláírói a tanáosot, hogy ezeket a " folyamokat az elemi iskolások számára mielőbb szervezze meg, a tanfolyamok tés'ét bizza a városi főgimnázium tornai"1"-, rára, aki aztán időnként jelentésben hfofo molna a tanácsnak a tanítás eredménye® ^ Hír a királyról. Bécsből jelentik: A fe'j ség a tegnap elég kedvezően eltöltött d)után egész nap igen jól érezte magát- ^ orvosi vizsgálat megállapította, hogy 3 ^ rutos tünetek határozottan inulólfélbe" 1 $ nak. A mai éjjelt, azonban, valószínéibfo kellemetlen, esős .időjárás következte * kissé nyugtalanul töltötte. Az uralkodó ^ nap -este, az orvosi vizsgálat után, nyofo ^ tájban nyugalomra tért, hamarosan de éjfél felé, valószinüleg a nyálkaöld" i>r I következtében beállott köhögési iaOe' r ébresztet te. E köhögési inger az éj fofog, mán ismételten fellépett. Kerzl dr., ., g-el megvizsgálta az uralkodót, magó"Jp ta, hogy a némileg nyugtalanul elto® jel nem zavarja a hurut-os tüuefeköfj foj.jjegy két hét óta észlelt niulását és g-el nem volt (hatással a felség fpis©60-' étvágyára és jó közérziilétére.