Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-18 / 64. szám

to. DÉLMAGYARORSZÁG 1914. március IS(Az ítélet.) A törvényszék elrendelte valamennyi tanúnak a meghiteltetését. Amikor a tanuk, köztük a rendőrök is, az itólőtanács előtt sorakoztak, hogy letegyék .az esküt, Polónyi Dezső kijelentette, hogy nem teszi le az esküt a rendőrökkel együtt, mert azok nem a valóságnak megfelelő módon vallottak. Az elnök rábeszélésére azonban mégis letette a többi tanukkal együtt az esküt. A vád- és védőbeszéd után meghozta a törvényszék ítéletét, amely fölmentő. Az indokolás szerint Csuha István képviselő önvédelemből .cselekedett, mert bei,gazolást nyert, bogy egyik rendőr a revolveréhez akart nyúlni. A Kúria előtt az Eisner-Gyuritza-affér. — Megsemmisítették a szegedi törvényszék és tábla Ítéletét. — (Saját tudósitónktól.) Szegeden mindenki jól emlékszik arra a pörös ügyre, a melynek egyik szereplője Eisner Manó dr. •ügyvéd, másik pedig Gyuritza Sándor dr. törvényszéki orvos. A pör előzményei viszszanyulnak a Szegedi Gazdasági és Iparbank bukására, amely magy komsternációí keltett annak idején nemcsak Szegeden, hanem az egész délvidéken. A bank igazgatója, Fényes iMarcel megszökött és csakhamar kiderült, 'hogy a részvényeseket és a betéteseket egy millió koronát meghaladó kár érte, amit a megindított bümvizsgálat adatai szerint a megszökött igazgatónak, Jutkovics Géza volt szegedi fakereslkedőnek és Drágosi Kristóf bankkönyvelönek tervszerű Öszszejátszása idézett elő. A vizsgálóbíró annak idején Jutkoviesot és Drágosit letartóztatta s akkor Jutkovics Eisner Manó dr. ügyvédet biztia meg védelmével. Jutkovics Géza letartóztatásakor előrehaladott szemidegsorvadásban és kezdődő hátgeriincsorvadásban szenvedett és a fogságban rendkivüli kínjai voltaik. A Védőt .azonban a fogoly szabadlábrahelyezésére vonatkozó kérelmével ugy a vizsgálóbíró, mint a vádtanács elutasította. A védő kérelmére a vizsgálóbíró megbízta a törvényszéki orvosokat, hogy vizsgálják meg Jutkovics egészségi állapótát, olyan-e az valóban, hogy a vizsgálati fogság súlyosan ártalmára van. Az ügyészség fogházában Gyuritza Sándor dr. törvényszéki orvos megvizsgálta Jutkoviesot, aki az orvosnak is könyörgött, hogy szeretne kiszabadulni, mert szemidegsorvadásban szenved. Az orvos erre — a későbbi vallomások szerint — azt mondta volna a fakereskedőnek: — Ugyan mit akar maga, hiszen úgyis megvakul! A törvényszéki orvosszakértő kijelentését Jutkovics sirva panaszolta a védőjének a vizsgálóbíró szobájában. Idegrohamot kapott, fuldokolva zokogott. Eisner Manó dr., hogy megnyugtassa védencét, a következőket mondta: — Dehogy is vakul meg maga! Ha pedig azt mondta Gyuritza doktor ur, akkor hazudott! • Eisner iMamó dr. ezután fellenőrző orvosszakértőket kért fel, Leitner Vilmos dr. egyetemi magántanárt és Hollós József dr. kórházi főorvost, akik megállapították, hogy Jutkovics nemcsak látóidegsorvadásban, hanem hátgerincsorvadásban is szenved és annak a vélemény üknek adtak kifejezést, hogy a súlyos betegséget a vizsgálati fogság tetemesen súlyosbítja 'és a betegség lefolyását gyorsítja. Az ellenőrző szakvélemény alapján a szegedi királyi ítélőtábla az alsófokoknak mindkét elutasotó haítározatifival szemben azonnal szabadlábra helyezte Jutkovics Gézát, aki azóta tökéletesen megvakult és a kolozsvári idegklinikán! fekvő beteg. Majd a védő 1912. május elején beadványt intézett a vizsgálóbíróhoz, amelyben más orvosszakértő kiküldetését kérte, mert az esetre való hivatkozással a beadvány szerint Gyuritza Sándor dr. „megbízhatatlan és visszaél orvosi hivatásával". Gyuritza szakértő kérelmére és az igazságügyminiszter felhatalmazására ezután az ügyészség vádat emelt a „hazudik" kifejezés miatt becsületsértés és rágalmazás cimén, miután Gyuritza Sándor dr. tagadta, hogy Jut'kovicsnak azokat mondotta volna, amiket a védő előterjesztésében megjegyzésekkel kisérve, előadott. A szegedi törvényszék bűnösnek találta Eisner Manó dr.-t és ötszáz korona fő- és száz korona mellékbüntetésre, illetőleg becsületsértésért külön még száz koronára itélte a 92. paragrafus alkalmazásával. Az ítélőtábla megváltoztatta az elsőbiróság Ítéletét és Eisner dr.-t csak rágalmazásban mondta ki bűnösnek, amiért kétszáz korona fő- és hatvan korona mellékbüritetésre itélte. Semmiségi panasz következtében ma a Kúria foglalkozott ezzel az ügygyei. A tárgyaláson Vavrik Béla, a Kúria másodelnöke elnökölt. Az ügyet Deák Péter kúriai biró referálta, a vádat Szőke Ferenc dr. helyettes koronaügyész képviselte, Eisner dr.-t Gál Jenő dr. védte. A Kúria mind a két biróság Ítéletét megsemmisítette és uj eljárást rendelt el. A legfelsőbb biróság utasította a szegedi törvényszéket, hogy az egész bizonyítási tényállást felölelő uj tárgyalást tartson. A végzés jogászkörökben nagy feltűnést kelt, mert az eltér a Kúria eddigi gyakorlatától. Gál Jenő dr. védő tartalmas, érvekben gazdag jogi beszédben kérte az elsőbirósági ítéletek megsemmisitését. A helyettes koronaügyész is szükségesnek találta a tényállás flövételét 'helyes ítélet meghozása végett. Végzésében, kimondja a Kúria, hogy a bünügyi védő olyan tényállításért, amelyet védettje közlése alapján, tehát az ügyben felmerült tény kapcsán tesz, ha az állítás különben rágalmazás volna is, nem vonható bünvád alá. A képviselőház ölése. Pár napi szüne után ma folytatta a képviselőház a nemzetiségi kérdés tárgyalását. A vita előreláthatóan holnap véget fog érni. A mai n;ap szónoka: Neugeboren Emil szász képviselő, Holló Lajos, aki két óra hosszáig beszélt, Kállay Tamás munkapárti, Szabó István kisgazdapárti, Ghillány Imre báró, aki a telepítési akcióról beszélt, Gieswein 'Sándor és Teleszky János, aki az államadósságra vonatkozó javaslatát terjesztette be rövid beszéd kíséretében. A mai ülés elején az elnök bejelentette a Háznak, hogy Szkicsák Ferenc, tót nemzetiségi képviselő lemondott a mandátumáról. Szkicsák az árvamegyei Bobró kerületet képviselte. Lemondó levelében egy szó sincs arról, hogy miért mondott le. Állítólag oly állást kapott, mely miatt öszszeférhetetlenségi helyzetbe került. Holnap a palotaörök dolgát is tárgyalni fogja a Ház. Hazai Samu báró bonvédelmi miniszter a holnapi ülés végén fog válaszolni Rakovszky István, minapi interpellációjára a palotaőrök ügyében és ugyané tárgyban ma uj interpellációt jelentett be a holnapi ülés végére Lovászy Márton is. SZÍNHÁZI CUKORKÁK, ajándék-dobozok gyönyörű választékban Kárász-u., Ungár Mayer-palota. Tfllclon 14-43 Szeged nagygyá fejlesztése. Elmondta: Nagy Oyula királyi főmérnök. Az általános városrendezés keretében a már emlitett módszer szerint, t. i. a belváros fokozatos rendezésével, illetve a csatornázás, viz- és gázvezeték elhelyezésével kapcsolatosan a külváros utcái is fokozatosan feltöltessenek és burkoltassanak. — E pélra a költségvetésben felvett előirányzaton kivül éven kint még 100000 korona veendő számításba. — A számtalan helyek közül csak megemlitein: az nj felsőipariskola környékét, az uj tisztviselő telepet, a huszár,laktanya környékét, Mars-teret, Szent István-teret és a nagykörút végleges rendezését. — Burkolásul az asphalt és a kookakövezósen kivül igen célszerű volna a keramit alkalmazása. — Mely a fővároson kivül igen sikerült Nagybecskereken is. — Az utóbbi bárommal szoros kapcsolatban áll a piac rendezése, főként a kocsi árusokra vonatkozólag. — Ezeknek rendezése után igen sok kellemetlenségtől, szennytől lehetne mentesíteni a várost, ha az ujszegedi oldalról jövő kocsikat csak a Rudolftéren, a tanyákról jövő kocsikat pedig a nagy körúton kiviil e célra megrendezett szakaszokon engednék elhelyezni. Tisztán feltöltési munkálatokat a téli kikötő létesítésével kapcsolatos al-óvárosi feltöltéseken kivül, — szükséges még Rókuson és felsővároson is létesíteni. Ezen vizállásos helyek feltöltését ugy szépészeti, egészségi, m:i,nt rendőri szempontokból még nagy áldozatok árán is el 'kellett volna már régen végezni. — Pedig ezen munkálatok nem igényelnek csak ideiglenes költséget, mert haszonhajtók. — A leszállított nivót véve figyelembe a feltöltési átlagot .mintegy 2.5 m.-re véve, ez sokat számítva igényelne négyzetölenkánt mintegy 15 korona költséget, már pedig az igy feltöltés után létesített telkek árait legalább 30 koronával lehet átlag számításba venni. — A befektetett 'összeg néhány év után kétszeresen viszszatérülne és megszabadulnánk egy csomó szégyenfolttól. A feltöltés célszerű, aránylag olcsó kivitelére Szeged pedig szerencsés helyzetben van. — Az ujszegedi oldalon lévő homoké9 zátony a város teljes feltöltésére egy kiapadhatatlan bánya. — 'Régiek bűneit elkerülendő, nem gödrözzük ki a város körny0' két, sokszor értékes területek tönkretevésé' el; mert a folyó mindannyiszor kellően pf tolja az elhordott anyagot. — Minőségileg Js kitűnő az innét elbordható iszapos homok 09 még egy nagy előnye az, hogy téli munkái"8 is alkalmas, ami a leggazdaságosabb és l0*' olcsóbb. — A felsővárosban fellehet célsz0' riien használni a szegedi oldalon lévő nagf mérvű rakparti lerakodmányok anyagát 891 miáltal kettős cél éretnék el. A rakpart tísjf tántartva olcsó feltöltési anyagot szolgált®' na. A nagymérvű feltöltéseknél, — mint P1' a Buvárté és más tavaknál; a közúti vaS!l sineit felhasználva, az ujszegedi oldalról ' , rés vonatok segélyével lehetne a földanyag a helyszínre hordani. — A feltöltési kéri6 seknél figyelembe kellene venni a sportte10 pek rendezését is. — Miután a mostani k°r csolyázó-tó teljesen feltöltve, parkiról, gyermek játszóhely nek alakítandó át; az ü' szegedi sporttelepeken kivül, a város hár° különböző részén; alsóvároson a lóvers0ltö tér előtt, Rókuson a huszárlaktanya m0gf o3' vagy a Buvártó hátsó részéből és felsővár vizállásos helyeinek egyikén, sporttelepek tesitendők. — Amely telepeken télen kor0 lyázás, a többi időben pedig egyéb 11 űzetnék. — Ezen területek némi urijo? p -j merésére szolgáló csekély dij mellett segéllyel történendő építkezési és berem ,, kedési kötelezettséggel, sportegyesülete\f6 volnának átadandók. — Ezen segély0 ORT" 1916—18. években kellene 20—20000 k©r Jelzett sporttelepeken kiviil hasonló e}0^ . sal szabad sporttérsógek, a belső rész0*